Gödöllő - Kereplő, 1990 (1. évfolyam, 1-11. szám)

1990-03-09 / 8. szám

KEREPLIs OLVASÓINK ÍRJÁK MELLEKLET Tiszteltelm! Egy gödöllői választópolgár vagyok. Azt hiszem most a nevem nem érdekes. Kérném Önöket, hívják fel a gödöllői ellenzéki képviselőjelöltek figyelmét ar­ra, hogy választási propagandájukban na­gyobb figyelmet fordítsanak a városköz­ponton kívüli területekre is. Én alvégi lakos vagyok. Az ajánlási idő­szakban az MSZP kétszer is megkereste szórólapjával a lakosokat, még válaszbo­rítékot is küldtek az ajánlási szelvénynek. Az ellenzéki jelöltek közül csak Roszik Gábor szórólapja jutott el hozzánk, illet­ve 21-én, tehát a végén, Hajagos Antalé. Aki a Kereplőt megveszi tájékozódhat, de gondolom, hogy az itt lakók zöme ezt nem teszi. Most megint tele van az alvég az MSZP és Kőrösfői plakátjaival, az el­lenzékiek sehol. Nem tartom szerencsésnek ezt a ma­gabiztosságot. Vagy az itteniek szava­zatára nincs szükség? Tisztelettel: Egy alvégi választópolgár Kedves Újvári Miklós! A Kereplő S. számában megjelent “Két év a tengizi pokolban” című írásá­hoz kívánok két megjegyzést fűzni: egy természettudományi és egy politikai jelle­gűt. 1., Tengiz a Kaszpi mélyföldön fekszik valóban. Olyan mélyen, hogy alig-alig emelkedik néhány méterre a Kaszpi ten­ger jelenlegi szintje fölé. Ugyanis a tenger zsugorodása miatt kiszáradt tengerfe­nékről van szó. A víz ritkán szokott ala­csonyabb helyről magasabb helyre vissza­húzódni. A cikkben említett “túlnyomás”, ami­től az emberek füléből, orrából (állítólag) vér szivárog, kb. akkora, mintha az ember lemenne a lakásából a pincébe. 2., Tengizt — megjártként az az érzé­sem, hogy nemcsak sértett embereket kellett volna megkérdeznie. ÜdvözlettekSzemenyei Ernő, Gödöllő 12 Gödöllő központjában 2 szobás, 58 négyzetméteres öröklakás garázzsal eladó. Érdeklődni 17 óra után az aláb­bi címen: Katona Rudolf Gödöllő, Mosolygó A. krt. 18.1.e. 3.a. Gödöllői Művelődési Központ bü­féje reális áron eladó. Érdeklődni a helyszínen lehet Szadán zártkertben, 300 négyszö­göles telek eladó, kis házzal. Érdeklődni lehet: Gödöllő, Szőlő u. 22. III/lI. alatt az esti órákban. 0 kilométeres fehér LADA SZAMARA eladó. Érdeklődni lehet: Gödöllő, Vö­rösmarty u. 18. 2 szobás, komfortos tanácsi bérla­kásomat elcserélném kertes házra, gö­­döllőire vagy környékére. Munkácsy M. u. 5/a Nikodém Zoltánná érd. 16 óra után ÁLTALÁNOS, TITKOS VÁLASZTÓJOGOT! Évtizedeken keresztül ettől volt han­gos az ország, ilyen plakátok "díszítették” a falakat. Fontos dolog volt ez akkor, hi­szen szavazati joga csak annak volt, aki adót fizetett és tudott írni-olvasni. Nem sokan voltak ilyenek. Ma is lecsökkenne a választók létszáma, ha ezek a feltételek megvolnának. A Népesség Nyilvántartó kisebb gépparkkal is el tudná látni a fel­adatát, talán még “kézivezérléssel” is. TITKOS VÁLASZTÓJOG? Hol va­gyunk mi attól? Előre, írásban, személyi számmal, aláírással kell bizonyítani párt­állásunkat. Sokat kell még tanulni a demokráciá­ból! Csak a szavazás lett egyszerűbb. Ré­gen csak a járási székhelyen zajlott le a választás. Akinek szavazati joga volt, oda kellett mennie. A gödöllői járás nagy volt akkor, hiszen a későbbi aszódi járás köz­ségei is idetartoztak. Kevés volt a válasz­tásra jogosult, mégis nyolc, tíz szekér bír­ta csak őket elhozni egy-egy faluból. 200- 300 szekérnek kellett helyet biztosítani. Gödöllőn a besnyői templom előtti rét volt alkalmas erre. Ez volt Gödöllő “Rá­kos mezeje”. Szerencsére csak két párt volt akkori­ban: a mindenkori kormánypárt, és az örökös ellenzék, a Kossuth párt, a 48- asok, így könnyen felosztották a hatal­mas teret. (Mit tenne most az 51 párt?) A falu felé eső részen — a jobb helyen — gyülekeztek a kormánypártiak. “Közel a tűzhöz!” Az ellenzék, már akkor is a templom közé szorult. Rajtuk csak az Is­ten tudna segíteni. A két tábor között vagy húsz méter távolság volt, “a senki földje”. E mellett sorakoztak a “hordós szekerek”, amelyek a kortesbort hozták. Mint az ágyúcsövek meredtek egymásra a hordók. Ha egy kiürült, felállították. Arról mondták kortesbeszédüket a “hor­dószónokok” olyan lendülettel, mint az idős Marosán. Nem a program, hanem az egymás lejáratása volt akkor is a fő téma. Az egyik Kossuth párti így kezdte: “Annyira 48-as vagyok, hogy koronát is 48-at tettem a zsebembe.” Mire a hallga­tóság felkiáltott: “Hát az 1800 hol ma­radt?” Mi is így tennénk hasonló helyzet­ben, csak most már 1900-at kiáltanánk. Infláció van! A kortesbortól, meg a tüzes beszédek­től annyira fellelkesedtek, hogy leszerel­ték a lőcsöket és a “senki földjén” meg­kezdődött a “kopogtatás”. Csattogtak a lőcsök. Az egyik kocsi alól kikiabált egy legényke — akit azért hozott el az apja, hogy a lovakra vigyázzon, meg “Hogy ta­nuljon a gyerek!” — “Édesapám ez a vá­lasztás?” “Nem fiam. Ez még csak a jelö­lés!” Szerencsére az egész választást végig kísérték a csendőrök. A faluban “segítet­tek” felszállni a kormánypártiaknak, ne­hogy otthon maradjanak. Az ellenzékiek­nek meg igyekeztek hasznosabb foglalko­zást találni, mint a választás. Toronyőr­zés és árvíz miatt, vagy tűzvédelmi okból kellett otthon maradni. “Törvénysértés nélkül!” A verekedőket is gyorsan szétválasz­tották a csendőrök. Az ellenzékkel bőkezűbben bántak. Többet kaptak a “puskatusból”. Nem is jelentette fel őket egyik párt sem “köte­lesség” — mulasztásért. Milyen jó, hogy az autónak nincs lőcse! Mi lett volna szegény Grósz Károllyal? Ha van fia, biztos azért nem vitte magá­val, mert nem fért volna a kocsi alá. Pedig szegény gyerek tanulhatott volna, hiszen visszatértünk az “ököljoghoz”. Ujváry Ferenc ny.tanár

Next