Kiskunfélegyháza - Félegyházi Közlöny, 2021 (30. évfolyam, 1-19. szám)

2021-03-26 / 5. szám

FELEGYHÁZI KÖZLÖNY HELYI HÍREK 2021. március 26. Folytatás az 1. oldalról! A kort meghatározó lelet je­len esetben egy pár ezüst fülbe­való volt. Az avarok ékszereinek ugyanis koronként más jellemzői vannak. Míg a korai avar fülbeva­lókat nagy gömbös, rombusz, vagy piramis alakú csüngőkkel­ látták el, addig a kései avar ékszerek már vékony karikán, több kisméretű pálcán elhelyezett gömbökkel van­nak díszítve. Az itt felszínre került darab egy nagyobb átmérőjű ezüst karika, rajta egy kis nyélen elhe­lyezett gömb csüngőkkel. Egyelőre bizonytalan a pontos származási időpontja, vannak párhuzamai a közép avar korból, ám azok arany­ból készültek. Restaurálás után pontosabb lehet a meghatározás. Ez általában speciálisan erre a korra szakosodott szakemberek bevonásával történik meg, akik sok esetben 20-30 éves behatárolással állapítják meg a korszakot. Nemcsak az ékszerek, hanem például az övgarnitúrák is más­képpen készültek a korai és más­képpen a késői avar korban. Az előbbiben öntött, az utóbbiban préselt technikát alkalmaztak. A régészek feladata lesz az is, hogy ezek alapján­­ a lehetőségekhez mérten, viszonylag pontos­­ kor­meghatározást végezzenek. A feltárás során a csontok és az ékszer mellett vastárgyak is felszínre kerültek: kések, gombok, használati tárgyak. Mivel az ava­rok temetkezése mellékletekkel zajlott attól függően, hogy milyen társadalmi réteget képviseltek, a most feltárt vastárgyak tanúsága szerint a középréteg sírjairól van szó. Dr. Knipl István hozzátette: ez persze nem jelenti azt, hogy két nap múlva nem bukkanhatnak valami lenyűgözőre, hiszen Kis­kunfélegyháza területén volt már rá példa. A megtalált csontok alapján át­lagos termetű emberek maradvá­nyait rejtette a föld, bár kivétel itt is akadt: egy nagyjából kétméteres személy csontmaradványaira is rá­bukkantak, ami még mai léptékkel is egészen rendkívülinek számít. A régész végezetül elmondta, hogy a feltárás a térség avarkori múltjáról ismét új információkkal szolgál számukra és nagyon örül­nének, ha minél tovább folytathat­nák a munkálatokat. Egyben biz­tos: az elmúlt nyolcezer évben itt mindig laktak emberek, ezek nyo­mai mind ott vannak a föld alatt. Kiskunfélegyháza és térsége tob­zódik a régészeti leletekben, ennek bizonyítékai a múzeum régészeti kiállításában megtekinthetők. A most felszínre hozott tárgyakat Molnár István restaurálja, vala­mint tisztítja, és reményeik szerint a közeljövőben meg is tudják mu­tatni a látogatóknak. Z. A. Főhajtás a hősök előtt Boczonádi Szabó József 1824- ben Kiskunfélegyházán látta meg a napvilágot Szabó Jó­zsef, egykori kiskunkapitány és Ferenczy Lucia gyerme­keként. Iskolai tanulmánya­it követően a katonai pályát választotta hivatásának. Szol­gálatai elismeréseként 1843- ban V. Ferdinánd magyar ki­rálytól nemesi címet kapott és egyben jogot a Boczonádi előnév használatára. Ez a ne­mesei oklevél megnyitotta a fiatal tiszt számára a katonai lehetőségeket, és a testőr­gárda tagja lett. Az 1848/49-es szabadságharc idején főhadnagyként részt vett a téli és tavaszi hadjáratban. 1849 áprilisától zászlóaljával szolgálta a magyar honvédséget egészen a világosi fegyverleté­telig. A szabadságharc leverése után hadbíróság elé állították, majd több mint hat esztendő­re bebörtönözték. Szabadulása után visszatért szülővárosába, Félegyházára és családot alapí­tott Szent­pályi Jankával. 1882- ben kinevezték a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia első parancsnokává. Rá egy évre nyugállományba vonult és 1893. június 26-án bekövetkezett ha­láláig szeretett szülővárosában, Kiskunfélegyházán élt. Házassá­gából három gyermeke közül fia vitte tovább a nemesi Boczonádi nevet. Az ő leszármazottja Po­­totzky Antal, aki napjainkban az Amerikai Egyesült Államokban él, és a mai napig kapcsolatot tart Kiskunfélegyházával. Boczonádi Szabó József pél­daképpé vált nemcsak kortár­sai, hanem a mai kor katonái körében is, a Kaposváron tele­pülő logisztikai ezred is a nevét őrzi. 2018. május 17-én avatták fel ünnepélyes keretek között a Bozóki István kőfaragó mester által felújított Boczonádi-emlék­­művet, a Magyar Honvédség, a Katonai Emlékezet és Hadisír­­gondozó Igazgatóság, a Kapos­vári Logisztikai Ezred vendégei, és a leszármazott dédunoka, Pototzky Antal és családjának jelenlétében. Idén a járványhelyzet miatt rendhagyó módon, szűk körben emlékezett meg az önkormányzat Boczonádi Szabó Józsefről a Fel­sőtemetőben, március 12-én. A megemlékezés koszorúját helyez­te el az emlékműnél Balla László alpolgármester, Rosta Ferenc alpolgármester és Görög Anita közművelődési referens.

Next