Kiskunmajsa - Halasi Hírek, 1984 (22. évfolyam, 1-50. szám)

1984-01-04 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! nnsi­uum PETŐFI NÉPE HALAM KIADÁS .­ XXII. évf. 1. szám Ára: 1,40 Ft 1984. január 4. szerda Kapnak-e választ békejavaslataikra a szocialista országok? A Stockholmban­ január 17-én kezdődő, az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó kon­ferencia megírni tartja majd, hogy az Egyesült Államok és a NATO más országai­­ készek-e számolni az európai népek békevágyával, s világos és tárgyszerű választ adni a Szovjetunió és szövetsége­sei konstruktív javaslataira — írja tegnapi számában a Pravda. A cikk szerint az európai­­ köz­véleményt most elsősorban az foglalkoztatja,­ hogyan alakul a helyzet a konit­­inensen, miután Washington megkezdte új raké­tái telepítését a NATO-országok­­ba,i­s megakadályozta az európai nukleáris fegyverzetek korlátozá­sáról Genfben tartott tárgyalások folytatását. Az Egyesült Államok és a nyugat-európai országok­ ve­zetői egyelőre nem akarnak szá­mot vetni súlyos lépésük követ­kezményeivel. Az atlanti politiku­sok, a Pentagon, és a NATO stra­tégáinak gondolatát most az köti le, hogy az amerikai rakétákat befogadó országok atlanti szolida­ritását dicsőítsék. Abba az illú­zióba ringatják magukat, hogy a Szovjetuniót a NATO feltételei alapján sikerül „visszatéríteni” a tárgyalóasztalhoz, a nukleáris fegyverkezés elleni mozgalmat pedig sikerül megbékíteni. A NATO köreiben nem sok be­csülete van a józanságnak, a ki­alakult helyzet­­ kritikus, sőt ön­kritikus elemzésének. Annál több azonban a NATO vezetőiben a demagógia és a képmuta­tás — mutat rá a Pravda cikke. Ezek a politikusok most azon gondolkod­nak, hogyan mossák tisztára a NATO-t a korlátozott európai nukleáris háború megtervezésé­nek vádja alól, hogyan igazolják magukat az európai közvélemény szemében­, és hogyan fogadtassák el a genfi tárgyalások kudarcá­nak amerikai verzióját. Arra tö­rekszenek, hogy "Belgiumot és Hollandiát is az amerikai fegy­verek befogadására bírják, s a NATO országaiban elnyomjanak minden, a veszélyes tervekkel szembeni ellenállást. A nukleáris rakéták után Nyugat-Európába akarják telepíteni a neutron­fegyvert és a legújabb vegyi had­­(Folytatás a 2. oldalon.) A PRAVDA ELEMZÉSE STOCKHOLM ELŐTT Javul a szövetkezeti fiatalok lakáshelyzete Az ipari szövetkezetekben dol­gozó fiatalok lakáshelyzetének ja­vítására a KISZÖV külön szer­vezési, intézkedési tervet készí­tett. Sikerült elérni, hogy az anya­gi támogatáson túl, a munka­adók fuvarral­, gépekkel, eseten­ként tervezéssel, önköltségi áron átadott anyaggal segítsék a fia­talság saját építkezéseit. Kiskőrösön, Jánoshalmán, Kis­kunfélegyházán, Mélykúton ki­alakult a lakásépítő ifjúsági cso­portok támogatásának rendszere. A jánoshalmi Bácska ÉPSZISZ- nél például gondoskodnak az anyagok, a szerszámok, a gépek beszerzéséről, és a kivitelezés szakszerű irányítását is ellátják, így a 18 lakás építésére vállalko­zó Ifjúsági Lakásépítő Szövetke­zet tagjai minden munkát maguk csi­náln­a­k meg, de nem magukra hagyatva. Mélykúton az UNIVEREXPO Ipari Szövetkezet könnyűszerke­zetes családi ház technológiájá­val szándékozik támogatni a fia­talokat. A tervek szerint ebben az évben már felépülnek az ilyen típusú házak, egyelőre bemutató jelleggel, Kecskeméten. Jó kez­deményezés a „76 Lakásépítő Szö­vetkezet” megalakítása is, ami mindenekelőtt a helyi igények ki­elégítését szolgálja. A mezőgazdasági szövetkeze­tekben megyeszerte hagyománya van a tag és alkalmazott fiatalok otthonteremtő akcióinak. A ked­vezőtlen termőhelyi adottságú tsz-­ek és szakszövetkezetek álla­mi költségvetésből is kapnak tá­mogatást, amelyet a megyei szak­igazgatási szervek folyósítanak. A közös gazdaságok a családi ház­építő fiatalokat ingyen, vagy egé­szen olcsón juttatott telekkel is segítik. Harkakötönyben az elkö­vetkező években egész utca ala­kul ki az Egyesülés Tsz-ben dol­gozó fiatalok családi házaiból. 1983-ban nyolc telken kezdték el az építkezést. A Jászszentlászlóhoz tartozó Móricgáton­, amely elég nehezen megközelíthető helyen fekszik, a Petőfi Tsz szolgálati lakásokat épít saját ipari részlegével a szak­embereinek. Többségük fiatal há­zas­, és nem messze a szövetke­zet tanyaközpontjához, itt is ut­cát foglalnak már el a lakások. Emellett a Petőfi Tsz a saját erős családi házak építését is támo­gatja anyagi erejéhez mérten, a külterületi település másik ré­szén. Imreh­egyen, az Új Élet Szak­­szövetkezet nemrég három fiatal szakembert juttatott családi ott­honhoz, igénybe véve az állami támogatást. A tiszakécskei Béke és Szabadság Tsz-ben fuvarral, bontási anyaggal, pénzügyi­ hoz­zájárulással segítik a szövetkeze­tekben dolgozó ifjakat önálló ott­honuk felépítésében. Kunfehér­­tón az Előre Tsz kétéves munka­viszony után ingyen telket, száz­órás fuvarkedvezményt ad, vala­mint 40 ezer forint­­ kamatmentes kölcsönt­­ nyújt a fészekrakó fia­tal­oknak tíz évre. Itt régóta „di­vat” a kalákában való építkezés, amiben közreműködnek az Elő­re Tsz szocialista brigádjai is. Az Izsáki Sárfehér Tsz a csa­ládi házakon kívül — amihez szintén igénybe vették a megyei tanács támogatását — szolgálati lakásokat is építtet. Az egyik négylakásos épületben kertész- és műszaki szakemberek rendezked­tek be. A tassi Dózsa Tsz az el­múlt évben adta át a 12 lakásos szolgálati házat a szövetkezet szakembereinek. Az épület föld­szintjén pedig ABC-áruházat rendezett be, amely nemcsak a szövetkezet dolgozóinak, hanem az egész településnek hasznára vált F. E.—K. A. Családi otthon, szolgálati ház . A nagy­község központjához közeli főúton épített négylakásos szolgálati házat fiatal szakembe­reinek az izsáki Sár­fehér Termelő­­szövetkezet. INTÉZKEDÉSEK A BALESETEK MEGELŐZÉSE ÉRDEKÉBEN Műszaki—munkavédelmi felügyelet a tsz-ekben A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekben a balesetek száma évről évre keveset változik, ki­alakult egy bizonyos szint, amely­ről nehezebb „visszalépni”, ne­hezebb javulást elérni. Az elmúlt évben — 1982-höz képest — a tsz-ekben nagyjából változatlan számú baleset történt. Az adatok javulást jeleznek a kiesett mun­kanapok tekintetében, ám rom­lott a helyzet a csonkulásos, il­letve halálos balesetek terén. Már tavaly több intézkedést tettek a műszaki-munkavédelmi munka tökéletesítésére, s ezeket egészí­tette ki a MÉM most megjelent tájékoztatója, amely a tsz-ek műszaki-munkavédelmi felügye­letének működési rendjét szabá­lyozza. A műszaki-munkavédelmi fel­ügyelők eddig is sok esetben ha­tékonyan tevékenykedtek, mun­kájuk szempontjai és eljárási módszereik azonban nem voltak egységesek. Az új intézkedés egyebek között az eljárási kérdé­seket tisztázta, továbbá intézke­dett arról, hogy a megyei taná­csok illetékes osztályai ügyrend­jüket a műszaki-munkavédelmi feladatokkal egészítsék ki. A tá­jékoztató, amelyet a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalával és a Szakszervezetek Országos Taná­csával egyetértésben adtak ki, meghatározza a felügyelők teen­dőit. Ennek értelmében ellenőriz­niük és értékelniük kell a mun­kavédelemre vonatkozó jogszabá­lyok, szabványok, óvórendszabá­lyok és egyéb kötelező előírások megtartását, továbbá a középtá­vú és éves szociális terv munka­­védelmi részének szakmai tartal­mát és annak végrehajtását. Ha­táskörükbe tartozik egyebek kö­zött az azonnali bejelentésre kö­telezett üzemi balesetek szemé­lyes kivizsgálása, továbbá a ha­lálos, illetve a tömeges foglalko­zási megbetegedések kivizsgálá­sa. Szükség szerint intézkednek, vagy intézkedéseket kezdemé­nyeznek a hasonló esetek meg­előzésére. Megtilthatják a mun­kavédelmi előírások megszegésé­vel foglalkoztatott dolgozók to­vábbi munkában tartásait és a közvetlenül fenyegető veszély esetén felfüggeszthetik a munkát, a tevékenységet. A tájékoztató szerint a MÉM illetékes főosztá­lya a megyei szakigazgatási szer­vek munkavédelmi i­evé­kenységét szak­maiilag irányítja, ellenőrzi, és az ezzel kapcsolatos munkát ös­­­szehangolja. A MÉM szakemberei feldolgozzák egyebek között a megyei munkavédelmi­seket, és szükség szerint jelenté­beszá­molnak az országos munkavédel­mi bizottságnak a mezőgazdasági ágazat munkavédelmi tevékeny­ségéről, helyzetéről. HATÁRIDŐ ELŐTT KÉSZÜLT EL A VEZETÉK • A Bács-Kiskun megyei Állat­Megindult a szovjet földgáz Nyugat-Európába Kovács Sándor, az MTI tudósítója jelenti: A Szib­ér­iáit Nyugat-Eur­ópával összekötő gázvezetéken az új év első munkanapján megindult a szovjet föld­gáz exportja. A moszkvai rádió jelentése szerint, elsőként Franciaország fo­gadja a szovjet földigáz­t, s az év folgalmán a tübbhi nyugat­­európai országba is megérkezik a fűtőanyag. A megkötött szerződések értelmében a Szovjetuniónak eb­ben az éviben öt­milliárd köbméter földgázt kell szállítania Fran­ciaországon kívül az NSZK-b­a, Olaszországba, Ausztriába, Hollandiába, Belgiumiba és Svájciba. A nyugati-európai orszá­gokba áramló földgáz mennyisége fokozatosan fog növekedni, s eléri majd összesen az évi 40 milliárd köbmétert Az Urengojtól Uzsigorodig húzódó 4451 kilométer hosszú gáz­vezetéket a szovjet építőik fél évvel a kitűzött határidő előttit készítették el, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok a kor­­szerű technika szállítására vonatkozó embargó meghirdetésé­vel próbálta megakadályozni a vezeték építését. GÉPSZÍNNÉ, ÜZEMCSARNOKKÁ ALAKÍTHATÓ Újfajta gabonatároló A dunaújvárosi tervezőiroda, valamint a Beton- és Vasbetonipari Művek dunaújvárosi gyára közös újdonsággal jelentkezik 1984-ben: újfajta, olcsó gabonatárolóval. A gyár 1981 óta készíti svéd licenc alapján a BVM—TIP-szerkezeteket, amelyek sokféleképpen használ­­­hatók, gyorsan és olcsón lehet építkezni velük. A szerkezetek variál­hatósága, valamint az a tény, hogy a megtermelt gabona egy része a gazdaságokban nem kerülhet nyomban megfelelő tárolóhelyre, adta az újfajta gabonatároló ötletét. A tárolóépület egy szolgálati talál­mányon alapuló, a BVM-ben sorozatban gyártott födémpanelt egy­szerre használja fel tartó-, térelhatároló és vízelvezető szerkezetként. Az egyszerű és szinte minden talajon megépíthető alappal együtt ez olcsóvá teszi az építkezést: egy tonna gabona tárolási költsége épü­lettípustól függően 1200—1400 forint. A hasonló kategóriájú legol­csóbb gabonatárolókban is 1600 forintba kerül egy tonna szem rak­tározása. A 22—100 méter hosszú, 2000—12 000 tonna gabona tárolására al­kalmas épületek az egyszerű elemekből négy-öt hónap alatt felépít­hetők. Megfelelő kiegészítésekkel használhatók akár gépszintként, üzemcsarnokként, vagy állattartó épületként is. Az új tároló iránt máris nagy az érdeklődés, olyanannyira, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium hozzájárult: azok a gazdaságok, ame­lyek már korábban pályáztak gabonatárolók építésére, BMW-TIP- tárolókra változtathatják át megrendeléseiket. Biztató évkezdet, üzembővítés Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál Munkásgyűléssel kezdték az 1984-es évet a Bács-Kiskun me­gyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál. Bíró Imre igazgató értékelte az ÁHV közösségének igen eredményes tavalyi munká­ját. A sertéstartási, -hizlalási kedv változatlan, így a félegyházi székhelyű vállalati egy esztendő alatt 685 ezer vágósertést vásárolt meg a teremelőktől Ezzel 12,3 százalékkal szárnyalta túl elő­irányzatát. Teljesítette a vágó­marha felvásárlási tervét is. A világpiaci árak csökkenése kedvezőtlenül befolyásolta az ér­tékesítést : a megyei vállalat szám­szerűleg mind eladta a nem ru­bel elszámolá­sú exportra elő­irányzott vágóállat-mennyiséget, de a dollárbevétel alatta maradt a tervezettnek. Megkezdődött Kiskunfélegyhá­zán a jelenleginél nagyobb telje­sítményű marhavágóüzem építé­se, amely várhatóan ez év köze­pére készül el. A húsiparral szemben támasztott nagyobb kö­vetelmények szükségessé tették ezt az igen fontos beruházást. Az új esztendő számos felada­ta közül az igazgató a legfonto­sabbak között említette a tavalyi­nál több, összesen 769 ezer vágó­sertés zavarmentes felvásárlását,­­és az üzem feldolgozó kapacitását meghaladó tételeknek Budapest­re, Zalaegerszegre, Pápára, társvállalatokhoz történő elszállt­a­tását. 1984-ben is rendkívül fon­tos az élőállatok, közöttük a vá­gómarha és a juh, valamint a marha és juhhús exportterv tel­jesítése. Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál a brigádok az idén még inkább ki akarják használni a szocialista munkaverseny álltal nyújtott lehetőségeket. Így az egész közösség az új esztendőben is példásan eleget tehet kötele­zettségeinek. K. A. forgalmi és Húsipari Vállalat munkása további feldolgozásra szállítja a darabolt sertéshús-ré­szeket a félegyházi üzemben. Kiutazók A városokban kicsit büsz­kék az úgynevezett nappali lélekszámra, hiszen a többi között ez is tanúsítja az ipari fejlődést: lám, a település mennyi embernek képes ke­nyeret adni! Persze az ingázás mértéke nemcsak a város nagyságától, életerejétől, hanem­­ a környe­ző falvak helyzetétől is függ. Ahol jól gazdálkodik a terme­lőszövetkezet, ahová gyáregy­séget telepített egy-egy nagy vállalat, ott nem szívesen vá­lasztják a városi munkát. Mert ingázni nem öröm. Sa­játos gondokat szül az uta­zással meghosszabbított mun­kaidő, problémák adódnak városi munka és a falusi élet­­ ellentmondásaiból. Számolunk a gondokkal, ele­mezzük az ingázással járó problémákat, hiszen vala­mennyien tudjuk, hogy a vá­rosnak szüksége van a mun­káskézre, az öt övező közsé­gek pedig híján vannak a munkaalkalomnak. egyszerű, a megoldás A képlet bonyo­lultabb ugyan, bár néhány nagyüzem már tett egyet-mást az ingázók érdekében. Ritkábban szólunk a kiuta­zókról. Igaz, jóval kevesebben vannak, akik ellenkező irány­ba tartanak, a városból a fa­luba. Helyzetük is merőben más, mint a városba ingázó társaiké, bár az ok sok eset­ben azonos, vagyis a megfele­lő munkaalkalom hiánya. A kiutazók zöme értelmisé­gi: orvos, pedagógus, mérnök. Vidéki telephelyet vezetnek, gyógyítanak gyermekeket ne­velnek. Közben várnak. Vár­ják az alkalmat, mikor sza­badulhatnak meg a kijárás­tól, mikor lesz megfelelő ál­lás a város gyáraiban,­­ státus­iskoláiban, gyógyintézményei­­ben. És a község kereshet új­ra orvost, tanítót. Pedig a falu végleg befo­gadná őket, talán még szol­gálati lakásuk is lenne, kom­fortos. ők azonban nem ad­ják fel városi mivoltukat. S közben észre sem veszik, hogy már csupán az illetőségük vá­rosi, hétköznapjaik a község­hez kötik őket. De várnak a városi munkaalkalomra. Mert — mondogatják — nehéz megválni a sarki ABC- áruháztól, a mellékutcák ked­ves presszóitól, a moziktól. Mert nem veszik észre, hogy időközben a falvakban is sok minden megváltozott, ott is vannak már presszók, jól el­látott üzletek. Ott is mind pezsgőbbé válik a szellemi élet, amelyet egyébként nem utolsósorban éppen a kiuta­zók tehetnének még eleveneb­bé, ha helybeliekké válnának. A kiutazók jó része nem­igen gondol arra, hogy a (mégiscsak létező) városi lehetőségeket is nagyobb talán ugyanúgy kihasználhatnák fa­lulakókk­ént, szórakozni vagy vásárolni a városba utazva. Sőt, talán még inkább. Hiszen a kiutazók többsége áldozatos munkát végez, s gyakorta le­­kési az autóbuszt, a vonatot. Csak aludni jár haza. Nem lehet ilyen élet mel­lett tervezni — panaszkodik egy városi kiutazó. — Nem mindegy a falunak, hogy hely­­­­ben lakik-e az orvosa, hogy a pedagógusok, az agráripari szakemberek közül hányan él­nek itt! — fakad ki a községi tanácselnök. Joggal, hiszen valóban helyi érelmiség akti­­­vitása nagyot lendíthet a falu ügyén. A kiutazóktól pedig nem lehet ugyanazt megkíván­ni, mint a letelepedettektől. Jó lenne, ha közülük minél többen végleges otthonra ta­lálnának a faluban. Nekik is jó lenne, meg persze, segíteni a falunak is, az elhatározásban­ is kell őket jó szóval, erkölcsi és anyagi megbecsü­léssel egyaránt. Tamás Ervin

Next