Kiskunlacháza - A Mi Újságunk, 2008 (17. évfolyam, 1-14. szám)

2008-01-01 / 1. szám

KISKUNLACHÁZA ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZÉLETI, KULTURÁLIS, HAGYOMÁNYŐRZŐ ÉS SZÓRAKOZTATÓ LAPJA KISKUNLACHÁZA NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETE NEVÉBEN MINDEN KISKUNLACHÁZI LAKOSNAK BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNUNK ! dr. Fábián Miklós alpolgármester dr. Répás József polgármester Arany János: Alkalmi vers Szegény ember malacának Tücski-hajcski baromnak Egy híja se essék, Sokasuljon lába, Messze járjon dög, halál, boci járjon mezőre, Burgonyabetegség, Gyermek iskolába. Orvos, bakó a díját Gyarapodjék a magyar Kapja heverőben. Számra, mint erdőben. Adjon Isten, ami nincs, Adjon Isten, ami nincs, Ez új esztendőben. Ez új esztendőben A Mi Újságunk ! Új év, új bor, új remények Megint öregebbek lettünk egy évvel, egy évet hagytunk ismét a múlt tengerében. Túl a Karácsony meghitt hangulatán, a szentmisék áhítatos percein, a betlehemi jászol szent üzenetén, a Szenteste szeretettel teli ölelésén, és nem utolsó sorban az ünnepi finom falatokon, túl mindenen, most meg kell állni egy percre. Megállni és számot vetni. Számot vetni cselekedeteinkről: mit tettünk jól-rosszul, sikerült-e mindig úgy cselekedni, hogy utólag ne tegyünk magunknak szemrehányást? Mert hisz volt sok jó és rossz is az elmúlt év alatt. Betegség, napi gondok, sok látás-futás, harc a megélhetésért. De voltak szép percek is. Barátság, szeretet és öröm, a szeretteink körében töltött kedves órák, a csöndes megelégedettség, a siker percei, az ételek, az italok, a segítés ízei. Voltak kihívások, amelyekre reagálni kellett. Kérdések a válaszadás igényével. Gondolkodjunk el, vajon mindig azt tettük amit kell, vagy csak azt, amit lehetett? Voltunk-e elég bátrak megtenni a jót, a helyeset, vagy hagytuk, hogy történjenek a dolgok, sodródtunk az árral? Az ország jövendő sorsa sem lehetett számunkra közömbös. Mozgalmas, zavaros, nyugtalan évet hagytunk magunk mögött. Sokan azt mondják: én élem a magam kis életét, a többi nem érdekel. Ez ugyan kényelmes, de nagyon beszűkült álláspont. Már csak azért is, mert konszolidált, demokratikus rendszerben az ország boldogulásától függ az egyének, az egyes emberek boldogulása. Röviden összefoglalva, mi történt az elmúlt évben? Az egyes vezetők által hirdetett erős gazdaságról, a mindent legyőző Pannon Pumáról kiderült, hogy még egy házi macska színvonalán sem áll. Az egér fogja meg őt, nem ő az egeret. Az ország lendülete pedig egyelőre nem föl, hanem lefelé vezet. Mert míg egyesek tovább gazdagodtak, az az országkassza kiürült. A hiteleket újabb hitelekkel fizetjük. Az Európai Unió komoly figyelmeztetésének hatására megszületett az úgynevezett „konvergencia program”: takarékoskodni kell. Ennek legegyszerűbb megoldása lett az iskolák, óvodák, kórházak bezárása, új adók bevezetése, a gáz, víz, villany, benzin stb. áremelése, az állami szolgáltatások csökkentése. Ugyanakkor viszont sok pénz megy el központi szinten olyan beruházásokra, amelyek a jelen gazdasági helyzetben nem elsőrendűek (pl. kormányzati negyed) Ezenközben a pártharcok erősödtek, az emberek jövőképe bizonytalanná vált. És mégis azt mondom, ne adjuk fel! Ne meneküljünk apátiába, nemtörődömségbe. Gondoljunk nagy költőnk szavaira, hogy lesz még jobb kor, mely után buzgó imádság epedez százezrek ajakán"­ „lesz még egyszer ünnep a világon". Félre tehát bút és gondot Fel hát új csatákra Tegyünk mi is mennél többet Boldogulásunk, remélt világunk javára. Dr. Kovács Béla i

Next