Kiskunmajsa - Halasi Hírek, 1981 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1981-01-07 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE HALASI KIADÁS XIX. évf. 1. szám Ára: 1,40 forint 1981. január 7. szerda Üdvözlő távirat Kambodzsa nemzeti ünnepén ,a A kambodzsai hazafias erőknek Pol Pot—leng Sary—Kiheu Samphan csoport felett aratott győzelme második évfordulója alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölték Heng Samrint, Kambodzsa Megmentésének Nemzeti Egységfrontja és a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanács elnökét. Ahol nincs béke és nyugalom Bács megyeiek Algériában 3. oldal Kecskemét értelmisége 5. oldal 2. oldal KIEGYENSÚLYOZOTT ELLÁTÁST BIZTOSÍTOTTAK AZ ÁFÉSZEK Ülést tartott a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának Elnöksége A fogyasztási szövetkezeti szervek tevékenysége az V. ötéves terv időszakában — a vártnál nehezebb feltételek ellenére — számottevően fejlődött — állapította meg a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége keddi ülésén. Az áfészek az elmúlt öt esztendőben évente átlagosan tíz százalékkal több árut adtak a lakosságnak. Mindenekelőtt a tej-, a hús- és a konzervipari készítményekből növekedett a fogyasztói igény, s ezt kielégítették. A vendéglátás viszont fejlődött. Kedvező mérsékeltebben jel hagy a közétkeztetésben azonban, nőtt szövetkezeti vendéglátóipar szerenpe, ezt bizonyítja az előfizetéses ételforgalom megkétszereződése. Az áfészek hatékonyan segítették a mezőgazdasági kistermelést. Tervszerűbbé vált a mezőgazdasági szakcsoportok árutermelése és erősödött a szerződéses fegyelem. Az V. ötéves terv időszakában kétharmadával több zöldséget és 15 százalékkal több gyümölcsöt vásároltak fel a szövetkezetek, mint 1971—75 között. Jelentősen bővült a szövetkezetek építőipari és élelmiszeripari tevékenysége. Termelésük több mint felét az élelmiszer-feldolgozás adja. Az exportárualapok bővítésében szintén jelentős szerepet vállaltak az áfészek, a szövetkezeti vállalatok, valamint a szövetkezeti külkereskedelem. A tavalyi dollárelszámolású bevétel 75 százalékkal haladta meg az 1975. évit, a rubelelszámolású pedig mintegy 65 százalékkal. A tervidőszakban a kishatármenti forgalom keretében mintegy 7 milliárd forint értékű áruval gazdagították a választékot a szövetkezetek. A kiskereskedelmi hálózat az elmúlt öt év alatt mintegy 500 ezer négyzetméterrel bővült. Tizenhat új áruház, 180 étterem és vendéglátó egység épült. Létrejött a mind eredményesebben tevékenykedő szövetkezeti áruházi kiskereskedelmi integráció, a Skála-COOP. A zöldség- és gyümölcskereskedelem lehetőségei is javultak, mivel új tárolók, hűtők és raktárak épültek. Az új beruházások mellett a rekonstrukciók és a házilagos kivitelezések is elősegítették a szövetkezeti kereskedelmi tevékenység fellendülését. A fogyasztási szövetkezeti mozgalom másik két ágazata is eredményesen tevékenykedett — állapította meg az elnökség. A lakásépítő szövetkezetek 21 ezer lakást építettek. A lakásszövetkezetekben a lakások száma eléri a 205 ezret. (MTI) • A kecskeméti UNIVER ÁFÉSZ új ABC-áruháza a megyeszékhelyen. (Méhesi Éva felvétele.) KIÁLLÍTÁS, KÖNYVÜNNEP, HANGVERSENY A falvak kulturális programjából Sok érdekes kulturális, művészeti esemény színhelyei lesznek a megye községei 1981-ben. Szembetűnően sok — mintegy százhúsz — kiállítást terveznek a kis- és nagyközségek közművelődési intézményei, s ezek közül mintegy ötven a képző- és iparművészeti témájú bemutató. A megyében és a megyehatáron kívül élő művészek alkotásai egyaránt szerepelnek majd az idei tárlatsorozaton. Az előzetes program szerint Klossy Irén grafikusművész több helyen, így Solton, Fajszon és Bácsbokodon állítja ki műveit. Több helyen bemutatják az 1980. évi hajósi képzőművészeti tábor, valamint a Kiskunfélegyházán rendezett megyei téli tárlat anyagát. Weintrager Adolf festőművész alkotásait Lakitelek és Jánoshalma közönsége láthatja majd, Pálfy Gusztáv szobrászművész munkáit pedig egyebek között Tázláron állítják ki. Szántó Piroska festményeit Izsákon, bajai Rudnay Gyula képzőművész a kör tagjainak tárlatát Bácsalmáson mutatják majd be. A bajai festőművészek kiállítása — amelyet a Türr István Múzeum anyagából rendeznek — a sükösdiek közművelődési életét gazdagítja majd. Tóth Menyhért emlékkiállítását Fajszon és Hajóson láthatja a közönség, Gál Sándor festőművész emlékére Kunszentmiklóson rendeznek kiállítást. Világjáró Jelky András emlékére Vaskúton rendeznek természettudományi, földrajzi és fotókiállítást. A falusi tárlatsorozatot a nemzetközi gyermekév alkalmából rendezett gyermekrajz-kiállítások színesítik megyeszerte. A gyermeknapon egyebek között Bócsán, Kaskantyún, Bácstopkodon, Vaskúton és sok más helyütt nyílnak kiállítások. Nemzeti ünnepeink alkalmából számos faluban politikai fotó-, illetve plakátkiállításokat rendeznek. Sok helyütt helytörténeti gyűjteményeket, szakköri „termékeket” mutatnak majd be. Gazdag tehát a falvak kiállítási programja. Természetesen nem ebből áll csupán a közművelődési élet. Sok egyéb, tervezett rendezvényről adhatnánk még számot. Arról például, hogy az idén készülnek a könyvünnepek kiárillításaira, az ezekhez kapcsolódó író-olvasó találkozókra. A TIT- rendezvények is változatlanul igen sok lehetőséget kínálnak az önművelődésre a községekben is. Ezek közül is ki kell emelni a magyar nyelv hetének rendezvénysorozatát, amelyet az idén is megrendez az ismeretterjesztő társulat. A nemzetiségi hagyományok ápolására egyebek között Csikérián délszláv kulturális napokat rendeznek.A kiskőrösi művelődési központ bemutatkozik majd a járás két községében, Soltvadkerten és Csengődön. Vaskút megyei népi iparművészeti és díszítőművészeti bemutatónak ad otthont, Miskén pedig Harta, Drágszél és Dusnok népi táncegyüttesei lépnek fel a helyiekkel együtt. Ismét megrendezik a keceli napokat is. Viszonylag kevés a tervezett komolyzenei rendezvény. Ezért is említjük meg szívesen Dunapatajt, ahol a zenei világnap alkalmából megrendezik majd az állami zeneiskolások hangversenyét, Mélykúton, ahol zenei napok lesznek. R. M. JAVULNAK A VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS FELTÉTELEI GYORSUL A KELENFÖLDI PÁLYAUDVAR REKONSTRUKCIÓJA MÁV-Volán együttműködés Termelékenyebb, biztonságosabb, színvonalasabb áru- és személyfuvarozás a célja a vasút idei tervének, amely számol az eszközök és berendezések jobb kihasználásával, aktívabb kereskedelmi tevékenységgel. Arra tényre is alapoz, hogy ma a vasati szállítás a legolcsóbb. A vasúti személyforgalom csökkenési üteme mérséklődött. Az idén a dráguló energia miatt távolsági forgalomban kisebb, 1,1 a százalékos növekedést terveztek, a tavalyi 285 millió helyett 288 millió utasra számítanak. Gondot fordítanak a személyszállítás minőségének javítására. Ennek érdekében egyebek között a távolsági forgalomban tovább csökkentik a személyvonatok számát, viszont fejlesztik az expressz- és gyorsvonati hálózatot, sűrítik város környéki vonatforgalmat, a a szerelvényeket az igényeknek megfelelően több kocsival közlekedtetik, növelik az utazási sebességet, javítják a menetrendszerűséget. A fokozottabb kocsibeszerzéssel is a kulturáltabb utazást szolgálják, kiselejtezik például a régi kéttengelyes személykocsikat. A Keleti pályaudvar tehermentesítésére a hegyeshalmi vonal forgalmát a Déli pályaudvarra irányítják. Bár a belföldi árufuvarozási igények nem növekednek, ennek ellenére a teherforgalom 1,5 százalékos emelését irányozták elő: a tavalyi 131 millió tonna helyett 133 millió tonna áru továbbítását tervezik. A tervben külön fejezet foglalkozik a MÁV és a Volán együttműködésével, a közös tennivalókkal. A személyszállításban a közlekedéspolitikai koncepciónak megfelelően közösen megkezdik az előkészületeket a Kisszénás—Kondoros, a Békés—Murony közötti vonal forgalmának, valamint kecskeméti—nyírvidéki kisvasutak a megszüntetésére. Energiatakarékosság céljából a Volán további, a vasúttal párhuzamos buszjáratokat szüntet meg, a vasúti pályarekonstrukciókhoz viszont az igényeknek megfelelően 50—70 vonatpótló autóbuszt bocsát a MÁV rendelkezésére. Az árufuvarozásban közös piackutatással, megfelelő árajánlatokkal igyekeznek átvállalni a közületektől az együttesen hatékonyabban, gazdaságosabban továbbítható fuvarokat. Tervezik a vasúti és a közúti közlekedés csatlakozási csomópontjainak közös technikai fejlesztését is, amelyre a két vállalat több mint hatvan helyen 132 millió forintot fordít. Megkezdődik a sárospataki vasút- és autóbuszállomás, valamint a siófoki kereskedelmi pályaudvar raktárépületeinek közös beruházása is. A MÁV rendelkezésére álló 7,6 milliárd forint beruházási összeg a tavalyinál kisebb fejlesztési lehetőségeket biztosít, ezért az anyagi erőket a folyamatban levő munkák befejezésére összpontosítják. Hálózatfejlesztésre csaknem 4 milliárd forint jut, ezen belül 1,6 milliárd forintot fordítanak 143,4 kilométer pálya korszerűsítésére, s megkezdik a Kiskunfélegyháza—Szeged közötti vonal villamosítását. Állomásfejlesztésre 1,5 milliárd forintot használnak fel, elsősorban a kelenföldi pályaudvar korszerűsítésére, valamint a záhonyi átrakó körzet beruházásai újabb ütemének gyorsítására, s előkészítik a ferencvárosi rendezőpályaudvar rekonstrukcióját is. Mintegy 440 millió forinttal tizenhat állomást látnak el biztosító berendezésekkel, melyeket 94 kilométeres vonalon korszerűsítenek is. Járműbeszerzésre 1,6 milliárd forintot költenek, egyebek között 21 villamosmozdonyt, 165 személy- és étkezőkocsit, 500 tehervagont és 400 konténert vásárolnak és helyeznek üzembe. Munkavédelmi és szociális beruházásokra — a szükségleteket rangsorolva — mintegy 1,5—1,5 milliárd forintot használnak fel. A tervben meghatározott célokat, a hatékonyabb munkát különféle szervezési intézkedésekkel is segítik. Átfogó terv készül a népgazdaság energiagazdálkodásának javítását szolgáló intézkedések konkrét segítésére. A fajlagos energiaráfordítás csökkentésével éves szinten 63 millió forint értékű energiamegtakarítást terveznek. (MTI) (Archív felvételek.) < Jogsegély Arcok villannak elém: embereké, akik hálálkodnak szakszervezet jogászának, hogy a megadta nekik azt a segítséget, azt az együttérzést, amit a vállalatuktól hiába vártak. Utánajárt az ügyüknek, ingyenesen képviselte őket a bírósági tárgyaláson, őket a hivataljárás mentesítette különösen kellemetlen ilyenkor kényszerétől. Intézte a nyugdíjat, a kártérítést, bátorította, biztatta őket az újrakezdésre, a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásra. Mondhatná valaki: nincs ebben semmi különös, hiszen azért alakították néhány éve a szakszervezeti jogsegélyszolgálatokat, hogy ingyenesen jogi támogatást, képviseletet biztosítson a bajba jutott, valamilyen problémával küszködő dolgozóknak. Sorra alakultak — és alakulnak még napjainkban is — a szakszervezeti jogsegélyszolgálatok, amelyek segítségét ma már gyakorlatilag valamennyi dolgozó, sőt a nyugdíjas és a szakmunkástanuló is igénybe veheti. Ha a saját vállalatánál még nem szervezték meg, akkor elmehet a területileg illetékes szakszervezethez (a szakszervezetek megyei, illetve budapesti tanácsához), önálló jogsegélyszolgálat működik ezeken kívül még az ágazati-szakmai szakszervezetek központjaiban is. Szóval, sorra alakultak a jogsegélyszolgálati irodák, de már a kezdet kezdetén nyilvánvaló volt, amit az elmúlt évek tapasztalatai még egyértelműbbé tettek: itt többről, másról van szó, mint egy újabb irodáról, hivatalról. A jól működő, eredeti rendeltetésükhöz hű jogsegélyszolgálatok ugyanis szerves részei a szakszervezeti mozgalomnak, s abba beépülve sajátos és fontos karakterrel gazdagítják a szakszervezetek érdekképviseleti-érdekvédelmi tevékenységét. Az emberek különféle ügyes-bajos dolgainak szervezett munkahelyi intézésével nemcsak a hivataljárások miatt egyébként eltékozolt munkaidőt lehet megtakarítani, hanem rendkívül fontos szerepe lehet ennek a jó munkahelyi közérzet megteremtésében is. Aki érzi, hogy törődnek a dolgával, leveszik a válljáról különféle ügyei elintézésének terhét, az nyilván nagyobb kedvvel, lelkesedéssel tevékenykedik, mint az, akit munka közben is befejezetlen ügyei, hivatali elintézendői izgatnak. A jogsegélyszolgálat nem hivatal, nem iroda, legalábbis nem szabad annak lennie. A tapasztalatok azokat igazolják, akik már kezdettől fogva hangsúlyozták: jogsegélyszolgálat csupán attól még nem jöhet igazán létre, hogy az iroda ajtajára kiírják a nevét és a félfogadási időt. Nem elég a dolgozókra, a panaszokra várni, már csak azért sem, mert régi tapasztalat, hogy többnyire éppen azok az emberek nem mernek, vagy nem akarnak bekopogni az ajtón, akik leginkább szorulnának rá a támogatásra, segítségre. Ezért az a jogsegélyszolgálat dolgozik jól, amelynek vezetője az üzemekbe, a dolgozók közé megy, és a szakszervezeti bizalmiakat is bekapcsolja a kérdezgetésbe, a panaszgyűjtésbe. Sok jó módszer alakult már ki arra, miként lehet megkönnyíteni az ügyintézést. Itt vannak például a tanácsi ügyek, amelyekből szinte valamennyiünknek jut néhány évről évre. Ahol a jogsegélyszolgálat jól megszervezi a dolgot, egyszerre akár száz ember egyfajta ügyét is elintézheti. Jobb ez a tanácsnak is, mert nem kell mindenkivel külön tárgyalni, a beadvány kitöltésének módját elmagyarázni, nyilván a tanácsi ügyintézők is könnyebben szót értenek a szakemberrel, a jogásszal, a jogsegélyszolgálat vezetőjével. Sok esetben a jogsegélyszolgálat már azzal is mentesítheti a dolgozót a felesleges hivataljárástól, hogy szakszerű felvilágosítást, tanácsot ad, beadványt, vagy ügyiratot szerkeszt. A jogsegélyszolgálatok egyre jelentősebb szerepet töltenek be. A dolgozókról való szakszervezeti gondoskodás fontos új intézményéről van szó, amely csakis akkor töltheti be hivatását, ha e sajátos feladat ellátására alkalmas emberek csinálják. A szakszervezeti jogászokkal szemben nemcsak az a követelmény hogy szakszerű, közérthető felvilágosításokat adjanak, pontosan ismerjék és helyesen értelmezzék a jogszabályokat, hanem az is, hogy értsenek az emberek nyelvén, tudjanak bizalmat teremteni maguk körül. Itt ugyanis nem egyszerűen jogászi, hanem egyszersmind politikai munkáról van szó, amelynek hatása túlmutat egy jogi felvilágosítás vagy tanácsadás keretein. D. A.