Kiskunfélegyháza - Félegyházi Közlöny, 2021 (30. évfolyam, 1-19. szám)

2021-05-21 / 9. szám

2021. május 21. HELYI HÍREK FÉLEGYHÁZI KÖZLÖNY 13 Megérkeztek Félegyházára a gyurgyalagok és a partifecskék. Tavaly már itt, a Bankfaluban költötte ki ötven pár partifecske mintegy kétszáz utódát és ugyanitt találtak otthonra a gyurgyala­gok is. A minden tekintetben optimális életkörülményeket nyújtó költőtelepen a madarak és a fák napján adták át az országos kitekintésben is ritkaságszámba menő félegyházi ökoparkot. A Bankfaluban található létesítmény területén a fészkelőhelyen kí­vül denevérodú, süngarázs, rovarhotel és gyíkvár is helyet kap. Minderről az átadó ünnepségen számolt be Meizl Ferenc, a helyi Madárbarát klub vezetője. A félegyházi madarak jótevője emlékeztette a jelenlévőket arra is, hogy Kiskunfélegyházán pél­daértékűen érvényesíti az önkor­mányzat a természet-, állat- és madárvédelem szempontjait. Meg­mutatkozik ez abban is, hogy a kép­viselő-testület nemcsak megvásá­rolta és bekeríttette a költőhelyet, de öntözőrendszert és a madarak számára hasznos növényzetet is telepíttetett. A szakember külön megköszön­te Ódor László, az önkormány­zat osztályvezetője, és az általa koordinált közfoglalkoztatottak munkáját. Emellett a költőtelep környezetében élők odaadásának fontosságáról is beszélt, akik se­gítenek a madarak gondozásában, itatásában. Olasz Anita, a Kiskunfélegyházi Tourinform Iroda vezetője hozzá­tette: a gyurgyalagokról, a parti­fecskékről és a molnárfecskéről a fészkelőtelep előtt egy információs tábla is található. Aki ennél is többet szeretne tud­ni a madarakról és a fészkelőtelep­ről, az az országban egyedülálló mintaprojektként megvalósított, a város egyéb nevezetességeit is be­mutató QR-kódos mobilapplikáci­­ós rendszer is a rendelkezésére áll. Félegyházára hazajárnak a gyurgyalagok Sárkányok a levegőben Bajáki Imre tavaly nyáron fedezte fel ismét gyermekkora régi já­tékának, a papírsárkány-készítésnek és eregetésnek az örömét, amikor újra gyakorolni kezdte ezt az olcsó, kreatív és környezet­kímélő hobbit. Célja az volt, hogy ezt a szinte teljesen feledésbe merült tevékenységet a mai gyerekek is felfedezhessék. Bajáki Imre arra törekszik, hogy minden sárkánya egyben egy kis műal­kotás is legyen. Az alpári vasút és a Petőfi-lakó­­telep között fekvő füves területen kezdett el sárkányozni, amihez lassanként másik, majd mind újabbak is csatlakoznak. így kap­ta ez a terület a Sárkányok Földje nevet. Szívesen látnak itt minden érdeklődőt, és aki igényt tart rá, annak örömmel el is mondják, ho­gyan kell a sárkányt elkészíteni. Mert - ők így vallják - bár venni is lehet csomagküldőn keresztül, de az igazi az, amit az ember magá­nak csinál. E kellemes szabadidős program hívei szerint ugyanis igazi kihívás egy szép és jó sár­kányt megcsinálni, és jó szélben magasra felengedni. Csík János - aki a kezdetektől aktív sárká­­nyos - létrehozta a Facebookon a Sárkányok Földjén csoportot, ahová várják a csatlakozókat, és az érdeklődők további fotókat, vi­deókat is találnak. Félegyházi fotóművész Mezősi Ágnes félegyházi fo­tóművész munkái is helyet kaptak a Műcsarnok II. Fo­tóművészeti Nemzeti Szalon ki­állításán. A megnyitó április 24- én, még online módon valósult meg, azóta a nyitásoknak kö­szönhetően már személyesen is megtekinthetjük a tárlatot szeptember 26-áig. Mezősi Ágnes fotóművész a meg­kereséssel kapcsolatosan elme­sélte, hogy kapott egy levelet a Műcsarnoktól, amit először té­vesnek hitt és rákérdezett, hogy tényleg neki szánták-e azt. Termé­szetesen semmi tévedés nem volt a címzésben, így nagy örömmel vette tudomásul, hogy Budapest legnagyobb kiállítóterme szeret­né fotóit tárlatán szerepeltetni. 208 fotóművészt választottak ki a kiállításra, köztük városunk szü­löttét. Ági 5 képe tekinthető meg a tárlaton, ebből négy a kedvenc épületéről, a Móra utcai óvodáról, egy pedig a városi sportcsarnokról készült. A tárlat véleménye szerint egy jelenlegi összefoglalása a mai kor­­társ fotóművészetnek, ahol olyan nevek mellett szerepelhet, mint Máté Bence, Korniss Péter vagy Fátyol Viola. Ági elmesélte, hogy nagy boldog­ság számára látni a képeit egy-egy kiállításon, a Műcsarnokbeli kiál­lításra pedig különösen büszke és nagy megtiszteltetés számára a felkérés. A fotóművésztől végezetül meg­tudtuk, hogy szeretne hamarosan Párizsba utazni, ahol az UNES­­CO-székházat és az Ausztrál Nagy­­követséget épületét fotózza majd. Mindkét épület a Breuer-projekt ré­sze, amely­ úgy tűnik, központi szere­pet tölt be immáron az életében. A projektnek köszönheti egy amerikai dokumentumfilmes megkeresését is, amely nyomán egy­ hamarosan megjelenő könyvben is találkoz­hatunk ,Ági fotójával. A könyv az 1950-1970 között Massachusetts és Connecticut államban épült Breuer-alkotásokat hivatott bemu­tatni. A bemutatóra szeptemberben, New Yorkban kerül sor. Z. A.

Next