Gödöllő - Gödöllői Szolgálat, 2009 (18. évfolyam, 25-46. szám)

2009-11-18 / 42. szám

6 Gödöllői Szolgálat Kultúra A Bagoly könyvesbolt ajánlata P­illantás a régmúltból Ki ne ábrándozott volna már róla, hogy egyszer csak a rég­múltba csöppen? Elvegyül a ré­gi korok, vagy legalább egy bi­zonyos régi kor emberei kö­zött, éli azt az életet, amit ők. A történelmi regények írói gon­dolatban ezt igyekeznek meg­valósítani, hőseiket olyan dísz­letek közt mozgatva, olyan eseményeknek a kellős köze­pébe helyezve, melyekről ma­guk csak tanultak, olvastak. A Corvina kiadó Mindennapi törté­nelem című sorozatának kötetei a leg­különbözőbb világokba viszik el az olvasót. Mindent, amit a tudomány kiderített egy országról, egy időszak­ról, elénk tárnak. Közülük a legrégebbi időkbe a Hétköznapi élet a fáraók korában cí­mű kötet révén kerülhetünk. Noha tudjuk, hogy sok mindent elárultak a régészeti leletek, az egyiptomi biro­dalmak gigantikus építményei, a szob­rok, a falfestmények, a megfestett hie­roglifák, mégis elámulhatunk, men­­nyire sokat látón sétálhatunk be a sok ezer évvel ezelőtti mindennapokba. Megismerkedhetünk vele, milyen volt akkoriban a család, milyen for­mákban - például remek versekben­­ nyilvánult meg a szerelem, hogyan nevelték a gyerme­keket. Olvashatunk a lakás­körülmények­ről, palotákról, váro­sokról. Hogyan öl­tözködtek, szépítkeztek? Dolgoztak, ettek? Melyik volt a legjobb foglal­kozás? Talán a földműveseké? A ka­tonáké? Vagy az írnokoké? Mivel az írnokok vethették papírra - papi­ruszra - a gondolataikat, természete­sen arról olvashatunk, hogy az írnok­nak van a legjobb dolga a világon. „Nem kell fognod kapát és csákányt, nem kell cipelned súlyos megrakott kosarakat, nem kell evezőket mar­kolnod. Megkímél mindenfajta gyöt­relemtől, és senki sem parancsolgat­hat neked. Mert minden dolgozó fe­lett áll az írnok...” „Légy inkább ír­nok, így megmenekülhetsz a katonai mesterség elől...” Fejezetekben foglalja össze a könyv az étkezési szokásokat, a társa­dalmi élet folyását, a korabeli kul­túrát, a vallás helyzetét, a hadsereg állapotát. Találkozunk a jól ismert ne­vű fáraókkal, szó esik a történelmi eseményekről, egymást váltó dinasz­tiákról. Minden fejezetet egy-egy korabeli versrészlet vezet be, többnyire ke­gyes tanítást, a jó erkölcs szabályai­nak betartására vonatkozó intést tar­talmazva. Természetesen igen gazdag a képanyag, olyanokat is ábrázolva, amiket talán kevésbé ismertünk ed­dig: csoportos jeleneteket, apró, fából vagy agyagból készült, színesre fes­tett szobrokkal. Például láthatunk egy miniatűr műhelyt, ahol földön kupor­gó munkásnők gombolyaggá tekerik a lenszálakat. És még sok mást: tehéncsorda számbavételét, sörkészítést, vagy akár egy hadsereget, egy negyven harcos­ból álló szakaszt egyszerre lépő szob­rocskákból. Még mindig élet süt a sok ezer évvel ezelőtt készült figurák szemé­ből, készség, akarat: elvégzünk vala­mit, megteszünk valamit. Magunkért, meg persze az utódainkért. (Francois Trassard - Dominique An­­térion - Renaud Thomazo: Hétköz­ napi élet a fáraók korában) -náci- Múzeumok éjszakája a kastélyban Erzsébet királyné és a divat Legnagyobb sikere kétségtelenül most is az Erzsébet királyné hasonmás ver­seny győztesének, Szabó Dórának volt az elmúlt szombaton este, mikor megnyitották a királyi kastélyban az Erzsébet királyné és a divat című kiál­lítást. Megjelenéseikor a díszterem­ben, ahol a megnyitó ünnepséget tar­tották, mintha hirtelen és csodálatos módon visszaröppentünk volna vagy másfél századot, átváltoztunk volna egy udvari ünnepség résztvevőivé, akiknek a szeme boldogan és büszkén tekint szép királynéjára, ahogy cercle-t tart az udvarhölgyeinek, ahogy vonul délceg párja karján. A koronázási ruha rekonstrukcióját vi­selte most is. S­zent a kiállítótermekben pedig a királyné még számos ruhájának a rekonstrukciója várta, hogy megte­kintsük, mind Czédly Mónika model­lező, szerkesztő, tervező munkája. Akit, mint vallja, 2004-től rendszeresen fog­lalkoztat Erzsébet királyné élete, ruha­tára, a kor története. Csupa fehér és fekete ruha, ezek, a fe­hér és a fekete voltak Erzsébet kedves színei, magukban vagy egymással kombinálva, néha törte csak meg az e két színhez való ragaszkodást egy kis li­la, egy kis szürke. Ezüst. Arany. Se­lyemből vagy bársonyból készültek a ruhák, mellettük ott vannak az anyag­minták, hogy ne csak láthassuk a se­lyem lágyságát, a bársony puhaságát, hanem érinthessük is. Tárlók foglalják magukba azt, amit viszont a világért meg nem érinthetnénk, eredeti darabo­kat, kendőt, sálat, zsebkendőt, asztal­kendőt: ezek nem rekonstrukciók, ezek valóban a felséges asszony tulajdoná­ban voltak. A falakon F. Dózsa Katalin művészettörténész szövegei avatnak be a felséges titkokba, a szokásokba, a tör­ténésekbe. A kiállítást személyesen nyi­totta meg, s figyelmünkbe ajánlotta az azt követő divatbemutatót is, melynek során az Erzsébet királyné ruhái által ih­letett modelleket mutattak be a manö­kenek. N. A. Joseph Haydnra emlékeztek neves zeneszerző halálának 200. Nelson mise Haydn Nelson miséje csendült fel no­vember 15-én a Szentháromság Temp­lomban. A nagysikerű koncert három kulturális egyesület, a Gödöllői Városi Vegyeskar, a Gödöllői Szimfonikus Ze­nekar és a váci Pikéthy Tibor Zenemű­vészeti Szakközépiskola énekkarának összefogásával valósult meg. E nagy sikerű hangversennyel emlé­keztek a gödöllői zenei élet képviselői a Első alkalommal rendezte meg a Club Színház és a Művészetek Háza a Regio­nális Diákszínj­átszó Találkozót a hét vé­gén. A rendezvényen, melyen a bemuta­tók mellett továbbképzést is tartottak, közel 150 diák, iskolai és egyéb csopor­tok vettek részt. A kezdeményezésről Halász Tibor főszervezővel beszélget­tünk. - Gödöllőt sokáig a gyermekszínját­szás központjaként tartották számon. A mostani kezdeményezés ezeknek a hagyományoknak a felelevenítése? -Valóban, az egykori Diákszínjátszó Egyesület innen indult útjára, és a Diák­színjátszó Fesztivál központja is itt volt. A mostani rendezvénnyel szeretnénk feléleszteni a diákszínjátszást, de most nem országos, hanem régiós szinten, évfordulójára. Az eredetileg a Missa is Angustiis (Mise szoron­­gattatás idején) címet viselő mű­vet 1798. július 10. és augusztus 31. kö­zött írta Haydn, hogy az utókor mégis Nelson miseként ismeri, abban jelentős része lehet annak a győzelemnek, amit Nelson admirális Napóleon felett aratott Egyiptom partjainál. Az öt tételből - Kyrie, Glória, Sanctus, Benedictas, Agnus Dei - álló misét Haydn életében többször is előadták. A vasárnap esti koncerten szólót énekelt - Kik vehettek részt a találkozón? - Megkerestük a helyi oktatási intéz­ményeket, akik nagyon nyitottan fogad­ták az ötletünket, a jelentkezők közül végül nyolc produkciót válogattunk be a kétnapos rendezvényre, olyanokat, me­lyek minőségben vagy témafeldolgo­zásban érdekesek.­­ Ezen a találkozón nem díjazták az előadásokat. Mi volt ennek az oka? Herczenik Anna, Heim Mercédes, Molnár András és Cser Péter, vezé­nyelt Benyus Sándor. A Gödöllői Szim­fonikus Zenekar következő, december 20-ai adventi hangversenyén szintén Haydn műveit tűzi műsorra. - Ez egyfajta szakítás a hagyományos fesztivál szemlélettel. Úgy gondoltuk, hogy a találkozó végén megtartott szak­mai megbeszélés hasznosabb lehet egy díjnál. Egyébként is nagy hangsúlyt he­lyeztünk arra, hogy színjátszással kap­csolatos ismereteket átadjuk. - Ezért is építettek bele a program­ba szakmai tréningeket? - Igen. Több szakmai képzést tartot­tunk. A színészmesterség tréninget Tóth András tartotta, mozgásművé­­szeti képzést Gretgó Zoltán koreog­ráfus, mozgásművésztől kaptak, a ze­nés tréningen pedig Mészáros Beáta vezetésével vehettek részt. A nagysikerű találkozónak a Damjanich János Általános Iskola színházterme adott otthont. Az új létesítményben az átadás óta először rendeztek ilyen nagy­szabású programot. Regionális Diákszínjátszó találkozó 2009. NOVEMBER 18 A KIRÁLYI KÁPOLNA FELÚJÍTÁSA JAVÁRA D­ECEMBER 22. GÖDÖLLŐ - SZENTHÁROMSÁG TEMPLOM JEGYEK VÁLTHATÓK: AZ WTIRT5CKET JEGYÉRTÉKESÍTŐ HELYEIN. INTERNETES JEGYRENDELÉS WWWJEGYI*Ü TAKÁCS NIKOLAS Isten kegyeltje a Barokk Színházban Blaha Lujza ismét színpadon Régi terve válik valóra Pécsi Il­dikónak november 28-án. Ek­kor mutatják be ugyanis a Ba­rokk Színházban a Blaha Lujzá­ról szóló, „Isten kegyeltje” cí­mű estjét. A Kossuth-díjas szín­művész fantáziáját már gyer­mekkorában megmozgatták a Nemzet Csalogányának is ne­vezett színésznőről hallott tör­ténetek, legendák. Most saját elképzelése szerint Blaha Luj­za vendéglátója. „Fiatalságom felejthetetlen emlékei azok a beszélgetések, melyeket 1949- ben, 9 évesen, első máriabesnyői uta­mon hallottam. Imre bácsi, az első vi­lágháborús katonatiszt mesélt a kis­lánynak, aki színésznő akart lenni, Blaha Lujzáról. Megmutatta Gödöllői házát, amit Erzsébet királyné is meg­tisztelt látogatásával. Ámulva hallgat­tam. Valahányszor, ha „Blahán” já­rok, hallom ahogy mondja Endrődi Sándor búcsúztató versét: Legyen ál­dott, százszor áldott,/A Te édes dalo­­lásod!/Ahány hangod csendül ben­ne,/Annyi sebet gyógyított be. /Soha senkit nem bántottál,/Csak jót tettél, vigasztaltál/Szeretet a dicsőséged/ Dicsőség lesz az emléked! ” - ezekkel a gondolatokkal ajánlja a közönség fi­gyelmébe az új előadást Pécsi Ildikó. - Nem ez az első alkalom, hogy a legendás színésznő szerepét magára ölti... - A „Bal négyes páholy” előadásá­ban már játszottam Blaha Lujza sze­repét. Kisgyermekkorom óta nagyon közel áll hozzám, hiszen nagyon sok történetet, legendát hallottam róla. Amikor ide kerültem, megnéztük azt a villát, amiről úgy tartották, hogy az övé volt. Erről az épületről is sok tör­ténet keringett. Mesélték például, hogy - állítólag - a nappalijának az egyik falrészét a dívánnyal együtt ki lehetett fordítani a kert felé...A gö­döllőiek halála után is nagyon sokat emlegették, és nagy szeretettel be­széltek róla. - Az elmúlt időszak kutatásaiból kiderült az is, minek köszönhető, hogy ilyen nagy szeretet és tisztelet övezte? - Nemcsak a csodálatos hangú mű­vészt tisztelték benne, hanem a haza­fit is. Köztudott dolog volt, hogy sok katona életét mentette meg. Őt ugyan­is nemcsak a császárné, hanem a csá­szár is nagyra becsülte. Többször is játszott az uralkodó előtt, s az egyik ilyen alkalommal az egyik dalárfok szövegét átírta. Az eredeti, helyett olyan szöveggel énekelte el a dalt, amiben kegyelmet kért az elítélt kato­náknak. Ferenc József teljesítette a kérését, s ezt nem felejtették el.­­ Blaha Lujzáról nem igazán lehet beszélni anélkül, hogy ne ke­rülne szóba legendásan szép hang­ja. Nem véletlenül őrizte meg őt úgy az emlékezet, mint a Nemzet Csalo­gányát. Az est folyamán megszólal­nak majd kedvenc dalai? - Hogy milyen dalok és hogyan csendülnek majd fel, az hadd legyen meglepetés. De természetesen ezek nélkül nem képzelhető el egy est, amely róla szól. Úgy tervezem, hogy a megszokottól eltérően nemcsak zongora, hanem hegedű és cimbalom is megszólal majd a gödöllőiek által nagyon kedvelt Balogh Gyula és ze­nésztársai segítségével. - Nagyon régóta készül erre az előadásra. Miért éppen most kerül színpadra? - Ez a bemutató nem kötődik sem­milyen évfordulóhoz. Nem gondo­lom, hogy feltétlenül évfordulók kel­lenek ahhoz, hogy tisztelegjünk nagy­jaink előtt.Az előző esztendőben ren­deztem egy sikeres divatbemutatót a kastélyban, utána beszélgettünk, és Révész Tamás igazgató úr megkér­dezte: „Jövőre?” „Ha lehetséges Bla­ha Lujza, régi vágyam teljesülne!” - Gödöllő múltjában sok kiváló személyiséget, közöttük is sok szí­nészt találunk. Az ő életükkel is fog­lalkozik? - Igyekszem ápolni az egykor itt élt vagy ide kötődő művészek emlé­két, de nemcsak így, hogy színpadra viszem az életüket. Ha túl leszünk a bemutatón, akkor szeretném, hogy el­feledett kiválóságunk, a Máriabes­nyői temetőben nyugvó Hegedűs Gyula sírja méltó állapotba kerülne, ehhez keresek majd társakat. Tudja: „egyedül nem megy !” A Blaha Lujza est se jöhetett volna létre, ha ...

Next