Kiskunlacháza - A Mi Újságunk, 2001 (10. évfolyam, 1-6. szám)

2001-01-01 / 1. szám

RENDELETEK Januártól „többtucatnyi” új törvény, illetve törvénymódosítás lépett hatályba, melyek összességében jelentősen érintik a polgárok/családok széles körét. Ezen új, vagy megvál­tozott jogszabályokból említek néhány jelentősebbet, melyek valamilyen okból az önkor­mányzat gazdálkodására, segélyezésére, ez mellett a rászoruló családok megélhetésére, vagy éppen helyi vállalkozóinkra is kihatnak. SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása nyomán, a korábbinál több Ft marad a családoknál: a három és több gyermeket ne­velők esetében az adókedvezmény mértéke - az eddigi háromezerről - havonta és eltartottan­ként­ 10 000 forintra emelkedik. Az egy- és a kétgyermekeseknél már nem ilyen nagy a nö­vekedés: 2200-ról 3000 forintra, illetve a két­gyermekeseknél 4000 forintra emelkedik a ked­vezmény, amelyet az adóból lehet levonni. To­vábbi változás, hogy a kedvezmény a felsőokta­tási intézmények nappali tagozatos hallgatói után is igénybe vehető. *** A költségvetési törvény rendelkezése sz­erint emelkedett a minimálbér, melynek összege: 40 ezer forint/hó, emelkedett a legki­sebb nyugdíj összege, és éppen ezért történt né­hány ágazati jogszabály módosítását követően emelkedtek az öregségi nyugdíjminimumhoz kötődő szociális és gyermekvédelmi törvény­ben meghatározott ellátások összegei is. Ezért az e körben érintettek részére fontos, hogy a nyugdíj legkisebb összege: 18 310 forint/hó. *** Kereseteket illetően a már említett meg­emelt minimálbér mellett emelkedik a közalkal­mazotti és köztisztviselői illetményalap is. Az viszont néhány esetben már most is látható, hogy a minimálbér miatti kötelező béremelések miatt sérül néhány régebben dolgozó, mivel ke­resetük - figyelembe véve, hogy az éppen csak a minimálbér feletti - csak az előirányzott szá­zalékban emelkedik. A közoktatásban dolgozók 2001-re várható éves béremelésének mértékét az ágazati miniszter 20 százalékban jelölte meg két lépcsőben, igaz, azzal a kiegészítéssel, hogy a jövőben 10 százalékkal több órát kell tartaniuk a pedagógusoknak alapbérükért (az egyezteté­sek ez ügyben tartanak). *** Azok az édesanyák, akik terhességük ideje alatt legalább négy alkalommal terhesgondozá­son vettek részt, igényelhetik az egyszeri anya­sági támogatást, amely a nyugdíjminimum 150 százaléka, tehát: 27 465 forint. Az a szülő, aki gyermekgondozási segélyre (gyes) vagy gyermeknevelési támogatásra (gyed) jogosult, a korábbitól magasabb, 18 310 forint összeget kap. Az anyasági támogatás összege a legkisebb nyugdíj másfélszerese, vagyis 2001-ben: 27 465 forint. Az ápolási díj összege 18 310 forint. Nő a családtámogatások összege, a rend­szeres gyermekvédelmi támogatás elnevezés kiegészítő családi pótlékra változott, viszont a jogosultság feltételei nem változtak! A csa­ládi pótlék összege, j­ogosultság esetén, a család­ban nevelt minden hátrányos helyzetű gyermek után, havonta: 4000 forint, amit az önkormány­zatok elbírálásaik után fizetnek ki. A kiegészítő családi pótlék odaítélésének feltétele, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem ne haladja meg a legalacsonyabb öregségi nyugdí­jat, azaz a 18 310 forintot. A jogosultak egyhavi többlettámogatást is felvehetnek, ezt a pénzt az eddigi gyakorlatnak megfelelően tanévkezdés­kor utalják. A baleseti járadékok és nyugdíjszerű rendszeres szociális, valamint a politikai re­habilitációs ellátások egyaránt 103 százalék­kal emelkedtek. Januártól 3000 forinttal több pénzhez jutnak havonta azok a fogyatékosok, akik emelt szin­tű családi pótlékban részesülnek. Ez a juttatás 7500 forintról 10500 forintra emelkedik. A 2001 közepétől járó egységes fogyatékossági támogatás a nyugdíjminimum 50, illetve hal­mozottan sérültek esetében 80 százaléka lesz, így azoknak, akik emelt szintű családi pótlékot kapnak, nem éri meg áttérniük az új ellátásra. A rokkantsági nyugdíj legkisebb összege az első rokkantsági csoportban: 19 900; a máso­dikban: 19 200; a harmadikban pedig: 18 310 forintra emelkedett. A baleseti rokkantsági nyugdíj minimuma az első kategóriában: 20 020; a másodikban: 19 350; a harmadikban: 15 620 forint. Havi 8000 forint a vakok személyi járadéka azokban az esetekben, amelyekben ennél kisebb volt az előző évben. A rendszeres szociális járadék összege a 2001. december 31-ig 59. életévét betöltő nők és 62.-ik életévüket betöltő férfiak esetében­ 16 550 forintra nőtt. Más esetekben a járadék: 14 250 forint. A központi szociális segély összege: 16 550 forintra emelkedett. Nem tekinthetők véglegesnek az étkezési té­rítési díjak, melynek oka többrétű. Egyik, talán legalapvetőbb, hogy a díjemelési javaslatot elő­zetesen megvitató Pénzügyi Bizottság az intéz­mény igazgatója által tett előterjesztést nem tar­totta minden vonatkozásában megalapozottnak. Ennek ellenére az önkormányzat részéről elke­rülendő veszteség megelőzése érdekében 8%­­os díjemelést javasolt, amit a képviselő-testület elfogadott, jóváhagyott. A Pénzügyi Bizottság a díjemelést tartalmazó javaslatot 2001. I. ne­gyedév végét jelentő határidőig pontosításra, ki­dolgozásra az intézménynek visszaadta, mellyel a testület egyetértett. *** A vezetékes ivóvíz-szolgáltatás, a kötelezően igénybe veendő kéményseprő-ipari szolgáltatá­sok és a lakossági kommunális szemét­szállítási, a piachasználati, a buszjárati valamint szenny­­vízszippantási díjak elfogadása a Pénzügyi Bi­zottság által előzetesen elvégzett felülvizsgálat figyelembevételével, javaslatával került elfoga­dásra. Az előterjesztésben megjelölt szennyvíz­díjemelést nem fogadta el a Képviselő-testület. MEGVÁLTOZOTT JOGSZABÁLYOK HELYI RENDELETEK A SZOLGÁLTATÁSI DÍJAK VÁLTOZÁSÁRÓL Sajnos, már nem ilyen kedvező a kép a helyi közműszolgáltatások igénybevételével kapcso­latosan megállapított díjak vonatkozásában. Mi­után a forint összegű változásokról az előzőek­ben már említett előző, decemberi számból érte­sültek, néhány díjemelési háttérről kívánok tájé­koztatást adni: VÁLLALKOZÓK és az ÖNKORMÁNYZAT Mint az már lakosaink előtt is ismert, önkor­mányzatunk életében, gazdálkodásában meg­határozóvá váltak a helyi vállalkozók. Ennek több oka is van, ezekből néhány kiemelés: jelen­tős vállalkozás-fejlesztéseik következtében a gazdasági életben elfoglalt helyük megtartása, vagy éppen piaci előrelépésük miatt nem csak gép­eszköz, de jelentős létszámbővítéseket is tettek, új munkahelyeket teremtettek, bővítették a kereskedelem és szolgáltatások körét, aminek következtében jelentősen hozzájárultak a helyi munkanélküliség csökkentéséhez, az életkörül­mények emelkedéséhez. *** Önkormányzatunk saját bevételeivel egé­szíti ki azt az állami normatívaként (és egyéb cí­meken) kapott összegeket, melyek együttesen szükségesek ahhoz, hogy a különböző törvé­nyekben megfogalmazott alapellátási kötele­zettségének, valamint a helyi lakossági igények­ből eredő elvárásoknak eleget tudjon tenni. Sa­ját bevételeink egyik legjelentő­sebbike a he­lyi iparűzési adó, melynek megfizetésére minden nagyközségünkben gazdasági tevé­kenységet végző vállalkozás kötelezett. Nem vállalkozó lakosaink előtt nem ismert, hogy az iparűzési adó emelését (annak száza­lékpontját) önkormányzatunk a bevezetéstől kezdve minden évben az ebből elérhető ma­gasabb bevétel elérése miatt emelte. Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység után megfizetendő helyi iparűzési adó számításá­ra szolgáló adóalap 1999-ben az anyagkört- A MI ÚJSÁGUNK 2001/1.

Next