Kiskunfélegyháza - Félegyházi Közlöny, 2022 (31. évfolyam, 1-19. szám)
2022-02-04 / 1. szám
2022. február 4. 1 HELYI HÍREK • FÉLEGYHÁZI KÖZLÖNY 1. Ahol a múlt tárgyi emlékei mesélnek A városháza számos ajtóinak egyikén belépve egy számomra eddig ismeretlen, izgalmas és titokzatos világba csöppentem. A Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltárának Kiskunfélegyházi Részlegében Kőfalviné Ónodi Márta levéltárvezető volt a kalauzom. Segítségével az állományukban lévő értékes, régi, különleges relikviákról, iratokról tudhattam meg többet. Kalandos délelőtt volt... Vendéglátóm avatott kezekkel válogatta ki azokat a dokumentumokat, köteteket, amelyeket számomra a legizgalmasabbnak gondolt, így például a levéltár legrégebbi iratát, egy 1743-as bőrkötéses könyvet, ami a kiskun kapitány jegyzőkönyve volt. Ránézésre engem egy vajákosember varázsigés kötetére emlékeztetett csodás rajzaival, gyöngybetűkkel íródott oldalaival. De, mint kiderült, még ennél is súlyosabb titkokat őriz évszázadok óta: többek között gyermekgyilkosságok, lopások, csapodár asszonyok titkainak részletei és a kirótt büntetés leiratai bontakoznak ki a lapokon. A következő megsárgult lapu kötet, amit a kezembe vehettem, a Félegyházi Közlöny első példányszámait tartalmazta. sorok között a város történelmének és itt élő generációk sorsának epizódjai elevenednek meg: neves, azóta akár feledésbe merült emberek gyászhíreivel, kacér, máskor mulatságosan hivatalos hangvételű társkereső rovattal, és persze hirdetésekkel. S lám, nincs új a nap alatt: a hölgyeket már akkor is az örök fiatalság ígéretét hordozó elixírekkel ostromolták... Tovább időzve a múlt pillanataiban, a levéltári titkok avatott ismerője a városháza építészeti tervdokumentációját terítette elém. Itt még a megvalósultnál alacsonyabb volt a torony, hiszen Félegyháza patinás, mindannyiunk számára különösen kedves épülete végül Morbitzer Sándor által újratervezve nyerte el végső formáját. Előkerültek az első fotók is azépület belsejéről, amelyek az aulát még puritán fehér falakkal örökítették meg. Levéltári tartózkodásom legmegindítóbb pillanatai közé tartozott, amikor kezemben tarthattam Móra Ferenc iskolai anyakönyvét, vagy a város eredeti, fából faragott Holló László politikus, újságíró gyászjelentése ugyancsak különösen mélyen hatott abban a környezetben, eredeti formájában. Kőfalviné Ónodi Márta szavai nyomán az irodalom, a művészettörténet és a történelem tárgyi emlékei egyszerre valóságossá és kézzelfoghatóvá váltak. Eközben megtudtam, hogy milyen rendszer szerint csoportosítják a bekerülő dokumentumokat, és hogy nemcsak a papíralapú okmányok tartoznak az irat kategóriába, hanem minden, aminek van melléklete, vagy címzettje. Ez lehet akár egy textilminta az eredeti drapériákból, esetleg kép, újság, vagy akár egy plakát is. Elhangzott az is, hogy a máig működő rendszer több évszázados múltra tekint vissza, és hogy valamikor - az adóhivatalhoz, vagy az árvaszékhez hasonlóan - a közigazgatási rendszer része volt a levéltár. Mi több, amikor a hivatalnokok beiktatási ceremóniáján a jegyző megkapta a város kulcsát és pecsétjét, az eskü szövege a levéltári anyagok megóvására is kitért. Nem csoda, hiszen az itt őrzött anyag felbecsülhetetlen és pótolhatatlan érték. Ma már nem a jegyző felel a levéltári értékekért. Minden egység a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára fennhatósága alá tartozik. V. B. Változatos programok a magyar kultúra napján Idén is színvonalas rendezvényeken emlékeztek meg a félegyháziak a magyar kultúra napjáról. Himnuszt szavaltak A hagyományokhoz méltón Himnuszmondó versenyt rendezett a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület a Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtárral közösen. Kölcsey Ferenc alkotásán kívül még egy szabadon választott Petőfi Sándor verssel is készülniük kellett a középiskolás versenyzőknek. Első helyezést ért el Surányi Lajos, a Kiskunfélegyházi Szent Benedek PG Két Tanítási Nyelvű Technikum és Kollégium II/a osztályos tanulója. Felkészítő tanára: Palotás Aranka. Második lett Andrikó Ádám, a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Kossuth Lajos Szakképző Iskola és Kollégium 5/13 évfolyamos tanulója. Felkészítő tanára: Hideg János. Harmadik helyezett Rosznáky-Barna Zsombor, a Kiskunfélegyházi Szent Benedek PG Két Tanítási Nyelvű Technikum és Kollégium 11/a osztályos tanulója lett a versenyen. Felkészítő tanára: Palotás Aranka. Emlékek és madarak A magyar kultúra napja alkalmából nyílt meg a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban Bódi Kati illusztrátor Emlékek és madarak című kiállítása. A rendhagyó tárlatmegnyitón Miklya Luzsányi Mónika író, publicista mutatta be a művész életét, munkásságát. A február 18- áig látogatható kiállításon Halász Margit: A pipás asszony fia és Lázár Ervin: Öregapó madarai című könyvéhez készült illusztrációk tekinthetők meg. 35 félegyházi kiállító A Móra Ferenc Művelődési Központban nyílt meg január 21-én a félegyházi képzőművészek közös tárlata. A kiállítást Rátkai Zsuzsanna ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Műsort adott a Balázs Árpád Alapfokú Művészeti Iskola együttese. Rátkai Zsuzsanna megnyitójában elmondta, hogy a tárlaton 35 kiállító mutatkozik be változatos stílusú, technikájú és hangulatú művekkel. Az idei a negyedik alkalom, hogy az év egy ilyen közös kiállítással indul. Rózsa Sándor elveszett kincse Kasztel Antal: Rózsa Sándor elveszett kincse című ifjúsági zenés táncjátéka debütált január 21-én, pénteken, a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Művelődési Központban. A darabot a Padkaporos Táncegyüttes és Gulyás László Vándormuzsikus mutatta be, Rónaszéki Gábor plébános és a táncosok szüleinek közreműködésével. A zenét Patyi Zoltán és zenekara szolgáltatta. A program a magyar kultúra napját köszöntő programsorozat záró epizódja volt a városban, amit a várakozást is meghaladó érdeklődéssel fogadott a közönség. A szerző - aki főállásban a Déli Agrárszakképzési Centrum Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium szakmai oktatója - szabadidejében többek között vers- és táncjáték-írással foglalkozik. A produkció koreográfusa Kálai Tibor. A Rózsa Sándor elveszett kincse a Govld utáni helyzetről szól, amikor a lakosság elvesztette érdeklődését a néptánc iránt. A gyerekek egy kincs felkutatásával próbálnak pénzhez jutni, és megmenteni a csoportot, valamint a néptáncot.