Hajdúsámson - Sámsoni Hírlap, 1997 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1997-01-01 / 1. szám

97/január Súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményei A súlyos mozgáskorlátozott sze­mélyek közlekedési kedvezménye­iről szóló 164/1995. /XII.27./ Korm. rendeletet a 225/1996. /XII.26./ Korm. rendelet módosította. A hatálybalé­pés időpontja 1997. január 1. A rendelet hatálya nem terjed ki töb­bek között azokra a súlyos mozgás­­korlátozott személyekre, akik életvi­telszerűen ágyhoz kötött fekvőbe­tegek, és szállításuk csak mentő járművel biztosítható. A súlyos moz­gáskorlátozottság tényét az orvosi szakvélemény igazolja. A közlekedési kedvezmények fajtái: a. ) személygépkocsi szerzési támogatás, b. ) személygépkocsi átalakítási támogatás, c. ) közlekedési támogatás, d. ) parkolási engedély. A közlekedési támogatás a súlyos mozgáskorlátozott személy közleke­dési többletköltségeinek részleges támogatása. Az alapösszeg 7.000,­­Ft-ra emelkedett. A szerzési, a közlekedési, valamint a szerzési támogatás meghosszabbítá­sa iránti kérelem változatlanul a tárgy­év április 30. napjáig nyújtható be. A határidő elmulasztása JOGVESZTŐ! Az átalakítási támogatás és parkolási engedély iránti kérelem a tárgyévben bármikor benyújtható. A közlekedési támogatás iránti igény a közölt határidőt követően is be­nyújtható akkor, ha a súlyos moz­gáskorlátozottság ténye tárgyévben következne be. A Polgármesteri Hivatal 1. sz. irodá­jában a kérelmek beadásához nyomtatvány rendelkezésükre áll. Megkérdeztük ... Megkérdeztük Nagy Lászlónét a helyi Postahivatal vezetőjét, tervez-e változta­tásokat annak kapcsán, hogy nagyon megszaporodtak a lakossági befizeté­sek. Mióta az áramszámlát is a postán kell befizetni nagyon lassan halad a sor és úgy tűnik, egy ablak erre a célra már nem elegendő. Számíthatunk a közeljövőben valamilyen változásra? ■ A TIT­ÁSZ számlák intézése valóban nagyon megterhelte a Postát, előfordul­nak munkatorlódások a befizetéseknél. Egy határidő napon akár 235 befizetés is érkezik. Ezeket azután fel kell dolgoz­ni egy 10 jegyű kód alapján. A hajdú­sámsoni Postán a Postaigazgatóság 1996. december 1-től kezdődően vállalta a TITÁSZ számlák kezelését. Az elmúlt egy hónap tapasztalata alapján és a következő hónapok for­galmának értékelése során reméljük, hogy lehetőséget kapunk a létszámbő­vítésre. Ettől függetlenül, munkaszerve­zési intézkedésekkel tervezem a mun­kahelyek bővítését, hogy az ügyfelek várakozási ideje csökkenjen. ■ Tehát a személyzet a kevés. Addig is nem jelentene megoldást, ha egy másik ablaknál is elhelyeznének egy bizonylat­­érvényesítő gépet? ■ Minden ablak már eddig is kellően terhelt. Az 1-es ablaknál történik a levél, csomag, értékküldemény, postafax fel­vétel, posta­ és pénzügyi bélyegek, gé­pi Totó-Lottó, sorsjegy árusítás és egyéb kereskedelmi áruk forgalma­zása, Providencia biztosítás kötés, hi­vatali kézbesítés, nyugta, számlaadási kötelezettség teljesítése. A felsorolt szolgáltatások nélkül a foglalkoztatási norma még egy fő alkalmazását sem tenné lehetővé. A 2-es ablaknál lehet utalványokat, csekkeket, számlákat be- és kifizetni, OTP és Postabanki ügyeket intézni. Ez utóbbiak akár 100 tételt is kitehetnek naponta, mivel január hónap­ban a kamatok beírását is végezzük . Nem egyszerűbb lenne ezeket számí­tógépen kezelni, ahogyan például a debreceni hivatalokban ? ■ A kézzel írandó részek vesznek el sok időt. Sokan ma már banki átutalás­sal kapják meg a fizetésüket - például a GÖCS dolgozók. Eszükben elég hossza­dalmas az eljárás. A fizetési értesítés alapján előbb bevételezni kell, majd egy újabb lapon kiadni a kívánt összeget. Bár igyekszünk az adminisztrációs mun­kát hátravontan kezelni. A 3-as ablaknál történik a hírlapszolgálat ellátásán kívül a küldemények feldolgozása, az újság és televízió számlák ügyintézése - mely utóbbival elég sok most a probléma, hi­szen az új törvényhez még nincs végre­hajtási határozat - valamint a kézbesítői leszámoltatás. A feladatok maradékta­lan elvégzése érdekében az érdekelt dolgozó munkaideje korábban kezdő­dik, mint ahogyan a Posta nyit. A 4-es ablak a Főpénztár, ahol a napi pénzfor­galom összesítő munkálatai folynak. A problémákat mi is érzékeljük, folyamat­ban van az egyes munkahelyek tevé­kenységének részletes áttekintése és a lehetséges terhelés átcsoportosítása. Addig is amíg elérjük a személyzet létszámának emelését, ügyfeleink szí­ves megértését és türelmét kérjük. Tárná Hajdú Judit ♦ ♦ Tudja Ön azt...? ... hogy a magyar mesei világkép szerint hol hullámzott az Óperenciás-tenger? A kalandozó magyarok a 890-es évek­ben érték el az Enns folyót (ma Ausztria területén található), s vették át ekkor jo­gos örökségüket az avaroktól, akiknek határa a bajorokkal korábban itt húzó­dott. A magyar sereg elfoglalta az Enn­­sen túli földet, azaz az Óperenciát. A ba­jorok ellensúlyozásként azonnal meg­kezdték Ennsburg várának építését, majd hadat indítottak a magyarok ellen. A magyarok ekkor a magyar határt vis­­­szavették a sankt pölteni térségig. A törté­neti adatok alapján nyilvánvaló, hogy az "oberEnns"-ia (német Ennsen túli) azaz Óperencia fogalom és területnév ebben az időszakban kellett, hogy kialakuljon. Jelentése pedig: Ennsen túli országok, területek, melyeket a magyarok külföld­nek tekintettek. Ennek fényében az Ópe­renciás-tenger csakis az Atlanti-óceán lehet, maga a világtenger, amely ezt a földrészt mossa. A hadjáratok során a magyar harcosok tömegei látták az At­lanti-óceánt az Ibériai-félszigeten, Gal­liában és más helyeken. Sajnálatos vi­szont, hogy egyes kutatók tavacskákat keresgélnek az Enns vidékén, melyek­ben "felfedezik" az Óperenciás-tengert nehogy a magyarok világképe túlterjed­hessen ezen a folyón. Ajánlatos volna az Enns, az Óperenciás-tenger és He­tedhét ország címszavakat felvenni a magyar történeti lexikonokba, hogy a nemzet tudományos választ kaphasson e kérdéskörre. ... hogy hol terült el Hetedhét ország? A “hetedhét” és “hét ország" valójában Magyarország, mely a 10. században az Enns folyóig terjedt (ezek a kifejezések ugyanis teljesen hiányoznak a nemzet­közi mesemotívumok sorából). A hét or­szág, hetedhét ország nem jelenthet mást, mint a hét magyar törzset. A “heted­hét országon is túl ” mesefordulat jelen­tése: a hét törzsön túl. Történelmi írott források teszik hitelessé az állítást: a hét törzs élén is külön fejedelmek álltak, s Árpád főfejedelmi, azaz központi hatalmi funkciót töltött be. A hetedhét ország te­hát olyan Magyarországot jelent, amely a tudatban és az emlékezetben az egy­kori hét magyarból, hét országból ötvö­ződött és a honfoglalás után áttevődött a Kárpát-medencébe, sőt az Enns folyóig nyúlt. ... hogy a mesevilágban hol tornyosultak az üveghegyek? A fenti gondolatsort követve, miszerint a hetedhét ország képzete megszület­hetett már az Etelközi magyar törzsszö­vetségi hazában, az üveghegy kifejezés is a Keleti-Kárpátok jeges ormaira vo­natkozhat. A honfoglalással a kárpát­medencei haza nyugati határa az Enn­­sig terjedt, ezért mondhatjuk, hogy az üveghegyek azonosak az Alpok hó és jég borította csúcsaival. E három példából láthatjuk, hogy a legrégebbi meséink kezdő formulája nem puszta kitalálás, ha­nem történelmileg és logikailag igazolható. Farkas Róbert oki. teológus-joghallgató

Next