Kiskunmajsa - Halasi Hírek, 1986 (24. évfolyam, 1-51. szám)

1986-12-10 / 49. szám

QQzdQ/QQpolitikQ y munko y Icljc/ílmcmjck f ÉVZÁRÁSRA KÉSZÜLVE Az 1985-ös esztendő afféle víz­választó volt a Temaforg kun­szentmiklósi gyárának életében. A hagyományos rongyfeldolgo­zást megszüntették és teljes egé­szében a jal készülő, korszerű technológia­nem szőtt kelmék gyártására tértek át. Az egyik legnagyobb megrendelőként a Szovjetunió jelentkezett, s nem volt kétséges, ha a szóban for­gó 459 tonna szűrőszövetet sike­rül határidőre és jó minőségben a szovjet fél rendelkezésére bo­csátani, úgy nagy piaci lehető­ségek nyílnak meg a kunszent­­miklósi gyár előtt. A próbát ki­állták, ami jótékony, hatással volt az idei év gazdálkodására is. Erről beszélgettünk Kóta György gyárigazgatóval. — Jó alapokról kezdték tehát ezt az évet? — Igen. Az a bizonyos 450 ton­na szűrőszövet kifogástalan mi­nőségben, határidőre elkészült. E sikeres bemutatkozásnak nem is maradt el az eredménye: a Szovjetunió az idén már 2560 tonna műszaki szövetet rendelt tőlünk. Ezt a jambur­gi gázveze­ték építésénél használják, s mi vállaltuk, hogy november végéig a teljes mennyiséget szállítjuk. • Sikerült betartani az önma­guknak szabott, az eredetinél egy hónappal rövidebb határidőt? — Sőt,­­még egy teljes hónapot lefaragtunk belőle, mivel októ­ber 31-ére teljesítettük vállalá­sunkat. Ezt követően a Szovjet­unió budapesti kereskedelmi ki­rendeltségének vezetői fölkeres­ték gyárunkat és elismerésük je­leként a kollektívának szóló ok­levelet hoztak magukkal. — Ez azt jelenti, hogy a szov­jet fél továbbra is a legnagyobb megrendelő marad? — A Szovjetuniónak óriási­mennyiségű, évi 20 millió négy­zetméternyi műszaki textíliára van szüksége. Ebből mi 1987-ben 11 millió négyzetmétert, 4400 tonnát szállítunk. A többit a Ti­szai Vegyi Kombinát állítja elő. — Vagyis megjelent a konku­rencia? — Nem kifejezetten. A TVK üzlete nekünk is jövedelmez, mi­velhogy a gyártási eljárást tő­lünk vásárolták meg. Ugyanak­kor a munkánk szolgáló polipropilén alapanyagául szállal a jövőben ők látnak el bennünket. — Ezek után jellemezné rész­letesebben is az idei gazdasági évet? — Eredményes esztendőt zá­runk. A termelési tervünkben 4200 tonna műszaki textília elő­állítása szerepelt, ezzel szemben várhatóan 5000 tonnát készítünk. Maradéktalanul eleget teszünk a hazai bútor-, konfekció- és ci­pőipar igényeinek, és jelentős az Olaszországba, Svédországba és az NSZK-ba irányuló exportunk is. A mezőgazdaságnak 500 ton­na drénszűrőt szállítunk. Ár­bevételünk előreláthatólag 100 millióval meghaladja a tervezett 553 millió forintot.­­ A tavalyinál 1600 tonnával több, nem szőtt textíliát állítottak elő. Minek köszönhető a termelé­kenység ilyen mérvű növekedése? — Több tényező együttes ered­ménye. Profiltisztítást hajtottunk végre: a kis mennyiségben érté­kesíthető, nem eléggé nyereséges termékeink gyártását megszün­tettük. Lépéseket tettünk a mun­kaidő jobb kihasználása és a munkafegyelem javítása érde­kében. Ne gondoljon csupán ad­minisztratív intézkedésekre,­ b­­ár ilyenek is volta­k. Ám ezek mel­lett növeltük dolgozóink érde­keltségét a termelésben és javí­tottunk a munkafeltételeken. Az év során végig folyamatos volt az alapanyag-ellátás és termelő berendezéseink is fennakadás nélkül dolgoztak. E tekintetben szerencsésnek mondhatjuk ma­gunkat, hiszen a legöregebb gé­pünk is csak ötéves. Gondot leg­följebb egy-egy importból szár­mazó alkatrész hiánya okozott, ezen újításokkal, gépátalakítá­­sokkal segítettünk. . — Milyen hatással volt a ter­mékváltás a munkás- és alkalma­zotti gárda létszámára, összeté­telére? — A rongy feldol­gozás szakér­telmet alig, kézi munkát annál többet igényelt. A nem szőtt technológiához jóval kevesebb munkáskézre, de sokkal nagyobb hozzáértésre van szükség. Egy­kori 630-as létszámunkat 450-re csökkentettük, s természetesen a legjobb dolgozóinkat tartottuk meg. őket anyagilag is igyek­szünk megbecsülni, gyárunkban az átlagos éves bérszínvonal 74 ezer forint. — Az eredményességnek csu­pán egyik, ámbár nyilvánvalóan fontosabb oldala a jó piaci pozí­ció és a hatékonyság. Ám jelen­tős hatással van rá a költségekkel való okos vagy kevésbé ésszerű gazdálkodás is ... — Természetesen arra töreked­tünk, hogy kiadásaink, ne halad­ják meg a feltétlenül szükséges mértéket. S más módon is ta­karékoskodtunk. A keletkezett hulladék például 1,5—-2 száza­lékkal maradt alatta az egy év­vel ezelőttinek. Mindez megmu­tatkozik gyárunk idei eredményes­ségében is: nyereségünk várha­tóan elér­i a 135 millió forintot. — Milyenek a jövő évi kilátá­sok? — Profilunk, termékszerke­zetünk nem változik, viszont je­lentősen nő a termékmennyiség. 1987-ben 6000 tonna nem szőtt textíliát kell előállítanunk. A nö­vekményt egyyharmadrészben ka­pacitásbővítés révént, kéthar­madrészben pedig jobb mun­kaszervezéssel és a termelékeny­ség további növelésével tudjuk legyártani. Gondjaink bizonyá­ra szaporodnak majd, hiszen Tiszai Vegyi Kombinátban a je­­­lek szerint bizonyos késéssel in­dul meg a r­iűszaikiszövet-gyártás, s ez fokozott terheket ró a mi gyárunkra. Ami viszont kön­­­nyebbséget jelent: az 1987-es szovjet export egy jelentős ré­szét, mintegy 900 ezer négyzet­méternyi szövetet már az idén elkészítjük és előszállításiként de­cember 31-éig eljuttatjuk a jam­­burgi földgázvezeték építőihez. Sitkei Béle­ tt Már a jövő évre megrendelt termék fut le a gépekről, a nem szőtt textíliát előállító üzemrészben. Folyamatosan indulnak a szállítmá­nyok a Szovjetunióba. • Szűrőcsöveket, szórólapokat és porzsákokat is gyártanak Kunszent­­miklóson. Ezeket korábban csak tőkés piacról szerezhették be a hazai felhasználók. (Méhesi Éva felvételei) 1986. december 1Q>. PETŐFI NÉPE • 5 KETTEN A KONZERVGYÁRBÓL Kiállta a próbát a Temaforg kunszentmiklósi üzemeNők férfias (?) szakmákban Megalapozott az az elterjedt nézet, miszerint van­nak férfias és vannak nőies szakmák? Minden­esetre, ha egy nő férfiasnak tartott szakmában dolgozik, azt a szabály alóli kivételnek tekintik. A marós­ i Kecskeméti Konzervgyár tmk-műhelyében négy férfi között dolgozik Eszenyi Ambrusné ma­rói szakmunkás. Filigrán termetű, törékenynek tűnő asszony. Hozzá képest a munkagépe drome­­dár szörnyeteg, ám Eszenyiné számára jó barát. — Miért választotta éppen ezt a szakmát? — Mert erre nem volt nagy a túljelentkezés. Va­laha óvónő szerettem volna lenni, de ahhoz ros­­­sz­al tanultam. Szüleim nem bánták mit választok, csak szakma legyen. Én mindig az egyik bátyám­mal jártam iskoláiba, vele tartottam a játékban is, megszoktam a fiaik társaságát. Egyébként a szak­munkásképzőben — legalábbis a mi osztályunkban — több volt a lány, mint a fiú. Persze nem tudom, hányan maradtak meg a szakmában, de gondolom, hogy kevesen. — Nehéz ez a munka? — Ha nagyobb darabot kell emelni, a többiek segítenek. De ezzel a férfiak is így vannak. Egymás nélkül nem boldogul­nánk. — Szakmailag van szüksége segítségre? — Munkatársaim lakatosok, egyedül én vagyok itt marós, ne­kem kell megoldanom a felada­taimat. A rajz alapján számí­tom ki, hogyan állítsam be a gé­pen az osztófejet, a szerszámo­kat az adott Századi milliméter munkadarabhoz, pontossággal kell dolgoznom, különben­ selejt lesz az alkatrészből. Képzelje el, ha egy fogaskeréknél csak egy kicsit is tévedek! Nem mindegy, milyen marót választok, meg kell határoznom a munkadarabot mozgató asztal sebességét, a ma­rószerszám fordulatszámát és a fogás­mélységet. Eszenyiné­­ a konzervgyárban volt tanuló, ez az első munkahelye, immár 15 esztendeje. Amiből az is következik: megállja helyét eb­ben a férfiasnak tartott szak­mában.. — Fizetésben lépést tart-e fér­fi társaival? — Amíg a két fiammal gyer­mekgondozási szabadságon vol­tam, nem emelkedett a fizetésem olyan mértékben, mint azoké, akik megszakítás nélkül dolgoz­tak. A lemaradást azóta sem si­került behoznom. — A fiai tudják, hogy édes­anyjuk szakmájában általában férfiak dolgoznak? — De mennyire! A múltkor behoztam ide a nagyobbik fia­mat. Egy darabig figyelte, mit csinálok, azután azt mondta: de anyu,, ez semmi, hiszen a gép dolgozik helyetted! A mechanikai műszerész A téemkásokétól néhány épü­lettel odébb található a műsze­részek műhelye. borító poszterek, A falakat be­plakátok túl­nyomó többsége hölgyeket ábrá­zol. Ki vitatná, hogy itt férfiak dolgoznak? Pontosabban tizenhá­rom férfi és egy nő. Veréb Eme­se mechanikai műszerész, csinos, fiatal lány. — Azt hallottam, kényeztetik a munkatársai! — Én nem vettem észre. — Nem vállalják itt a nehezebb munkát? — Tőlem már csak azért sem, mert a fiúk többsége elektromű­szerész, más a feladatuk. De nincs is rá szükség, hogy segít­senek. Rajz alapján ismerkedek meg a géppel, berendezéssel, a­mit javítanom kell. Ugyanúgy kive­szem a részem a munkából, mint a többiek. Három műszakban dolgozok, ha kell, túlór­ázok. — Nehéz volt megtanulni a szakmát? — A szak­középiskolában a lá­nyok jobb tanulók voltak. Mi szorgalmasabbak, lelkiismerete­sebbek vagyunk. A gyakorlatban viszont kétségtelenül a fiúk rá­termettebbek. Szorgalommal le­het behozni a velük szembeni hátrányunkat. — Fizetése? — Akik később jöttek ide dol­gozni, azoké kevesebb, mint az enyém. A különböző pótlékokkal, túlórákkal együtt nagyon jó jövedelmem, különösen az élet­a koromhoz képest. Van, amikor a tízezret is megkeresem. — Ha kevesebbet túlórázna, több ideje maradna a szórako­zásra ! — Jut azért arra is, legfeljebb a pihenésre kevesebb. Kell a pénz, lakásra gyűjtök. A jelenlegi — nem a legjobb körülmények között levő — mű­helyből a közeljövőben új épü­letbe költöznek. Így akkor végre beállítják tervezik, a már meglevő számítógépeit, ami a műszerészek munkáját segíti. Emese előre felkészült erre az alkalomra: basic-tanfolyamot végzett. Ez irányú érdeklődése jól megfér egy másikkal, aminek révén Emese szintén „nevezetes”. Annak a KISZ-alapszervezetnek ugyanis, amelybe munkatársai­ is ta­rtoz­tak, ő a titkára. Rajta kívül egyetlen­ lány tagja van ennek a kollektívának. Mondják, azért választották Emesét titkár­nak, mert adnak a véleményére. A férfi munkatársak részéről na­gyobb elismerést kívánhat-e egy nő magának ...? Almási Márta • Veréb Emese: Három műszak­ban dolgozok, ha kell, túlórázok. ♦ Eszenyi Ambrusné: Megoldom a feladataimat. MEGFIGYELŐÁLLOMÁSOK A SZOVJETUNIÓBAN Földrengések előrejelzése Nemrég lehetetlennek tartották a földrengések előrejelzését. Ma vi­szont a tudomány már a „hol és mi­lyen erejű” kérdéseket is meg tudja válaszolni. A „mikor?” kérdésre vi­szont ma még nem lehet egyértelmű választ adni, noha a kutatóknak sok megfigyelés áll rendelkezésre a kö­zelgő csapás ismérveiről. A Szovjetunióban több mint­ 300 állo­más figyeli éjjel-nappal a Földet, mivel az ország területének ötödrésze a szeiz­mikus tevékenység övezetébe tartozik. A tudósok az utóbbi években több olyan földrengést is előre jeleztek, amelyek" a Szovjetunió szeizmikus szempontból leg­­tevékenyebb övezeteiben — Tádzsikisztán­ban, Kamcsatkában és a Kurili-szigeteken — következtek be. A földrengés által ve­szélyeztetett övezetekből az embereket előre kitelepítették. A tudósok megállapították, hogy jóval a földrengés előtt a földkéregben olyan változások mennek végbe, amelyek kor­szerű eszközökkel észlelhetők, így például Tádzsikisztánban, ahol évente mintegy 3000 földrengést regisztrálnak, 16­­ szeiz­mikus állomás és 3 laboratórium műkö­dik, a Szovjet Tudományos Akadémia Smid­t Földfizikai Intézetének irányítá­sával. (Otto Smidt — 1891—1956 — szov­jet földrajztudós volt.) A tudósok erős elektromos impulzusokkal szondázzák­­ a földkérget, tanulmányozzák annak defor­mációit és hajlatait, a talajvizek minera­­lizálódását, megfigyelés alatt tartanak bi­zonyos állatokat és észlelik azok földren­géssel kapcsolatos furcsa viselkedését. A modern berendezés lehetővé teszi megfi­gyelések végzését olyan körzetekben, ame­lyek korábban nem voltak hozzáférhetők az ember számára. Elemzés céljából minden adatot az in­formációgyűjtő központba továbbítanak. Ma már rendelkezésre állnak a szeizmi­kus aktivitást feltüntető térképek. Ezekre szükségük van az ország aktív szeizmikus övezeteiben dolgozó építőknek. # A Föld pulzusa. 4 éves lejáratra, évi 10,5 százalék kamatos kamatozással 1986. DECEMBER 16-ÁN lakossági kötvényt bocsát ki AZ ÁLLAMI FEJLESZTÉSI BANK LEBONYOLÍTÁSÁBAN. A kötvény kamatai és törlesztése két részletben vehetők fel: 1989. december 16-ától a 10 000 Ft névértékű kötvény tulajdonosát 1750 Ft kamat és az első 5000 Ft-os törlesztés, 1990. december 16-ától pedig 2450 Ft kamat és a második 5000 Ft-os törlesztés illeti meg. A KÖTVÉNYEK 1986. DECEMBER 16—17-ÉN, KECSKEMÉTEN VÁSÁROLHATÓK MEG A VÁROSI TANÁCS ÉPÜLETÉBEN. 2783

Next