Jánoshalma - Hunyadi Népe, 1988 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1988-01-01 / 1. szám

2- oldal ______ ____________________________________________ HUNYADI NÉPE 1988. január Az összevont Rendezési Tervet november 16-án lakossági fórum keretében ismerhették meg az érdeklődők, a következő napon újabb egyezte­tésre került sor, majd november 20-án az építő­ipari szakbizottság tárgyalt a tervről. Végleges jóváhagyása februárban esedékes. Jánoshalma jövője A CSOMITERV véleménye, javaslata Jánoshalma a Bácska legészakibb nagytelepülése településhálózati szerepkö­rét tekintve igen nagy múlttal rendelkezik. Terü­lete 3500 év óta lakott, Jankovácz a XIX. század­ban mezővárosi rangot viselt. Iparosok sokasága élt itt, körükből indult ki több jelentős községfejlesztési elképzelés. A századelőn Jánoshalma erős, kiegyen­súlyozott, önálló életet élő és a környékre is vonzást gyakorló település volt. Lakosainak száma hozzá­vetőleg megegyezett a je­lenlegivel (kb. 11 000). A mai Béke téren kia­lakult egykori gyümölcspi­ac országos jelentőségű volt a két világháború kö­zötti időszakban. A felszabadulást követő évekig 14 000-re nőtt a la­kosok száma, aztán az el­vándorlás megfordította a folyamatot. Jánoshalma jelenleg me­gyei irányítású nagyközség, kiemelt alsófokú központ. A megyei koncepció von­záskörzetébe sorolta Ké­­leshalmát és Borotát. A prognózis szerint a külterületek népességszáma a jövőben még tovább csökken, de lassan stabili­zálódik majd, főleg ha az infrastruktúra és az ellá­tás fejlődése jobb körül­ményeket teremt az ott élők számára. A tanyasi gazdaság és életmód fenn­tartása és segítése mindkét község esetén komoly lé­pést jelentene a népesség megtartását illetően. A születések száma je­lenleg a mélyponton van Jánoshalmán is. A korosz­tályok közötti egyensúly a nyugdíjas korúak javára billen. A foglalkoztatottságot és a termelést tekintve Já­noshalmán és Kélesen ha­gyományosan a mezőgaz­daság a jellemző. A három jánoshalmi székhelyű tsz és a tsz-közi vállalat mint­egy 11 ezer hektáron gaz­dálkodik. Jelentős terüle­teken folyik erdőgazdálko­dás (KEFAG, 5100 ha). Az elmúlt 15—20 évben a mezőgazdasági technoló­gia korszerűsödése munka­erőt szabadított fel, ugyan­ekkor megnőtt a kereske­delmi és egyéb (pl. szol­gáltató) területeken dolgo­zók létszáma, ami az élet­­színvonal emelkedésének a velejárója. Ez a tendencia várhatóan folytatódik. Az iparban dolgozó aktív keresők aránya 1970 óta 25 százalék és a továbbiak­ban is ezen a szinten ma­rad. A helyi ipar ezen be­lül 600 fős létszámot kép­visel. Legjelentősebb a BÁCSKA Ipari szövetke­zet, amelynek 535 dolgozó­ja változatos profilú (épí­tő-, vas- és könnyűipari) munkákat végez. A nem jánoshalmi köz­pontú nyolc ipari üzem mintegy 700 dolgozót fog­lalkoztat, a MOKÖT kivé­telével valamennyi mező­­gazdasági vagy élelmiszer­­ipari profilú. Jelenlegi helyén fejleszt­hető a jövőben a Műma­lom, a Sütőipari Vállalat, a KEFAG Fafeldolgozó Üzeme, területileg is bő­víthető és korszerűsíthető a MOKÖT üzeme. Káros környezeti hatást csökken­tő beruházás esetént a je­lenlegi területén belül fej­leszthető az AGROKÉMIA és a ZÖLDÉRT-telep. Kör­nyezetvédelmi okokból ki­­telepítendők a szeszfőzdék. Településszerkezeti okok­ból áttelepítendő a ZÖLD­ÉRT és a SZÖVMÜ Hajósi úti telepe. Jánoshalma település­­szerkezetében változást idéz majd elő az 59-es fő­­közlekedési út megépülése. Az út kiépítése az ezred­forduló után várható. Ek­kor keleti oldalán kerüli el a községet, s Kisszállás felől a vasúton átívelve a tervezett dusnoki Duna­­átkelőhely felé halad. A bekötőút megnyitása esetén a halasi úti vasúti kereszteződés megszüntet­hető, a Pacsirta utcai pe­dig a gyalogos kapcsolatra redukálható. A Dózsa György út forgalma és ál­talában az átmenő közúti forgalom jelentősen lecsök­ken. A községközpont to­vábbi tehermentesítését je­lenti a Borotai út déli ki­kötése. A nagyközség további terjeszkedésének gátat kel­lene vetni, az új telekel­osztásra jelölt területek (Kazinczy u., Czobor u., Terézhalom, Téglagyári út, Diófa u.) a lakóterületek lezárását eredményezik. Az itt osztandó telkek elegen­dő lehetőséget kínálnak a jelenleg legkedvezőbb csa­ládi házas építkezésre. Intenzívebb beépítés kí­vánatos egyes kiemelt fon­tosságú utca és tér men­tén, ami az utcavonal zártsorúsításával, illetve az épületek szintszámának emelésével érhető el. Jánoshalma belterületén a lakások száma folyama­tosan emelkedik, és az át­lagos lakásnagyság is nö­vekszik (1980-as adatok szerint 69 m2 volt). Az épületek állag szerin­ti megoszlása nem egyen­letes. Aránytalanul elha­nyagolt a községközponttól északra és nyugatra eső lakóterület, s a vasúton túli településrész. A köz­pont környékének (Dózsa Gy. út, Jókai u. stb.) a rehabilitációja még várat magára. A község foghíjait (a romos épületek száma 97) föl kell számolni. Az Országos Műemléki Felügyelőség védett épü­letnek minősítette népi­városképi jelentősége miatt a Bognár Józsefné-féle szélmalmot, a műmalmot, az Orczy-kastélyt és a ró­mai katolikus templomot. Védelemre javasolták a rk. temető kálvária-stáció­it, a Bordó-féle „kastélyt”, a Rákóczi u. 1. szám alatti egykori uradalmi kocsmát, a Terézhalmi major ud­varházát és zsellérházait, az izraelita temetőt és a Zsinagógát. A CSOMITERV javasla­ta részletesen foglalkozik a közintézmény ellátással. A belgyógyászati, fogá­szati, nőgyógyászati és se­bészeti szakorvosi ellátást röntgenosztállyal, fül-orr­­gégészettel, laboratórium­mal kellene bővíteni. A nagyközség egyetlen általános iskolájában 40— 50 tanulócsoport tanul, az összlétszám 1200 fő. A ter­vezett teljes rekonstrukció­­tól az iskola megújulása várható! Hosszútávon új művelő­dési központ létrehozása indokolt. Lehetséges helye a Rákóczi u. 13. sz. A kereskedelmi létesít­mények áruforgalma a kí­vánatosnál alacsonyabb, aminek az az oka, hogy az áruellátás és az áruössze­tétel nem mindig megfele­lő, az egységek elaprózot­tak, gazdaságtalanul hasz­nálhatók. Alapvető feladat hosszútávon a minőségi fejlesztés, a boltok korsze­rűsítése, szükség esetén felújítása. Új kis ABC kialakítását tervezi az áfész a Mélykúti és Téglagyári út nyugati sarkán. Ezzel sokat javul a déli lakóterületek ellátása. Ruházati áruház épül a Dózsa György út és a Kos­suth Lajos utca találkozá­sánál a KUNÉP kivitele­zésében. A földszinten fog­lal majd helyet a ruházati osztály, a cipőüzlet, a ta­karékszövetkezet, a cuk­rászüzem és egy szeszmen­tes reggeliző büfé, a tető­térben a kultúrcikk és az üvegbolt. Tervezett legké­sőbbi átadása 1988. novem­ber 30. A vendéglátóhelyek túl­nyomó többségét az áfész üzemelteti. A magánszektort jelenleg egy cukrászda és egy lán­­gossütő képviseli. Hosszú távon legalább 4—5, egyenként 25—30 négyzet­­méteres magántulajdonú vendéglátóhelyet kellene kijelölni (pl. kávézó, gyors­büfé, fagylaltozó stb). A lakossági szolgáltatá­sok nagyobb hányadát a kisiparosok látják el. Je­lenlegi létszámunk 99. A kisipar kapacitása várha­tóan stabilizálódik az el­következő években. A mostani ŐRT az elő­zővel ellentétben már tar­talmaz környezetvédelmi fejezetet is. Jánoshalma élővilágá­nak, a földnek és a tájnak a védelmével részletesen a zöldfelületi vizsgálat és program foglalkozik, mivel nagyközségünk értékes zöldfelületekkel rendel­kezik. A település északi és északkeleti oldalán lévő homokos-buckás vidéken összefüggő, elsősorban ter­melési célú erdők vannak. Tájvédelmi körzetek is ta­lálhatók itt: a kéleshalmi homokbuckák borókás, ga­lagonyás együttese, vala­mint a szomszédos kunfe­hértói holdrutás-erdő. Mi­vel e területek védettségük mellett szabadon látogat­hatók, a programterv ja­vaslatot tett gyalogos tú­raútvonal kijelölésére a jánoshalmi vasútállomástól indulóan és oda visszaér­­kezően A védőerdők megtartása és telepítése elsősorban környezetvédelmi, levegő­­tisztasági és zajvédelmi szempontokból kívánatosak. A község központjában lé­vő Béke-tér dísz- és séta­kertje továbbra is megma­rad. Itt elsősorban a folya­matos és szakszerű gondo­zás a fő feladat. A program javaslatot tesz egy új, a központitól eltérő funkciójú és meg­jelenésű közpark létesíté­sére a nagyközség északi részén. A „Népkert” az Erzsébet térről nyílna. E terület meglévő adottsá­gainak — tó, csatornapart, szép növényzet, értékes táji környezet — tovább­fejlesztésével, új haszná­lati funkciók bevezetésé­vel, fák, facsoportok er­dős-ligetes telepítésével a szabadidő hasznos eltölté­sének színhelyévé válhat. A fásítást egy-egy utcá­ban egységes szemlélettel, a közművek figyelembevé­telével, szakszerűen kell tervezni és végrehajtani. Az idős fák radikális vis­­­szavágása helyett csak részleges koronaritkítást szabad végezni. Különösen kerülni kell a fakivágást, de még a légvezeték miatt kisebb koronájú fával tör­ténő pótlását is, a telepü­lés szempontjából jelentős utcákban. Itt a fák, faso­rok jelentős utcaképet for­­máló szerepűek. Ezekben az utcákban a légvezeté­ket kell földkábelre cse­rélni és nem az idős, nagyértékű fát kivágni és fiatallal helyettesíteni (Dó­zsa Gy. út!) Szigorúan védendő a Vasútállomás­ról induló Petőfi Sándor utca kétoldali fasora, mely a Szabad Május térnél folytatódik. Ezt a „zöld folyosót” túlkoros fák (el­sősorban ezüsthársak) ül­tetésével a Mészáros ut­cán kell kiegészíteni az Erzsébet térig. A leendő piac területén is fásítani kellene. A nagyközség temetőit kivétel nélkül ma már la­kott területek veszik kö­rül. Mivel egyik temető­nél sem biztosítható az OKSZ szerinti védőtávol­ság, a temetőket le kell zárni. A temetkezés új helye a település északi részén lenne, közel a Kálvária és Kistemető utcai temetők­höz, a Szőlő és Diófa ut­cai lakótömb folytatásá­ban. Az új temető főbejá­rata a Kalmár utcáról nyíló új utca végén léte­síthető, a ravatalozó a dombtetőre építhető. Az új temető és a lakóterü­let közötti védőövezetben ligetes pihenőerdő létesí­tése célszerű. A meglévő temetőknél a lezárással kapcsolatos in­tézkedéseket le kell foly­tatni, majd a lezárást kö­vető 25 éves kegyeleti idő lejárta után a Kistemető utcai és a Bajai úti te­mető közparkká alakítan­dó, a Kálvária úti korlá­tozott használatban marad, az Izraelita temető kegye­leti park lesz, a Kélesi úti temető helye beépítésre kerül. Lakossági fórum A CSOMITERV hosszú­távú tervezési programja­vaslatát november 16-án lakossági fórumon ismer­hették meg az érdeklődők. Az ORT november 17-i egyeztetésekor az illetékes szakemberek már figye­lembe vehették az előző napon elhangzott észrevé­teleket. Több hozzászóló érintette és bírálta a köz­műfejlesztési program egyes részeit. A vízellátás megfelelő lesz hosszútávon is, mert a vízműrendszer kapcitá­­sa 3600 m3/nap, de a tá­rozókapacitást növelni kellene. A szennyvízelvezetés előreláthatólag megoldott lesz, mivel a nagyközség­ben megépült a csatorna­hálózat, illetve a tisztító­­telep első üteme. A telep 500 m3/nap kapacitású, a fejlesztési tervek szerint a végleges kiépítésekor 2000 m3/nap kapacitású lesz. Nem megoldott viszont a felszíni vízelvezetés. A nagyközség csapadékvíz­elvezető rendszere vegyes. Az utcák lejtési viszonyai megkívánnák a rendezést. Problémát jelent a ve­szélyes hulladékok elhe­lyezése, mely jelenleg egyedi módon történik. Központi megoldás kelle­ne. A környezetvédelem (levegő, víz, föld védelme) fontosságára többen fel­hívták a figyelmet. Valamennyi hozzászóló kifejtette, nem ért egyet a CSOMITERV megállapí­tásával, mely szerint:­­ „Jelenleg nincs a telepü­lésen strandfürdő, új lé­tesítésére nincs igény és lehetőség sem.” Az építőipari szakbizottság vitája November 20-án Herédi Kálmán elnökletével az ORT programjavaslatát megvitatta az építőipari szakbizottság is. Az ülés­re meghívták a kéleshal­mi születésű Somoskövi Sándor építészt, a szegedi CSOMITERV tervezőjét, Hugyi Imre jánoshalmi születésű építészt, aki je­lenleg a kiskunhalasi KUNÉP-nél dolgozik és Pap Zoltán tanácselnököt. Először Szabó Istvánná, a tanács főelőadója össze­gezte az ÖRT-vel kapcso­latos eddigi észrevételeket. A belterületi határokat a jövőben is igyekszünk megtartani, illetve módo­sítását Észak-Nyugat felé javasoljuk. Bővülne a Sze­mere u. a Kazinczy telepig, a Terézhalmi út a bal ol­dali zártsoros beépítésig, s beépülne a Kisfaludy u. és a Hajósi u. közötti te­rület. A vasúton túli terü­leten további telkek nem kerülnek kiosztásra. A tanács célja olyan épületek megépítése, me­lyek modernek, egy eme­letesek, tetőtér beépíté­­sűek. Kerülni szeretnénk a jövőben a társasház épí­tési formát. Mezőgazdasági jellegű a község, de vá­rosiasodó külsőt szeret­nénk adni településünk­nek, mondta a főelőadó. A rendezési programban szerepel a TÜZÉP telep kivitele a központi rész­ből. Javaslat hangzott el arra nézve, hogy a vasút­állomásnál legyen, más vélemények szerint a Kis­­szállási úton, esetleg a Ládaüzem közelében. Az új szeméttelepet a Hajósi úton lévő szenny­víz leeresztő telep helyére tervezik. Az állomás melletti ál­latfelvásárló telep az Ag­rokémiai Telep mellé ke­rülne. Herédi Kálmán kitért a hagyományőrzés fontossá­gára, értékes épületeink védelmére, hiszen amint mondta: „Mi, jánoshalmi­­ak nagyon szeretjük nagy­községünket. Jó lenne, ha unokáink is láthatnák, milyen is volt valamikor, s arról is képet kaphat­nánk, milyen előrelépést tettünk a község arculatá­nak alakításában”. Szen­vedélyesen szólt és állt ki az Erzsébet téri pihenő­centrum, strand ügye mel­lett, mert mint elmondta: „A felszabadulás előtt Jánoshalmának volt kabi­nos fürdője és a lakosság most is igényelné ezt. Amennyiben anyagi okok­ból nem valósítható meg, legalább egy tanuszodát kellene építeni, ahol min­den gyerek megtanulhat­na úszni, s ezért nem kel­lene a szomszédos telepü­lésekre vinni őket. Hugyi Imre javaslatában a császártöltési iskola tan­uszodájának példáját em­lítette, ahol minden külö­nösebb terv nélkül a köz­ség lakói összeálltak és megépítették az iskola ud­varában a medencét. Né­hány év múlva lefedték, később víztisztító berende­zést is tudtak vásárolni. Dr. Fekete Lászlóné a tiszakécskei példával bizo­nyította, hogy igenis lehet uszodát építeni csak jó szervezés, lelkes munka és összefogás kell hozzá. A rendezési problé­mák egyike a piac elhe­lyezése. Több alternatíva alakult ki: a Szabad Má­jus tér, a tüzép telep­he­lye (Dózsa Gy. u.), az Er­zsébet tér. Hugyi Imre felhívta a figyelmet, hogy amennyi­ben nem megfelelő helyre kerül a piac, a község la­kói úgyis kialakítanak a maguk számára egy ked­vező helyet, mint ahogy ez Kiskunhalason is tör­tént. Somoskövi Sándor a vá­rosépítész szemével nézve, és mint Jánoshalmát gyer­mekkora óta ismerő em­ber értékelte és szigorúan bírálta az eddig végzett településátalakító munkát, és a rendezési tervet. Ja­vasolta, hogy az új léte­sítmények megtervezése előtt mindig vegyék figye­lembe a meglévő, jó ál­lapotú épületeket, teljes utcaképet, tömböt vizsgál­janak, s a 3—4 emeletes házak építésétől tekintse­nek el. A tanács hasson oda, hogy ugyanúgy mint sok város teszi, határozza meg, milyen felkészültsé­gű emberekkel terveztet, illetve építtet. Az építés­ügyi hatóságot Jánoshal­mán meg kell erősíteni, hogy valóban a kor szelle­mének megfelelően tudják a helyi építési igényeket befolyásolni, s ez lehetőleg mindenkinek megfeleljen. Ugyanezért kéri a nagy­községi tanács és az építő­ipari szakbizottság a Hu­nyadi Népe olvasóit, Já­noshalma polgárait, mond­janak véleményt, tegyék meg észrevételeiket a hos­­­szú távú fejlesztési tervvel kapcsolatban, hiszen lakó­­környezetünk alakításában valamennyien részt ve­szünk, részt vehetünk, s mindannyiunkon múlik, hogyan fejlődik, épül majd tovább nagy múltú tele­pülésünk. E célból kérjük, hogy a harmadik oldalon közölt kérdőívet töltsék ki és január végéig adják postára (bélyeg nélkül), vagy dobják a Hunyadi Népe ládá­jába, amely a tanács bejáratánál van elhelyezve. A rendezési terv jóváhagyása februárban kerül napi­rendre. Zadravecz Mária

Next