Kiskunmajsa - Halasi Hírek, 1985 (23. évfolyam, 1-49. szám)

1985-01-09 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! mi;in in ® '­v » (\ un ­is ki) d] P7 üuUu11,Ü\ iniUIMi PETŐFI NÉPE HALASI KIADÁS xxiii. évf. 1. szám Ára: 1,80 Ft 1985. január 9. szerda Kádár János a SZOT vezetőivel találkozott Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Németh Károlynak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának kísé­rtében..­. kedden találkozott a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának vezetőivel. A vendégeket a SZOT székházában Gáspár Sándor elnök és Méhes Lajos főtitkár, a Politikai Bizottság tagjai fogadták. A találkozón Kádár János áttekintést adott politikai és gazdasági terveink 1984. évi teljesítéséről, a párt soron lévő XIII. kongresszusának előkészületeiről, és elismeréssel szólt a magyar szakszervezetek, a szervezett dolgozók munkájá­ról. Gáspár Sándor és Méhes Lajos tájékoztatást adott az MSZMP Központi Bizottságának 1983. októberi, a szakszer­vezeti munkával foglalkozó határozata óta végzett munká­ról, szóltak a SZOT elnökségének közelmúltban megtartott üléséről és a szakszervezeti munka más időszerű kérdéseiről. A találkozón részt vettek a Szakszervezetek Országos Taná­csának titkárai. TIZENÖT ÓRA TÁRGYALÁS UTÁN Befejeződtek a szovjet—amerikai külügyminiszteri megbeszélések Kedd délután még egy, a ne­gyedik tárgyalási fordulóra került sor Andrej Gromiko szovjet és George Shultz amerikai külügy­miniszter genfi tárgyalásain. délelőtti harmadik forduló, ame­­­lyet ismét a szovjet képviselet épületében tartottak, mintegy két és fél órán át tartott. A délutáni újabb találkozónak, amelyet eredetileg feltételesen vették tervbe, újólag az amerikai képviselet adott otthont. Kedden este röviddel 20 óra előtt befejeződött Andrej Gro­miko szovjet, és George Shultz amerikai külügyminiszter kétna­pos genfi megbeszélés-sorozata, amelyen m­iról tárgyaltak: milyen keretek között és milyen célok­kal lehetne felújítani a két nagyhatalom tárgyalásait az űr­fegyverek, illetve a nukleáris­­ fegyverzet korlátozásáról. A két külügyminiszter, vezető diploma­ták és leszerelési szakértők kí­séretében összesen mintegy 15 órát tárgyalt. Ez volt az első szovjet—amerikai tárgyalássoro­zat fegyverzetkorlátozás kérdései­ről 1983 novembere óta, amikor megszakadtak a hadászati fegy­verek, illetve a közép-hatótávol­ságú nukleáris fegyverek korlá­tozásáról folyt megbeszélések, azt követően, hogy az amerikai fél megkezdte új nukleáris tá­madófegyverek telepítését Nyu­gat- és Dél-Európában. A rendkívül beható genfi tár­gyalássorozat megfigyelők sze­rint minden bizonnyal elősegí­tette az álláspontok alapos, köl­csönös megismerését és tisztá­zását. A genfi tárgyalások itteni vé­lemények szerint nem adtak vá­laszt arra a kulcskérdésre: van-e , végre egységes álláspont az ame­rikai kormányban, vagy pedig Reagan elnök változatlanul meg­hallgatja mind a reálpolitikuso­­kat, mind a bármilyen fajta meg­egyezést ellenző, főként hadü­gy­­minisztériumi köröket — végül is folytatódhat-e a felemás politika, miközben gyorsul a veszélyes, költséges fegyverkezési verseny. E kérdésre a választ csak a­­ vár­ható, vagy remélhető) további szovjet—amerikai tárgyalások ad­hatják meg. A beható genfi eszmecsere té­nye mindenesetre jelentős fej­lemény. Nem kevésbé az a köz­ismert tény, hogy a Szovjetunió félretéve a Reagan-kormány első négy évének nehéz örökségét, a jelek szerint hajlandó új nyitni a szovjet—amerikai lapot kap­" (Folytatás a 2. oldalon.) Afgán nyilatkozat KABUL Az afgán külügyminisztérium szóvivője a Bahtar hírügynök­ségnek tett nyilatkozatban most foglalkozott azzal az afgánelle­nes határozattal, amelyet az Isz­lám Konferencia külügyminiszte­ri értekezletén fogadtak el ta­valy decemberben. Az értekezlet résztvevői ame­rikai nyomásra újra elővették a szovjet csapatok afganisztáni je­lenlétének kérdését — utalt rá az afgán külügyi szóvivő, majd ismételten rámutatott arra, hogy a kérdésben csak Afganisztán és a Szovjetunió illetékes. Semmi­lyen más államnak — különösen pedig azoknak, akik területüket ellenforradalmárok kiképzésére rendelkezésre bocsátották — — nincs joga a független Afga­nisztánt érintő ■ határozatokat hozni — hangsúlyozta a külügyi szóvivő. Marjai József Irakba utazott Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, a magyar— iraki gazdasági együttműködési állandó vegyesbizottság magyar tagozatának elnöke a bizottság 10. ülésszakára kedden Bagdad­ba utazott. Marjai József eluta­zásakor a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Nabil A. Al-Dzsanabi, az Iraki Köztársaság budapesti nagyikövetségének ideiglenes ügy­vivője. ZORD TÉLI NAPOK Hótakaró alatt a vetések Végre akkor van hideg, amikor itt az ideje: té­len. A várva várt hó is megérkezett. Néhol 15 cm­­nél vastagabb takaró „melengeti” az őszi vetéseket. Ilyenkor nincs baj — mond­ják a mezőgazdászok. A fehér paplan jól szigetel, véd. Jöhet a hideg. Az erdészetekben megáll a munka, ha a hőmérő higanyszála mínusz 10 Celsius-fok alá süllyed. Bal­esetvédelmi okok miatt, hiszen minden veszélyesen csúszós. Ha ez a hideg tartósnak bizonyul, akkor a téli, mély nyugalmi állapotban „pihenő” fák ned­vei megfagynak, és megszaladhat a fűrész. Az en­­n­él nagyobb, a mínusz 20—22 Celsius-fokos hideg­ben a gyors növekedésű nyárfákon úgynevezett fagy­lécek keletkezhetnek, vagyis a törzs hosszában meg­rekedhet. A gyümölcsfák ezt a hideget még elviselik. Ahogy­­ Soltész Miklós, a kecskeméti kertészeti főiskola­imölcstermesztési tanszékének vezetője elmond­­a korábbi, decemberi hidegben a fák befejezték a „felkészülést” a télre. Ha ez a­­ mostani hideg tar­tósnak bizonyul, csak akkor érheti károsodás a mandula és az őszibarack hajtásait. A szőlősgazdáknak nincs okuk az aggodalomra, mert a megfelelő tápanyagalapokkal rendelkező tő­kéknek meg sem kottyan a mínusz 15—20 Celsius­­fok körüli hideg. Különösen ha a vesszők a hos­­­szú őszön jól beértek. A nagyüzemi táblákon néhol a havon piros sá­vok jelzik: szórják a műtrágyát. Ez sok szempont­ból helytelen­: egyrészt a hirtelen olvadás után a fagyott földről a hólével a műtrágya is elfolyik, a növények nem tudják felvenni. Másrészt a környe­zetet is szennyezi, mert a hatóanyag káros tömény­ségben a csurgókban, az összefolyásokban halmozó­dik fel, vagy belemosódik a talajvízbe. Tehát ahol nem okoz különösebb üzemszervezési­­ gondot, ott feltétlenül várjanak a műtrágyázással • Cz. P. • A jól felkészített szólőültet­vény károsodás nélkül vészeli át a szokatlanul hideg napokat is. Egységes értelmezés és gyakorlat Megbeszélés a gazdasági szabályozókról Mint ismeretes, hosszas előkészületek előzték meg a gazdasági sza­bályozórendszer idei változásait. Az Ipari Minisztérium például ta­valy tanfolyamokon készítette fel a vállalatok vezetőit a várható módosításokra, ezekben a napokban pedig területi megbeszéléseket rendez a szabályozóváltozások egységes értelmezése, s a helyes gya­korlat kialakítása érdekében. Tegnap Kecskeméten, a Tudo­mány és Technika Házában tar­tották meg a Bács-Kiskun me­gyei vállalatok vezetőinek ilyen jellegű konzultációját. A tanács­kozáson részt vett Szakolczai Pál, a megyei pártbizottság tit­kára és Vágó Iván, a megyei ta­nács ipari osztályának vezetője. A résztvevők többek között meg­vitatták, hogy a vállalatok ho­gyan érvényesítsék az új sza­bályzókat gyáraik, gyáregységeik működésében; a szigorúbb fel­tételek között milyen jellegű fej­lesztésekre törekedjenek; ho­gyan alakul majd a vezetők ér­dekeltségi rendszere és a válla­latok exportérdekeltsége. A tisztázásra váró kérdésekre Gábor András ipari miniszter­­helyettes és dr. Lakatos Mihály minisztériumi főosztályvezető­helyettes válaszolt. Az értekezlet résztvevőit vé­gül Szabó Lajos, az Április 4. Gépipari Művek vezérigazgatója, az egy hónappal ezelőtt alakult Területi Ipari Bizottság elnöke tájékoztatta a testület program­járól. N. O. Falugyűlés Nagybaracskán (3. oldal) Látogatás finn boltokban Az utóbbi években számos gazdaság kiir­totta almáskertjeit, mert művelésük nem volt nyereséges. Fellán­golt a vita az ágazat jö­vőjéről, s talán még ma sincs vége. De mi helyzet az exportpiaco­­­kon? E­elendő-e példá­ul Finnországban a jo­natán? Cikkünk friss tapasztalatokat ad köz­re. A felvétel a baráti ország egyik üzletében készült. KÖNYVESPOLC Levelek F-nének (5. oldal) Az első világháborús ka­tona szép felesége, míg férjél a fronton van, bűn­be esik. Vétkét levélben vallja be, bocsánatért ese­dezve­, de azt a címzett nem kapja meg ... Hogyan alakul a család sorsa ké­sőbb? Könyvismertetőnk­ből ez is kiderül. Hullámok és örvények a bajai vízi­­sportban (7. oldal) (4. oldal) Folytatódik a hideg idő, havazás várható MIÉRT CSÖKKEN A GÁZNYOMÁS? Kedden meglehetősen csípős időre ébredtünk a megyében. Ba­ján­ mínusz 21, Kecskeméten mí­nusz 17 Celsius-fokot mérte­k. A meteorológiai előrejelzés szerint a hideg idő tovább tart. Két-há­­rom nap múlva ugyan enyhül vala­mit, de ezzel egyidejűleg havazás és erős szél várható, ami tovább­ra sem kedvez a közlekedésnek. A BM Közúti Igazgatóság ügye­letese Kőrös Imre arról számolt be, hogy a megyében hóakadály nincs, mindent út­­ két nyomon jár­ható. A megye keleti és déli ré­szén a főutak burkolata helyen­ként hókásás, jeges, síkos. A Kecskemét Városi Tanács Kommunális Költségvetési Üze­mének vezetője, Pólyák Péter el­mondta, hogy a vasárnapi mun­kát követően, hétfő reggel az őszi­szes autóbusz nyomvonalon és közterületi járdákon megkezdték­­ a síkosság elleni védekezést. A (Folytatás a 2. oldalon.) ■ • • Kiskunfélegyházán tegnap már járdatisztításra is futotta az erőből. A közeli időben 862 ezer párttag joga és kötelessége, hogy a taggyűlésen megvitas­sa a Központi Bizottságnak a XIII. kongresszusra megalko­tott irányelveit. S ezért a cí­mül választott kérdés, s azért is, mert lehetnek, vannak két­ségeink, lesz vita a taggyűlé­sen, avagy megbeszélik, meg­tárgyalják, elemzik, lik a kommunisták az mérlege­irány­elveket — és ez sem fölösle­ges, ez sem kevés —, de itt­­ott a vitának híjával lesznek! Nem a középút kényelme, ha­nem a valóság szépítetlen ta­pasztalatai íratják le: is-is. A közösségek egy részében él hajlandóság, létezik a képes­­­ség, képzettség az izgalmas, tartalmas, jó vitára. Ami fel­tétele a­ vélemények nemes Csátijának, de nem automati­­­­kus létrehozója. Meggyőződésünk, a vitának nem a szándéka hiányzik a pártszervezetek­ben sem, hanem másik része­ismeretlen, alig gyakorolt a módszertana, kevésbé kialakított a feltétel­­rendszere. Érdekes, de aligha véletlen módon, a pártcsopor­tok megbeszélésein friss szél­ként fű a vitaszellem, nézetre nézet felel. Amikor azonban már összesítik a pártcsopor­toknál elhangzottakat, mű­ködni kezdenek a rossz be­idegződések, a vezetőség úgy érzi — tisztelet a mindenkori kivételeknek —, átabotában összegereblyézett anyag kerül­ne a tagok elé, ha itt nem iga­zítanának, ha ott nem hagy­nának el, toldanának be va­lamit, ha amott nem vennék figyelembe, ott lesz a taggyű­lésen a felsőbb pártszerv, a gazdasági vezetés képviselője is, azaz ... A vitakultúrához seregnyi tényező járul hozzá — a nyitottság a mienkétől el­térő véleményekre, a mások iránti türelem, a nézetek szin­tézisét elősegítő rugalmasság, a vita tárgyát alkotó téma be­ható ismerete és így tovább —, ám megkockáztatjuk, az első, a legfontosabb, hogy va­lóságos igény legyen a vitára. Az álcsatáknak, a látszat­üt­közéseknek, a vita mezébe öl­töztetett eszmecseréknek, ille­delmes, egymás után felsora­kozó felszólalásoknak az a valódi oka, hogy egyes helye­ken, akik azt mondják, vitat­kozzunk, nem gondolják ko­molyan, amit mondanak. Meg kell tanulni vitatkozni, vitakultúrát kell teremteni, azaz el kell sajátítani a véle­mények megfogalmazásának, megfogalmaztatásának, tésének, továbbításának, gyáj­fel­dolgozásának, érvényesítésé­nek módszertanát, lélektani, technikai fogásait. Keresni, biztatni kell azokat, akik­ nem ódzkodnak az „ami a szívemen az a számon’’ gyakorlatától azokat, akik a szenvedélyessé­get a tényekhez való hűséggel társítják, akik azért vetik be­le magukat a vitákba, mert tudják, a cselekvéshez kap­nak lendítőerőt, újabb építő­elemeket. Mindennek­­­ vannak jelei a pártoktatásban, amint a taggyűlések többsége sér­ül meg ott, elégszik meg­ annyi­val, mint tíz, tizenöt íj eszten­deje. Előbbre járunk­ tehát, s mert a fejlődés érzékelhető, jogos az igény, valóban vita legyen az irányelvek megtár­gyalása, valóban vita legyen a taggyűléseken akkor, amikor vitára érdemes egy-egy téma, és ne erőltessük olyankor a vélemények szembesítését, amikor az egyszerű tájékoz­tatás, a tudomásul vételre szol­gáló közlés a cél. M. O. T 1QQ^ HÍM -1

Next