Kiskunmajsa - Halasi Hírek, 1983 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1983-06-08 / 23. szám

4 • PETŐFI N­IPE • 1983. június 8. SOK MÉG A TARTALÉK A bajai „kis integráció" Népgazdasági ági, ágazati ho­vatartozás nélkül­­ mindenki mű­ködjék együtt mindenkivel, min­den lehetséges területen, amen­­­nyiben ez haszonnal jár a felek számára, s mindenekelőtt­ előse­gíti a hatékonyság általános, or­szágos szintű fokozását. Mottója lehetne ez a bajai városi-járási pártbizottság gazdaságpolitiká­jának, amely egészében össz­hangban áll a XII. kongresszus határozatával, a félidős értékelés megállapításaival és természete­sen a vezető megyei pártszerv állásfoglalásaival is. A térség gazdasági erőinek integrálása már túl van az irányelvek köz­zétételén, s bár még csak a kez­deteknél tart a megvalósulás, az eredmények nem lebecsülendőek. Recept hiányában Az együttműködésben rejlő tartalékokat okkal nagyra érté­kelő bajai pártbizottság jó segí­tőtársra talált valóra váltásában az elképzelések az alárendelt pártszervek­ben, s a termelőszö­vetkezetek területi szövetségé­ben. Receptet ajánlani nem tud­tak a körzet üzemeinek, mivel ilyesmi nem létezik a megyeha­táron kívül sem. Sőt, azt is helyben kellett kigondolni, mi­lyen formában, milyen társadal­mi testületek alkalmasak egy kapcsolatrendszer kiépítésére és annak működtetésére. Már évekkel ezelőtt — amikor a város és a járás pártirányítá­sa még nem volt közös — szor­galmazták a déli megyerészben az ipari és a mezőgazdasági üze­mek együttműködését, ágazaton belül és abból kilépve is. Az előbbiek kooperációja a gépipar­ban kezdődött, s folyamatosan kapcsolódtak be más szakmák egységei. Az első eredmények a termelésben születtek: gépi kapa­citással segítették ki egymást, már nem spontán módon, gép-, az élelmiszer- és a faipar­i üzemei. Új fejezet A hetvenes évtizedben új fe­jezet kezdődött a városi és a já­rási vállalatok kapcsolatrendsze­rének formálódásában. A Ganz­ Villamossági Művek gyára, a Fi­­nomposztó, a Lakberendező Szövetkezet és mások üzemeket telepítettek a községekbe. Koope­ráció bontakozott ki az ipari és a mezőgazdasági szervezetek kö­zött is. Az ÉPFA bajai gyára a csávolyi és a nagybaracskai ipa­rin kívül a szeremlei mezőgaz­dasági szövetkezettel kötött ter­melési­­ megállapodást. A FÉKON gyárnak Katyimáron akadt tsz­­partnere, s még lehetne sorolni a példákat. Közben életre hívták a kapcso­latok fenntartásához és tovább­fej­lesztéséhez nélkülözhetetlen társadalmi szerveket: az igazga­tók és elnökök, a főmérnökök, s a közgazdasági munkát irányító vezetők tanácsát. Az operatív feladatok elvégzésére megalakult a koordinációs iroda, egy nyug­díjast foglalkoztatva. Ez év eleje óta összvállalati együttműködé­si tanács segíti a kibontakozást. Fogékony tsz­ek 'S­';/? ; <■ •• < Hs.0 ü A koordinációs iroda börzéket szervezett és szervez az elfekvő készletek értékesítésére, több száz újítás közkinccsé tételére vállalkozott, s létrehoztak Baján egy vasipari közületi bevásárló­­központot is. Kezdeményezték a személy- és a teherszállítás ös­­­szehangolását. Amikor az év elején az MSZMP városi-járási bizottsága irányelveket határozott meg, elő­­segítendő a VI. ötéves terv telje­sítését, azt állapították meg, hogy sajnos, a befektetett gazdaság­­politikai energia eddig csak kis részben térült meg. A más üze­mek újításai iránti érdeklődés kissé lanyha volt az előző évek­ben, s a szellemi kapacitás jobb kihasználására tett egyéb erőfe­szítések sem jártak a kívánt eredménnyel. Az összehangolt munkaerő-gazdálkodás, a közös gyártmányfejlesztés, a közös pia­ci munka egyelőre szintén csak szép elképzelés maradt inkább. Az építőiparban is csak eseti, al­vállalkozói kapcsolatok alakul­tak ki. Ezzel szemben a mezőgazdasá­gi és a mezőgazdasági-élelmi­szeripari üzemek között sokszí­nű, széles skálájú és folytonosan gazdagodó az együttműködés, a területi szövetség hatékony koor­dináló munkája révén. A járás­ban 24 termelési rendszer érde­kelt, s valamennyi mezőgazda­­sági üzem tagja ezek közül egy­nek vagy többnek is. A Mezőgaz­dasági Kombinát, a Hosszúhegyi és a Bácsalmási Állami Gazda­ság, valamint rendszergazdák. az Erdőgazdaság Tizenegy, nem önálló jogi társulásban szintén részt vesznek a terület új iránt fogékony gazdaságai. Friss elemek A bajai városi-járási pártbi­zottság a hatodik ötéves tervben azon fáradozik a maga politikai eszközeivel, hogy a körzet üze­mei a népgazdasági átlagon fe­lüli ütemben növeljék termelé­süket. Ezzel együtt kell járnia a gazdaságos nyugati export bő­vülésének, a termelési és a ter­mékszerkezet korszerűsödésének. Az erőforrásokkal való hatéko­nyabb gazdálkodás érdekében új irányelveket fogalmazott meg a testület a vállalatok, gazdaságok együttműködéséhez, mert bár az eddigi eredmények e téren sze­rények, a kapcsolatok elmélyíté­sében és kiszélesítésében rejlő nagy tartalékok kihasználásáról lemondani nem lehet. Igen figyelemreméltó a város és a járás munkaerejével törté­­­­nő ésszerűbb gazdálkodásra való törekvés, az ezzel kapcsolatos állásfoglalás. Ez kimondja, hogy az ipari üzemek dolgozói a jö­vőben részüket tervszerűbben vegyék ki a mezőgazdasági kézimunka-igényes­­ terménybetaka­­rításból. A rendeléshiánnyal küz­dő gyárak bátran adják kölcsön munkásaikat egy-egy időszakra! Mivel számolni kell a munkaerő falura történő visszaáramlásával, a városi ipari üzemek munka­erőhátterét korszerű bedolgozói rendszerek kiépítésével, illetve a meglevő erősítésével is biztosí­tani kell. Jön A pártbizottság irányelvei ki­hangsúlyozzák — gondolva egyébként a lehetséges vala­mennyi együttműködési területre —, hogy több kezdeményezést várnak az anyag, és energiata­karékos termelési módszerek kö­­zös kidolgozására, átadására, az i­mportfelt­a­sználás csökkenté­s­­ére. A. Tóth Sándor ■ ±. NULLÁRÓL INDULTAK Mérce a nyereség A Helvéciai Állami Gazdaság az elmúlt években szétszórt területen gazdálkodott. A jelentős távol­ságok növelték a szállítási költségeket, a gyenge homokokon, főként szőlő-gyümölcs termesztéssel foglalkozó nagyüzemben. Ilyen körülmények között az üzemszervezés is nehéz volt. A kedvezőtlen kö­rülmények miatt 1978-ban éppen hogy nullára tud­ták rendezni a gazdasági mérleget. Ekkor került új vezetés az állami gazdaság élére és a fiatal szak­emberek elhatározták, hogy az üzemszervezés, a gazdasági szerkezet megváltoztatásával felszámolják az áldatlan állapotokat. Lippai László igazgatóhelyettes: — 1979-től a folyamatos megbeszélések eredmé­nyeként a kecskeméti Kossuth Termelőszövetkezet­tel mintegy 1700 hektárnyi területcserét sikerült megoldani. Hasonló megállapodást kötöttünk a ke­rekegyházi Kossuth Szakszövetkezettel, az ágas­egyházi Mathiász Szakszövetkezettel, valamint jakabszállási Népfront Szakszövetkezettel. A terü­­­letcsere mintegy félezer hektárt érintett. Sikerült a környékbeli tanácsokkal is megegyezni, kisebb­­nagyobb táblák átvételére. A területrendezéshez tartozik a melioráció és a rekonstrukciós tevékenység is. Az elmúlt három év­ben négyszáz hektáron javították meg a talajt. Dr. Mucsi Ferenc igazgatóhelyettes: — A gazdálkodás változását tehát részben a föld­cserével értük el, ezzel módosítani tudtuk a termék­­szerkezetet, csökkentek a szállítási távolságok, ez­zel együtt a költségek. Három év alatt a szállítás és rakodás gépesítését is megoldottuk. Csaknem háromezer méter iparvágányt építettünk és ötezer négyzetméteren a rakodófelület burkolását is elvé­geztük. A beruházás évi ötmillió forint tiszta költ­ségmegtakarítást jelent. Lippai László hozzáteszi: — Nagyon fontosnak tartom megemlíteni, ipari tevékenységgel bővítettük gazdálkodási hogy pa­lettánkat. Létrehoztunk egy lakatosüzemet ahol ötven személyt foglalkoztatunk, termelési értéke évi 25 millió forint, négymillió forint a tiszta nyere­ség. Műtrágyacsomagoló üzemünk, amely nemrég létesült, hétmillió forint nyereséget szintén hoz. Szabad tárolótereinket bérbe adjuk. Mindent össze­vetve az elmúlt évek alatt olyan ágazatokat hoz­tunk létre,­ amelyek az időjárástól függetlenül biz­tos nyereséget adnak. Az igazgatóhelyettesek elmondják azt is, hogy a a vezetési szervezet megváltoztatása is sokat jelen­tett. Áttértek a főágazati, ezen belül az ágazati irá­nyításra. Sikerült tudatosítani, hogy a nyereséges gazdálkodás elsősorban a dolgozók munkájától függ. A főágazatvezetők maguk építették ki az irá­nyítás szervezetét. A megnövekedett önállósághoz nagyobb felelősség és hatáskör kapcsolódik. Az át­szervezéssel megoldották mind a fizikai, mind az alkalmazotti állomány anyagi érdekeltségét. Nem a mennyiségi szemlélet uralkodik, hanem az elért nyereségtől függ az elismerés mércéje. A prémium, a jutalom forrása, a terven felüli eredmény. — Dr. Mucsi Ferenc igazgatóhelyettes így össze­gezi az utóbbi években elért eredményeket: — Az intézkedések hatására négy év alatt 18 szá­zalékos eszközállomány-növekedés mellett több mint 90 százalékkal emeltük az árbevételt, több mint 120 százalékkal a termelési értéket és többszörösére a vállalati eredményt. Még annyit jegyzek meg, hogy a palackozóüzem teljesítőképességét évi tízmillió­ról húszmillióra növeltük. Az előző években nem nagy gondot fordítottunk az együttműködési lehe­tőségek kiaknázására. Ezt felismerve, kooperációt alakítottunk ki számos üzemmel. Vállaltunk bér­­palackozást is. Mindez tovább növelte nyereségün­ket. Helvécián tehát sikerült fordulatot elérni. A fej­lődés azonban nem állhat meg. Egyrészt folytatniuk kell a területrendezést, a rekultivációt, vagyis az el­hanyagolt, művelésből kivont táblák újbóli hasz­nálatba vételét. Másrészt, ha lehetőségük engedi,, olyan melléktevékenység létrehozását szorgalmazniuk, amelyek állandó, biztos szükséges jövedel­met nyújtanak. K. S. • A műtrágyacsomagoló zsáktöltő gépe. SJUTÖPOSTA CIKKÜNK NYOMÁN Változások a bőrfelvásárló telepen Az április 27-én megjelent Saj­tóposta rovatunkban tolmácsol­tuk Bombonyné Bimbó Erzsébet panaszát, miszerint a kecskemé­ti városközpont mentén levő Munkácsy utcában van az a bőr­felvásárló telep, ahol a tárolt nyersáru szinte elviselhetetlen bűzzel árasztja el a környékbeli lakásokat. Arrafelé rettenetes a légyinvázió is. Mint olvasónk mások nevében közölte, sajnos, kevésbé bíznak a régóta tartha­tatlan állapot végleges megszün­tetésében, mégsem tervezik egyelőre elköltözésüket az ottho­naikból. Cikkünkre a napokban kap­tunk választ az illetékestől, a kecskeméti UNIVER Szövetke­zettől. Berényi Ferenc főosztály­­vezető írta levelében többi kö­zött­ az alábbiakat: Vizsgálatunk azt állapította meg, hogy a szóban forgó telep nyersárukészlete túlságosan fel­halmozódott. Ennek oka, hogy szerződéses pa­rtnereink csak kis mennyiségű bőrt vesznek át tő­lünk tavaly november óta. (Eze­ket az anyagokat szakszerűen — sózottan — kezelve, zárható he­lyen raktározzuk.) A legutóbbi tárgyalásaink eredményeként rö­videsen megváltozik a helyzet, a partnereink ugyanis vállalkoz­tak az összes áru egy hónapon belüli elszállítására, s egyidejű­leg ígérték, a jövőben is folya­matosan tesznek elegett az ilyen kötelezettségeiknek. Terveinkben szerepel, hogy fertőtlenítjük a telepet, s ott el­végeztetjük a szükséges felújítá­sokat. Ami nemcsak az épületek úgynevezett bespncolását, meg az ajtók-ablakok rendbehozását jelenti, de a szociális helyiségek kifestését, sőt az udvar egy ré­szének az újra burkolását is. Döntöttünk arról, hogy ezárt túl a város szélén, egy bérelt épület­ben tároljuk hosszabb időn át a bőröket, míg a Munkácsy utcá­ban a vegyes cikkeink — például a toll — kerülnek a raktárakba. Ami­ a­­ belvárosban található részlegünk m­áshová­­ történő át­helyezését illeti, arr a kellő anyagi eszközök híján nincs egye­lőre lehetősége a szövetkezetünk­nek. * Olvasóink nevében is köszön­jük az intézkedést. Tomi, a 10 éves kecskeméti fiú először Kisújszállásról ka­pott levelet, amit — mert sem rokona, sem barátja nincs távoli városban — izgalom kö­­­zepette bontott fel. Oka volt rá. A vele egyidősnek tűnő fel­adó ugyanis határozottan biz­tatta: ha sorait lemásolva to­vábbítja hat pajtásnak öt na­pon belül, a névsor elején le­vőt pedig könyvvel ajándékoz­za meg, maga is örülhet rövi­desen nagyobb mennyiségű ilyen küldeménynek, amire ga­rancia az 1981 óta működő könyvklub. Tomi sohasem hallott az ef­féle jótékonyságról, követke­zésképp bizalmatlanul fogadta a kínálkozó lehetőséget és nem élt vele. Kisvártatva Újkígyós­ról érkeztek hozzá a géppel írott hasonló tartalmú sorok, amelyekből arról is értesült, hogy az a bizonyos klub már 1979 óta létezik. Ez a helyre­­igazítás sem töltötte el lelkese­déssel, amikor Hévízről jött részére megint a buzdítás, mi­szerint: egyetlen képeslap el­küldése a megadott címre, va­lamint a szövegmásolatok el­juttatása szintén hat iskolás­nak, azzal jár, hogy 24 napon belül összesen 240 képeslappal kopogtat nála a kézbesítő." Tomi ezek után némi ko­molytalanságot sejtett a furcsa társasjáték mögött, ám nyom­ban kezében volt a soron kö­vetkező levél, amely már szerencse lángjaként próbálta a meggyőzni, aki a leírtakat 20 példányban teszi postára, az számíthat minden jóra. Tominak most már elege van a levélhadjáratból és na­gyon bánja, hogy a Kisdobos című havi gyermeklapban nemrég megjelent cikkei alatt ott szerepel a pontos lakcíme is. Mert nincs kétsége afelől, ismeretlen iskolatársai ezt az adatot felhasználva igyekeznek bevonni Fortuna kegyeltjeinek sorába. Ő azonban nem hisz a fon­dorlatosan kergetett szerencsé­ben, s a jó érdemjegyekhez, meg a szép könyvekhez kizáró­lag a szorgalmas tanulásáért cserében, illetve megérdemelt jutalomként akar hozzájutni. * Az előzőekhez annyit fűzhe­tünk hozzá: célszerű lenne, ha a kifogásolt módon levelezge­­tő kisdiákok is így gondolkod­nának. Igaz, ehhez segítséget, pontosabban felvilágosítást kellene szüleiktől, kapniuk nemcsak a de a tanáraiktól is... Hegedűsné segítségre vár Szinte megrendítő tartalmú levél érkezett hozzánk Kiskunfélegy­házáról, az Esze Tamás utca­i Önből. Az 59. életévében járó Hegedűs Józsefné végső elkeseredésében szánta rá magát, hogy valljon sor­sáról. Hét éve mozgássérült. Korábban dolgozgatott többet-kevesebbet, 1980 óta azonban egyre rosszabbul érzi magát. Helyzetét súlyosbít­ja, hogy túlságosan sokat gondol a betegségére, de csak azért, mert nincs, ami kitöltse az idejét. Pedig ellátna még különféle — ülve is végezhető — feladatot,­­s nem elsősorban a pénzért, noha igen ke­vés a nyugellátása. Egyszerűen a szűkebb családja — a betegeskedő férje, az idős édesanyja és a gyermekei — előtt szeretné bizonyítani a hasznosságát, meg aztán a nagyobb közösség érdekében is. A ké­pességeinek megfelelő akármilyen bedolgozói munka értelmet adna az életének. Egyetlen vágya, hogy találjon ilyen elfoglaltságot! Nos, az Üföbbi evStEBert már nemegyszer szóltunk arról, hogy h­ol és miképpen siettek a rászoruló és korlátozott munkaképességű em­berek segítségére, aikiik közül egyeseket azonnali segélyben, vagy ter­mészetbeni juttatásban részesítettek, másokat pedig kereső foglal­kozáshoz juttattak. Talán ma sincsenek ki apadóiban ,a segítségadás kútforrásai, így annak reményében hozzuk nyilvánosságra Hegedűs­né kérelmét, hogy meghallgatásra talál, s jelentkeznek olyanok, akik az állapotának megfelelő munkát tudnak biztosítani részére. Mind­erről szívesen beszámolnánk e hasábokon . .. KÉRDEZZEN - FELELÜNK Ezt kell tudni a nyereménybetétről A bajai Szebényi Henrik idén február közepén, majd március felében helyezett el nagyobb ös­­­szeget nyereménybetétkönyvében. Számára azonban már eredményes volt az első negyedévi sorsolás, mert annak révén 25 százalékkal nőtt a betétje. Ez 260 forintot je­lent, amit kevésnek tart, a köny­vében levő 5 ezer forint tőkéhez viszonyítva. Szerinte helytelenül számoltak az ügyintézők, akiknél hiába reklamált, ezért kér min­ket arra, ismertessük az ezzel kapcsolatos szabályt. A legalapvetőbb tudnivaló, hogy a 25, 50, 100 és 250 százalékos nye­reményeknél mindig a negyedévi átlagbetét a mérvadó, vagyis az a pénz, mely három hónapon át van Változott-e az építőtáborok A közelmúltban sok szülővel beszélgettünk, akik közölték, hogy az általános iskolai tanulmányai­kat az idén befejező gyermekeik már készülnek a nyári építőtábo­rokba. Olvasóink részint örülnek e foglalkoztatásnak, másrészt kissé aggódnak is, mert nincsenek vele tisztában, változott-e, s ha igen, hogyan az ottani rend. Idén január óta van hatályban a Minisztertanács elnökhelyette­sének 1/1968. (I. 1.) számú rende­lete — ez részletesen olvasható a Tanácsok Közlönye idei 1-es szá­mában —, mely az önkéntes ifjú­sági építőtáborok létesítésének és működésének feltételeivel foglal­kozik. E szerint a nyolcadik osz­tályt a tárgyévben elvégzett és a 14. életévüket betöltött fiatalok csakis a szülő, illetve a más tör­vényes képviselő beleegyezésé­vel vehetnek részt a táborozásban. Megilleti őket a térítésmentes szállás és étkezés, szükség szerint nyilvántartva a könyvben. A szó­ban forgó esetben — mint azt fel­kérésünkre megállapította a me­gyei takarékpénztár — a teljes összeg csupán néhány napig volt bejegyezve, s ezt az időarányt kel­lett figyelembe venni az átlagbe­­tétszámításnál, melynek során nem követtek el tévedést a bajai pénzintézet dolgozói. Persze, a tőkeösszeg sohasem a teljes nyereménnyel növekszik, mert a nyeremény után 20 száza­lék illetéket vonnak le. Ennek alapján lett végül is az ön tiszta nyereménye 260 forint, amit hoz­záírtak a tőkéjéhez. E panaszhoz érdemes annyit hozzáfűzni: aki az OTP bármelyik szolgáltatását először veszi igény­be, jól teszi, ha előzetesen tájé­kozódik az ügylet minden részle­téről. rendje: a munkaruha, vagy egyéni védő­eszköz, valamint az oda- és vis­­­szautazás költsége. Az üzemelte­tők feladata biztosítani a folya­matos termelőtevékenység feltéte­leit, a munkavédelmi előírások betartását, az elhelyezést, az élet­kori sajátosságoknak megfelelő ellátást és a szabad idő hasznos eltöltését. Az építőtáborban dolgozó fiatal­nak —, aki csak napi hat órában foglalkoztatható — jutalmat lehet fizetni, ha az előre kitűzött fel­adatot a követelmények szerint teljesítette. E jutalomalap felhasz­nálásáról a táborvezetőség dönt a helyi demokratikus önkormányza­ti szerv bevonásával. Mennyi összeg jár betegség idejére a CSÉB ’80 után? A keceli Katona Imrénét szülő­otthonban gyógykezelték tavaly augusztus 31-től idén február vé­géig. Minthogy CSÉB ’80 biztosí­tással rendelkezik, a betegállomá­nya idejére igényelte ezt a szol­gáltatást, melynek alapján össze­sen 2500 forintot vett fel. Olva­sónk kevésnek tartja ezt a pénzt, s kéri, nézzünk utána, mit tar­talmaznak az ezzel kapcsolatos előírások. Amint azt a 80 forint havi díjú csoportos élet- és balesetbiztosítás szervezeti szabályzata leszögezi, a tag a fekvőbetegként történő gyógyintézet ápolása, illetve nem balesetből származó betegál­a­lománya esetén pénzbeli juttatás­ra jogosult. Ez az összeg aszerint növekszik 500 forinttal, hogy folyamatos ápolás és a betegség a ideje elérni a 8, a 28, az 56 és a 84 napot. Mivel ön eleget tett e feltételeknek — hiszen a közűi­teknél is hosszabb időt töltött in­tézetben is betegállományban —, végösszegként 3500 forintot vehet fel. A hiányzó pénzének mielőbbi folyósítása érdekében szívesked­jék kérelemmel fordulni — ehhez csatolja a szükséges orvosi igazo­lásokat — a területileg illetékes ÁB-fiókhoz, mely minden bizon­­nyal rövid időn belül korrigálja a hibát. (Megjegyezzük, hogy az ilyen ügyet az igény elbírálásához szükséges valamennyi okmány beérkezésétől számított 15 napon belül kell elintézni.) Szerkeszti: Veikes Árpád Levélcím:6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111.

Next