Kiskunmajsa - Halasi Hírek, 1984 (22. évfolyam, 1-50. szám)
1984-01-04 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! nnsiuum PETŐFI NÉPE HALAM KIADÁS . XXII. évf. 1. szám Ára: 1,40 Ft 1984. január 4. szerda Kapnak-e választ békejavaslataikra a szocialista országok? A Stockholmban január 17-én kezdődő, az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferencia megírni tartja majd, hogy az Egyesült Államok és a NATO más országai készek-e számolni az európai népek békevágyával, s világos és tárgyszerű választ adni a Szovjetunió és szövetségesei konstruktív javaslataira — írja tegnapi számában a Pravda. A cikk szerint az európai közvéleményt most elsősorban az foglalkoztatja, hogyan alakul a helyzet a konitinensen, miután Washington megkezdte új rakétái telepítését a NATO-országokba,is megakadályozta az európai nukleáris fegyverzetek korlátozásáról Genfben tartott tárgyalások folytatását. Az Egyesült Államok és a nyugat-európai országok vezetői egyelőre nem akarnak számot vetni súlyos lépésük következményeivel. Az atlanti politikusok, a Pentagon, és a NATO stratégáinak gondolatát most az köti le, hogy az amerikai rakétákat befogadó országok atlanti szolidaritását dicsőítsék. Abba az illúzióba ringatják magukat, hogy a Szovjetuniót a NATO feltételei alapján sikerül „visszatéríteni” a tárgyalóasztalhoz, a nukleáris fegyverkezés elleni mozgalmat pedig sikerül megbékíteni. A NATO köreiben nem sok becsülete van a józanságnak, a kialakult helyzet kritikus, sőt önkritikus elemzésének. Annál több azonban a NATO vezetőiben a demagógia és a képmutatás — mutat rá a Pravda cikke. Ezek a politikusok most azon gondolkodnak, hogyan mossák tisztára a NATO-t a korlátozott európai nukleáris háború megtervezésének vádja alól, hogyan igazolják magukat az európai közvélemény szemében, és hogyan fogadtassák el a genfi tárgyalások kudarcának amerikai verzióját. Arra törekszenek, hogy "Belgiumot és Hollandiát is az amerikai fegyverek befogadására bírják, s a NATO országaiban elnyomjanak minden, a veszélyes tervekkel szembeni ellenállást. A nukleáris rakéták után Nyugat-Európába akarják telepíteni a neutronfegyvert és a legújabb vegyi had(Folytatás a 2. oldalon.) A PRAVDA ELEMZÉSE STOCKHOLM ELŐTT Javul a szövetkezeti fiatalok lakáshelyzete Az ipari szövetkezetekben dolgozó fiatalok lakáshelyzetének javítására a KISZÖV külön szervezési, intézkedési tervet készített. Sikerült elérni, hogy az anyagi támogatáson túl, a munkaadók fuvarral, gépekkel, esetenként tervezéssel, önköltségi áron átadott anyaggal segítsék a fiatalság saját építkezéseit. Kiskőrösön, Jánoshalmán, Kiskunfélegyházán, Mélykúton kialakult a lakásépítő ifjúsági csoportok támogatásának rendszere. A jánoshalmi Bácska ÉPSZISZ- nél például gondoskodnak az anyagok, a szerszámok, a gépek beszerzéséről, és a kivitelezés szakszerű irányítását is ellátják, így a 18 lakás építésére vállalkozó Ifjúsági Lakásépítő Szövetkezet tagjai minden munkát maguk csinálnak meg, de nem magukra hagyatva. Mélykúton az UNIVEREXPO Ipari Szövetkezet könnyűszerkezetes családi ház technológiájával szándékozik támogatni a fiatalokat. A tervek szerint ebben az évben már felépülnek az ilyen típusú házak, egyelőre bemutató jelleggel, Kecskeméten. Jó kezdeményezés a „76 Lakásépítő Szövetkezet” megalakítása is, ami mindenekelőtt a helyi igények kielégítését szolgálja. A mezőgazdasági szövetkezetekben megyeszerte hagyománya van a tag és alkalmazott fiatalok otthonteremtő akcióinak. A kedvezőtlen termőhelyi adottságú tsz-ek és szakszövetkezetek állami költségvetésből is kapnak támogatást, amelyet a megyei szakigazgatási szervek folyósítanak. A közös gazdaságok a családi házépítő fiatalokat ingyen, vagy egészen olcsón juttatott telekkel is segítik. Harkakötönyben az elkövetkező években egész utca alakul ki az Egyesülés Tsz-ben dolgozó fiatalok családi házaiból. 1983-ban nyolc telken kezdték el az építkezést. A Jászszentlászlóhoz tartozó Móricgáton, amely elég nehezen megközelíthető helyen fekszik, a Petőfi Tsz szolgálati lakásokat épít saját ipari részlegével a szakembereinek. Többségük fiatal házas, és nem messze a szövetkezet tanyaközpontjához, itt is utcát foglalnak már el a lakások. Emellett a Petőfi Tsz a saját erős családi házak építését is támogatja anyagi erejéhez mérten, a külterületi település másik részén. Imrehegyen, az Új Élet Szakszövetkezet nemrég három fiatal szakembert juttatott családi otthonhoz, igénybe véve az állami támogatást. A tiszakécskei Béke és Szabadság Tsz-ben fuvarral, bontási anyaggal, pénzügyi hozzájárulással segítik a szövetkezetekben dolgozó ifjakat önálló otthonuk felépítésében. Kunfehértón az Előre Tsz kétéves munkaviszony után ingyen telket, százórás fuvarkedvezményt ad, valamint 40 ezer forint kamatmentes kölcsönt nyújt a fészekrakó fiataloknak tíz évre. Itt régóta „divat” a kalákában való építkezés, amiben közreműködnek az Előre Tsz szocialista brigádjai is. Az Izsáki Sárfehér Tsz a családi házakon kívül — amihez szintén igénybe vették a megyei tanács támogatását — szolgálati lakásokat is építtet. Az egyik négylakásos épületben kertész- és műszaki szakemberek rendezkedtek be. A tassi Dózsa Tsz az elmúlt évben adta át a 12 lakásos szolgálati házat a szövetkezet szakembereinek. Az épület földszintjén pedig ABC-áruházat rendezett be, amely nemcsak a szövetkezet dolgozóinak, hanem az egész településnek hasznára vált F. E.—K. A. Családi otthon, szolgálati ház . A nagyközség központjához közeli főúton épített négylakásos szolgálati házat fiatal szakembereinek az izsáki Sárfehér Termelőszövetkezet. INTÉZKEDÉSEK A BALESETEK MEGELŐZÉSE ÉRDEKÉBEN Műszaki—munkavédelmi felügyelet a tsz-ekben A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a balesetek száma évről évre keveset változik, kialakult egy bizonyos szint, amelyről nehezebb „visszalépni”, nehezebb javulást elérni. Az elmúlt évben — 1982-höz képest — a tsz-ekben nagyjából változatlan számú baleset történt. Az adatok javulást jeleznek a kiesett munkanapok tekintetében, ám romlott a helyzet a csonkulásos, illetve halálos balesetek terén. Már tavaly több intézkedést tettek a műszaki-munkavédelmi munka tökéletesítésére, s ezeket egészítette ki a MÉM most megjelent tájékoztatója, amely a tsz-ek műszaki-munkavédelmi felügyeletének működési rendjét szabályozza. A műszaki-munkavédelmi felügyelők eddig is sok esetben hatékonyan tevékenykedtek, munkájuk szempontjai és eljárási módszereik azonban nem voltak egységesek. Az új intézkedés egyebek között az eljárási kérdéseket tisztázta, továbbá intézkedett arról, hogy a megyei tanácsok illetékes osztályai ügyrendjüket a műszaki-munkavédelmi feladatokkal egészítsék ki. A tájékoztató, amelyet a Minisztertanács Tanácsi Hivatalával és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben adtak ki, meghatározza a felügyelők teendőit. Ennek értelmében ellenőrizniük és értékelniük kell a munkavédelemre vonatkozó jogszabályok, szabványok, óvórendszabályok és egyéb kötelező előírások megtartását, továbbá a középtávú és éves szociális terv munkavédelmi részének szakmai tartalmát és annak végrehajtását. Hatáskörükbe tartozik egyebek között az azonnali bejelentésre kötelezett üzemi balesetek személyes kivizsgálása, továbbá a halálos, illetve a tömeges foglalkozási megbetegedések kivizsgálása. Szükség szerint intézkednek, vagy intézkedéseket kezdeményeznek a hasonló esetek megelőzésére. Megtilthatják a munkavédelmi előírások megszegésével foglalkoztatott dolgozók további munkában tartásait és a közvetlenül fenyegető veszély esetén felfüggeszthetik a munkát, a tevékenységet. A tájékoztató szerint a MÉM illetékes főosztálya a megyei szakigazgatási szervek munkavédelmi ievékenységét szakmaiilag irányítja, ellenőrzi, és az ezzel kapcsolatos munkát összehangolja. A MÉM szakemberei feldolgozzák egyebek között a megyei munkavédelmiseket, és szükség szerint jelentébeszámolnak az országos munkavédelmi bizottságnak a mezőgazdasági ágazat munkavédelmi tevékenységéről, helyzetéről. HATÁRIDŐ ELŐTT KÉSZÜLT EL A VEZETÉK • A Bács-Kiskun megyei ÁllatMegindult a szovjet földgáz Nyugat-Európába Kovács Sándor, az MTI tudósítója jelenti: A Szibériáit Nyugat-Európával összekötő gázvezetéken az új év első munkanapján megindult a szovjet földgáz exportja. A moszkvai rádió jelentése szerint, elsőként Franciaország fogadja a szovjet földigázt, s az év folgalmán a tübbhi nyugateurópai országba is megérkezik a fűtőanyag. A megkötött szerződések értelmében a Szovjetuniónak ebben az éviben ötmilliárd köbméter földgázt kell szállítania Franciaországon kívül az NSZK-ba, Olaszországba, Ausztriába, Hollandiába, Belgiumiba és Svájciba. A nyugati-európai országokba áramló földgáz mennyisége fokozatosan fog növekedni, s eléri majd összesen az évi 40 milliárd köbmétert Az Urengojtól Uzsigorodig húzódó 4451 kilométer hosszú gázvezetéket a szovjet építőik fél évvel a kitűzött határidő előttit készítették el, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok a korszerű technika szállítására vonatkozó embargó meghirdetésével próbálta megakadályozni a vezeték építését. GÉPSZÍNNÉ, ÜZEMCSARNOKKÁ ALAKÍTHATÓ Újfajta gabonatároló A dunaújvárosi tervezőiroda, valamint a Beton- és Vasbetonipari Művek dunaújvárosi gyára közös újdonsággal jelentkezik 1984-ben: újfajta, olcsó gabonatárolóval. A gyár 1981 óta készíti svéd licenc alapján a BVM—TIP-szerkezeteket, amelyek sokféleképpen használhatók, gyorsan és olcsón lehet építkezni velük. A szerkezetek variálhatósága, valamint az a tény, hogy a megtermelt gabona egy része a gazdaságokban nem kerülhet nyomban megfelelő tárolóhelyre, adta az újfajta gabonatároló ötletét. A tárolóépület egy szolgálati találmányon alapuló, a BVM-ben sorozatban gyártott födémpanelt egyszerre használja fel tartó-, térelhatároló és vízelvezető szerkezetként. Az egyszerű és szinte minden talajon megépíthető alappal együtt ez olcsóvá teszi az építkezést: egy tonna gabona tárolási költsége épülettípustól függően 1200—1400 forint. A hasonló kategóriájú legolcsóbb gabonatárolókban is 1600 forintba kerül egy tonna szem raktározása. A 22—100 méter hosszú, 2000—12 000 tonna gabona tárolására alkalmas épületek az egyszerű elemekből négy-öt hónap alatt felépíthetők. Megfelelő kiegészítésekkel használhatók akár gépszintként, üzemcsarnokként, vagy állattartó épületként is. Az új tároló iránt máris nagy az érdeklődés, olyanannyira, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium hozzájárult: azok a gazdaságok, amelyek már korábban pályáztak gabonatárolók építésére, BMW-TIP- tárolókra változtathatják át megrendeléseiket. Biztató évkezdet, üzembővítés Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál Munkásgyűléssel kezdték az 1984-es évet a Bács-Kiskun megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál. Bíró Imre igazgató értékelte az ÁHV közösségének igen eredményes tavalyi munkáját. A sertéstartási, -hizlalási kedv változatlan, így a félegyházi székhelyű vállalati egy esztendő alatt 685 ezer vágósertést vásárolt meg a teremelőktől Ezzel 12,3 százalékkal szárnyalta túl előirányzatát. Teljesítette a vágómarha felvásárlási tervét is. A világpiaci árak csökkenése kedvezőtlenül befolyásolta az értékesítést : a megyei vállalat számszerűleg mind eladta a nem rubel elszámolású exportra előirányzott vágóállat-mennyiséget, de a dollárbevétel alatta maradt a tervezettnek. Megkezdődött Kiskunfélegyházán a jelenleginél nagyobb teljesítményű marhavágóüzem építése, amely várhatóan ez év közepére készül el. A húsiparral szemben támasztott nagyobb követelmények szükségessé tették ezt az igen fontos beruházást. Az új esztendő számos feladata közül az igazgató a legfontosabbak között említette a tavalyinál több, összesen 769 ezer vágósertés zavarmentes felvásárlását,és az üzem feldolgozó kapacitását meghaladó tételeknek Budapestre, Zalaegerszegre, Pápára, társvállalatokhoz történő elszálltatását. 1984-ben is rendkívül fontos az élőállatok, közöttük a vágómarha és a juh, valamint a marha és juhhús exportterv teljesítése. Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál a brigádok az idén még inkább ki akarják használni a szocialista munkaverseny álltal nyújtott lehetőségeket. Így az egész közösség az új esztendőben is példásan eleget tehet kötelezettségeinek. K. A. forgalmi és Húsipari Vállalat munkása további feldolgozásra szállítja a darabolt sertéshús-részeket a félegyházi üzemben. Kiutazók A városokban kicsit büszkék az úgynevezett nappali lélekszámra, hiszen a többi között ez is tanúsítja az ipari fejlődést: lám, a település mennyi embernek képes kenyeret adni! Persze az ingázás mértéke nemcsak a város nagyságától, életerejétől, hanem a környező falvak helyzetétől is függ. Ahol jól gazdálkodik a termelőszövetkezet, ahová gyáregységet telepített egy-egy nagy vállalat, ott nem szívesen választják a városi munkát. Mert ingázni nem öröm. Sajátos gondokat szül az utazással meghosszabbított munkaidő, problémák adódnak városi munka és a falusi élet ellentmondásaiból. Számolunk a gondokkal, elemezzük az ingázással járó problémákat, hiszen valamennyien tudjuk, hogy a városnak szüksége van a munkáskézre, az öt övező községek pedig híján vannak a munkaalkalomnak. egyszerű, a megoldás A képlet bonyolultabb ugyan, bár néhány nagyüzem már tett egyet-mást az ingázók érdekében. Ritkábban szólunk a kiutazókról. Igaz, jóval kevesebben vannak, akik ellenkező irányba tartanak, a városból a faluba. Helyzetük is merőben más, mint a városba ingázó társaiké, bár az ok sok esetben azonos, vagyis a megfelelő munkaalkalom hiánya. A kiutazók zöme értelmiségi: orvos, pedagógus, mérnök. Vidéki telephelyet vezetnek, gyógyítanak gyermekeket nevelnek. Közben várnak. Várják az alkalmat, mikor szabadulhatnak meg a kijárástól, mikor lesz megfelelő állás a város gyáraiban, státusiskoláiban, gyógyintézményeiben. És a község kereshet újra orvost, tanítót. Pedig a falu végleg befogadná őket, talán még szolgálati lakásuk is lenne, komfortos. ők azonban nem adják fel városi mivoltukat. S közben észre sem veszik, hogy már csupán az illetőségük városi, hétköznapjaik a községhez kötik őket. De várnak a városi munkaalkalomra. Mert — mondogatják — nehéz megválni a sarki ABC- áruháztól, a mellékutcák kedves presszóitól, a moziktól. Mert nem veszik észre, hogy időközben a falvakban is sok minden megváltozott, ott is vannak már presszók, jól ellátott üzletek. Ott is mind pezsgőbbé válik a szellemi élet, amelyet egyébként nem utolsósorban éppen a kiutazók tehetnének még elevenebbé, ha helybeliekké válnának. A kiutazók jó része nemigen gondol arra, hogy a (mégiscsak létező) városi lehetőségeket is nagyobb talán ugyanúgy kihasználhatnák falulakókként, szórakozni vagy vásárolni a városba utazva. Sőt, talán még inkább. Hiszen a kiutazók többsége áldozatos munkát végez, s gyakorta lekési az autóbuszt, a vonatot. Csak aludni jár haza. Nem lehet ilyen élet mellett tervezni — panaszkodik egy városi kiutazó. — Nem mindegy a falunak, hogy helyben lakik-e az orvosa, hogy a pedagógusok, az agráripari szakemberek közül hányan élnek itt! — fakad ki a községi tanácselnök. Joggal, hiszen valóban helyi érelmiség aktivitása nagyot lendíthet a falu ügyén. A kiutazóktól pedig nem lehet ugyanazt megkívánni, mint a letelepedettektől. Jó lenne, ha közülük minél többen végleges otthonra találnának a faluban. Nekik is jó lenne, meg persze, segíteni a falunak is, az elhatározásban is kell őket jó szóval, erkölcsi és anyagi megbecsüléssel egyaránt. Tamás Ervin