Kiskunfélegyháza - Félegyházi Közlöny, 2022 (31. évfolyam, 1-19. szám)

2022-02-04 / 1. szám

2022. február 4. 1 HELYI HÍREK • FÉLEGYHÁZI KÖZLÖNY 1. Ahol a múlt tárgyi emlékei mesélnek A városháza számos ajtóinak egyikén be­lépve egy számomra eddig ismeretlen, iz­galmas és titokzatos világba csöppentem. A Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltárának Kiskunfélegyházi Részlegében Kőfalviné Ónodi Márta levél­tárvezető volt a kalauzom. Segítségével az állományukban lévő értékes, régi, különle­ges relikviákról, iratokról tudhattam meg többet. Kalandos délelőtt volt... Vendéglátóm avatott kezekkel válo­gatta ki azokat a dokumentumokat, köteteket, amelyeket számomra a legizgalmasabbnak gondolt, így például a levéltár legrégebbi iratát, egy 1743-as bőrkötéses könyvet, ami a kiskun kapitány jegyző­könyve volt. Ránézésre engem egy vajákosember varázsigés kötetére emlékeztetett csodás rajzaival, gyöngybetűkkel íródott oldalaival. De, mint kiderült, még ennél is sú­lyosabb titkokat őriz évszázadok óta: többek között gyermekgyilkos­ságok, lopások, csapodár asszo­nyok titkainak részletei és a kirótt büntetés leiratai bontakoznak ki a lapokon. A következő megsárgult lapu kötet, amit a kezembe vehettem, a Félegy­házi Köz­löny első példányszámait tartalmazta. sorok között a város történelmé­­­nek és itt élő generációk sorsának epizódjai elevenednek meg: neves, azóta akár feledésbe merült em­berek gyászhíreivel, kacér, máskor mulatságosan hivatalos hangvételű társkereső rovattal, és persze hir­detésekkel. S lám, nincs új a nap alatt: a hölgyeket már akkor is az örök fiatalság ígéretét hordozó elixírekkel ostromolták... Tovább időzve a múlt pillana­taiban, a levéltári titkok avatott ismerője a városháza építésze­ti tervdokumentációját terítette elém. Itt még a megvalósultnál alacsonyabb volt a torony, hiszen Félegyháza patinás, mindannyiunk számára különösen kedves épülete végül Morbitzer Sándor által új­ratervezve nyerte el végső formá­ját. Előkerültek az első fotók is az­­épület belsejéről, amelyek az aulát még puritán fehér falakkal örökí­tették meg. Levéltári tartózkodásom leg­­megindítóbb pillanatai közé tarto­zott, amikor kezemben tarthattam Móra Ferenc iskolai anyakönyvét, vagy­ a város eredeti, fából faragott Holló László politikus, újságíró gyászjelentése ugyancsak különö­sen mélyen hatott abban a környe­zetben, eredeti formájában. Kőfal­viné Ónodi Márta szavai nyomán az irodalom, a művészettörténet és a történelem tárgyi emlékei egyszerre valóságossá és kézzel­foghatóvá váltak. Eközben megtudtam, hogy mi­lyen rendszer szerint csoportosít­ják a bekerülő dokumentumokat, és hogy nemcsak a papíralapú ok­mányok tartoznak az irat kategóri­ába, hanem minden, aminek van melléklete, vagy címzettje. Ez le­het akár egy textilminta az eredeti drapériákból, esetleg kép, újság, vagy akár egy plakát is. Elhangzott az is, hogy a máig működő rendszer több évszáza­dos múltra tekint vissza, és hogy valamikor - az adóhivatalhoz, vagy az árvaszékhez hasonlóan - a közigazgatási rendszer része volt a levéltár. Mi több, amikor a hiva­talnokok beiktatási ceremóniáján a jegyző megkapta a város kulcsát és pecsétjét, az eskü szövege a levéltári anyagok megóvására is kitért. Nem csoda, hiszen az itt őrzött anyag felbecsülhetetlen és pótolhatatlan érték. Ma már nem a jegyző felel a levéltári értékekért. Minden egység a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára fenn­hatósága alá tartozik. V. B. Változatos programok a magyar kultúra napján Idén is színvonalas rendez­vényeken emlékeztek meg a félegyháziak a magyar kultúra napjáról. Himnuszt szavaltak A hagyományokhoz méltón Himnu­szmondó versenyt rendezett a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület a Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Vá­rosi Könyvtárral közösen. Kölcsey Ferenc alkotásán kívül még egy szabadon választott Petőfi Sán­dor verssel is készülniük kellett a középiskolás versenyzőknek. Első helyezést ért el Surányi Lajos, a Kiskunfélegyházi Szent Benedek PG Két Tanítási Nyel­vű Technikum és Kollégium II/a osztályos tanulója. Felkészítő tanára: Palotás Aranka. Máso­dik lett Andrikó Ádám, a Kis­kunhalasi Szakképzési Centrum Kossuth Lajos Szakképző Iskola és Kollégium 5/13 évfolyamos ta­nulója. Felkészítő tanára: Hideg János. Harmadik helyezett Rosz­­náky-Barna Zsombor, a Kiskun­félegyházi Szent Benedek PG Két Tanítási Nyelvű Technikum és Kollégium 11/a osztályos tanulója lett a versenyen. Felkészítő taná­ra: Palotás Aranka. Emlékek és madarak A magyar kultúra napja alkalmából nyílt meg a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban Bódi Kati illuszt­rátor Emlékek és madarak című kiállítása. A rendhagyó tárlatmeg­nyitón Miklya Luzsányi Mónika író, publicista mutatta be a művész életét, munkásságát. A február 18- áig látogatható kiállításon Halász Margit: A pipás asszony fia és Lá­zár Erv­in: Öregapó madarai című könyvéhez készült illusztrációk te­kinthetők meg. 35 félegyházi kiállító A Móra Ferenc Művelődési Köz­pontban nyílt meg január 21-én a félegyházi képzőművészek közös tárlata. A kiállítást Rátkai Zsu­zsanna ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Műsort adott a Balázs Árpád Alapfokú Művészeti Isko­la együttese. Rátkai Zsuzsanna megnyitójában elmondta, hogy a tárlaton 35 kiállító mutatkozik be változatos stílusú, technikájú és hangulatú művekkel. Az idei a negyedik alkalom, hogy az év egy ilyen közös kiállítással indul. Rózsa Sándor elveszett kincse Kasztel Antal: Rózsa Sándor elveszett kincse című ifjúsági ze­nés táncjátéka debütált január 21-én, pénteken, a kiskunfélegy­házi Móra Ferenc Művelődési Köz­pontban. A darabot a Padkaporos Táncegyüttes és Gulyás László Vándormuzsikus mutatta be, Ró­naszéki Gábor plébános és a táncosok szüleinek közreműkö­désével. A zenét Patyi Zoltán és zenekara szolgáltatta. A program a magyar kultúra napját köszön­tő programsorozat záró epizódja volt a városban, amit a várakozást is meghaladó érdeklődéssel foga­dott a közönség. A szerző - aki főállásban a Déli Agrárszakképzési Centrum Kiskunfélegyházi Mezőgazdasá­gi és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium szakmai oktatója - szabadidejé­ben többek között vers- és táncjá­ték-írással foglalkozik. A produk­ció koreográfusa Kálai Tibor. A Rózsa Sándor elveszett kin­cse a Govld utáni helyzetről szól, amikor a lakosság elvesztette érdeklődését a néptánc iránt. A gyerekek egy kincs felkutatásával próbálnak pénzhez jutni, és meg­menteni a csoportot, valamint a néptáncot.

Next