Kiskunmajsa - Halasi Hírek, 1982 (20. évfolyam, 2-52. szám)
1982-04-07 / 14. szám
P VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MMmm N é) HALASI KIADÁS XX. évf. 14. szám Árai 1,40 forint 1982. április 7. szerda CI Ö Ft Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését április 7-ére összehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztató, továbbá a lakásépítés, a lakásfenntartás, a lakásgazdálkodás és -elosztás fejlesztésének irányelveit tartalmazó előterjesztés, valamint az állami oktatásról hozott 1972. június 15-i központi bizottsági határozat végrehajtásának tapasztalatait és a közoktatás továbbfejlesztésének irányelveit összegező jelentés megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. (MTI) Újításból 17 milliós haszon Május 15-re hívta össze a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a KISZ, az Országos Találmányi Hivatal, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége az újítók és feltalálók V. országos tanácskozását. Ezt előzte meg a mezőgazdasági, vízügyi, erdőgazdasági üzemek, társulások, vállalatok újítóinak munkaértekezlete, amelyet február 10-től kezdve Bács-Kiskun megyében is sorban megtartottak. A Kiskunsági TESZÖV körzetében működő szövetkezetek újítóinak, feltalálóinak szövetségi összejövetele pedig kedden zajlott le Kiskunfélegyházán, a Vörös Csillag Tsz-ben, ahol a közös gazdaságok újítóit hatvanan képviselték. Pesti István, a Vörös Csillag Tsz elnöke üdvözlő szavai után Magony Imre, a Kiskunsági TESZÖV titkára ismertette a térségben működő szövetkezetek újítómozgalmának eredményeit, és tennivalóit. Majd Nagy József, a szabadszállási Lenin Tsz főágazat-vezetője, továbbá Veres Sándor, a tanácskozásnak helyet adó Vörös Csillag Tsz gépszerelője számolt be az érdekelt szövetkezetek újítási tevékenységéről. Ezt egészítette ki tíz szövetkezeti újító felszólalása. Érdemes megemlíteni, hogy napjainkban milyen kérdések foglalkoztatják leginkább a kiskunsági szövetkezetek szakembereit. Azokat, akik újításon, ésszerűsítésen munkálkodnak, vagy éppen találmánynak beillő megoldásokon törik a fejüket, a legtöbbször külön munkacsoportot alkotva. Való igaz, hogy az alkotó energiák fokozott hasznosítását, teljesebb részvételét követeli meg a fejlődés. Külső forrásai megcsappantak. Az üzemeknek, vállalatoknak a saját erejükre támaszkodva, tartalékaikat feltárva célszerű és lehetséges megoldaniuk a termelést serkentő feladataikat. A kiskunsági szövetkezetek újítómozgalma örvendetesen fejlődött a IV. országos tanácskozás óta. 1977-ben csupán huszonheten nyújtottak be újítást, tavaly már százhatvannégyen. Ehhez hozzájárult a TESZÖV és az Országos Találmányi Hivatal együttműködése is. Évente közösen jelölték meg legfőbb teendőiket, a szövetségi rendezvényeken a Találmányi Hivatal szakemberei is előadásokat tartottak. A ben az kiskunsági szövetkezetekújítások, ésszerűsítések gazdasági eredménye néhány éve alig haladta meg a fél milliót. Tavaly pedig 17 millió forintot hoztak a közös gazdaságoknak az újítások. Ennek az összegnek 40 százalékát az újítás bevezetéséből származó nyereségtöbblet, 26 százalékát az energiamegtakarítás, 15 százalékát az anyagmegtakarítás képezte. 1977-ben csupán 17 ezer, tavaly már 538 ezer forintot fizettek ki a szövetkezeti újítóknak a Kiskunságban, örvendetes az is, hogy az újítók 78 százaléka fizikai dolgozó, többségük szocialista brigádban dolgozik. Sok közöttük a fiatal szakember. Egyre többen szereznek tudomást az újításokról és keresik fel azok kidolgozóit. Sokan érdeklődtek a kiskunhalasi Vörös Szikra Tsz-ben szerkesztett szőlő-, gyümölcspermetező gép iránt hasonló céllal. Nagyon hasznos ez a törekvés, mert az újítás átadásában az átvevő és az átadó kölcsönösen érdekelve van, s mindez a nagyobb közösségnek is javára válik. Néhány éve az újítók ösztönző díjazását számos ok nehezítette. Napjainkban már kedvezőbb a helyzet. Az V. országos tanácskozáson lesz még mit szóvá tenniük az újítóknak, feltalálóknak, hogy országszerte és a megyében, a maga teljességében s jelentőségének megfelelően bontakozhasson ki ez a mozgalom. K. A. • Az izsáki Sárfehér Tsz-ben a cipőfelsőrész-üzemben vezettek be néhány hasznos újítást. (Méhesi Éva felvétele) \ V: ' h; V; '■ ; ■ Ki Jp KÉSÉSBEN VAN A TERMÉSZET Tavasz a földeken Tíz-tizenkét napos „késésben" van a természet; a mezőgazdasági nagyüzemek április elején a tavaszi munkákhoz rendelkezésre álló csaknem teljes gépparkjukat a földekre küldték. A kedvező időben gyorsított munkával valamit már most behozhatnak a késésből. Az elhúzódó tél, a fagyos talaj sokáig hátráltatta a talajmunkákat és még nem régen is a vetést. A nagy teljesítményű gépekkel azonban sikerült javítani a helyzeten, így — a MÉM felmérése szerint — a tavaszi árpának mintegy 90 százalékát, a zabnak pedig hozzávetőleg 75 százalékát elvetették. Az elmúlt napokban meggyorsult a cukorrépa vetése, a kijelölt területnek mintegy felén a földben van már a mag. A viszonylag kisebb területen termesztett olajlen időszerű tavaszi munkáiból sem sok van már hátra. Mindez azonban csak a tavaszi munkák első időszakát jelenti, a nagy feladatokat a kukorica vetése adja a következő napokban: a mezőgazdászok a talaj felmelegedésére várnak, meghatározott hőmérsékletű magágyba kerülhet csak a kukorica szaporítóanyaga. A mérések szerint a jövő hét közepe táján a melegebb fekvésű talajokon indíthatják a vetőgépeket. A gyümölcsöskertekben szünet nélkül metszik a fákat. A nagyüzemekben csaknem mindenütt elkészültek a koronák végső kialakításával, a nagyüzemi szőlőültetvényeken a munka szintén jórészt befejeződött. A kistermelők a hétvégeket részesítik előnyben, így a munkával valamivel hátrább vannak, a kisebb késés azonban várhatóan nem jelent hátrányt. zöldségeskertekben a fólia alatti termesztésnél a napnak szinte minden óráját kihasználják. Rövidesen elkövetkezik a szántóföldi kiültetések ideje, a palánták gondozása adja most a legnagyobb munkát. A gyökérzöldségek vetésével csaknem mindenütt elkészültek. A mezőgazdászok ellenőrizték az őszi vetésű gabonákat. Megállapították, hogy növényállomány jól tűrte a tél viszontagaságait, az erős fagyok nem okoztak nagyobb károkat és szerencsére a belvíz is a szokásosnál kisebb mértékben ártott. További határszemlékre van kilátás. Május végéig mindenütt sor kerül a hatósági szemlékre, amikor is „hivatalból” ellenőrz hogyan tettek eleget a termelők művelési kötelezettségüknek. • Hartán, az Erdei Ferenc Tsz-ben a múlt héten kezdték meg a cukorrépa vetését. Szombaton és vasárnap is dolgoztak, hogy a 260 hektár területen minél hamarább földbe kerüljön a mag. A jól előkészített talaj, a kiváló vetőmag biztosíték arra, hogy jobb lesz az idei termés, mint a tavalyi. • Alsó képünk: a nyárjasi erdészet matkópusztai területén hatvan hektáron telepítenek fenyőt. Naponta másfél-két hektárról fejlett csemetét ültetnek el. (Pásztor Zoltán felvételei) Az atomenergia békés felhasználásáról A KGST Atomenergia Állandó Bizottságának a kiégett nukleáris üzemanyagok feldolgozásával és a radioaktív hulladékok hatástalanításával foglalkozó tudományos műszaki tanácsa kedden Pécsett, az akadémiai bizottság székházában kezdte meg négynapos ülését, amelyen bolgár, csehszlovák, kubai, lengyel, magyar NDK-beli, román és szovjet szakértők vesznek részt. Osztrovszky György akadémikus, az Országos Atomenergia Bizottság elnökhelyettese, az ülés elnöke az MTI munkatársának elmondta: az atomenergia békés célú felhasználásával foglalkozó KGST-állandó bizottsága év őszén Lipcsében tartott múlt 41. ülésén dolgozta ki a következő évek munkaprogramját, amelynek megvalósításával három tudományos tanács foglalkozik: az egyik a gyorsreaktorokkal, a másik tanács pedig a radioaktív termékek feldolgozásával és hatástalanításával. A tárgyalandó kérdések között szerepel a kiégett atomerőművi üzemanyag- és radioaktív hulladékok szállításával kapcsolatos szabályzatok, előírások kidolgozása a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és KGST Atomenergia Állandó Bizottság határozatainak figyelembevételével. (MTI) A/: lski/n-^ l, Gazdag program a következő négy évre Kecskeméten tegnap Mihály elnökletével ülést Mándics tartott a Hazafias Népfront Bács- Kiskun megyei honismereti albizottsága, s egyebek között megvitatta és jóváhagyta az 1986-ig szóló programját. Megállapították a többi között, hogy a húsz éve szervezett országos honismereti mozgalom egyik bölcsője Bács-Kiskun gép volt. Új gyűjtemények, metalumúzeumok, tájházak, monográfiák és egyéb publikációk sora, valamint a kutatásokba bekapcsolódók számának növekedése jelzi az eredményeket. A tartalmában, formai elemeiben és módszereiben gazdagodó honismereti egyaránt mozgalom újabb feladatok elé állítja a népfrontmozgalmat. Minden lehetőség és feltétel megvan ezek megvalósításához. Egyik togabb teendőként jelölték legfona hivatásos szakemberek, és még az öntevékeny kutatók közötti együttműködés erősítését, a kapcsolatok új formáinak kialakítását a megye társadalmi és tömegszervezeteivel, a közművelődési és oktatási intézményekkel, az úttörőszövetséggel és a KISZ-szel. A cél az, hogy minél több fiatalt bekapcsoljanak a honismereti, helytörténeti szakkörök, táborok, krónikaíró körök munkájába. összeállítják az általános- és középiskolai helytörténeti néprajz oktatásának segédanyagát. Rendszeressé kívánja tenni a megyei honismereti fórumokat, s különösen az agrártörténeti, munkásmozgalmi kutatások számára próbálnak megnyerni szakembereket, aktivistákat. Segítik megyei tanács műemléki albizottaságának munkáját, a Magyar Agrártudományi Egyesület mezőgazdasági történetkutatását. Elhatározták továbbá: az eddiginél is nagyobb figyelmet fordítanak a helyi hagyományok ápolására, s arra, hogy a legszélesebb körben meghonosodjanak a hiteles üzemtörténetírás formái. Bejelentették, hogy 1986-ra, népfronteszme, a népfrontmozglom születésének 50. évfordulójára feldolgozzák a Hazafias Népfront megyei történetét. Az idén május közepéig összehívják honismereti kutatók, gyűjtők és a krónikaírók megyei tanácskozását. A kecskeméti járási KISZ-bizottsággal közösen megyei honismereti fórumot és ifjúsági honismereti napot rendeznek szeptember 18-án Tiszaalpáron. A felszólalók egyebek hangoztatták a történelmi között tudat fejlesztésének a fontosságát. Ennek érdekében kell munkálkodnia a honismereti albizottságnak, a népfrontmozgalom listáinak. Szorgalmazni kell akit— a mozgalom jövője érdekében —, hogy a Bajai Tanítóképző Főiskolán minél több hallgató válassza második fakultatív tantárgyként a honismeretet. Erre jövőre nyílik majd lehetőség. Segíti az albizottság a kecskeméti szakmunkásképzés 1983. évi, száz éves jubileuma megünneplésének az előkészítését, szervezését. Elfogadták azt a javaslatot, hogy alakítsanak egy szűkebb körű bizottságot a honismereti mozgáslor eredményeinek a sajtóban történő ismertetésére, népszerűsítésére. A honismereti tanácskozáson részt vett és felszólalt Komáromi Attila, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese is. R. M. Honismereti tanácskozás Kecskeméten Nemzeti elismerés „A lakosság a párt vezetésével, a tanácsok irányító tevékenysége szervező, mellett példamutató helytállással építette, fejlesztette Bács-Kiskun megyét. Új egészségügyi, kulturális, kommunális létesítmények, gyárak, intézmények, üzemek épültek erőfeszítéseink nyomán. Sokat építettünk, nagyot léptünk előre ... De még számos fejlesztési, ellátási feladatot kell megoldanunk a következő évtizedekben." Az 1970-ben kiadott ismertetőből idézett sorok ma is érvényesek. A településfejlesztés megyénkben nem alkalmi nekirugaszkodások sorozata; módszereit, tevékenységi körét, eszközeit időről időre megújító tartós folyamat. Egyidős Bács-Kiskunnal. A szükség késztette a tanácsok megalakulása után választott vezetőit, hogy helyi erőforrásokból csökkentsék az ország fejlettebb és az új közigazgatási vidékei, alakulat ellátottsága közötti feszültséget. A túlhajszolt nehézipari beruházások, az erőszakolt központosítás, a torz agrárpolitika, a külpolitikai helyzet miatt különösebb kormányzati támogatásra nem számíthattak. Az infrastruktúra kezdetlegessége visszahatott a termelésre, visszafogta a szigorú tervgazdálkodás ellenére itt-ott próbálkozó területi iparosítást. Érthető, hogy az ország legfiatalabb megyéjének irányítói mindent elkövettek a községpolitika szélesebb értelmezéséért. Az 1954-es tanácstörvény alapján hozzáfoghattak a községfejlesztési alapok kialakításához.. A kezdeti húzódozások után a lakosság felismerte, hogy sokszorosan megtérülnek a helyi létesítményekre áldozott forintok, munkaórák. A Bács-Kiskun megyei eredmények is hozzájárultak a községfejlesztés általános elismeréséhez. Az itteni példák, az itt kidolgozott javaslatok elősegítették: a központi útmutatások mind nyomatékosabban ajánlhatták a helyi erőforrások táját. A jogszabályok mozgósosításával, az igyekvőket módotámogató beruházási politikával ösztönözték a helyi, a belső tartalékok aktivizálását. Sokan azt gondolták, hogy a legégetőbb gondok megszüntetésével, a villany-, a vízhálózat kiépítésével csökken a lakossági érdekeltség, a lakosság közreműködése. Tévedtek. A megyei pártbizottság, a megyei tanács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront megyei elnöksége által évente meghirdetett településfejlesztési verseny legjobbjai mind több ötlettel, mind jobb szervezéssel, a változó technikai adottságok mind tudatosabb felhasználásával gyarapították városunkat, községünket. Mindenki természetesnek tekinti, hogy Bács-Kiskun évről évre az országos összesítés élére kerül. Az MSZMP Vili. kongresszusán elfogadott alföldi iparosítási program, a nagyüzemi mezőgazdaság megszilárdítását gyorsító állásfoglalás következtében a helyi tanácsok a korábbinál nagyobb mértékben számíthattak a termelő közösségek községfejlesztési tevékenységére. A munkaerőhiány is hozzájárult a termelőszövetkezetek, a falusi üzemek bekapcsolódásához. Fölismerték: csak akkor tarthatják otthon a fiatalokat, csak akkor nők meg az elvándorlás, szoha minél korszerűbb életfeltételeket teremtenek. Jól fölfogott érdekük tehát a község gyarapítása. A városokban az új lakótelepek, a gyermekintézmények bővítését igények teremtenek új sürgető feladatokat. Több évtizedes törekvést és megújuló kezdeményező kedvet, hagyományos összefogást és céltudatos tervmegvalósítást ismert el a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, amikor a felszabadulásunk ünnepén kihirdetett értékelés minden kategóriájában talált elismerésre méltó Bács-Kiskun megyei települést. Büszke lehet Kiskunfélegyháza, Kecskemét, Jánoshalma, Jászszentlászló a Nemzeti zászló kitüntetésre. Heltai Nándor