Hosszúhetény - Zengő, 2003 (13. évfolyam, 1-4. szám)
2003-04-01 / 1. szám
2 ZENGŐ díj:DiüViÁiTy 2Aa''i ifflal Rendkívüli testületi ülés december 27. A rendkívüli testületi ülésen egyetlen napirendi pont, Hosszúhetény község településrendezési tervére érkezett lakossági észrevételek megvitatása szerepelt. Hübner Mátyás településfejlesztési mérnök, a rendezési terv készítője bevezetőjében elmondta, hogy a tervezés fázisának igen nagy a jelentősége, hiszen ekkor alakul ki a koncepció a fejlődés irányairól, ekkor rajzolódik ki a település jövőképe. A rendezési terv kidolgozását a szakhatósági egyeztetés, majd a lakossági véleményeztetés követte. A tervet kifüggesztették 30 napra a polgármesteri hivatal folyosóján, hogy mindenki láthassa, és észrevételeket tehessen. A képviselőtestületnek a rendezési terv elfogadása után az ún. Helyi Építési Szabályrendeletet is meg kell alkotnia, aszerint lehet majd építési engedélyt kérni, vagy kiadni. Az egész rendezési terv azért készül, hogy a település jövőképét műszaki eszközökkel is meg lehessen fogalmazni, hogy vigyázzunk a település hangulatára, képére, karakterére, vigyázzunk a táji környezetre. Az építési törvény hangsúlyt fektet arra - mondta Hübner Mátyás -, hogy a tervezés, közösségi tervezés legyen. Ilyenkor persze mindenféle érdekek működnek, de nekünk az a feladatunk, hogy az egyéni érdekekből közösségi érdeket tudjunk megfogalmazni. Hosszúhetény lakosságszáma már tíz éve 3100-3200 fő, amit hosszú távon érdemes növelni is. Ehhez javasoltuk a területek bővítését, lakóterületeket, gazdasági területeket, intézményeket stb. Most az a kérdés, hogy hol legyenek ezek a területek, hogy az egész település felhasználása gazdaságos legyen; legyenek azért munkahelyi területek, hogy vigyázzunk a tájra is. A lakóterületek vonatkozásában nagyon konkrét igény fogalmazódott meg: a jelenlegi belterületi határból el kell menni a zártkertek irányába, ameddig csak lehet. Hogy, meddig az eléggé vitatható, nyilván a közművesítés húzza meg az új határvonalat, hiszen a terv azt is kimondja, hogy az újabb területeken akkor lehet építeni, ha a teljes közművesítés feltételei adottak. Ehhez hozzátartozik, hogy milyen szélesek legyenek a leendő utak, hiszen olyan területek felé haladunk, ahol kis dűlőutak voltak eddig, 4-5 méter szélességűek. Ezek a szélességek semmiképpen nem felelnek meg a lakóterületi előírásoknak, hiszen az építési törvények azt mondják, hogy a kiszolgáló utaknak a legkisebb szélessége 12 méter. kerítéstől kerítésig. Ezen belül kell burkolatot építeni, árkot kell csinálni a csapadékvíznek, le kell fektetni az összes közművet, nem baj, ha járdát is tudunk építeni. Lakott területet javasoltunk olyan térségekben, amelyek részben a belterületek mellett, főleg a keleti oldalon viszonylag kedvező helyzetben vannak, viszonylag sík területnek mondhatók (Versen utca folytatása). Ebben a térségben, ha megfelelő úthálózati rendszert alakítunk ki, akkor részben lehetővé válik, hogy a nagyon mély telkek is megosztásra kerülhessenek, a Fő utca másik vége beépíthetővé váljék, és lehetőség legyen egy újabb sor kialakítására is. Másik lehetőség a meglévő területek besűrítése. Elsősorban a temetővel szembeni térségre gondoltunk. Ugyancsak lakott terület létesítését javasoltuk a temető nyugati oldalán. A leendő elkerülő út jegyében javasoltuk, hogy Hársas-telep környéke, ahol vannak lakóházak, hivatalosan is belterületbe kerüljön. Hübner Mátyás végül a szakhatóságokról szól pár szót. A 27-28 szakhatóság többsége egyetértett a tervben foglaltakkal, illetve különösebb észrevételük nem volt. A Honvédség azt javasolta, hogy feltétlenül kerüljön rá a radarállomás és ennek mindenféle konzekvenciája. Néhány észrevételt, pontosítást javasolt a Duna- Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, a Vízügyi Igazgatóság egyetértett, az Erdészeti hatóság is néhány pontosítást mondott csak. Viszonylag elég sok észrevételt tett a Magyar Geológiai Szolgálat, velük még külön kellett egyeztetni. Elsősorban a bányaterületek problémájára hívták fel a figyelmet, hiszen ezeknek a helyén történő építés mindenféle gonddal járhat, ezt megfelelő gondossággal, szakvélemények készítésével lehet majd kiküszöbölni. A kifüggesztett tervekkel kapcsolatban sok lakossági észrevétel érkezett úgy Kisújbányáról, Püspökszentlászlóról, mint Hetényből. A keletkezett hosszas vitákat, melyek többnyire magánterületek belterületbe vonása illetve nem vonása körül keletkeztek, úgy gondolom, hely hiányában sem tudjuk idézni. Hasznosabbnak tartanám, ha a képviselőtestület által elfogadott rendezési tervet, a kialakult területi határokat próbálnánk meg majd térképpel, magyarázatokkal ismertetni az újság hasábjain. (A szerk.) Zöldi Miklós, a Hosszúhetény Természeti Értékeiért Egyesület elnöke egy beadvánnyal érkezett a testületi ülésre. Véleménye szerint az egyesületet az előzetes egyeztetési folyamatból törvényellenesen hagyta ki az önkormányzat. Zöldi Miklós bejelentette, hogy törvényességi felülvizsgálati kérelmet indít az üggyel kapcsolatosan. Az egyesületnek, mint érdekképviseleti és egyben társadalmi szervezetnek, az 1997. évi LVIII. tv. 9. szakasza szerint a rendezési terv egy hónapos közzétételét megelőzően huszonegy napot kellett volna biztosítani arra, hogy véleményt mondhasson. Az eltérő vélemények tisztázása érdekében a polgármesternek egyeztető tárgyalást kellett volna tartania, a tárgyalásról jegyzőkönyvet kellett volna készíteni, aminek tartalmazni kell valamennyi elfogadott és el nem fogadott véleményt, azok indokolásával együtt, s - Zöldi Miklós szerint - ezeket véleményeket is ki kellett volna rakni az a önkormányzat folyosóján, arra a 30 napra. Az egyesületi elnök úgy vélte, hogy nem kapta meg időben a dokumentumokat, ezért adta be csupán két és fél oldalban javaslatait és egyet nem értő véleményét 2002. szeptember 9-én Schnell Mihálynak és a polgármesternek. Eközben Nádor Rudolfné a terv egyeztetési anyagát szeptember 1-jétől október 1-jéig közzétette. Schnell Mihály építész válaszában elmondta, hogy meghívták az összes civil szervezetet, sőt a vállalkozókat is egy fórumra, melyen ismertették a koncepciókat és a tervlapokat. Zöldi Miklós részéről súlyos félrevezetésnek tartja azt az állítást, hogy nem kapta meg időben az anyagot, hogy nem válaszoltak a levelére. Az egyesület érintettségét bejelentő levél vételének napján személyesen vitte ki Zöldiékhez a dokumentumokat, kísérő levéllel együtt. Tehát mindenképpen tanulmányozhatta legalább három hétig. Maximum az volt törvénysértő, hogy az egyesület észrevételeit összevonták a lakossági észrevételekkel. A válasz ellenére Zöldi Miklós fenntartotta, hogy mulasztásos törvénysértés történt, és kérte a polgármester asszonyt, hogy vizsgálja ki az ügyet. Falubejárás Faluszemlén vettek részt a képviselőtestület tagjai január utolsó szombatján. A megjelent képviselők, a polgármester, az építész és a pénzügyi főelőadó társaságában megtekintették azokat helyeket, amelyek az új költségvetés táragyalásakor felmerültek. A bejárás során a ravatalozó, a fatelepi szükséglakások állapotát mérték fel, megismerkedtek a tér-