Jánoshalma - Hunyadi Népe, 1988 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1988-01-01 / 1. szám
2- oldal ______ ____________________________________________ HUNYADI NÉPE 1988. január Az összevont Rendezési Tervet november 16-án lakossági fórum keretében ismerhették meg az érdeklődők, a következő napon újabb egyeztetésre került sor, majd november 20-án az építőipari szakbizottság tárgyalt a tervről. Végleges jóváhagyása februárban esedékes. Jánoshalma jövője A CSOMITERV véleménye, javaslata Jánoshalma a Bácska legészakibb nagytelepülése településhálózati szerepkörét tekintve igen nagy múlttal rendelkezik. Területe 3500 év óta lakott, Jankovácz a XIX. században mezővárosi rangot viselt. Iparosok sokasága élt itt, körükből indult ki több jelentős községfejlesztési elképzelés. A századelőn Jánoshalma erős, kiegyensúlyozott, önálló életet élő és a környékre is vonzást gyakorló település volt. Lakosainak száma hozzávetőleg megegyezett a jelenlegivel (kb. 11 000). A mai Béke téren kialakult egykori gyümölcspiac országos jelentőségű volt a két világháború közötti időszakban. A felszabadulást követő évekig 14 000-re nőtt a lakosok száma, aztán az elvándorlás megfordította a folyamatot. Jánoshalma jelenleg megyei irányítású nagyközség, kiemelt alsófokú központ. A megyei koncepció vonzáskörzetébe sorolta Kéleshalmát és Borotát. A prognózis szerint a külterületek népességszáma a jövőben még tovább csökken, de lassan stabilizálódik majd, főleg ha az infrastruktúra és az ellátás fejlődése jobb körülményeket teremt az ott élők számára. A tanyasi gazdaság és életmód fenntartása és segítése mindkét község esetén komoly lépést jelentene a népesség megtartását illetően. A születések száma jelenleg a mélyponton van Jánoshalmán is. A korosztályok közötti egyensúly a nyugdíjas korúak javára billen. A foglalkoztatottságot és a termelést tekintve Jánoshalmán és Kélesen hagyományosan a mezőgazdaság a jellemző. A három jánoshalmi székhelyű tsz és a tsz-közi vállalat mintegy 11 ezer hektáron gazdálkodik. Jelentős területeken folyik erdőgazdálkodás (KEFAG, 5100 ha). Az elmúlt 15—20 évben a mezőgazdasági technológia korszerűsödése munkaerőt szabadított fel, ugyanekkor megnőtt a kereskedelmi és egyéb (pl. szolgáltató) területeken dolgozók létszáma, ami az életszínvonal emelkedésének a velejárója. Ez a tendencia várhatóan folytatódik. Az iparban dolgozó aktív keresők aránya 1970 óta 25 százalék és a továbbiakban is ezen a szinten marad. A helyi ipar ezen belül 600 fős létszámot képvisel. Legjelentősebb a BÁCSKA Ipari szövetkezet, amelynek 535 dolgozója változatos profilú (építő-, vas- és könnyűipari) munkákat végez. A nem jánoshalmi központú nyolc ipari üzem mintegy 700 dolgozót foglalkoztat, a MOKÖT kivételével valamennyi mezőgazdasági vagy élelmiszeripari profilú. Jelenlegi helyén fejleszthető a jövőben a Műmalom, a Sütőipari Vállalat, a KEFAG Fafeldolgozó Üzeme, területileg is bővíthető és korszerűsíthető a MOKÖT üzeme. Káros környezeti hatást csökkentő beruházás esetént a jelenlegi területén belül fejleszthető az AGROKÉMIA és a ZÖLDÉRT-telep. Környezetvédelmi okokból kitelepítendők a szeszfőzdék. Településszerkezeti okokból áttelepítendő a ZÖLDÉRT és a SZÖVMÜ Hajósi úti telepe. Jánoshalma településszerkezetében változást idéz majd elő az 59-es főközlekedési út megépülése. Az út kiépítése az ezredforduló után várható. Ekkor keleti oldalán kerüli el a községet, s Kisszállás felől a vasúton átívelve a tervezett dusnoki Dunaátkelőhely felé halad. A bekötőút megnyitása esetén a halasi úti vasúti kereszteződés megszüntethető, a Pacsirta utcai pedig a gyalogos kapcsolatra redukálható. A Dózsa György út forgalma és általában az átmenő közúti forgalom jelentősen lecsökken. A községközpont további tehermentesítését jelenti a Borotai út déli kikötése. A nagyközség további terjeszkedésének gátat kellene vetni, az új telekelosztásra jelölt területek (Kazinczy u., Czobor u., Terézhalom, Téglagyári út, Diófa u.) a lakóterületek lezárását eredményezik. Az itt osztandó telkek elegendő lehetőséget kínálnak a jelenleg legkedvezőbb családi házas építkezésre. Intenzívebb beépítés kívánatos egyes kiemelt fontosságú utca és tér mentén, ami az utcavonal zártsorúsításával, illetve az épületek szintszámának emelésével érhető el. Jánoshalma belterületén a lakások száma folyamatosan emelkedik, és az átlagos lakásnagyság is növekszik (1980-as adatok szerint 69 m2 volt). Az épületek állag szerinti megoszlása nem egyenletes. Aránytalanul elhanyagolt a községközponttól északra és nyugatra eső lakóterület, s a vasúton túli településrész. A központ környékének (Dózsa Gy. út, Jókai u. stb.) a rehabilitációja még várat magára. A község foghíjait (a romos épületek száma 97) föl kell számolni. Az Országos Műemléki Felügyelőség védett épületnek minősítette népivárosképi jelentősége miatt a Bognár Józsefné-féle szélmalmot, a műmalmot, az Orczy-kastélyt és a római katolikus templomot. Védelemre javasolták a rk. temető kálvária-stációit, a Bordó-féle „kastélyt”, a Rákóczi u. 1. szám alatti egykori uradalmi kocsmát, a Terézhalmi major udvarházát és zsellérházait, az izraelita temetőt és a Zsinagógát. A CSOMITERV javaslata részletesen foglalkozik a közintézmény ellátással. A belgyógyászati, fogászati, nőgyógyászati és sebészeti szakorvosi ellátást röntgenosztállyal, fül-orrgégészettel, laboratóriummal kellene bővíteni. A nagyközség egyetlen általános iskolájában 40— 50 tanulócsoport tanul, az összlétszám 1200 fő. A tervezett teljes rekonstrukciótól az iskola megújulása várható! Hosszútávon új művelődési központ létrehozása indokolt. Lehetséges helye a Rákóczi u. 13. sz. A kereskedelmi létesítmények áruforgalma a kívánatosnál alacsonyabb, aminek az az oka, hogy az áruellátás és az áruösszetétel nem mindig megfelelő, az egységek elaprózottak, gazdaságtalanul használhatók. Alapvető feladat hosszútávon a minőségi fejlesztés, a boltok korszerűsítése, szükség esetén felújítása. Új kis ABC kialakítását tervezi az áfész a Mélykúti és Téglagyári út nyugati sarkán. Ezzel sokat javul a déli lakóterületek ellátása. Ruházati áruház épül a Dózsa György út és a Kossuth Lajos utca találkozásánál a KUNÉP kivitelezésében. A földszinten foglal majd helyet a ruházati osztály, a cipőüzlet, a takarékszövetkezet, a cukrászüzem és egy szeszmentes reggeliző büfé, a tetőtérben a kultúrcikk és az üvegbolt. Tervezett legkésőbbi átadása 1988. november 30. A vendéglátóhelyek túlnyomó többségét az áfész üzemelteti. A magánszektort jelenleg egy cukrászda és egy lángossütő képviseli. Hosszú távon legalább 4—5, egyenként 25—30 négyzetméteres magántulajdonú vendéglátóhelyet kellene kijelölni (pl. kávézó, gyorsbüfé, fagylaltozó stb). A lakossági szolgáltatások nagyobb hányadát a kisiparosok látják el. Jelenlegi létszámunk 99. A kisipar kapacitása várhatóan stabilizálódik az elkövetkező években. A mostani ŐRT az előzővel ellentétben már tartalmaz környezetvédelmi fejezetet is. Jánoshalma élővilágának, a földnek és a tájnak a védelmével részletesen a zöldfelületi vizsgálat és program foglalkozik, mivel nagyközségünk értékes zöldfelületekkel rendelkezik. A település északi és északkeleti oldalán lévő homokos-buckás vidéken összefüggő, elsősorban termelési célú erdők vannak. Tájvédelmi körzetek is találhatók itt: a kéleshalmi homokbuckák borókás, galagonyás együttese, valamint a szomszédos kunfehértói holdrutás-erdő. Mivel e területek védettségük mellett szabadon látogathatók, a programterv javaslatot tett gyalogos túraútvonal kijelölésére a jánoshalmi vasútállomástól indulóan és oda visszaérkezően A védőerdők megtartása és telepítése elsősorban környezetvédelmi, levegőtisztasági és zajvédelmi szempontokból kívánatosak. A község központjában lévő Béke-tér dísz- és sétakertje továbbra is megmarad. Itt elsősorban a folyamatos és szakszerű gondozás a fő feladat. A program javaslatot tesz egy új, a központitól eltérő funkciójú és megjelenésű közpark létesítésére a nagyközség északi részén. A „Népkert” az Erzsébet térről nyílna. E terület meglévő adottságainak — tó, csatornapart, szép növényzet, értékes táji környezet — továbbfejlesztésével, új használati funkciók bevezetésével, fák, facsoportok erdős-ligetes telepítésével a szabadidő hasznos eltöltésének színhelyévé válhat. A fásítást egy-egy utcában egységes szemlélettel, a közművek figyelembevételével, szakszerűen kell tervezni és végrehajtani. Az idős fák radikális visszavágása helyett csak részleges koronaritkítást szabad végezni. Különösen kerülni kell a fakivágást, de még a légvezeték miatt kisebb koronájú fával történő pótlását is, a település szempontjából jelentős utcákban. Itt a fák, fasorok jelentős utcaképet formáló szerepűek. Ezekben az utcákban a légvezetéket kell földkábelre cserélni és nem az idős, nagyértékű fát kivágni és fiatallal helyettesíteni (Dózsa Gy. út!) Szigorúan védendő a Vasútállomásról induló Petőfi Sándor utca kétoldali fasora, mely a Szabad Május térnél folytatódik. Ezt a „zöld folyosót” túlkoros fák (elsősorban ezüsthársak) ültetésével a Mészáros utcán kell kiegészíteni az Erzsébet térig. A leendő piac területén is fásítani kellene. A nagyközség temetőit kivétel nélkül ma már lakott területek veszik körül. Mivel egyik temetőnél sem biztosítható az OKSZ szerinti védőtávolság, a temetőket le kell zárni. A temetkezés új helye a település északi részén lenne, közel a Kálvária és Kistemető utcai temetőkhöz, a Szőlő és Diófa utcai lakótömb folytatásában. Az új temető főbejárata a Kalmár utcáról nyíló új utca végén létesíthető, a ravatalozó a dombtetőre építhető. Az új temető és a lakóterület közötti védőövezetben ligetes pihenőerdő létesítése célszerű. A meglévő temetőknél a lezárással kapcsolatos intézkedéseket le kell folytatni, majd a lezárást követő 25 éves kegyeleti idő lejárta után a Kistemető utcai és a Bajai úti temető közparkká alakítandó, a Kálvária úti korlátozott használatban marad, az Izraelita temető kegyeleti park lesz, a Kélesi úti temető helye beépítésre kerül. Lakossági fórum A CSOMITERV hosszútávú tervezési programjavaslatát november 16-án lakossági fórumon ismerhették meg az érdeklődők. Az ORT november 17-i egyeztetésekor az illetékes szakemberek már figyelembe vehették az előző napon elhangzott észrevételeket. Több hozzászóló érintette és bírálta a közműfejlesztési program egyes részeit. A vízellátás megfelelő lesz hosszútávon is, mert a vízműrendszer kapcitása 3600 m3/nap, de a tározókapacitást növelni kellene. A szennyvízelvezetés előreláthatólag megoldott lesz, mivel a nagyközségben megépült a csatornahálózat, illetve a tisztítótelep első üteme. A telep 500 m3/nap kapacitású, a fejlesztési tervek szerint a végleges kiépítésekor 2000 m3/nap kapacitású lesz. Nem megoldott viszont a felszíni vízelvezetés. A nagyközség csapadékvízelvezető rendszere vegyes. Az utcák lejtési viszonyai megkívánnák a rendezést. Problémát jelent a veszélyes hulladékok elhelyezése, mely jelenleg egyedi módon történik. Központi megoldás kellene. A környezetvédelem (levegő, víz, föld védelme) fontosságára többen felhívták a figyelmet. Valamennyi hozzászóló kifejtette, nem ért egyet a CSOMITERV megállapításával, mely szerint: „Jelenleg nincs a településen strandfürdő, új létesítésére nincs igény és lehetőség sem.” Az építőipari szakbizottság vitája November 20-án Herédi Kálmán elnökletével az ORT programjavaslatát megvitatta az építőipari szakbizottság is. Az ülésre meghívták a kéleshalmi születésű Somoskövi Sándor építészt, a szegedi CSOMITERV tervezőjét, Hugyi Imre jánoshalmi születésű építészt, aki jelenleg a kiskunhalasi KUNÉP-nél dolgozik és Pap Zoltán tanácselnököt. Először Szabó Istvánná, a tanács főelőadója összegezte az ÖRT-vel kapcsolatos eddigi észrevételeket. A belterületi határokat a jövőben is igyekszünk megtartani, illetve módosítását Észak-Nyugat felé javasoljuk. Bővülne a Szemere u. a Kazinczy telepig, a Terézhalmi út a bal oldali zártsoros beépítésig, s beépülne a Kisfaludy u. és a Hajósi u. közötti terület. A vasúton túli területen további telkek nem kerülnek kiosztásra. A tanács célja olyan épületek megépítése, melyek modernek, egy emeletesek, tetőtér beépítésűek. Kerülni szeretnénk a jövőben a társasház építési formát. Mezőgazdasági jellegű a község, de városiasodó külsőt szeretnénk adni településünknek, mondta a főelőadó. A rendezési programban szerepel a TÜZÉP telep kivitele a központi részből. Javaslat hangzott el arra nézve, hogy a vasútállomásnál legyen, más vélemények szerint a Kisszállási úton, esetleg a Ládaüzem közelében. Az új szeméttelepet a Hajósi úton lévő szennyvíz leeresztő telep helyére tervezik. Az állomás melletti állatfelvásárló telep az Agrokémiai Telep mellé kerülne. Herédi Kálmán kitért a hagyományőrzés fontosságára, értékes épületeink védelmére, hiszen amint mondta: „Mi, jánoshalmiak nagyon szeretjük nagyközségünket. Jó lenne, ha unokáink is láthatnák, milyen is volt valamikor, s arról is képet kaphatnánk, milyen előrelépést tettünk a község arculatának alakításában”. Szenvedélyesen szólt és állt ki az Erzsébet téri pihenőcentrum, strand ügye mellett, mert mint elmondta: „A felszabadulás előtt Jánoshalmának volt kabinos fürdője és a lakosság most is igényelné ezt. Amennyiben anyagi okokból nem valósítható meg, legalább egy tanuszodát kellene építeni, ahol minden gyerek megtanulhatna úszni, s ezért nem kellene a szomszédos településekre vinni őket. Hugyi Imre javaslatában a császártöltési iskola tanuszodájának példáját említette, ahol minden különösebb terv nélkül a község lakói összeálltak és megépítették az iskola udvarában a medencét. Néhány év múlva lefedték, később víztisztító berendezést is tudtak vásárolni. Dr. Fekete Lászlóné a tiszakécskei példával bizonyította, hogy igenis lehet uszodát építeni csak jó szervezés, lelkes munka és összefogás kell hozzá. A rendezési problémák egyike a piac elhelyezése. Több alternatíva alakult ki: a Szabad Május tér, a tüzép telephelye (Dózsa Gy. u.), az Erzsébet tér. Hugyi Imre felhívta a figyelmet, hogy amennyiben nem megfelelő helyre kerül a piac, a község lakói úgyis kialakítanak a maguk számára egy kedvező helyet, mint ahogy ez Kiskunhalason is történt. Somoskövi Sándor a városépítész szemével nézve, és mint Jánoshalmát gyermekkora óta ismerő ember értékelte és szigorúan bírálta az eddig végzett településátalakító munkát, és a rendezési tervet. Javasolta, hogy az új létesítmények megtervezése előtt mindig vegyék figyelembe a meglévő, jó állapotú épületeket, teljes utcaképet, tömböt vizsgáljanak, s a 3—4 emeletes házak építésétől tekintsenek el. A tanács hasson oda, hogy ugyanúgy mint sok város teszi, határozza meg, milyen felkészültségű emberekkel terveztet, illetve építtet. Az építésügyi hatóságot Jánoshalmán meg kell erősíteni, hogy valóban a kor szellemének megfelelően tudják a helyi építési igényeket befolyásolni, s ez lehetőleg mindenkinek megfeleljen. Ugyanezért kéri a nagyközségi tanács és az építőipari szakbizottság a Hunyadi Népe olvasóit, Jánoshalma polgárait, mondjanak véleményt, tegyék meg észrevételeiket a hosszú távú fejlesztési tervvel kapcsolatban, hiszen lakókörnyezetünk alakításában valamennyien részt veszünk, részt vehetünk, s mindannyiunkon múlik, hogyan fejlődik, épül majd tovább nagy múltú településünk. E célból kérjük, hogy a harmadik oldalon közölt kérdőívet töltsék ki és január végéig adják postára (bélyeg nélkül), vagy dobják a Hunyadi Népe ládájába, amely a tanács bejáratánál van elhelyezve. A rendezési terv jóváhagyása februárban kerül napirendre. Zadravecz Mária