Kiskunmajsa - Halasi Hírek, 1985 (23. évfolyam, 1-49. szám)
1985-01-09 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! mi;in in ® 'v » (\ un is ki) d] P7 üuUu11,Ü\ iniUIMi PETŐFI NÉPE HALASI KIADÁS xxiii. évf. 1. szám Ára: 1,80 Ft 1985. január 9. szerda Kádár János a SZOT vezetőivel találkozott Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Németh Károlynak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának kísértében... kedden találkozott a Szakszervezetek Országos Tanácsának vezetőivel. A vendégeket a SZOT székházában Gáspár Sándor elnök és Méhes Lajos főtitkár, a Politikai Bizottság tagjai fogadták. A találkozón Kádár János áttekintést adott politikai és gazdasági terveink 1984. évi teljesítéséről, a párt soron lévő XIII. kongresszusának előkészületeiről, és elismeréssel szólt a magyar szakszervezetek, a szervezett dolgozók munkájáról. Gáspár Sándor és Méhes Lajos tájékoztatást adott az MSZMP Központi Bizottságának 1983. októberi, a szakszervezeti munkával foglalkozó határozata óta végzett munkáról, szóltak a SZOT elnökségének közelmúltban megtartott üléséről és a szakszervezeti munka más időszerű kérdéseiről. A találkozón részt vettek a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai. TIZENÖT ÓRA TÁRGYALÁS UTÁN Befejeződtek a szovjet—amerikai külügyminiszteri megbeszélések Kedd délután még egy, a negyedik tárgyalási fordulóra került sor Andrej Gromiko szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter genfi tárgyalásain. délelőtti harmadik forduló, amelyet ismét a szovjet képviselet épületében tartottak, mintegy két és fél órán át tartott. A délutáni újabb találkozónak, amelyet eredetileg feltételesen vették tervbe, újólag az amerikai képviselet adott otthont. Kedden este röviddel 20 óra előtt befejeződött Andrej Gromiko szovjet, és George Shultz amerikai külügyminiszter kétnapos genfi megbeszélés-sorozata, amelyen miról tárgyaltak: milyen keretek között és milyen célokkal lehetne felújítani a két nagyhatalom tárgyalásait az űrfegyverek, illetve a nukleáris fegyverzet korlátozásáról. A két külügyminiszter, vezető diplomaták és leszerelési szakértők kíséretében összesen mintegy 15 órát tárgyalt. Ez volt az első szovjet—amerikai tárgyalássorozat fegyverzetkorlátozás kérdéseiről 1983 novembere óta, amikor megszakadtak a hadászati fegyverek, illetve a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek korlátozásáról folyt megbeszélések, azt követően, hogy az amerikai fél megkezdte új nukleáris támadófegyverek telepítését Nyugat- és Dél-Európában. A rendkívül beható genfi tárgyalássorozat megfigyelők szerint minden bizonnyal elősegítette az álláspontok alapos, kölcsönös megismerését és tisztázását. A genfi tárgyalások itteni vélemények szerint nem adtak választ arra a kulcskérdésre: van-e , végre egységes álláspont az amerikai kormányban, vagy pedig Reagan elnök változatlanul meghallgatja mind a reálpolitikusokat, mind a bármilyen fajta megegyezést ellenző, főként hadügyminisztériumi köröket — végül is folytatódhat-e a felemás politika, miközben gyorsul a veszélyes, költséges fegyverkezési verseny. E kérdésre a választ csak a várható, vagy remélhető) további szovjet—amerikai tárgyalások adhatják meg. A beható genfi eszmecsere ténye mindenesetre jelentős fejlemény. Nem kevésbé az a közismert tény, hogy a Szovjetunió félretéve a Reagan-kormány első négy évének nehéz örökségét, a jelek szerint hajlandó új nyitni a szovjet—amerikai lapot kap" (Folytatás a 2. oldalon.) Afgán nyilatkozat KABUL Az afgán külügyminisztérium szóvivője a Bahtar hírügynökségnek tett nyilatkozatban most foglalkozott azzal az afgánellenes határozattal, amelyet az Iszlám Konferencia külügyminiszteri értekezletén fogadtak el tavaly decemberben. Az értekezlet résztvevői amerikai nyomásra újra elővették a szovjet csapatok afganisztáni jelenlétének kérdését — utalt rá az afgán külügyi szóvivő, majd ismételten rámutatott arra, hogy a kérdésben csak Afganisztán és a Szovjetunió illetékes. Semmilyen más államnak — különösen pedig azoknak, akik területüket ellenforradalmárok kiképzésére rendelkezésre bocsátották — — nincs joga a független Afganisztánt érintő ■ határozatokat hozni — hangsúlyozta a külügyi szóvivő. Marjai József Irakba utazott Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a magyar— iraki gazdasági együttműködési állandó vegyesbizottság magyar tagozatának elnöke a bizottság 10. ülésszakára kedden Bagdadba utazott. Marjai József elutazásakor a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Nabil A. Al-Dzsanabi, az Iraki Köztársaság budapesti nagyikövetségének ideiglenes ügyvivője. ZORD TÉLI NAPOK Hótakaró alatt a vetések Végre akkor van hideg, amikor itt az ideje: télen. A várva várt hó is megérkezett. Néhol 15 cmnél vastagabb takaró „melengeti” az őszi vetéseket. Ilyenkor nincs baj — mondják a mezőgazdászok. A fehér paplan jól szigetel, véd. Jöhet a hideg. Az erdészetekben megáll a munka, ha a hőmérő higanyszála mínusz 10 Celsius-fok alá süllyed. Balesetvédelmi okok miatt, hiszen minden veszélyesen csúszós. Ha ez a hideg tartósnak bizonyul, akkor a téli, mély nyugalmi állapotban „pihenő” fák nedvei megfagynak, és megszaladhat a fűrész. Az ennél nagyobb, a mínusz 20—22 Celsius-fokos hidegben a gyors növekedésű nyárfákon úgynevezett fagylécek keletkezhetnek, vagyis a törzs hosszában megrekedhet. A gyümölcsfák ezt a hideget még elviselik. Ahogy Soltész Miklós, a kecskeméti kertészeti főiskolaimölcstermesztési tanszékének vezetője elmonda korábbi, decemberi hidegben a fák befejezték a „felkészülést” a télre. Ha ez a mostani hideg tartósnak bizonyul, csak akkor érheti károsodás a mandula és az őszibarack hajtásait. A szőlősgazdáknak nincs okuk az aggodalomra, mert a megfelelő tápanyagalapokkal rendelkező tőkéknek meg sem kottyan a mínusz 15—20 Celsiusfok körüli hideg. Különösen ha a vesszők a hosszú őszön jól beértek. A nagyüzemi táblákon néhol a havon piros sávok jelzik: szórják a műtrágyát. Ez sok szempontból helytelen: egyrészt a hirtelen olvadás után a fagyott földről a hólével a műtrágya is elfolyik, a növények nem tudják felvenni. Másrészt a környezetet is szennyezi, mert a hatóanyag káros töménységben a csurgókban, az összefolyásokban halmozódik fel, vagy belemosódik a talajvízbe. Tehát ahol nem okoz különösebb üzemszervezési gondot, ott feltétlenül várjanak a műtrágyázással • Cz. P. • A jól felkészített szólőültetvény károsodás nélkül vészeli át a szokatlanul hideg napokat is. Egységes értelmezés és gyakorlat Megbeszélés a gazdasági szabályozókról Mint ismeretes, hosszas előkészületek előzték meg a gazdasági szabályozórendszer idei változásait. Az Ipari Minisztérium például tavaly tanfolyamokon készítette fel a vállalatok vezetőit a várható módosításokra, ezekben a napokban pedig területi megbeszéléseket rendez a szabályozóváltozások egységes értelmezése, s a helyes gyakorlat kialakítása érdekében. Tegnap Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában tartották meg a Bács-Kiskun megyei vállalatok vezetőinek ilyen jellegű konzultációját. A tanácskozáson részt vett Szakolczai Pál, a megyei pártbizottság titkára és Vágó Iván, a megyei tanács ipari osztályának vezetője. A résztvevők többek között megvitatták, hogy a vállalatok hogyan érvényesítsék az új szabályzókat gyáraik, gyáregységeik működésében; a szigorúbb feltételek között milyen jellegű fejlesztésekre törekedjenek; hogyan alakul majd a vezetők érdekeltségi rendszere és a vállalatok exportérdekeltsége. A tisztázásra váró kérdésekre Gábor András ipari miniszterhelyettes és dr. Lakatos Mihály minisztériumi főosztályvezetőhelyettes válaszolt. Az értekezlet résztvevőit végül Szabó Lajos, az Április 4. Gépipari Művek vezérigazgatója, az egy hónappal ezelőtt alakult Területi Ipari Bizottság elnöke tájékoztatta a testület programjáról. N. O. Falugyűlés Nagybaracskán (3. oldal) Látogatás finn boltokban Az utóbbi években számos gazdaság kiirtotta almáskertjeit, mert művelésük nem volt nyereséges. Fellángolt a vita az ágazat jövőjéről, s talán még ma sincs vége. De mi helyzet az exportpiacokon? Eelendő-e például Finnországban a jonatán? Cikkünk friss tapasztalatokat ad közre. A felvétel a baráti ország egyik üzletében készült. KÖNYVESPOLC Levelek F-nének (5. oldal) Az első világháborús katona szép felesége, míg férjél a fronton van, bűnbe esik. Vétkét levélben vallja be, bocsánatért esedezve, de azt a címzett nem kapja meg ... Hogyan alakul a család sorsa később? Könyvismertetőnkből ez is kiderül. Hullámok és örvények a bajai vízisportban (7. oldal) (4. oldal) Folytatódik a hideg idő, havazás várható MIÉRT CSÖKKEN A GÁZNYOMÁS? Kedden meglehetősen csípős időre ébredtünk a megyében. Baján mínusz 21, Kecskeméten mínusz 17 Celsius-fokot mértek. A meteorológiai előrejelzés szerint a hideg idő tovább tart. Két-három nap múlva ugyan enyhül valamit, de ezzel egyidejűleg havazás és erős szél várható, ami továbbra sem kedvez a közlekedésnek. A BM Közúti Igazgatóság ügyeletese Kőrös Imre arról számolt be, hogy a megyében hóakadály nincs, mindent út két nyomon járható. A megye keleti és déli részén a főutak burkolata helyenként hókásás, jeges, síkos. A Kecskemét Városi Tanács Kommunális Költségvetési Üzemének vezetője, Pólyák Péter elmondta, hogy a vasárnapi munkát követően, hétfő reggel az ősziszes autóbusz nyomvonalon és közterületi járdákon megkezdték a síkosság elleni védekezést. A (Folytatás a 2. oldalon.) ■ • • Kiskunfélegyházán tegnap már járdatisztításra is futotta az erőből. A közeli időben 862 ezer párttag joga és kötelessége, hogy a taggyűlésen megvitassa a Központi Bizottságnak a XIII. kongresszusra megalkotott irányelveit. S ezért a címül választott kérdés, s azért is, mert lehetnek, vannak kétségeink, lesz vita a taggyűlésen, avagy megbeszélik, megtárgyalják, elemzik, lik a kommunisták az mérlegeirányelveket — és ez sem fölösleges, ez sem kevés —, de ittott a vitának híjával lesznek! Nem a középút kényelme, hanem a valóság szépítetlen tapasztalatai íratják le: is-is. A közösségek egy részében él hajlandóság, létezik a képesség, képzettség az izgalmas, tartalmas, jó vitára. Ami feltétele a vélemények nemes Csátijának, de nem automatikus létrehozója. Meggyőződésünk, a vitának nem a szándéka hiányzik a pártszervezetekben sem, hanem másik részeismeretlen, alig gyakorolt a módszertana, kevésbé kialakított a feltételrendszere. Érdekes, de aligha véletlen módon, a pártcsoportok megbeszélésein friss szélként fű a vitaszellem, nézetre nézet felel. Amikor azonban már összesítik a pártcsoportoknál elhangzottakat, működni kezdenek a rossz beidegződések, a vezetőség úgy érzi — tisztelet a mindenkori kivételeknek —, átabotában összegereblyézett anyag kerülne a tagok elé, ha itt nem igazítanának, ha ott nem hagynának el, toldanának be valamit, ha amott nem vennék figyelembe, ott lesz a taggyűlésen a felsőbb pártszerv, a gazdasági vezetés képviselője is, azaz ... A vitakultúrához seregnyi tényező járul hozzá — a nyitottság a mienkétől eltérő véleményekre, a mások iránti türelem, a nézetek szintézisét elősegítő rugalmasság, a vita tárgyát alkotó téma beható ismerete és így tovább —, ám megkockáztatjuk, az első, a legfontosabb, hogy valóságos igény legyen a vitára. Az álcsatáknak, a látszatütközéseknek, a vita mezébe öltöztetett eszmecseréknek, illedelmes, egymás után felsorakozó felszólalásoknak az a valódi oka, hogy egyes helyeken, akik azt mondják, vitatkozzunk, nem gondolják komolyan, amit mondanak. Meg kell tanulni vitatkozni, vitakultúrát kell teremteni, azaz el kell sajátítani a vélemények megfogalmazásának, megfogalmaztatásának, tésének, továbbításának, gyájfeldolgozásának, érvényesítésének módszertanát, lélektani, technikai fogásait. Keresni, biztatni kell azokat, akik nem ódzkodnak az „ami a szívemen az a számon’’ gyakorlatától azokat, akik a szenvedélyességet a tényekhez való hűséggel társítják, akik azért vetik bele magukat a vitákba, mert tudják, a cselekvéshez kapnak lendítőerőt, újabb építőelemeket. Mindennek vannak jelei a pártoktatásban, amint a taggyűlések többsége sérül meg ott, elégszik meg annyival, mint tíz, tizenöt íj esztendeje. Előbbre járunk tehát, s mert a fejlődés érzékelhető, jogos az igény, valóban vita legyen az irányelvek megtárgyalása, valóban vita legyen a taggyűléseken akkor, amikor vitára érdemes egy-egy téma, és ne erőltessük olyankor a vélemények szembesítését, amikor az egyszerű tájékoztatás, a tudomásul vételre szolgáló közlés a cél. M. O. T 1QQ^ HÍM -1