Gödöllő - Gödöllői Szolgálat, 2010 (19. évfolyam, 26-46. szám)

2010-10-06 / 35. szám

6 Gödöllői Szolgálat Kultúra A Bagoly könyvesbolt ajánlata Őszi nap Gödöllőn A fenti cím az egyik elbeszélés címe abból a most megjelent, Krúdy Gyula írásokat tartalma­zó kötetből, mely az Erzsébet királyné összefoglaló címet kapta. Mintha Gödöllőn szakadatlan csak ősz lenne, sejlik Krúdy zengzetes mondataiból, ahogy az itteni erdők­ben való sétákról, lovaglásokról, va­dászatokról beszámol. Meg ahogy tudósít még egy rejtel­mes házról, ahová találkára jártak éj­szakánként V. Ilonka, a királyné egyik udvarhölgye és Wallmöden, a királyné udvartartásához beosztott kapitány. Ez a ház, ez a gödöllői erdő fái közt megbúvó vadászlak egyszer csak kigyulladt. Le is égett porig. Benne lelték halálukat a szerelmesek. Csak a sírjuk domborult még egy ideig erre valahol, de már azt sem le­hetne megtalálni többé. Nem csak Gödöllőn járhatunk a kötet elbeszéléseit olvasva a magya­roknak oly kedves királyné nyomá­ban, de Budán, Bécsben, az oda kö­zeli Lainzben is, s még sok helyen, ahová bolyongásai közben elvető­dött. Legelsőként egészen fiatalon jelenik meg az Árvalányhaj című írásban, még fér­je oldalán utazik a Fel­­ső-Tisza mentén, még riadozik az itteni nép­től: „Ki tudja, hátha igaz a híradás, hogy a magyar or­szágutak telve vannak bujdosó hara­miákkal?” Egy környékbeli birtokos ad nekik szállást. Ezzel kezdődik a felséges asszony ismerkedése a magyarokkal. Aztán még számos magyarral lesz ta­lálkozása, ügye, elintéznivalója, ma­ga köré is gyűjt közülük állandó tar­tózkodásra szép számmal. Udvarhöl­gyeket, a nevezetes „felolvasónőt”, Ferenczy Idát, szolgálattevő katona­tiszteket. Létezik egy „királyné költője” is, Krúdy hol Benedek Aladárnak, hol Irmafynak nevezi többször is megje­lenítve, többször is igyekezve utána­járni annak, hogyan követhetett el - vajon valóban elkövetett-e? - ez az úr bankóhamisítást? A fiát gyászoló királyné, a me­rénylet áldozatává lett királyné rója örök útját a könyv lapjain. De Krúdy azt is igyekszik követni a költői kép­zelet szárnyán, mi történt a tragikus halál után az úrnőjüket vesztett hű­séges urakkal, hölgyekkel. Hová tér­tek haza? Hogyan éltek, haltak? ír még arról is, hogy új királynét koronázhattunk, örömünkre, mert „Mindenekelőtt ez a nemzet a Duna és Tisza mentén leginkább királyt ko­ronázni szeret.” Vehetjük e megálla­pítást bóknak, vehetjük elmaraszta­lásnak. De hát mindegy is: a királykoro­názások végleg elsüllyedtek az idő­ben. A gödöllői fákon az őszi levelek azonban sárgulnak, pirosodnak, las­san peregnek lefelé most is, és majd míg a világ világ. / (Krúdy Gyula: Erzsébet királyné) / /­­ nád­­ v / Királyi porcelánok a királyi kastélyban l­ Herendi kiállítás a Rudolf-szárnyban Szeptember 29-én Az arisztok­rácia porcelánja címmel nyílt meg a Herendi Porcelánmanu­faktúra kiállítása a gödöllői ki­rályi kastély felújított Rudolf szárnyában. A tárlat január 3-ig tekinthető meg. Az ünnepélyes megnyitón dr. Géme­­si György polgármester köszöntőjé­ben örömének adott hangot, hogy ilyen szép és különleges tárlat kapott helyet azokban a termekben, amelyek januártól európai uniós helyszínként szolgálnak majd. Mint mondta: Min­den egyes kiállítás-megnyitó, ami ilyen telt ház előtt zajlik, nagy öröm számára, mert a gödöllőiek mellett sokan eljönnek az ország különböző pontjairól, és jól érzik magukat váro­sunkban. Gödöllő mindig befogadó volt a világban, az országban, a tér­ségben élők, a különböző területekről érkezett emberek, kultúrák felé. Az elmúlt időszakban ennek nem ke­vés bizonyítéka volt a kastélyban, a városban. Ilyen a mostani kiállítás is, ami a ké­sőbbiekben a mi jó hírünket is to­vább viszi majd. Dr. Simon Attila, a Herendi Por­celánmanufaktúra Zrt. vezérigazgató­ja beszélt a porcelán európai történe­téről, és a herendi különlegességek­ről. Mint mondta, bárhol a világon megfordult, gyakran hallotta azt a vé­leményt, hogy a herendi a legszebb porcelán: „Ez művészeti alkotás, ami a kiváló színvonalat, eleganciát jel­képezi, aminek a birtoklása kiváltság.” Ehhez kapcsolódva az időszaki kiállí­tást megnyitó Habsburg György úgy fogalmazott: Ezekben a porcelánok­ban az egész történelem benne van. A családi címerek, a festmények nem egy esetben doku­mentumként is szolgálnak. A Gödöllőn gyakran megforduló politikus beszédében köszönetet mondott dr. Gémesi György polgár­mesternek, valamint prof. dr. Kö­rösvölgyi Lászlónak, a kastély egy­kori, és dr. Révész T. Mihálynak az intézmény jelenlegi igazgatójának az elmúlt években végzett munkájukért. „Itt lehet látni, hogy mit lehet elérni Magyarországon. Emlékszem, 1999- ben, első látogatásomkor milyen álla­potok voltak itt Gödöllőn. Ők nagyon sokat tettek ezért a fejlődésért” - mondta. A rendezvényt Mádl Dalma asszony is megtisztelte jelenlétével. A kiállításon többek között megte­kinthető a Ferenc József készlet, ami a budai vár és a gödöllői kastély szá­mára készült, és a Gödöllő-mintás porcelánok, amik hasonlóképp királyi megrendelés emlékét őrzik. A patinás edényeket, étkészleteket, monogra­mos darabokat felvonultató kiállítás bemutatja azokat a tipikus főúri kellé­keket is - tintatartó, porzó, írószertar­tó, kártyadoboz, sétabotfogó, porce­­lánnyelű evőeszközök -, amelyeket csak külön megrendelésre készítettek „fehér aranyból”. sk 2010. OKTÓBER 6. Török Ignác gimnázium — flura 2010. október 1Ó. (szombat) 15 — 1Q óráig Q0 évesek köszöntése Köszöntőt mond: Wintér Zoltán Vendég: Vécsi Ildikó Kossuth-díjas színművész, f­idelló Díszpolgára K­özreműködik: Lukács Lilla­­ Réka II műsor után bátyus bál - zene — tánc — tombola Muzsikál: Haray László belépés díjtalan! M­­indenkit szeretettel várunk! Támogatók:­­ Gödöllő Város Önkormányzata, Napsugár Étterem Kft. Tulipa Kft., Hungarostya Kft. Kistarcsa, TEVA Magyarország Zrt., Ganz Mérőgyár Kft. Művészetek Háza Gödöllő Nonprofit Közhasznú Kft. 2100 Gödöllő Szabadság út 6. Tel: 28/514-130, fax: 28/430-180 www.muza.hu A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk! A Zene Világnapján Október 1-jén, a Zene Világnapján a derű óráit, a béke perceit élhettük át a Frédéric Chopin Zeneiskola hangversenytermében rendezett koncerten. Este hat órakor, vagy valamivel hat után, ahogy helyet fog­lalt a közönség, majd becsukódott az ajtó, varázslat vette kezdetét a számára. Francis Polenc művei hangzottak fel sorra, azé a francia zeneszerzőé, akiről megállapította a XX. század első felében élt kor­társ, Claude Rostand: „van benne valami a szerzetesből és a gazem­berből”. A szereplők, a zenészek a Gödöllői Szimfonikus Ze­nekar fiatal művészei vol­tak, az általuk alapított fú­vósötös játékában gyönyör­ködhettünk. Illésy Orsolya fuvolát, Baráth Nóra oboát, Bartók Zsolt klari­nétot, Jankó Attila fagottot, Börzsönyi Máté kürtöt szó­laltatott meg. Kísérőjük mindvégig Soós Gabriella zongoraművész volt. Négy zeneszámot tűztek műsorukra. Elsőként az oboára és zongorára íródott Szoná­ta csendült fel, a gyászdal, mely szerzője szándéka szerint a pályatárs Szergej Pro­­kofjev emlékét hivatott őrizni. Oboa, fagott, zongora alkotta azt az együttest, mely az eztán következő Triót előadta. A koncert második részét fuvolára és zongorára komponált háromtételes Szonátával kezdték. Ez a darab 1957-ben készült el, s a bemutatója után a kritikák Poulenc egyik legjobb műveként ismerték el. A fuvolások gyakran tűzik műsorukra, méltán: most is lenyűgöző, szívbemarkoló volt Illésy Orsolya szólójátékával. A koncertet záró Sextet pedig Poulenc munkásságának legnépszerűbb zeneszáma. Az egyszerű motívumok és az élénk ritmusok egyvelege, melynek virtuozitásától nem idegen a jazz világa sem. Ritmikus és lírai részek váltják benne egymást, s nagyszerű lehetőséget teremtett a most együtt pódiumra lépő hat zenésznek - a sex­­tetnek - a magas színvonalú összjátékra. A Zene Világnapját Yehudi Menuhin hegedűművész alapította 1975-ben, s az ez al­kalomból megfogalmazott üzenete így kezdődött:: Arra szeretnék buzdítani mind a várost, falut és országot, hogy rendezzenek sokféle zenei eseményt ezen a napon­.’’ Mert,­ tehetjük hozzá, a zenében harmónia van, csend, öröm és béke. A A. Nívódíjat kapott a kastély mesekönyve Elismerés Herceg Egerváry Elemérnek Szeptember 27-én, a Múzeumpedagógiai Évnyitó keretében Szé­kesfehérváron adták át az idei Múzeumpedagógiai Nívódíjakat. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Múzeumi Oktatási és Kép­zési Központ kiadvány kategóriában a két legjobbnak járó díj egyikét a Gödöllői Királyi Kastély Múzeumnak ítélte a Herceg Egerváry Elemér naplója című, nemrégiben megjelent mese­könyvért. Faludi Ildikó muzeológus és kisfia, Reményi Márton könyve egy kedves-hu­moros, ám történelmileg hiteles információkat feldolgozó mesén keresztül is­merteti meg a gödöllői kastéllyal a kicsiket és nagyokat. A szépséges kötetet Ferenc Tamás egri festőművész gyönyörű, részlet- és ötletgazdag festményei illusztrálják. A könyv a gödöllői kastély egere, herceg Egerváry Elemér kaland­jait meséli el. Persze nem napjainkban, hanem abban az időben, amikor még rendszeresen megfordult a kastély falai közt őfelsége I. Ferenc József és szép­séges neje, Erzsébet. Akkor természetes volt, hogy a mellettük, a közvetlen kö­zelükben élő egér sem lehet kisebb személyiség, mint egy herceg. jk

Next