Gödöllő - Gödöllői Szolgálat, 2010 (19. évfolyam, 26-46. szám)
2010-10-06 / 35. szám
6 Gödöllői Szolgálat Kultúra A Bagoly könyvesbolt ajánlata Őszi nap Gödöllőn A fenti cím az egyik elbeszélés címe abból a most megjelent, Krúdy Gyula írásokat tartalmazó kötetből, mely az Erzsébet királyné összefoglaló címet kapta. Mintha Gödöllőn szakadatlan csak ősz lenne, sejlik Krúdy zengzetes mondataiból, ahogy az itteni erdőkben való sétákról, lovaglásokról, vadászatokról beszámol. Meg ahogy tudósít még egy rejtelmes házról, ahová találkára jártak éjszakánként V. Ilonka, a királyné egyik udvarhölgye és Wallmöden, a királyné udvartartásához beosztott kapitány. Ez a ház, ez a gödöllői erdő fái közt megbúvó vadászlak egyszer csak kigyulladt. Le is égett porig. Benne lelték halálukat a szerelmesek. Csak a sírjuk domborult még egy ideig erre valahol, de már azt sem lehetne megtalálni többé. Nem csak Gödöllőn járhatunk a kötet elbeszéléseit olvasva a magyaroknak oly kedves királyné nyomában, de Budán, Bécsben, az oda közeli Lainzben is, s még sok helyen, ahová bolyongásai közben elvetődött. Legelsőként egészen fiatalon jelenik meg az Árvalányhaj című írásban, még férje oldalán utazik a Felső-Tisza mentén, még riadozik az itteni néptől: „Ki tudja, hátha igaz a híradás, hogy a magyar országutak telve vannak bujdosó haramiákkal?” Egy környékbeli birtokos ad nekik szállást. Ezzel kezdődik a felséges asszony ismerkedése a magyarokkal. Aztán még számos magyarral lesz találkozása, ügye, elintéznivalója, maga köré is gyűjt közülük állandó tartózkodásra szép számmal. Udvarhölgyeket, a nevezetes „felolvasónőt”, Ferenczy Idát, szolgálattevő katonatiszteket. Létezik egy „királyné költője” is, Krúdy hol Benedek Aladárnak, hol Irmafynak nevezi többször is megjelenítve, többször is igyekezve utánajárni annak, hogyan követhetett el - vajon valóban elkövetett-e? - ez az úr bankóhamisítást? A fiát gyászoló királyné, a merénylet áldozatává lett királyné rója örök útját a könyv lapjain. De Krúdy azt is igyekszik követni a költői képzelet szárnyán, mi történt a tragikus halál után az úrnőjüket vesztett hűséges urakkal, hölgyekkel. Hová tértek haza? Hogyan éltek, haltak? ír még arról is, hogy új királynét koronázhattunk, örömünkre, mert „Mindenekelőtt ez a nemzet a Duna és Tisza mentén leginkább királyt koronázni szeret.” Vehetjük e megállapítást bóknak, vehetjük elmarasztalásnak. De hát mindegy is: a királykoronázások végleg elsüllyedtek az időben. A gödöllői fákon az őszi levelek azonban sárgulnak, pirosodnak, lassan peregnek lefelé most is, és majd míg a világ világ. / (Krúdy Gyula: Erzsébet királyné) / / nád v / Királyi porcelánok a királyi kastélyban l Herendi kiállítás a Rudolf-szárnyban Szeptember 29-én Az arisztokrácia porcelánja címmel nyílt meg a Herendi Porcelánmanufaktúra kiállítása a gödöllői királyi kastély felújított Rudolf szárnyában. A tárlat január 3-ig tekinthető meg. Az ünnepélyes megnyitón dr. Gémesi György polgármester köszöntőjében örömének adott hangot, hogy ilyen szép és különleges tárlat kapott helyet azokban a termekben, amelyek januártól európai uniós helyszínként szolgálnak majd. Mint mondta: Minden egyes kiállítás-megnyitó, ami ilyen telt ház előtt zajlik, nagy öröm számára, mert a gödöllőiek mellett sokan eljönnek az ország különböző pontjairól, és jól érzik magukat városunkban. Gödöllő mindig befogadó volt a világban, az országban, a térségben élők, a különböző területekről érkezett emberek, kultúrák felé. Az elmúlt időszakban ennek nem kevés bizonyítéka volt a kastélyban, a városban. Ilyen a mostani kiállítás is, ami a későbbiekben a mi jó hírünket is tovább viszi majd. Dr. Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója beszélt a porcelán európai történetéről, és a herendi különlegességekről. Mint mondta, bárhol a világon megfordult, gyakran hallotta azt a véleményt, hogy a herendi a legszebb porcelán: „Ez művészeti alkotás, ami a kiváló színvonalat, eleganciát jelképezi, aminek a birtoklása kiváltság.” Ehhez kapcsolódva az időszaki kiállítást megnyitó Habsburg György úgy fogalmazott: Ezekben a porcelánokban az egész történelem benne van. A családi címerek, a festmények nem egy esetben dokumentumként is szolgálnak. A Gödöllőn gyakran megforduló politikus beszédében köszönetet mondott dr. Gémesi György polgármesternek, valamint prof. dr. Körösvölgyi Lászlónak, a kastély egykori, és dr. Révész T. Mihálynak az intézmény jelenlegi igazgatójának az elmúlt években végzett munkájukért. „Itt lehet látni, hogy mit lehet elérni Magyarországon. Emlékszem, 1999- ben, első látogatásomkor milyen állapotok voltak itt Gödöllőn. Ők nagyon sokat tettek ezért a fejlődésért” - mondta. A rendezvényt Mádl Dalma asszony is megtisztelte jelenlétével. A kiállításon többek között megtekinthető a Ferenc József készlet, ami a budai vár és a gödöllői kastély számára készült, és a Gödöllő-mintás porcelánok, amik hasonlóképp királyi megrendelés emlékét őrzik. A patinás edényeket, étkészleteket, monogramos darabokat felvonultató kiállítás bemutatja azokat a tipikus főúri kellékeket is - tintatartó, porzó, írószertartó, kártyadoboz, sétabotfogó, porcelánnyelű evőeszközök -, amelyeket csak külön megrendelésre készítettek „fehér aranyból”. sk 2010. OKTÓBER 6. Török Ignác gimnázium — flura 2010. október 1Ó. (szombat) 15 — 1Q óráig Q0 évesek köszöntése Köszöntőt mond: Wintér Zoltán Vendég: Vécsi Ildikó Kossuth-díjas színművész, fidelló Díszpolgára Közreműködik: Lukács Lilla Réka II műsor után bátyus bál - zene — tánc — tombola Muzsikál: Haray László belépés díjtalan! Mindenkit szeretettel várunk! Támogatók: Gödöllő Város Önkormányzata, Napsugár Étterem Kft. Tulipa Kft., Hungarostya Kft. Kistarcsa, TEVA Magyarország Zrt., Ganz Mérőgyár Kft. Művészetek Háza Gödöllő Nonprofit Közhasznú Kft. 2100 Gödöllő Szabadság út 6. Tel: 28/514-130, fax: 28/430-180 www.muza.hu A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk! A Zene Világnapján Október 1-jén, a Zene Világnapján a derű óráit, a béke perceit élhettük át a Frédéric Chopin Zeneiskola hangversenytermében rendezett koncerten. Este hat órakor, vagy valamivel hat után, ahogy helyet foglalt a közönség, majd becsukódott az ajtó, varázslat vette kezdetét a számára. Francis Polenc művei hangzottak fel sorra, azé a francia zeneszerzőé, akiről megállapította a XX. század első felében élt kortárs, Claude Rostand: „van benne valami a szerzetesből és a gazemberből”. A szereplők, a zenészek a Gödöllői Szimfonikus Zenekar fiatal művészei voltak, az általuk alapított fúvósötös játékában gyönyörködhettünk. Illésy Orsolya fuvolát, Baráth Nóra oboát, Bartók Zsolt klarinétot, Jankó Attila fagottot, Börzsönyi Máté kürtöt szólaltatott meg. Kísérőjük mindvégig Soós Gabriella zongoraművész volt. Négy zeneszámot tűztek műsorukra. Elsőként az oboára és zongorára íródott Szonáta csendült fel, a gyászdal, mely szerzője szándéka szerint a pályatárs Szergej Prokofjev emlékét hivatott őrizni. Oboa, fagott, zongora alkotta azt az együttest, mely az eztán következő Triót előadta. A koncert második részét fuvolára és zongorára komponált háromtételes Szonátával kezdték. Ez a darab 1957-ben készült el, s a bemutatója után a kritikák Poulenc egyik legjobb műveként ismerték el. A fuvolások gyakran tűzik műsorukra, méltán: most is lenyűgöző, szívbemarkoló volt Illésy Orsolya szólójátékával. A koncertet záró Sextet pedig Poulenc munkásságának legnépszerűbb zeneszáma. Az egyszerű motívumok és az élénk ritmusok egyvelege, melynek virtuozitásától nem idegen a jazz világa sem. Ritmikus és lírai részek váltják benne egymást, s nagyszerű lehetőséget teremtett a most együtt pódiumra lépő hat zenésznek - a sextetnek - a magas színvonalú összjátékra. A Zene Világnapját Yehudi Menuhin hegedűművész alapította 1975-ben, s az ez alkalomból megfogalmazott üzenete így kezdődött:: Arra szeretnék buzdítani mind a várost, falut és országot, hogy rendezzenek sokféle zenei eseményt ezen a napon.’’ Mert, tehetjük hozzá, a zenében harmónia van, csend, öröm és béke. A A. Nívódíjat kapott a kastély mesekönyve Elismerés Herceg Egerváry Elemérnek Szeptember 27-én, a Múzeumpedagógiai Évnyitó keretében Székesfehérváron adták át az idei Múzeumpedagógiai Nívódíjakat. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Múzeumi Oktatási és Képzési Központ kiadvány kategóriában a két legjobbnak járó díj egyikét a Gödöllői Királyi Kastély Múzeumnak ítélte a Herceg Egerváry Elemér naplója című, nemrégiben megjelent mesekönyvért. Faludi Ildikó muzeológus és kisfia, Reményi Márton könyve egy kedves-humoros, ám történelmileg hiteles információkat feldolgozó mesén keresztül ismerteti meg a gödöllői kastéllyal a kicsiket és nagyokat. A szépséges kötetet Ferenc Tamás egri festőművész gyönyörű, részlet- és ötletgazdag festményei illusztrálják. A könyv a gödöllői kastély egere, herceg Egerváry Elemér kalandjait meséli el. Persze nem napjainkban, hanem abban az időben, amikor még rendszeresen megfordult a kastély falai közt őfelsége I. Ferenc József és szépséges neje, Erzsébet. Akkor természetes volt, hogy a mellettük, a közvetlen közelükben élő egér sem lehet kisebb személyiség, mint egy herceg. jk