Gödöllő - Gödöllői Szolgálat, 2002 (11. évfolyam, 1-47. szám)
2002-06-13 / 23. szám
Gödöllői Szolgálat • 2002. június 13. 14 • Kultúra A koronázás évfordulóján Ajándék a királyi párnak 1867. június 8-án, a kiegyezés betetőzéseként magyar királlyá koronázták Ferenc Józsefet, és megkoronázták Erzsébet királynét is. A magyar állam koronázási ajándékul a gödöllői kastélyt vásárolta meg és adta át a királyi párnak. A százharmincöt évvel ezelőtti eseményekre időszaki kiállítással és kétnapos rendezvénysorozattal emlékeztek meg a Gödöllői Királyi Kastélyban. Csütörtökön számos érdeklődő jelenlétében nyílt meg A gödöllői kastély, mint koronázási ajándék című kiállítás, ami július 28-ig látogatható. A megnyitón a közönség Kertész Marcella színművésznő előadásában Erzsébet királyné megzenésített verseit hallhatta, a zenét szerző Huzella Péter gitárkíséretével. A kiállítást megnyitó F. dr. Dózsa Katalin, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgató-helyettese elmondta: annak idején a magyar állam nem találhatott volna jobb ajándékot, hiszen Erzsébet királynénak azzal szereztek örömet, amire egyébként is vágyott. A királyné egy évvel korábban már járt Gödöllőn, amikor a porosz-osztrák háború sebesültjeit kereste fel a hadikórházzá alakított kastélyban. A százhatvan helyiségből álló épületet a királyi pár igényeit figyelembe véve rendezték be; a korabeli fényképek és történeti források alapján rekonstruált királyi lakosztályok ma már a kastélymúzeum állandó kiállításaként tekinthetők meg. A most megnyílt időszaki kiállítás a koronázás eseményeit és szereplőit, valamint a magyar állam ajándékát, a gödöllői kastélyt mutatja be saját műtárgyak és erre az alkalomra kölcsönzött képi és tárgyi anyag segítségével. így láthatók Székely Bertalan olajképei a koronázásról, a gödöllői vadászatokat megörökítő metszetek, a koronázási szertartáson használt egyházi textíliák és a királyné részére a koronázás napjára készített időbeosztás is. Szombaton és vasárnap a Budapesti Történeti Múzeum szervezésében történelmi játszóház várta a gyerekeket, akik korhű ruhába öltözve játszhatták el a koronázás eseményeit a kastély dísztermében. Az egykori lovardában a Chopin Zeneiskola Fúvószenekara a százharmincöt évvel ezelőtti ünnepség menetzenéit elevenítette föl és nagy tetszés kísérte a Sisi Első Magyar Női Lovaregylet bemutatóját is a kastély parkjában. Szombat este az egykori lovardában került sor arra a gálaestre, amelynek első részében komolyzenei művekkel, második felében pedig operett-részletekkel idézte meg a kort Zsadon Andrea, Szolnoki Tibor, Péter Anikó, Káldi Kiss András, Homai József és a Debreceni Filharmonikus Zenekar, Kollár Imre vezényletével. Radó GáborFotó: a szerző Miért nem bírják a magyarokat? Milyen nép a magyar? Ikerkönyvek Egy londoni kiadó jelentette meg azt a könyvet, melynek fordítását most a kezünkbe vehetjük, melyben azt próbálják megfogalmazni a megnevezetlen, de nyilván angol szerzők: miért is nem bírják a nagyvilágban a magyarokat? Igazán jóindulatúak. Alig-alig hoznak fel valamit ellenünk, inkább jellemezni, megérteni igyekeznek bennünket. (A kötet egyébként egy sorozat része, újabb és újabb darabjaiban különböző nemzeteket helyeznek nagyító alá.) Önhittek vagyunk, ugyanakkor pesszimisták, szögezik le. Úgy gondoljuk, rendkívüli tehetségünk kibontakozását a rajtunk ülő történelmi átok gátolja. De azért is megmutatjuk! Sokat eszünk, szeretjük a családunkat, nyíltak és barátságosak vagyunk, azonban sajnos utóbbi jó tulajdonságainkat nem tudjuk igazán kinyilvánítani a külföldiek felé, mert nem beszélünk idegen nyelveket. Milyen a humorérzékünk, mit csinálunk legszívesebben a szabadidőnkben, hogyan állunk a kultúra területén, politika, üzlet magyar módra - mindez terítékre kerül. Van - miért ne lenne? -, amiben szerintem tévednek a megítélésünkben, van, hogy olyan szokásunkat írják le, amit nem is értek. Még sose találkoztam ilyen szokással. De hát arra való a Miért nem bírják a magyarokat? párja, a Milyen nép a magyar?, hogy kiigazítsuk a tévedéseket. Hogy alaposan bemutatkozzunk. Ebben a kötetben egy kis hazánkban zajló internetes levelezésből szemezgetett a szerkesztő. Ádáz vita dúl benne, amúgy temperamentumosan, magyaros virtussal - azt a véleményt éppenhogy igazolva: ha négy magyar összekerül, minimum öt pártra szakad - a mostanság hazánk fiait, lányait leginkább foglalkoztató kérdésekről. - nád •