Kiskunmajsa - Halasi Hírek, 1985 (23. évfolyam, 1-49. szám)

1985-02-06 / 5. szám

Kelebia, Kisszállás és Tompa kommunistái tanácskoztak Három község — Kelebia, Kisszállás és Tompa — kommu­nistái tartottak szombaton pártértekezletet. Tanácskozásukon először a községi pártbizottság beszámolóját hallgatták meg, amely a XII. kongresszus határozatainak megvalósítását, s az időközben kiadott pártdokumentumok feladatainak tel­jesítését összegezte. Szalai Ernő, a kel­eb­iai közsé­gi pártbizottság titkára a telepü­lés lakosainak­­ közérzetét javító változásokról szólt, a lendületes lakásépítésről: tíz év alatt 230 új otthont teremtettek. Bővült a vil­la­ny-, a vízhálózat, a tanulók szá­mához „alakították” az iskolai tanter­meket, javították a keres­kedelmi ellátást. A községfejlesz­téshez a lakosság ö­­ év alatt 40 millió forint értékű társadalmi munkával járult hozzá. A mun­kaképes lakosság legnagyobb há­nyadát foglalkoztató Rákóczi Csillaga Tsz gazdálkodását, a je­lentkezett problémák elemzését, s a nehéz helyzetből való kilába­lás lehetőségeit is taglalta a be­számoló. A főleg nőket foglalkoz­tató ruhaüzem termelékenysége jelentősen növekedett, s a község életéiben meghatározó szerepet betöltő MÁV-állomás és a vám­hivatal tevékenységéről is szó esett. A vasutasok helytállását jelzi, hogy az elmúlt időszakban négyszer nyerték meg a kelebiai és a szabadkai állomás közötti határforgalmi versenyt. A beszámolót követő vitában felszólalt dr. Szabó Miklós, a kis­kunhalasi városi pártbizottság első titkára is. A Kisszállás termelőegységei ki­emelkedő eredményt értek el az elmúlt öt évben. A Bácska Tsz árbevétele az 1980. évi 168 mil­lió forintról 290 millióra emel­kedett 1984-re. Ennél is nagyobb arányban, 63 millióról 168 millió forintra növelte ár­bevételét a Ve­tőmag Vállalat kisszállási üzeme, melyb­ől 135 millió forint értékű terméket tőkés piacokon­ értéke­sített. A szűkös lehetőségek elle­nére a községfej­lesztésiban is je­lentős eredményeket értek el. Kőburkolatot kaptak utcák, sü­tőüzemet létesítettek egyebek kö­zött, s nagyobbrészt társadalmi munkával — mondta a beszámo­lót tartó Szalai Antal. A község­­fejlesztés 411 milliós összegéből 31 millió forintos a társadalmi mun­ka tétele. A vitában mégis többen bírálták a közoktatás tárgyi fel­tételeinek elmaradottságát. Hat tanteremmel van kevesebb, mint amennyi kellene, s ahelyett, hogy pedagóguslakások épültek volna, a régiekből ötöt szüntettek meg. A megyei pártbizottság kép­viseletében Gráner Gyula, a­­ KISZ B­ács-Kiskun megyei Bi­zottságának első titkára szólalt fel, majd Simon Gábor, a kiskun­halasi városi pártbizottság tit­kára értékelte a községben vég­zett politikai munkát. * . Tompán Bácskai Antal, a nagy­községi pártbizottság titkára örömmel nyugtázta, hogy a ne­héz gazdasági helyzetben is min­denkor számíthattak a lakosainak támogatására. település Enél­­­kül nem vált volna lehetségessé a nagyközség kommunális, egész­ségügyi és szociális­­ ellátottsá­gának javítása. Tíz tanteremmel bővült az általános iskola, utak, járdák, vízelvezető csatornák lé­tesültek. Elismerésként elnyer­ték 1984-ben a nemzeti zászlót. A gazdálkodó egységek kellő­képpen alkalmazkodtak a válto­zó körülményekhez, ennek ered­ményeképpen növekedett az egy főre jutó teljesítmény. A tsz-ek és az áfész támogatták a háztáji termelést, kiemelkedő eredmé­nyek születtek a második gazda­ságban is. Előrelépett a nagyközség pártépítésben is a XII. kongres­­­­­szus óta. Az új párttagok jelentős hányada fizikai munkás, ajánló­juk a KISZ volt. Az alapszerve­zetekben a korábbinál több gon­dot fordítottak a kádelnevelési és -fejlesztési tevékenységre. A beszámolót követő vitában fel­szólalt Tóth Ferenc, a megyei pártbizottság munkatársa is.­­ A beszámolókat követő viták lezárása után mindhárom érte­kezletein a jelölőbizottság elnöke tett javaslatot a pártbizottság tagjainak, valamint a városi párt­értekezletre delegáltak szemé­lyére. Elkészítették a szavazóla­pokat, majd a pártértekezlet résztvevőinek titkos szavazására került sor. A megválasztott párt­bizottságok ezután megtartották első ülésüket. Keleb­ián — a 19 évi községi párttitkári funkcióból nyugdíjba menő Szalai Ernő utódául — Hor­váth M. Józsefnét választották a községi pártbizottság új titkárá­vá. Kisszálláson Uricska István, a Bácsika Termelőszövetkezet ház­táji ágazatvezetője lett a községi pártbizottság új titkára. Tompán ismét Bácskai Antalt, a nagyköz­ség pártbizottságának titkárát választották meg. Nagy Mária Koncert a gyermekekért, az ifjúságért Nagy sikerű könnyűzenei hangversenyt rendezett a KISZ városi, és a TEXCOOP vállalati bizottsága a kiskunhalasi Fáklya Filmszínházban. A koncert szóvivője Posztobányi László, ,a PBT Együttes ve­zetője volt. Sorra bemutatta a koncerten fellépő­ket. A PET Együttes tagjai három év óta zenélnek együtt, az ismert számokon kívül saját szerzemé­nyeiket is előadják. A Sziget 17—18 éves fiatalokból álló, koncertező együttes, Ígéretes tehetségű muzsikusok is vannak köztük. Ez volt az első „nagy” fellépésük. A We együttes neve magyarul annyit jelent, hogy mi, magunk. Szintén fiatalakiból verbuváló­dott, s most kaptak lehetőséget az első igazi sze­replésre. Szalai István együttese alkatai társulás, amely kitűnő zenészek, jó hangszeres technikájú csapata. MONOGRAM. A kecskeméti formáció tagjai há­rom éve vannak együtt. Kitűnő hangszeres játék és virtuóz dobtechni­ka jellemzi őket. Mind a hat együt­tes 20—25 perces önálló műsort adott, amelyet közönség szűnni nem akaró ,tapsssall jutalmazott. A a több mint húszezer forintos tiszta bevételt a ren­dezők fele-fele arányban átutalták a battonyai SOS­gyermekfalu létesítésének költségeihez, illetve a moszkvai VIT számlájára. Köszönet illeti az együtteseiket az önzetlen segít­ségért. Lévay Kálmán , Posztobányi László, szóvivő-énekes. Farsangi ,,családi játszó” Január és február a farsang időszaka. Ennek jegyében zajlott le a kiskunhalasi Jurinovits Mik­lós Úttörőh­ázban a megrende­zett „családi játszó” is. Az utcákon napokkal előbb megjelent plakátok tarka progra­mot ígértek. A ház már kora dél­előtt megtelt óvodásokkal, isko­lásokkal és a gyerekeket kísérő szülőkkel, nagyikka­l. Az előző játszóházakhoz hasonlóan most is többféle tevékenységi forma között lehetett választani. Deák Róbert a linóleurrum­et­­szés alapfogásaira tanította meg a gyerekeket, akik azután muta­tós alkotásaiknak is hamarosan örvendhettek. Erdélyiné Bercsényi Cecília közreműködésével szebb­­nél-szebb bábokat készítettek ki­csik és nagyok. A farsangi készü­lődésből nem hiányozhatott az álarckészítés sem. Színes karto­­­­nokből, kivágó mintákból érdekes álarcok kerekedtek. Az emeleten Rapcsák Tiborné vezetésével aranyszállal átszőtt hajpántok és más, makramé technikával ké­szíthető kiegészítő kellékek for­málódtak. Az ínycsiklandozó il­lat csalogatta be a vendégeket a konyhának berendezett szakköri helyiségbe. Ott Nagyné Lehóczki Zsuzsa „főszakács” irányításával minden gyerek maga készítette a farsangi fánkot, amelyet kisütés után meg­ is kóstolhatott Külön köszönet illeti a Kiskunhalasi Sütőipari Vállalatot, ahonnan a kész tésztát kapták a „nagy mű­höz”. A délután folyamán legalább háromszáz gyerek és szülő szó­rakozott vidáman. Ez is azt iga­zolja, hogy érdemes folytatni a játszóházak sorozatát. Legközelebb márciusban, a tavaszi „családi játszóra” ezúton, is meginvitálják az már út­törőháziak a gyerekeket! Molnár Emese : Kis segítséggel készül az álarc... Három község szövetsége A fiatalok lakáshoz jutási esé­lyeinek növelésére a kisközsé­gekben igen kicsiny az „anyagi erő”. Ezért is szövetkezett három település: Balotaszállás, Zsana és Kisszállás, hogy „tehetségüket” összeadva , segítsenek az égető gondon. Az egyesített alapból kétéven­­ként egy-egy „fészekrakónak” hatvanezer forint kamatmentes kölcsönt tudnak így folyósítani. Az újszerű ötlet szép példája an­nak, hogy miféle új módszereket lehet keresni a fiatalok lakásépí­tésére ... Múzeumalapítás Jánoshalmán A jánoshalmi Nagyközségi Ta­nács legutóbbi ülésén született meg a döntés: az általános isko­lában eddig helyet kapott, mu­zeális értékű, gazdag gyűjtemény megfelelő elhelyezésére alkalmas körülményeket kell teremteni. A volt Orczy-kastély épületében ala­kítják ki a múzeumot, amely egyébként idegenforgalmi jelen­tőségű is lesz. Eddig a Jánoshalmára látogatók számára a gyűjteményt nemigen lehetett bemutatni, hiszen az is­kola tanítási rendjét zavarták volna az érdeklődők. A múzeum­alapítás bizonyára újabb lendü­letet ad helytörténeti, néprajzi gyűjtőmunkának, a honismereti mozgalomnak Komfortosítás Kisszálláson Két újonnan megnyitott Kis­szállási utcába vezetteti el a vi­zet a községi tanács az idén. Az ott kialakított építési telkek ér­téke így ezzel is növekszik, kedvet teremt az új otthonok mi­s­előbbi megépítéséhez. n. Bélyeggyűjtőknek Február 10-én, 10 órakor (hatá­rozatképtelenség esetén 17-én) tartja meg szokásos beszámoló taggyűlését a Magyar Bélyeggyűj­tők Kiskunhalasi Városi Köre KUNÉP szolgáltatóház első eme­­­leti tanácstermében. Február ti­zedikén úgynevezett gyorscserét is rendeznek a gyűjtők, s várják az érdeklődőket is ... MŰSOR Fáklya mozi: 4 és 6 órakor: HIÚZ A VADÁSZÖSVÉNYEN. Sz. mb. szovjet film. 8 órakor: DEFEKT. Magyar film. Csak 16 éven felülieknek. „Szakmát kap a gyerek”?! ! Javítsuk a szakmunkásképzés hatékonyságát A kiskunhalasi 618. Ipari Szak­munkásképző Intézet élén szep­tember óta — a nyugállományba vonult Forczek György utódja­ként — új igazgató áll. Balla Ti­bort munkahelyén azzal a kérés­sel kerestük meg, hogy beszéljen a szakmunkásképzés helyzetéről, az intézet jövőjét illető elképzelé­sekről. — A szakmunkásképzés, mint a középfokú oktatási rendszer egyik színtere, napjainkban igen fontos társadalompolitikai kér­dés, — mondta bevezetőül az igazgató. Az intézetek lényeges szerepet töltenek be. Az elmúlt évek során a gazdasági változások hatására az értékrendek átren­deződtek. A vállalatok, a szövet­kezetek a korszerű termeléshez kvalifikált nyelvek, de szakmunkásokat ige­fokozottabban van szükség az állagmegóvó, karban­tartó munkákhoz is univerzális s­zakemb­­er­ekre. Az is tény, hogy egyes pályák vonzereje csökkent, másoké pe­dig a szükségesnél is nagyobb mértékben növekedett. Mindezek döntően befolyásolják a fiatalok pályaválasztását is. Ha tanulni nem szeret?! A szakmunkás-utánpótlásban a szakmunkásképző intézeteké a legnagyobb szerep. A lasztási felmérések és a pályává­tényle­ges „beiskolázás” azt hogy a szakmunkásképző mutatja, inté­zetek a fizikai dolgozók gyerme­keinek iskolái, arányuk 80 szá­zalék körüli. Az emberek több­ségénél még ma is uralkodik az a felfogás, hogy a­­ tanulni nem szerető gyerek — legyen szak­munkás. Ezzel mintegy tudatosul az a nézet is, hogy a szakmunkás­­képzésben nem­ kell tanulni. A pályaválasztásnál az egyik motiváló tényező a majdani pénz­kereseti lehetőség is. A leendő szakmunkások pályaválasztása tehát jócskán kényszerpályáin mozog. Jelentős hányaduk az ál­talános iskolából „hozott’ tanul­mányi eredmény alapján más­hová nem is jelentkezhetett vol­na. Aligha szükséges ezután bő­vebben kifejtenem, milyen nehéz iskolánk helyzete, a­mikor a cé­lunk a kvalifikált, univerzális szakmunkások képzése... Gyakorlati oktatás százharminchat helyen •A jelenleg több mint ezer ta­nuló képzését alapvető tárgyi hiányosságok is nehezítik —, folytatta Balla Tibor. Negyven szakma oktatására 13 (!) tanter­münk van. Reggeltől estig táb­lás ház! Tanárnak, diáknak egy­formán kellemetlen ez. Ha eh­hez hozzáveszem, hogy az isko­lának saját tanműhelyei egyálta­lán nincsenek, s a gyakorlati ok­tatás a városban és környékén, vállalatoknál, kisiparosoknál, összesen 136 (!) helyen folyik, a ké­pzés hatékonysága is megkér­dőjelezhető ... Feltétlenül indokolt a nők számának gyarapítása. tanter­Már csak azért is, mert a demográfiai hullám nálunk két év múlva te­tőzik. Akkorra legalább hat tan­terem, valamint a kisegítő helyi­ségek megépítése elengedhetet­len. Erre az ígéretet megkaptuk. A kollégiumi elhelyezéssel nin­csenek gondjaink. Úgy érzem, hogy a felvázoltak után csak di­cséret illeti nevelőinket, akik hi­vatástudattal és szorgalommal végzik tevékenységüket. Segíteni a pályaválasztókat Az idei tanév nagyobb figyelmet előkészítésében fordítottunk a beiskolázásra. Szakmai tást szerveztünk, amelyre kiállt­meg­hívtuk a környékbeli általános iskolák nyolcadikos tanulóit, al­kalmat kerestünk a pályaválasz­tók szüleivel való párbeszédre is. Sajnos, a lemorzsolódás nagy, száz elsősből legfeljebb 75 szer­zi meg a szakmunkás-bizonyít­ványt. Ennek okait keresve a megalapozatlan pályaválasztást, az elégtelen tanulmányi „ered­ményt” és a nem megfelelő csa­ládi háttért jelölhetjük meg. Külön gondot fordítottunk azok­ra a szakmákra, amelyekre óta nem jelentkeznek elegen­ évek Az ösztöndíjrendszer •— még meg­emelt formájában sem éri el a cél­ját, nem készteti a tanulókat a jobb tanulmányi eredmények meg­szerzésére, s a hiányszakmák vá­lasztására sem. Talán ösztönzőbb lenne, ha az osztályzatok szerint nagyobb differenciálásra kap­nánk lehetőséget az „osztásaikor”. Azt tapasztaljuk, hogy a fiata­lok munkába állásakor a mun­kahelyeken megfelelő a fogadta­tás. A pályakezdőnek ott lehető­­sége van a pályakorrekcióra is, mert az iskolában, ha időközben meggondolta magát a csak az első évfolyamon és tanuló, azo­nos szakmacsoportra nyergelhet át. Igazodva a jövő követelményeihez Elképzelésünk, hogy iskolán­ként egy-két tanulócsoporttal in­dulva, a szakmunkáské­pzést a szakközépiskolai képzés irányába fejlesszük. Így a manuális tevé­kenységet szerető, de érettségi­ vizsgát is tenni akaró, jobb­­ ké­pességű fiatalok is jelentkezhet­nek ide. Nekik a szakmáiba állá­suk, de a továbbtanulásuk is le­hetséges lenne. Aki az igényesebő képzésnek nem akar, vagy nem tud eleget tenni, az betanított­­munkás-minősítő vizsgát tehet. Ha ez az elképzelés megvalósul, rangot kap a szakmunkásképzés. A szakmai képzés, az általános műveltség növelése nemcsak is­kolán belül valósulhat meg: ta­nulóinknak szorosabban be kell­­ kapcsolódniuk a város kulturális­­ és sportéletébe.­­ A gondok, a nehézségek elle­­­­nére és bizakodó vagyok. Hiszem,­­ hogy a szakmunkásképzés szín­­­­vonala, rangja emelkedni fog, s egyre több jó szakmunkást indí­­­­tunk intézetünkből a munkára.­­ Ezt egyébként a városi pártbi­­­­zottság művelődési és propagan­­­­dabizottsága is megerősítette­­ tegnapi ülésén­, amelyet az inté­­z­ze­tünkben tartott. A szakmunkás-­­­­ képzés kiskunhalasi helyzetét ele­­l­mezve a bizottság tagjainak véle­­­­ménye is segíti a megújulást —,­­ mondta végül Balla Tibor igaz­­­­gató. Dr. Horváth Róbert I Sértődött orvvadász A jánoshalmi erdőkben hiva­tásos vadászi szolgálatát­ telje­sítő S. László január 13-án Kecs­kési László tanyája környékén fácánbefogásra alkalmatos neg­eket fedezett fel. Követte zsi­a csapdák irányítására szolgáló madzagokat, a nyomok az emlí­tett tanyába vezettek. Kézenfek­vő volt tehát, hogy Kecskés Lász­lótól érdeklődjék,­­miiként kerül­tek oda a fácánfogó alkalmatos­ságok? Parázs vita kerekedett a vadász és a fácánpecsenyét ked­velő Kecskési között. A 27 esz­tendős, büntetett előéletű orva­­dász sértődöttségében kicsavarta a fegyvert S. László kezéből, s mint aki jól végezte dolgát, a puskát bevitte a tanyába. De még ez sem volt elég, mert a puska ,„biztonságba” helyezése után a tanyáiból kijőve többször meg­ütötte a kötelességét teljesítő va­dászit. K Kecskés­ Lászlót a Kiskunha­lasi Rendőrkapitányság vette, megkezdte ügyének őrizetbe gyor­sított kivizsgálását. Január 25-én pedig már a Kiskunhalasi Városi Bíróság mondta ki a jogerős íté­letet: közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette miatt nyolc hónap, letöltendő szabad­ságvesztést kapott Kecskési Lász­ló. V. K. SZÜLETTEK: Kárász Anikó (anyja neve: Körmöczi Erzsébet Etelka), Kiss Edina (Szécsényi Zsuzsanna), Gama-Kovács Zoltán (Halász Erzsébet Katalin), Dabis József (Körösi Gizella), Bódi Re­náta (Kakuk Magdolna), Nyúl Bé­la (Gróth Anna Margit), Batáno­­vics Melinda (Bogdán Erzsébet Edit), Tamás István (Tarjányi Ju­lianna), Juhász Éva (Nagy Éva), Ádám Norbert (Hollósi Etel Mar­git), Varga Zsófia Nóra (Ivánfi Andrea), Tandari Eszter Katalin (Fodor Eszter), Gyapjas Csaba (Lukács Anikó), Szerezla Móni­ka (Rendek Ildikó), Kuklis Anna­mária (Martonosi Matild). MEGHALTAK: Göbölyös­ Ba­lázs József Kiskunmajsa, Szőnyi János Kiskunhalas, Csatári Sán­dor Kiskunhalas, Szatmári Sán­­dorné Harnóczi Etelka Kiskun­halas, Zseni László Kiskunhalas, Juhász Péter Tompa, Komlós An­­talné Hatházi Margit Zsófia Kis­kunhalas, Gönczi Jánosné Babó Mária Kiskunhalas, Pásztor Lász­­lóné Pencinger Margit Kélesha­­lom, Dobó Ferenc Kiskunmajsa, Mezei Istvánná Goczol Mária Kiskunhalas, Tapolcsányi István Akasztó, Gyurcsik István Kiskun­halas, Kovács Lajosné Ördög Má­ria Kiskunhalas, Gömöri István­ná Mondovics Veronika Mélykút, Bodor Sándorné Sólya Valéria Kiskunmajsa és Simola János Tompa. HALASI HÍREK A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunhalasi Városi Bizottságának lapja A Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő: dr. Sztrapák Ferenc Felelős kiadó: Preiszinger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunhalas, Köztársaság u. 117. Telefon: 11-1195 A lapot árusításban a kiskunhalasi városi postahivatalok terjesztik. Előfizethető: a helyi postahivataloknál ,a kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHI 215—06/1182 pénzforgalmi jelzőszámra. Petőfi Nyomda, Kecskemét Telefon: 28-777 Index: 25 921 ISSN 0189—2457

Next