Hosszúhetényi Múltmentő, 2011

ff MULTMENTO A HOSSZÚHETÉNYI HAGYOMÁNYŐRZŐ EGYESÜLET KIADVÁNYA Szellemi örökségeink Az emberiség globális prob­lémái a múlt század hatvanas éveiben rávilágítottak arra, hogy valamit tenni kell, mert az ipari terme­lés és a városiasodás végveszélybe sodorja az élhető Földet. A környezetvédelmi mozgalmak mel­lett az UNESCO (Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos, és Kultu­rális Szervezete) is reagált, amikor 1970-ben elfogadta az Ember és bioszféra programját, majd 1972-ben a Világörökség Egyezményt (egyez­mény a világ kulturális és természeti örökségének védelméről) Az épített és természeti környezet védelmét rögzítő egyezményt hazánk 1985-ben ratifikálta. Nyolc magyar helyszín került fel eddig a nemzetközi listára. Budapest - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út, Hollókő ófalu és környezete, az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, az Ezer­éves Pannonhalmi Bencés Főapát­ság és természeti környezete, a Hor­tobágyi Nemzeti Park - a Puszta, Pécs (Sopianae) ókeresztény teme­tője, Fertő és a tokaji történelmi borvidék (vilagorokseg.hu) Már az egyezmény aláírását követően felmerült, hogy a védendő természeti és kultúr­­környezet mel­lett védeni, megőrizni kéne azt a nem tárgyiasult tudást, képességet, jel- és szokásrendszert is, amely általában nem kötődik konkrétan egy meg­őrzésre, védésre érdemes természeti helyhez, épített helyszínhez, de egy adott csoport, közösség saját kultu­rális örökségének tekint, és ami nél­kül szegényebb lenne az egyetemes vetően 2003-ban az UNESCO köz­kultúra­ gyűlése elfogadta a Szellemi kur-A ‘72-es világörökség turális örökség megőrzéséről szóló egyezményt az évek során tovább- egyezményt is­ gondolták, több éves előkészítést kő­ (folytatás a 3. oldalon) 2011.

Next