Kiskunfélegyháza - Félegyházi Közlöny, 2012 (21. évfolyam, 1-23. szám)

2012-10-19 / 19. szám

félegyháza Város Önkormányzatának lapja étente ingyenesen Kiskunfélegyháza közigazgatási területén 2012. október 19. XXI. évfolyam 19. szám özlöny F Tisztelt Félegyházi Polgárok! „Itt születtem én, ezen a tájon, Az alföldi szép nagy rónaságon. Ez a város születésem helye,..." - önti rímekbe Petőfi Sándor a szülőföldje, Félegyháza iránti érzéseit. A Petőfi téren található Petőfi szobor, mely Köllő Miklós alkotása, éppen 90 éve mutatja minden félegyházi polgárnak és minden városunkba látogatónak, hogy Petőfi a mi városunkat, Kiskunfélegyházát érezte mindig is szülőföldjének.­­ Minden magyar ember, aki kimondja a szót, költő, elsősorban Pe­tőfi Sándorra gondol. Arra a Petőfire, aki attól kezdve, hogy elő­ször rímekbe öntötte gondolatait, szüntelenül tevékenyen jelen volt a magyar irodalomban. Alkotásai mindenki számára példaképül szolgálhatnak, szellemisége, forradalmiságának eszméi pedig mér­céje lehet a hazaszeretetnek és az önfeláldozásnak. Az utána következő költőnemzedékek közül sokan utánozták népies költői stílusát, és még ma is sokan követik őt, hiszen aki magyarul verset ír, az valamiképpen merít Petőfi szellemiségéből. Százszámra íródtak róla kritikák, cikkek, tanulmányok, könyvek, és minden korban új szempontokból, új mondanivalókat tettek hozzá legendás alakjához. Verseinek egy része nemcsak hogy közismert, de olyan dallá vált, amelyről sokan azt sem tudják, hogy Petőfi írta. Nem lehet úgy magyarnak lenni, hogy az ember ne is­­merje a Petőfi-versek számos sorát. Mindehhez kapcsolódik az is, hogy a világban ő a legismertebb magyar költő. Ki ne tudná, hogy az 1822-ről 1823-ra virradó szilveszter éjsza­káján született, és versében Félegyházát nevezte szülővárosának. Ki ne tudná, hogy Petrovics Sándornak hívták? Hogy mindössze huszonhat évet élt? Hogy 1848 forradalma elválaszthatatlan a nevétől? És hogy 1849-ben Erdélyben, a Segesvár melletti csatában a fehéregyházi síkon esett el? Móra Ferenc így ír róla: „Petőfi Sándor: született a porban, mint minden, ami nagy. Született ösmeretlenül, szegényen és névte­lenül, született a szabadság istenének jókedvéből, rabláncok háromszázados csörgéséből, tolvaj sötétben imbolygó lelkek titkos imádságából, vértől bíboros trónusokra szórt átkokból, villámok csatáiból, viharok szerelméből.” Tiszteljük Őt, mert olyan költői világot teremtett, ahol emberarca van mindennek, ahol úgy él minden, akár mi, emberek. Felnézünk rá, mert példát adott emberségből, magyarságból, hűségből, bar­­ságból. Nagyra becsüljük, mert harcosa volt annak a korszaknak, amit re­formkorként jegyez a magyar történelem. Szívdobogása volt már­cius 15-nek. Az ő érdeme, hogy a Magyar Március Idusa a gondolat szabadságának, a magyar ifjúságnak, a jobb jövő reményének napja lett. Az 1848/49-es szabadságharc tragikus ese­ménye, hogy 1849. július 31 -én Segesvár mellett a fehéregyházi síkon felmorzsolódott az erdélyi hadsereg. Ebben a csatában tűnt el Bem József tábornok segédtisztje, Petőfi Sándor honvédőrnagy, a forradalom költője. Ma, 163 év elteltével is elszorult szívvel gon­dolunk a magyar líra és történelem kimagasló alakjának tragikus halálára. Az ellenséges katona, aki az Ispán kútnál a végzetes csapást mérte rá, nem tudta, hogy egy lángelmét, az emberiség egyetemes szabadságát hirdető harcosát vesztette el egy pillanat alatt a világ. Petőfi sorsa - amint azt megjövendölte magának - beteljesedett. .. Úgy mentem el innen, mint kisgyermek...” - írta Félegyházáról. „ Ott essem el én a harc mezején...” - vált szomorú valósággá Fe­héregyházán. Petőfi Sándor neve elválaszthatatlanul egybefont városunk nevé­vel, történetével, a Petőfi-szobor pedig immár kilencven éve testesíti meg számunkra azt is, hogy Petőfi velünk van, itt van köztünk, és vigyázza városunkat. Petőfi Sándor kultuszát, mint örökké lobogó fáklyát, nemzedékek ápolják és őrzik. Mi is arra tettünk szent fogadalmat, hogy Petőfi szellemiségét örökké hir­detni fogjuk, átadjuk azt a mának, és emeljük a jövőbe. „ Emelje ez föl lelkeinket, Hogy mi vagyunk a lámpafény, Mely amidőn a többi alszik, Ég a sötétség éjjelén ” Kívánom minden félegyházi polgárnak hogy költőnknek, Petőfi Sán­dornak e szép üzenete vezessen mindannyiunkat további utunkon. Kívánom azt is, hogy lánglelkű költőnk példája, élete és forradalmi eszméi adjanak nekünk is hitet és erőt utunk folytatásához! Kapus Krisztián, polgármester, országgyűlési képviselő, a Petőfi Emlékbizottság elnöke menti képviselő. Köllő Miklós Petőfi szobrának felállítása Kiskunfélegyházán. Előadó: Mészáros Márta, a Kiskun Múzeum igazgatója Petőfi Sándor: Szülőföldemen című versét elmondja Kovács Ferenc, a Petőfi Sándor Gépészeti és Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium 10. évfolyamos tanulója 11.30 - Petőfi tér: Himnusz, Koszorúzás. Ünnepi beszédet mond: L. Simon László, az Emberi Erőfor­rások Minisztériuma kulturális államtitkára. A szobron, felál­lításának 90. évfordulója tiszteletére, emléktábla leleplezése. A Petőfi Sándor Gépészeti és Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium diákjainak és a Széljáró Balladás Együttes iro­dalmi összeállítása. Juhász Istvánnak, Kiskunfélegyháza város díszpolgárának lírai hangvételű gondolatai a 90 éve­­ felállított szobor évfordulója alkalmából. Szózat. Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata, a Kiskunfélegyházi Petőfi Emlékbizottság és a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület tisztelettel meghívja Önt a 2012. október 28-án, vasárnap 10 órakor tartandó Petőfi * Emlékülésre és az azt követő koszorúzási ünnepségre. Program a kiskunfélegy­házi Petőfi-szobor felállításának 90. évfordulója tiszteletére: 10.00 - Városháza Kossuth u. 1. Az emlékülést megnyitja: Kapus Krisztián polgármester, országgyűlési képviselő, a Petőfi Emlékbizottság elnöke. Köszöntőt mond: L. Simon László, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kulturális államtitkára Egy mozdulat története. A kiskunfélegyházi Petőfi-szobor kompozíciójának egy lehetséges olvasata. Előadó: Kalla Zsuzsa, a Petőfi Irodalmi Múzeum főmuzeológusa Segesvártól Budapestig. Köllő Miklós Petőfi szobrának útja. Előadó: Szabó József, a Fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke . Radnai Béla szobrászművész, Petőfi szobrunk talapzatának A tervezője. Előadó: Duka Zólyomi Árpád ny. Európai Parla­gi

Next