Kiskunmajsa - Halasi Hírek, 1974 (12. évfolyam, 1-48. szám)

1974-01-09 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE HALASI KIADÁSA XII. évf., 1. szám Ára: 90 fillér 1974. január 9. szerda • Hamarosan átadják a boldog tulajdonosoknak azt a három, egyenként négylakásos társasházat, ame­lyet Kiskunhalason építettek. Az OTP által szervezett épületekbe az állami gazdaság dolgozói és a vízmű vállalat dolgozói költöznek, továbbá orvosok is vannak a tulajdonosok között. (Tóth Sándor felvétele) Solton épül fel az új Kossuth-adó Csaknem tízszer akkora teljesítményű rádióadót építenek fel a Duna menti nagyközség, Solt határában, mint amekko­rát Magyarországon valaha is gyártottak. A berendezéseket és az óriás acéltornyot a Szovjetunióban készítik el, s onnan szállítják a helyszínre az elemeket. A nagyszabású beruházás 1976-ban fejeződik be. Ekkortól az új, 2 megawattos teljesít­ményű állomás sugározhatja a rádió főműsorát a középhullá­mon. A 7200 lakosú Solt mindeddig bizony nem so­kra ment azzal, hogy éppen az ország közepén fekszik. Most viszont egyszeri­ben perdöntővé vált ez az adott­sága, amelyik sokáig csupán csak érdekességként tapadt a nevé­hez. Természetesen sok egyéb fel­tételnek is meg kellett felelni, hogy itt épüljön fel hazánk leg­nagyobb középhullámú rádió­­adó átlóiUása, amely megjavítja a vételi lehetőségeket. Az ország­nak ugyanis alig több, mint a felén lehet jól hallani a fő mű­sort a középhullámon. A szak­emberek Solt-Dunaújváros tér­ségét jel­zték meg a létesítmény helyéül, miután elvégezték a hullámterjedési számításokat, megvizsgálták a domborzati jel­lemzőket, meggyőződtek az ár­vízbiztonságról és figyelembe vették a talaj vezetőképességét. A döntésnél az sem volt utolsó szempont, hogy az adó elég mes­­­sze legyen az állandó emberi te­lepülésektől, ugyanakkor megkö­zelíthessék valamelyik főközle­kedési útról. Végül is a nagy­község központjától négy kilo­méterre levő, az egykori zsellér­földekkel határos területet talál­ták a legalkalmasabbnak, a Re­­manencia nevű dűlőben. Tavaly még a Rákóczi Tsz kukoricatáblái húzódtak ott, ahol ma már a Bács megyei Állami Építőipari Vállalt dolgozói vo­nulnak fel a betonkeverőkkel, egyengetik a talajt, utakat húz­nak és kutakat mélyítenek. Az összesen 900x900 négyzetméteres területnek olyan simának kell lenni, mint az asztallapnak, az előírások alig 5­ centiméteres szintkülönbséget engednek meg. Itt helyezik el a különféle ren­deltetésű létesítményeket: az an­tennatornyot, adóépületet, szociá­lis részlegeket. Az adóállomás és a berendezések tervei, sőt a 300 méter magas, karcsú acéltorony szerelvényei is a Szovjetunióban készülnek. A helyszíni összesze­relésre a GANZ-Mávag vállalko­zik, a szükséges villamos energiát Dunaújvárosból szállítják ide légvezetékeken. Csupán ez a vál­lalkozás 180 millió forintos ér­tékeket jelent. Érzékeltetésül még annyit: a Duna két oldalán levő tartóoszlopok 100—100 mé­ter magasak lesznek. Nem mindennapi feladatról van szó, amelynek a megoldását a Soltiak is természetszerű igye­kezettel segítik elő. Mit jelent ez a nagyszabású beruházás a nagyközség életében? — Az előkészületektől kezdve ott vagyunk a munkálatoknál — mondja Maróti Dezső tanácsel­nök. — Soron kívül kiadtuk a területfelhasználási engedélyt. Kijelöltük a központban annak a húszlakásos épületnek a he­lyét, amelyet az ide költöző mű­szaki gárda vesz igénybe. Ez lesz az első háromemeletes ház­tömb Solton. Mindemellett újabb foglalkoztatási alkalmakat is je­lent a beruházás. Mintegy 80 helybeli talál magának munkát a leendő állomáson, amivel to­vább csökken az ingázók egyéb­ként is megfogyatkozott száma. A teljes beruházás körülbelül 600 millió forintot tesz ki. En­­­nyibe kerül, hogy létrejöjjön és működjön az új rádióállomás, amely hatalmas, 2 ezer kilo­­wattos teljesítménnyel fogja su­gározni a Kossuth-műsort 1976- tól. Halász Ferenc Megjutalmazták a verseny élenjáróit A Duna menti és Kiskunsági TESZÖV körzetében tavaly 16 termelőszövetkezet csaknem ezer hektáron a Bajai Kukorica­-­termesztési Rendszer szerint mű­velte és takarította be e fontos takarmánynövényt. Ennek a te­rületnek a háromszorosán, kere­ken 20 ezer hektáron tudták a betakarítást gépesíteni a gazda­ságok, s ez teremtette meg a ki­sebb szemveszteséggel, gyorsab­ban elvégzett munkához a meg­felelő alapot. Néhány szövetkezet öntözte a kukoricát. Az öntözés valamint a BKR-rendszerben al­kalmazott módszerek az átlagos­nál nagyobb mértékben emelték a terméshozamot. A területi szövetség társadal­mi önkormányzati bizottsága ta­valy hirdette meg első ízben a kukoricabetakarítási versenyt amelynek feltételét a fenti kö­rülmények alapozták meg. A kör­zetből szinte valamennyi szö­vetkezet traktoros és kombájnos brigádja nevezett a versenybe, amelynek eredményeit kedden délután Kalocsán tartott értekez­letén összegezte a szövetség tár­sadalmi bizottsága. Némedi Mik­lós bizottsági elnök hirdette ki az eredményt, amely szerint a kom­bájnnal, illetve a csőtörőgéppel dolgozó betakarító brigádok tag­jai közül kilenc ért el kimagas­ló helyezést. A kombájnvezetők között első lett ifj. Váczi Sándor az apostagi Duna Tsz tagja, aki 11 722 má­zsa kukoricát takarított be. A második és a harmadik helyen id. Arnold János, valamint Ju­hász István végzett. Mindketten a hartai Új Élet Tsz-ben dolgoz­tak a betakarítás idején. A má­sik csoportban Szűcs Károly, a dunavecsei Új Élet Tsz trakto­rosa lett az első, aki csőtörő­gépével 5882 mázsa kukoricát helyezett biztonságba. A csőtö­rőgéppel dolgozók között Guba­csi János a második, Czégány János a harmadik lett. Mind­kettő a tassi Rákóczi Tsz trakto­rosa. Csőke István, a területi szö­vetség elnökhelyettese adta át a díjakat az élenjáró brigádok tagjainak a pénzjutalommal el­ismerő oklevelekkel együtt. Míg Kalocsán a kukoricabe­takarítási verseny legjobbjait ju­talmazta meg a szövetség társa­dalmi bizottsága. Kecskeméten a Homokhátsági TESZÖV termelés­­fejlesztési bizottsága a körzet szövetkezeti szakembereinek rész­vételével a kukoricatermesztés további feljesztésével összefüggő teendőket vitatta meg. A kedden délelőtt tartott értekezleten ál­lást foglaltak amellett, hogy mi­nél több szövetkezet csatlakoz­zék valamelyik zárt termelési rendszerhez, s annak segítségével korszerűsítse takarmánytermesz­tését. K. A. Javult a belső ellenőrzés A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának ülése A Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa a termelőszövetkeze­tek területi szövetségei elnökei­nek és titkárainak bevonásával kedden kétnapos tanácskozásra ült össze a Gellért Szállóban. Az ülésen részt vett dr. Sós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár is. Szabó István a TOT elnöke be­számolt az elnökség elmúlt évi munkájáról és a szövetkezetek belső ellenőrzésének helyzetéről. Mint mondotta, az elnökség 1973- ban is változatos módszerekkel segítette elő a mezőgazdasági szö­vetkezetek szocialista irányú fej­lődését. Irányelveket adott ki a munkaverseny továbbfejlesztésé­re, a személyzeti munka tökélete­sítésére. Ajánlással fordult a me­zőgazdasági szövetkezetekhez kölcsönös támogatási alap létre­a­hozására. Az alap egy-egy területi szövetségen belül a gazdasági hul­lámvölgybe került szövetkezetek r­észére nyújt anyagi támogatást. Számottevően fejlődött a mező­­gazdasági szövetkezetek belső el­lenőrzésének rendszere, növeke­dett az ellenőrzés hatékonysága. A szövetkezetekben az önkor­mányzat erősödése nyomán szigo­rúbbá váltak a belső ellenőrzés iránti követelmények. Az ellen­őrző bizottságok tevékenységében mindinkább szervezeti és műkö­dési kérdések átfogó, a szövetke­zet egészére kiterjedő vizsgálat kerül előtérbe, és határozottan lépnek fel a visszásságokkal szemben. A legutóbbi választásod (Folytatás a 2. oldalon) A szocialista demokrácia és a részvétel formái Baján is lesz nyári egyetem Kevesebb volt az elemi kár Túlóráznak a könyvelők „ 4. oldal Árhullám a határokon Tanítanak a brigádtagok Nyelvőr 4. oldal Múzeumigazgatók nyilatkoznak Egy osztály és a továbbtanulás Sport 5. oldal 7. oldal 3. oldal 3. oldal 3. oldal 4. oldal 5. oldal 5. oldal Púja Frigyes Gromikóval tárgyalt Moszkvában Púja Frigyes külügyminiszter, a Szovjetunió Miniszter­­tanácsának meghívására néhány napos hivatalos baráti láto­gatásra kedden Moszkvába utazott. Búcsúztatására a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Marjai József külügyminisztériumi államtitkár és a Külügyminisztérium vezető munkatársai. Je­len volt F. P. Bogdanov tanácsos, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. MOSZKVA Moszkva seremetyevói repülő­terén a MALÉV menetrendszerű gépével érkező külügyminisztert és a kíséretében levő személyisé­gieket a szovjet külügyminiszté­rium vezető diplomatái és más szovjet hivatalos személyiségek, hazánk moszkvai nagykövetségé­nek vezetői és munkatársai, a szovjet és a magyar sajtó és a te­levízió képviselői fogadták. A repülőtér betonjára lépő Pu­ja Frigyest elsőként szovjet kol­légája, Andrej Gromiko külügy­miniszter, az SZKP Politikai Bi­zottságának tagja üdvözölte me­leg szeretettel. Magyar részről a külügyminisz­tert Rápai Gyula, hazánk rendkí­vüli és meghatalmazott nagykö­vete, Monori István követtaná­csos és a nagykövetség más veze­tő beosztású munkatársai üdvö­zölték.­­ A kölcsönös üdvözlések után külügyminiszterünk Andrej Gro­miko kíséretében gépkocsin szál­láshelyére hajtatott. Puja Frigyes és a kíséretében levő személyiségek alig két órá­val az érkezés után, ismét gépko­csiba szálltak és a szovjet külügy­minisztériumba, a magyar—szov­jet hivatalos tárgyalások színhe­lyére hajtottak. A külügyminisztérium Szmo­­lenszk téri épületének hetedik emeletén a külügyminiszter dol­gozószobája melletti tárgyalóte­remben megtartott megbeszélése­ken Andrej Gromiko és Púja­gyes a két ország együttműké­séről és időszerű nemzetközi désekről tárgyalt. A két külügyminiszter a nem­zetközi kérdések megvitatása ke­retében egyebek között eszmecse­rét folytatott az­ európai bizton­sági értekezlet menetéről és a kö­zel-keleti helyzet rendezési módo­zatairól. A megbeszélés, amelyet szívélyes, baráti légkör jellemzett, több mint két óra hosszat tartott. (MTI) vote­rlése­íc ki nen­­­ke- Fácánokból valuta Az ország legnagyobb forgalmú MAVAD kiren­deltsége a kecskeméti, ahová Bács-Kiskun megyén kívül Tiszántúlról és Dunántúlról is szállítanak szarvast, őzet, vaddisznót, fácánt, foglyot, nyulat. Négy év alatt több mint hatszorosára nőtt a for­galom a telepen. Száraz Elemér, a kirendeltség vezetője elmondta, hogy saját hűtőházuk, feldolgozó üzemrészük van. A MAVAD-nak nemrég Budapesten megnyílt új üzletét is részben innen látják el áruval. A fejlő­dést az is jelzi, hogy a szárnyas vad 45 százalékát, a nagyvadnak csaknem 30 százalékát konyhakész állapotban szállítják exportra. Közismert, hogy ha­zánkban az utóbbi években sokat fejlődött, cél­szerűbbé szervezettebbé vált a vadgazdálkodás, őrhely mind több értékes valutát hoz az országnak. Ennek kapcsán többet törődünk az átvétel, a fel­dolgozás, a szállítás korszerűsítésével. A külföldi megrendelők egyre magasabb igényeket támaszta­nak, amelyeket igyekszünk kielégíteni. A fácánok például fóliába csomagolva utaznak nyugatra, ahol a magyar vad rendkívül keresett, gyorsan elfogy az üzletek polcairól. • Szeltner Vendel raktáros a hűtőház nyúlállomá­­nyát szemrevételezi. (Tóth Sándor felvételei) • A tolnamözsi begyűjtő telepről érkezett ez a vaddisznószállítmány. • — Ezek a fóliába csomagolt fácánok Hollandiá­ba utaznak — mondja Kéry Lászlóné a kiren­deltség üzemvezetője.

Next