Gödöllő - Gödöllői Szolgálat, 2009 (18. évfolyam, 25-46. szám)
2009-11-18 / 42. szám
6 Gödöllői Szolgálat Kultúra A Bagoly könyvesbolt ajánlata Pillantás a régmúltból Ki ne ábrándozott volna már róla, hogy egyszer csak a régmúltba csöppen? Elvegyül a régi korok, vagy legalább egy bizonyos régi kor emberei között, éli azt az életet, amit ők. A történelmi regények írói gondolatban ezt igyekeznek megvalósítani, hőseiket olyan díszletek közt mozgatva, olyan eseményeknek a kellős közepébe helyezve, melyekről maguk csak tanultak, olvastak. A Corvina kiadó Mindennapi történelem című sorozatának kötetei a legkülönbözőbb világokba viszik el az olvasót. Mindent, amit a tudomány kiderített egy országról, egy időszakról, elénk tárnak. Közülük a legrégebbi időkbe a Hétköznapi élet a fáraók korában című kötet révén kerülhetünk. Noha tudjuk, hogy sok mindent elárultak a régészeti leletek, az egyiptomi birodalmak gigantikus építményei, a szobrok, a falfestmények, a megfestett hieroglifák, mégis elámulhatunk, mennyire sokat látón sétálhatunk be a sok ezer évvel ezelőtti mindennapokba. Megismerkedhetünk vele, milyen volt akkoriban a család, milyen formákban - például remek versekben nyilvánult meg a szerelem, hogyan nevelték a gyermekeket. Olvashatunk a lakáskörülményekről, palotákról, városokról. Hogyan öltözködtek, szépítkeztek? Dolgoztak, ettek? Melyik volt a legjobb foglalkozás? Talán a földműveseké? A katonáké? Vagy az írnokoké? Mivel az írnokok vethették papírra - papiruszra - a gondolataikat, természetesen arról olvashatunk, hogy az írnoknak van a legjobb dolga a világon. „Nem kell fognod kapát és csákányt, nem kell cipelned súlyos megrakott kosarakat, nem kell evezőket markolnod. Megkímél mindenfajta gyötrelemtől, és senki sem parancsolgathat neked. Mert minden dolgozó felett áll az írnok...” „Légy inkább írnok, így megmenekülhetsz a katonai mesterség elől...” Fejezetekben foglalja össze a könyv az étkezési szokásokat, a társadalmi élet folyását, a korabeli kultúrát, a vallás helyzetét, a hadsereg állapotát. Találkozunk a jól ismert nevű fáraókkal, szó esik a történelmi eseményekről, egymást váltó dinasztiákról. Minden fejezetet egy-egy korabeli versrészlet vezet be, többnyire kegyes tanítást, a jó erkölcs szabályainak betartására vonatkozó intést tartalmazva. Természetesen igen gazdag a képanyag, olyanokat is ábrázolva, amiket talán kevésbé ismertünk eddig: csoportos jeleneteket, apró, fából vagy agyagból készült, színesre festett szobrokkal. Például láthatunk egy miniatűr műhelyt, ahol földön kuporgó munkásnők gombolyaggá tekerik a lenszálakat. És még sok mást: tehéncsorda számbavételét, sörkészítést, vagy akár egy hadsereget, egy negyven harcosból álló szakaszt egyszerre lépő szobrocskákból. Még mindig élet süt a sok ezer évvel ezelőtt készült figurák szeméből, készség, akarat: elvégzünk valamit, megteszünk valamit. Magunkért, meg persze az utódainkért. (Francois Trassard - Dominique Antérion - Renaud Thomazo: Hétköz napi élet a fáraók korában) -náci- Múzeumok éjszakája a kastélyban Erzsébet királyné és a divat Legnagyobb sikere kétségtelenül most is az Erzsébet királyné hasonmás verseny győztesének, Szabó Dórának volt az elmúlt szombaton este, mikor megnyitották a királyi kastélyban az Erzsébet királyné és a divat című kiállítást. Megjelenéseikor a díszteremben, ahol a megnyitó ünnepséget tartották, mintha hirtelen és csodálatos módon visszaröppentünk volna vagy másfél századot, átváltoztunk volna egy udvari ünnepség résztvevőivé, akiknek a szeme boldogan és büszkén tekint szép királynéjára, ahogy cercle-t tart az udvarhölgyeinek, ahogy vonul délceg párja karján. A koronázási ruha rekonstrukcióját viselte most is. Szent a kiállítótermekben pedig a királyné még számos ruhájának a rekonstrukciója várta, hogy megtekintsük, mind Czédly Mónika modellező, szerkesztő, tervező munkája. Akit, mint vallja, 2004-től rendszeresen foglalkoztat Erzsébet királyné élete, ruhatára, a kor története. Csupa fehér és fekete ruha, ezek, a fehér és a fekete voltak Erzsébet kedves színei, magukban vagy egymással kombinálva, néha törte csak meg az e két színhez való ragaszkodást egy kis lila, egy kis szürke. Ezüst. Arany. Selyemből vagy bársonyból készültek a ruhák, mellettük ott vannak az anyagminták, hogy ne csak láthassuk a selyem lágyságát, a bársony puhaságát, hanem érinthessük is. Tárlók foglalják magukba azt, amit viszont a világért meg nem érinthetnénk, eredeti darabokat, kendőt, sálat, zsebkendőt, asztalkendőt: ezek nem rekonstrukciók, ezek valóban a felséges asszony tulajdonában voltak. A falakon F. Dózsa Katalin művészettörténész szövegei avatnak be a felséges titkokba, a szokásokba, a történésekbe. A kiállítást személyesen nyitotta meg, s figyelmünkbe ajánlotta az azt követő divatbemutatót is, melynek során az Erzsébet királyné ruhái által ihletett modelleket mutattak be a manökenek. N. A. Joseph Haydnra emlékeztek neves zeneszerző halálának 200. Nelson mise Haydn Nelson miséje csendült fel november 15-én a Szentháromság Templomban. A nagysikerű koncert három kulturális egyesület, a Gödöllői Városi Vegyeskar, a Gödöllői Szimfonikus Zenekar és a váci Pikéthy Tibor Zeneművészeti Szakközépiskola énekkarának összefogásával valósult meg. E nagy sikerű hangversennyel emlékeztek a gödöllői zenei élet képviselői a Első alkalommal rendezte meg a Club Színház és a Művészetek Háza a Regionális Diákszínjátszó Találkozót a hét végén. A rendezvényen, melyen a bemutatók mellett továbbképzést is tartottak, közel 150 diák, iskolai és egyéb csoportok vettek részt. A kezdeményezésről Halász Tibor főszervezővel beszélgettünk. - Gödöllőt sokáig a gyermekszínjátszás központjaként tartották számon. A mostani kezdeményezés ezeknek a hagyományoknak a felelevenítése? -Valóban, az egykori Diákszínjátszó Egyesület innen indult útjára, és a Diákszínjátszó Fesztivál központja is itt volt. A mostani rendezvénnyel szeretnénk feléleszteni a diákszínjátszást, de most nem országos, hanem régiós szinten, évfordulójára. Az eredetileg a Missa is Angustiis (Mise szorongattatás idején) címet viselő művet 1798. július 10. és augusztus 31. között írta Haydn, hogy az utókor mégis Nelson miseként ismeri, abban jelentős része lehet annak a győzelemnek, amit Nelson admirális Napóleon felett aratott Egyiptom partjainál. Az öt tételből - Kyrie, Glória, Sanctus, Benedictas, Agnus Dei - álló misét Haydn életében többször is előadták. A vasárnap esti koncerten szólót énekelt - Kik vehettek részt a találkozón? - Megkerestük a helyi oktatási intézményeket, akik nagyon nyitottan fogadták az ötletünket, a jelentkezők közül végül nyolc produkciót válogattunk be a kétnapos rendezvényre, olyanokat, melyek minőségben vagy témafeldolgozásban érdekesek. Ezen a találkozón nem díjazták az előadásokat. Mi volt ennek az oka? Herczenik Anna, Heim Mercédes, Molnár András és Cser Péter, vezényelt Benyus Sándor. A Gödöllői Szimfonikus Zenekar következő, december 20-ai adventi hangversenyén szintén Haydn műveit tűzi műsorra. - Ez egyfajta szakítás a hagyományos fesztivál szemlélettel. Úgy gondoltuk, hogy a találkozó végén megtartott szakmai megbeszélés hasznosabb lehet egy díjnál. Egyébként is nagy hangsúlyt helyeztünk arra, hogy színjátszással kapcsolatos ismereteket átadjuk. - Ezért is építettek bele a programba szakmai tréningeket? - Igen. Több szakmai képzést tartottunk. A színészmesterség tréninget Tóth András tartotta, mozgásművészeti képzést Gretgó Zoltán koreográfus, mozgásművésztől kaptak, a zenés tréningen pedig Mészáros Beáta vezetésével vehettek részt. A nagysikerű találkozónak a Damjanich János Általános Iskola színházterme adott otthont. Az új létesítményben az átadás óta először rendeztek ilyen nagyszabású programot. Regionális Diákszínjátszó találkozó 2009. NOVEMBER 18 A KIRÁLYI KÁPOLNA FELÚJÍTÁSA JAVÁRA DECEMBER 22. GÖDÖLLŐ - SZENTHÁROMSÁG TEMPLOM JEGYEK VÁLTHATÓK: AZ WTIRT5CKET JEGYÉRTÉKESÍTŐ HELYEIN. INTERNETES JEGYRENDELÉS WWWJEGYI*Ü TAKÁCS NIKOLAS Isten kegyeltje a Barokk Színházban Blaha Lujza ismét színpadon Régi terve válik valóra Pécsi Ildikónak november 28-án. Ekkor mutatják be ugyanis a Barokk Színházban a Blaha Lujzáról szóló, „Isten kegyeltje” című estjét. A Kossuth-díjas színművész fantáziáját már gyermekkorában megmozgatták a Nemzet Csalogányának is nevezett színésznőről hallott történetek, legendák. Most saját elképzelése szerint Blaha Lujza vendéglátója. „Fiatalságom felejthetetlen emlékei azok a beszélgetések, melyeket 1949- ben, 9 évesen, első máriabesnyői utamon hallottam. Imre bácsi, az első világháborús katonatiszt mesélt a kislánynak, aki színésznő akart lenni, Blaha Lujzáról. Megmutatta Gödöllői házát, amit Erzsébet királyné is megtisztelt látogatásával. Ámulva hallgattam. Valahányszor, ha „Blahán” járok, hallom ahogy mondja Endrődi Sándor búcsúztató versét: Legyen áldott, százszor áldott,/A Te édes dalolásod!/Ahány hangod csendül benne,/Annyi sebet gyógyított be. /Soha senkit nem bántottál,/Csak jót tettél, vigasztaltál/Szeretet a dicsőséged/ Dicsőség lesz az emléked! ” - ezekkel a gondolatokkal ajánlja a közönség figyelmébe az új előadást Pécsi Ildikó. - Nem ez az első alkalom, hogy a legendás színésznő szerepét magára ölti... - A „Bal négyes páholy” előadásában már játszottam Blaha Lujza szerepét. Kisgyermekkorom óta nagyon közel áll hozzám, hiszen nagyon sok történetet, legendát hallottam róla. Amikor ide kerültem, megnéztük azt a villát, amiről úgy tartották, hogy az övé volt. Erről az épületről is sok történet keringett. Mesélték például, hogy - állítólag - a nappalijának az egyik falrészét a dívánnyal együtt ki lehetett fordítani a kert felé...A gödöllőiek halála után is nagyon sokat emlegették, és nagy szeretettel beszéltek róla. - Az elmúlt időszak kutatásaiból kiderült az is, minek köszönhető, hogy ilyen nagy szeretet és tisztelet övezte? - Nemcsak a csodálatos hangú művészt tisztelték benne, hanem a hazafit is. Köztudott dolog volt, hogy sok katona életét mentette meg. Őt ugyanis nemcsak a császárné, hanem a császár is nagyra becsülte. Többször is játszott az uralkodó előtt, s az egyik ilyen alkalommal az egyik dalárfok szövegét átírta. Az eredeti, helyett olyan szöveggel énekelte el a dalt, amiben kegyelmet kért az elítélt katonáknak. Ferenc József teljesítette a kérését, s ezt nem felejtették el. Blaha Lujzáról nem igazán lehet beszélni anélkül, hogy ne kerülne szóba legendásan szép hangja. Nem véletlenül őrizte meg őt úgy az emlékezet, mint a Nemzet Csalogányát. Az est folyamán megszólalnak majd kedvenc dalai? - Hogy milyen dalok és hogyan csendülnek majd fel, az hadd legyen meglepetés. De természetesen ezek nélkül nem képzelhető el egy est, amely róla szól. Úgy tervezem, hogy a megszokottól eltérően nemcsak zongora, hanem hegedű és cimbalom is megszólal majd a gödöllőiek által nagyon kedvelt Balogh Gyula és zenésztársai segítségével. - Nagyon régóta készül erre az előadásra. Miért éppen most kerül színpadra? - Ez a bemutató nem kötődik semmilyen évfordulóhoz. Nem gondolom, hogy feltétlenül évfordulók kellenek ahhoz, hogy tisztelegjünk nagyjaink előtt.Az előző esztendőben rendeztem egy sikeres divatbemutatót a kastélyban, utána beszélgettünk, és Révész Tamás igazgató úr megkérdezte: „Jövőre?” „Ha lehetséges Blaha Lujza, régi vágyam teljesülne!” - Gödöllő múltjában sok kiváló személyiséget, közöttük is sok színészt találunk. Az ő életükkel is foglalkozik? - Igyekszem ápolni az egykor itt élt vagy ide kötődő művészek emlékét, de nemcsak így, hogy színpadra viszem az életüket. Ha túl leszünk a bemutatón, akkor szeretném, hogy elfeledett kiválóságunk, a Máriabesnyői temetőben nyugvó Hegedűs Gyula sírja méltó állapotba kerülne, ehhez keresek majd társakat. Tudja: „egyedül nem megy !” A Blaha Lujza est se jöhetett volna létre, ha ...