Gödöllő - Kereplő, 1990 (1. évfolyam, 1-11. szám)
1990-03-09 / 8. szám
KEREPLIs OLVASÓINK ÍRJÁK MELLEKLET Tiszteltelm! Egy gödöllői választópolgár vagyok. Azt hiszem most a nevem nem érdekes. Kérném Önöket, hívják fel a gödöllői ellenzéki képviselőjelöltek figyelmét arra, hogy választási propagandájukban nagyobb figyelmet fordítsanak a városközponton kívüli területekre is. Én alvégi lakos vagyok. Az ajánlási időszakban az MSZP kétszer is megkereste szórólapjával a lakosokat, még válaszborítékot is küldtek az ajánlási szelvénynek. Az ellenzéki jelöltek közül csak Roszik Gábor szórólapja jutott el hozzánk, illetve 21-én, tehát a végén, Hajagos Antalé. Aki a Kereplőt megveszi tájékozódhat, de gondolom, hogy az itt lakók zöme ezt nem teszi. Most megint tele van az alvég az MSZP és Kőrösfői plakátjaival, az ellenzékiek sehol. Nem tartom szerencsésnek ezt a magabiztosságot. Vagy az itteniek szavazatára nincs szükség? Tisztelettel: Egy alvégi választópolgár Kedves Újvári Miklós! A Kereplő S. számában megjelent “Két év a tengizi pokolban” című írásához kívánok két megjegyzést fűzni: egy természettudományi és egy politikai jellegűt. 1., Tengiz a Kaszpi mélyföldön fekszik valóban. Olyan mélyen, hogy alig-alig emelkedik néhány méterre a Kaszpi tenger jelenlegi szintje fölé. Ugyanis a tenger zsugorodása miatt kiszáradt tengerfenékről van szó. A víz ritkán szokott alacsonyabb helyről magasabb helyre visszahúzódni. A cikkben említett “túlnyomás”, amitől az emberek füléből, orrából (állítólag) vér szivárog, kb. akkora, mintha az ember lemenne a lakásából a pincébe. 2., Tengizt — megjártként az az érzésem, hogy nemcsak sértett embereket kellett volna megkérdeznie. ÜdvözlettekSzemenyei Ernő, Gödöllő 12 Gödöllő központjában 2 szobás, 58 négyzetméteres öröklakás garázzsal eladó. Érdeklődni 17 óra után az alábbi címen: Katona Rudolf Gödöllő, Mosolygó A. krt. 18.1.e. 3.a. Gödöllői Művelődési Központ büféje reális áron eladó. Érdeklődni a helyszínen lehet Szadán zártkertben, 300 négyszögöles telek eladó, kis házzal. Érdeklődni lehet: Gödöllő, Szőlő u. 22. III/lI. alatt az esti órákban. 0 kilométeres fehér LADA SZAMARA eladó. Érdeklődni lehet: Gödöllő, Vörösmarty u. 18. 2 szobás, komfortos tanácsi bérlakásomat elcserélném kertes házra, gödöllőire vagy környékére. Munkácsy M. u. 5/a Nikodém Zoltánná érd. 16 óra után ÁLTALÁNOS, TITKOS VÁLASZTÓJOGOT! Évtizedeken keresztül ettől volt hangos az ország, ilyen plakátok "díszítették” a falakat. Fontos dolog volt ez akkor, hiszen szavazati joga csak annak volt, aki adót fizetett és tudott írni-olvasni. Nem sokan voltak ilyenek. Ma is lecsökkenne a választók létszáma, ha ezek a feltételek megvolnának. A Népesség Nyilvántartó kisebb gépparkkal is el tudná látni a feladatát, talán még “kézivezérléssel” is. TITKOS VÁLASZTÓJOG? Hol vagyunk mi attól? Előre, írásban, személyi számmal, aláírással kell bizonyítani pártállásunkat. Sokat kell még tanulni a demokráciából! Csak a szavazás lett egyszerűbb. Régen csak a járási székhelyen zajlott le a választás. Akinek szavazati joga volt, oda kellett mennie. A gödöllői járás nagy volt akkor, hiszen a későbbi aszódi járás községei is idetartoztak. Kevés volt a választásra jogosult, mégis nyolc, tíz szekér bírta csak őket elhozni egy-egy faluból. 200- 300 szekérnek kellett helyet biztosítani. Gödöllőn a besnyői templom előtti rét volt alkalmas erre. Ez volt Gödöllő “Rákos mezeje”. Szerencsére csak két párt volt akkoriban: a mindenkori kormánypárt, és az örökös ellenzék, a Kossuth párt, a 48- asok, így könnyen felosztották a hatalmas teret. (Mit tenne most az 51 párt?) A falu felé eső részen — a jobb helyen — gyülekeztek a kormánypártiak. “Közel a tűzhöz!” Az ellenzék, már akkor is a templom közé szorult. Rajtuk csak az Isten tudna segíteni. A két tábor között vagy húsz méter távolság volt, “a senki földje”. E mellett sorakoztak a “hordós szekerek”, amelyek a kortesbort hozták. Mint az ágyúcsövek meredtek egymásra a hordók. Ha egy kiürült, felállították. Arról mondták kortesbeszédüket a “hordószónokok” olyan lendülettel, mint az idős Marosán. Nem a program, hanem az egymás lejáratása volt akkor is a fő téma. Az egyik Kossuth párti így kezdte: “Annyira 48-as vagyok, hogy koronát is 48-at tettem a zsebembe.” Mire a hallgatóság felkiáltott: “Hát az 1800 hol maradt?” Mi is így tennénk hasonló helyzetben, csak most már 1900-at kiáltanánk. Infláció van! A kortesbortól, meg a tüzes beszédektől annyira fellelkesedtek, hogy leszerelték a lőcsöket és a “senki földjén” megkezdődött a “kopogtatás”. Csattogtak a lőcsök. Az egyik kocsi alól kikiabált egy legényke — akit azért hozott el az apja, hogy a lovakra vigyázzon, meg “Hogy tanuljon a gyerek!” — “Édesapám ez a választás?” “Nem fiam. Ez még csak a jelölés!” Szerencsére az egész választást végig kísérték a csendőrök. A faluban “segítettek” felszállni a kormánypártiaknak, nehogy otthon maradjanak. Az ellenzékieknek meg igyekeztek hasznosabb foglalkozást találni, mint a választás. Toronyőrzés és árvíz miatt, vagy tűzvédelmi okból kellett otthon maradni. “Törvénysértés nélkül!” A verekedőket is gyorsan szétválasztották a csendőrök. Az ellenzékkel bőkezűbben bántak. Többet kaptak a “puskatusból”. Nem is jelentette fel őket egyik párt sem “kötelesség” — mulasztásért. Milyen jó, hogy az autónak nincs lőcse! Mi lett volna szegény Grósz Károllyal? Ha van fia, biztos azért nem vitte magával, mert nem fért volna a kocsi alá. Pedig szegény gyerek tanulhatott volna, hiszen visszatértünk az “ököljoghoz”. Ujváry Ferenc ny.tanár