Kiskunmajsa - Halasi Hírek, 1988 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1988-01-06 / 1. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1988. január 6. Á­tfogó képet alkotni a múltról Szovjet történelemszemlélet A szovjet történelemszemléletben ta­pasztalható változásokkal, a valóságot tükröző történelmi tudat kialakításá­nak kérdéseivel foglalkozik a Szov­­jetszkaja Kultúra keddi számában Jurij Afanaszjev professzor, a történelemtu­dományok doktora. A szerző megállapítja, hogy — a bo­rúlátók szemszögéből — a Szovjet­unióban végbemenő átalakítási folya­mat első szakaszának múlt évi lezárá­sával még nem sikerült az áttörés a valóságot tükröző történelmi tudat ki­alakításában, a történészek nem vála­szolták meg az embereket érdeklő kér­dések mindegyikét. Igaz, néhány törté­nész elszánt harcot indított a történel­mi tények elhallgatása ellen. Ezt azon­ban általánosságokban tették, így oly­kor nem jutott a sajtóban hely arra, hogy új, ténybeli ismeretekkel lássák el az olvasókat arról, mit is hallgattak el egyáltalán. Különböző irányzatok jöt­tek létre és hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a tudósok nem a barikád egyazon oldalán állnak. Egyesek szerint az összes levéltárat megnyitották már, és a baj abban van, hogy maguk a kutatók sem használják fel azokat kellőképpen. Mások a már kipróbált „féligazságok” mechanizmu­sát fejlesztették tovább. A harmadik Csoport a múlt „egyik és másik oldalá­nak” bemutatásával történő eklektikus — mindenből egy keveset merítő — képét igyekezett kialakítani az emberek tudatában: egyfelől a tömeges bűntet­tek, a másik oldalon a nagy győzelmek. Végül ott van azoknak a csoportja, akik Sztálint elmebetegnek minősítve arra a kérdésre keresik a választ: „Ki a bűnös?”, hogy ne kelljen megválaszolni azt a kérdést: „Miért?”. A szerző rámutat, hogy — a fentiek­ből adódóan — a derűlátó szemlélet­nek „higgadtnak” kell lennie. Derűlá­tásának alapját abban jelöli meg, hogy a szovjet történelemszemléletben tuda­tosult az ország által átélt válság mély­sége. A fejlődésnek ezt az útját minden­esetre csak egy feltétellel lehet tovább járni: ha átfogó, teljes képet alkotnak a múltról. Amíg ez nincs meg, addig a történészeknek bőven akad még kuta­tási témájuk, hangsúlyozza Afanasz­jev. A BÉCSI KONZULTÁCIÓKRÓL A VSZ—NATO tárgyalások még az idén megkezdődhetnek A részt vevő országok többségének meggyőződése, hogy az európai hagyo­mányos fegyverzet és haderők csök­kentéséről szóló tárgyalások még idén megkezdődhetnek — írja a Krasznaja Zvezdában Tatarnyikov vezérőrnagy. A szovjet katonai szakértő a Varsói Szerződés és a NATO küldöttségeinek a tárgyalások témaköréről és céljairól folytatott bécsi konzultációk befejező­dött fordulóját értékeli, azok résztve­vőjeként. A tábornok emlékeztet arra, hogy a washingtoni csúcstalálkozó kedvezően hatott a konzultációk lég­körére. Fontos, hogy a kkv-hhz szerző­dést követően a hagyományos haderő és fegyverzet, valamint a harcászati nukleáris erők problémája kerül az eu­rópai leszerelés központjába. A felek arról már megállapodtak, hogy a jövőbeni tárgyalások az összeu­rópai folyamat keretébe illeszkednek és elvi megállapodás született arról, hogy még 1988-ban megkezdik az érdemi munkát. Ez azt jelzi, hogy a NATO- országok is érdekeltek a tárgyalások­ban, azonban továbbra is ragaszkod­nak ahhoz, hogy azokon csak a hagyo­mányos haderőkről és fegyverzetről es­sék szó. Nem lehet azonban szó euró­pai stabilitásról és biztonságról, ha ki­marad a harcászati rakéták állandóan fejlődő osztálya és a csapásmérő harcá­szati légierő. A harcászati atomfegyve­reket és a hagyományos fegyvereket nem lehet különválasztani, hiszen az ilyen eszközök többsége kettős rendel­tetésű — hangsúlyozza Tatarnyikov. Mint azt a VSZ Politikai Tanácsko­zó Testülete budapesti felhívásában megjelölte, a következő lépésként egy­két év alatt 100—150 ezer fővel csök­kenthetők a haderők mindkét oldalon, utána 5-7 év alatt a jelenlegi szint­ egy­negyedével, vagyis mindkét oldalon nagyjából félmillió emberrel. Ezután a haderők és a fegyverzet csökkentésé­nek és átalakításának azt a célt kell szolgálnia, hogy mindkét oldalon csu­pán védelmi rendeltetésű eszközök ma­radjanak, a támadó hadműveletek ki­zárhatók legyenek. Ez az elképzelés figyelembe veszi a két fél érdekegyensúlyának legérzéke­nyebb pontjait. A NATO álláspontja azonban már több mint egy éve nem fejlődött. Megoldatlan még a tárgyalá­sok földrajzi illetékessége, és a résztve­vők meghatározása és a szükséges ellenőrzési intézkedések köre — írja Tatarnyikov vezérőrnagy. NSZK A­z emberrabló pere A düsseldorfi törvényszéken kedden megkezdődött a terrorcselekmények elkö­vetésével, illetőleg előkészítésével vádolt Ali Abbasz Hamadei bűnpere. Az NSZK főállam­ügyésze szerint a 29 éves, libanoni és­ nyugatnémet állampol­gárságú férfi irányította tavaly januárban két nyugatnémet üzletember Bejrútban történt elrablását. Rudolf Cordest, a Hoechst-gyár helyi kirendeltségének vezető­jét és Alfred Schmidtet, a Siemens cég képviselőjét Hamadei felbujtására állítólag a Hezbollah nevű Irán-barát síita szervezet emberei ragadták el. Előbbit még mindig túszként tartják fogságban, Schmidtet azonban azóta visszaengedték ha­zájába. E túszszedés mögött — a vádirat szerint — Ali Abbasz Hamadeinek az a szándéka rejlett, hogy ily módon eszközölje ki fivére, a szintén az NSZK-ban letartóztatásban lévő Mohammed Ali Hamadei szabadlábra helyezését. A később bíróság elé állítandó Mohammedet azzal gyanúsítják, hogy 1985. júni­us 14-én részt vett a TWA amerikai légitársaság Athénből Rómába tartó utasszállí­tó repülőgépének elrablásában. A Bejrútba irányított gép­ egyik utasát, Robert De­an Stethem amerikai haditengerészeti könnyűbúvárt a terroristák meggyilkolták. Ali Abbasz Hamadei február 10-éig tartó perében a védelem kedden tagadta, hogy a vádlottnak köze lenne a nyugatnémet állampolgárok említett elrablásához. Egyben felszólította a Rudolf Cordest továbbra is fogságban tartó szervezetet, hogy túszát haladéktalanul engedje szabadon. Nem sokkal a per kezdete előtt azonban — mint a nyugatnémet rádióállomások jelentették — a szervezet megtorlással fenyegette meg a nyugatnémet hatóságokat. Egy levélben azt állította, hogy Mohammedet embertelen körülmények között tartják börtönben az NSZK-ban. Arra hivatkoztak, hogy Schmidt korábbi elenge­dése a „jószándék” megnyilvánulása volt, ám most az NSZK-nak — így a levél — tudnia kell: a „túszkártya csak az egyik a szervezet kezében lévő aduk közül”. Hetvenéves az Argentin Kommunista Párt Ma ünnepli 70. születésnapját az Argentin Kommunista Párt­ v> ' ' Az ellentmondásos történelmi utat bejárt dél-amerikai marxista forradalmi pártot 1918-ban alapította a nyomdász José Penelon és a chilei Emilio Recabarren, valamint Victorio Codovil­­la későbbi főtitkár. Ez a párt is, mint az európaiak, az első világháborút követő forradalmi hullám terméke. Az elmúlt két évben, különösen pedig a legutóbbi szovjet pártkongresszus óta egyre több bírálat érte a párton belül a sztálini dogmákat és a szektásságot, másrészt a „reformista tévelygéseknek” minősített állásfoglalásokat. A kommunista párt jelenleg 1 százalék körüli szavazatra számíthat a 30 milliós Argentínában. 1986 óta más politikai erőkkel együtt „Nemzeti Felszabadítási Frontba” tömörül, de így, közö­sen sem sikerült képviselőt küldeniük az immár demokratikusan választott nemzetgyűlésbe. I NAPI KOMMENTÁR ”­­ :­­ Hétfő óta az afganisztáni rendezésről tárgyal egyidejűleg a két nagyhatalom: a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselője a válságban érintett orszá­gok vezetőivel. Sevardnadze szovjet kü­lügyminiszter Kabulban, Armacost amerikai külügyminiszter-helyettes pe­dig Iszlámábádban tanácskozik. Éppen egy éve, hogy Nadzsibullah af­gán vezető — Moszkvával egyeztetve — nemzeti megbékélési programot, s egyoldalú tűzszünetet hirdetett meg. En­nek keretében kilátásba helyezték egy, a demokratikus és haladó erőket egyesí­tő koalíciós kormány létrehozását. A szándék komolyságát jelezte, hogy a hatalmon lévő afganisztáni népi demok­ratikus párt hozzájárult négy új párt felállításához, s a november végi nem­zetgyűlésen elfogadott alkotmány az iszlámot szent vallásként ismerte el. A múlt évben több mint százezer mene­kült tért haza. A belső rendezés objektív feltételeinek kialakulását biztosította a Szovjetuniónak az a bejelentése is, hogy 12 hónap alatt, esetleg még rövidebb időn belül kész kivonni a szovjet csapa­tokat az országból, mihelyt megszűnik az afgán ellenforradalmárok külső tá­mogatása. Mihail Gorbacsov decemberi csúcstalálkozóján megismételte ezt a feltételt Ronald Reagannek. A válság megoldását, az immár kilencedik évébe lépő háború beszüntetését az akadályoz­za, hogy Washington és regionális szö­vetségesei, így Pakisztán továbbra is ak­tívan támogatják a kormányellenes erő­ket. Hamarosan felújulnak Genfben az 1982 óta ENSZ-közvetítéssel folyó af­gán—pakisztáni tárgyalások. Az afgán vezetés megbékélési politikájának tük­rében jogos a remény, hogy idén végre sikerül előrelépni. A szovjet diplomácia Iszlámábáddal is kapcsolatot tart, s sza­vakban a pakisztáni vezetés hajlik a ren­dezésre. Ennek egyelőre azonban nincs jele a gyakorlatban. Az újév körüli jelen­tések azt tanúsítják, hogy az ellenforra­dalmárok változatlanul támaszkodhat­nak pakisztáni hátországukra. A külső felforgató beavatkozásnak ti­pikus példája volt egyébként Alain Guyot francia fotóriporter ügye. Csak­nem tíz alkalommal hatolt be illegálisan afgán területre, s folytatott ott kémtevé­kenységet. Kabuli jelentések szerint az afgán kormány költségvetésének több mint fe­­­lét kénytelen az ellenforradalmárok tá­madásainak visszaverésére fordítani. Hatalmas emberi és anyagi áldozatot követelt már eddig ez a háború. Ahhoz, hogy 1988 végére békét hozhasson, Ka­bul és Moszkva is megtette az első döntő lépéseket. Most a másik félen a sor, így Washingtonon, hogy hozzájáruljon a nemzetközi légkört, így a szovjet—ame­rikai viszonyt is mérgező válsággóc fel­számolásához. O. L. Gy. • Archív felvétel Alain Guillo francia újságíróról, akit Kabulban kémkedésért és felforgatásért tíz év börtönbüntetésre ítéltek. Thatcher Kenyában Margaret Thatcher brit miniszterelnök kedden, kenyai lá­togatása második napján csaknem kétórás megbeszélést folytatott Da­niel Arap Moi köztársasági elnök­kel. A találkozó témájáról hivatalos közleményt nem adtak ki, de brit diplomáciai források arról tájékoz­tattak, hogy a két vezető nem jutott egyetértésre a Dél-Afrikával kap­csolatos kérdésekben. A nap folyamán Thatcher meg­koszorúzta Jomo Kenyattának, Kenya első elnökének sírját. A kenyai sajtó hűvösen fogadta a brit kormányfő látogatását; az ország közvéleményével együtt a pretoriai rendszerrel szembeni ke­ményebb álláspontot vár Nagy- Britanniától. Thatcher ellenzi a Dél-Afrika elleni korlátozott gaz­dasági szankciók bevezetését, jólle­het ezt a nyugat-európai országok többsége és az Egyesült Államok is támogatja. Ismételten ezt az állás­pontot fejtette ki brit újságíróknak adott nyilatkozatában, amely eluta­zását követően jelent meg: „A leg­nagyobb mértékben ellenszenves­nek” minősítette a szankciók beve­zetésének követelését, és megismé­telte azt az elméletet, amely szerint e lépés leginkább a Dél-afrikai Köztársaság afrikai lakosait sújta- 0 Komoly zavarokat okozott Kairóban, hogy az általában megszokott szárazság helyett az utóbbi napokban kétszer is özönvízszerű eső árasztotta el az egyiptomi fővárost. A képen­ folyókká változtak az utcák. PEKING Mi történt a mexikói diákkal? Hétfőn hatvan külföldi diák vonult fel a kínai közbiztonsági minisztérium elé és követelte, hogy vizsgálják ki egy Kínában tanuló mexikói diák állítóla­gos bántalmazásának körülményeit és vonják felelősségre a tetteseket. A mi­nisztérium illetékesének átadott leve­lükben a tüntetők azt állították, hogy december 30-án kora hajnalban kínai személyek megverték a 34 éves Francis­co Reyes mexikói posztgraduánst, aki a Kelet-Kínai Szépművészeti Főisko­lán tanul. A pekingi Közbiztonsági Hivatal szóvivőjének keddi tájékoztatása sze­rint Francisco Reyes Pekingben össze­ismerkedett egy fiatal kínai művésszel, aki meginvitálta szállására, egy főváro­si vendégházba. Mindketten tetemes mennyiségű szeszes italt fogyasztottak. A mexikói diák éjjel két óra után el akarta hagyni a szállást, de a kaput zárva találta. A vendégház falán­ át­mászva egy szomszédos kínai vállalat udvarába jutott. Amikor az éjjeliőrök felfedezték, a vállalati épület tetejéről át akart ugrani a vendégház tetejére. Az ugrás azonban nem sikerült, vissza­esett az udvarba és megsebesült. A mexikói diák által külföldi új­ság­­­­íróknak előadott változat nem vág egy­be a hivatalos kínai közléssel. A diák, aki jelenleg súlyos hátsérüléssel fekszik egy pekingi kórházban, azt állítja, hogy a vendégházban kínaiak támadták meg, majd kidobták az épületből az utcára. Jóllehet súlyosan megsérült és mozgásképtelen volt, a rendőrség csak többórás kihallgatás után intézkedett kórházba szállításáról. Nyereménybetétkönyv-sorsolás Az Országos Takarékpénztár január 5-én Budapesten tartotta a nyereménybetét­könyvek 1987. negyedik negyedévi sorsolását. Mindazok az 1987. december 29-éig váltott és a sorsolás napján forgalomban volt nyereménybetétkönyvek, amelyek sor­számának utolsó három számjegye (számvégződése) megegyezik az alább felsorolt számokkal, az 1987 negyedik negyedévi átlagbetétjüknek a számok mellett feltünte­tett százalékát nyerték. Számvégződés (Sz), nyeremény (Ny). A nyereményösszeget a betétkönyvet kiállító takarékpénztári fiók, takarékszövet­kezet vagy postahivatal január 18-ától fizeti ki. Sz Ny Sz Ny Sz Ny Sz Ny 025 25 275 100 509 25 804 25 094 50 280 25 520 50 814 25 168 50 293 50 527 25 817 25 187 25 320 25 552 50 937 100 218 25 444 25 555 25 960 25 228 25 454­­­ 25 658 25­­ 974 25 252 25 500 25 711 35 987 250 A vasasbányai omlás ügye a bíróság előtt A Pécsi Megyei Bíróságon kedden befejeződött a szakértők meghallgatása az 1986. február 18-án történt vasasbányai fejtésomlás ügyében. A magyar bányászat legutóbbi fél évszázados történetének legnagyobb méretű omlása öt lengyel és hat magyar bányász életét követelte. A tragikus tömegszerencsétlenséget a vádirat szerint a termelési és biztonsági előírások megszegése, a fedőkőzet veszélyes kiüregesedéséhez vezető szabályellenes széncsapolások és a biztosítás hiányossá­gai okozták. A bányaüzem nyolc dolgozóját — köztük az­ üzem akkori vezetőjét, a csapatvezető vájárt és a műszakvezető aknászt­— foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vádjával állították a bíróság elé. Az eddigi tárgyalások során — többek között a szakértői véleményekben is —­ elhangzott, hogy a példátlan kiterjedésű, csaknem félszáz méter hosszúságú fejtés­omlást­ a Mecsekben rendkívüli ritkának számító jelenség előzte meg: a kiüregesedett kőzetkörnyezetben stabilitását vesztett frontfejtés a biztosító szerke­zettel együtt lengésbe jött, s azután omlott össze. A keddi tárgyaláson az­ egyik szakértő hangoztatta, hogy a fejtés ilyen méretű instabilitását csak speciális célú tudományos kutatások eredményeinek ismeretében lehetett volna felismerni, ilyet pedig még nem folytattak a Mecsekben. A tárgyalást a bíróság újabb tanúk beidézése és meghallgatása végett elnapolta. Várhatóan a február 2-án kezdődő tárgyaláson kerül majd sor a vád- és a védőbe­szédekre is. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT JERZY URBAN SAJTÓÉRTEKEZLETE A betiltott Szolidaritás vezetőinek le kell mondaniuk a külföldi­ anyagi támoga­tásról és meg kell szakítaniuk kapcsolataikat a külföldi politikai­ központokkal ahhoz, hogy a lengyel vezetés párbeszédet kezdjen velük — jelentette ki Jerzy Urban szokásos keddi sajtóértekezletén. Észrevételének előzménye az, hogy a Polityka című hetilap szerkesztősége nyílt levelet kapott egy történésztől, aki javasolta: W­ojciech Jaruzelski államfő talál­kozzék Lech Walesával, a feloszlatott Szolidaritás egykori elnökével, abból a célból, hogy együttműködést kezdjenek az ország problémáinak megoldásában. A szóvivő értelmezése szerint a volt Szolidaritás-vezetők a csoport gyengesége miatt akarnak párbeszédet, bár az sem zárható ki, hogy néhányan csak újabb taktikai húzásnak szánják ezt a lépést. Urban szerint az egykori Szolidaritás-veze­tőkkel, akkor folytatható párbeszéd, ha először ők maguk tisztességesen összegzik azokat a hibákat,„amiket„eddig elkövettek, mert különben nehezen hih­­ető„ hogy eddigi agresszív magatartásuk egycsapásra megváltozott. "­ "T s » Változatlan feltétel, hogy a párbeszéd résztvevőinek el kell ismerniük az alkot­mányban foglaltakat, továbbá a volt Szolidaritás-vezetők nem tárgyalhatnak egykori testületük nevében. Urban úgy vélte, hogy a párbeszédre az eddig létreho­zott fórumokon kerülhet sor, és inkább erre van szükség, semmint látványos találkozókra. INDIA — SZOVJET TENGERALATTJÁRÓ . A Szovjetunió kedden közölte, hogy egy atomhajtóműves tengeralattjárót adott bérbe Indiának kiképzési célokra. A TASZSZ hírügynökség szerint az indiai haditengerészet ily módon tapasztalatokra tehet szert a hasonló típusú hajók üzemeltetése terén. A szovjet hírügynökség hangsúlyozta, hogy a tengeralattjárón nincsenek sem atomfegyverek, sem pedig azok utánzatai. AFGANISZTÁN—PAKISZTÁN—ARMACOST A pakisztáni látogatáson tartózkodó Michael Armacost amerikai külügymi­niszter-helyettes kedden Iszlámábádban találkozott az afgán ellenforradalmárok több vezetőjével. Megígérte nekik, hogy az Egyesült Államok továbbra is támo­gatni fogja a kabuli kormány ellen harcoló csoportokat. Az ellenforradalmárok hét vezetője közül öt volt jelen a tanácskozáson. Arma­cost ismételten megerősítette az amerikai kormányzatnak azt a döntését, hogy mindaddig támogatja a kabuli vezetés ellen harcoló szervezeteket, amíg a Szovjet­unió ki nem vonja csapatait Afganisztánból. Hírek szerint az elgondolás magától Reagan elnöktől származik. IZRAEL Az Izrael által megszállt Ciszjordánia és a Gáza-övezet több településén kedden is összecsaptak a kövekkel és benzinespalackokkal felfegyverkezett palesztin tün­tetők a megszálló katonákkal. Az izraeli fegyveresek tüzet nyitottak a fiatalokra a han Juniszi menekülttáborban, és egy tizenéves életét kioltották, több személyt megsebesítettek. A palesztin sajtószolgálat jelentése szerint az­ összecsapásoknak két halálos áldozata volt. Terrorakcióként bélyegezte meg keddi nyilatkozatában a svéd kormány a Dél- Libanon ellen végrehajtott legutóbbi izraeli légitámadást. ENSZ-forrásból származó közlés szerint a Biztonsági Tanács valószínűleg szer­dán ül össze, hogy eleget téve Jordánia kérésének, megvitassa az izraeli hatóságok­nak kilenc palesztin kitoloncolásáról hozott döntését. VALUTA- (BANKJEGY­ ÉS CSEKK ) ÁRFOLYAMOK: Érvényben: 1988. január 5-étől 0-éig Vételi Eladási Pénznem: árfolyam száz egységre forintban Angol font 8366,87 8884,41 Ausztrál dollár 3228,34 3428,04 Belga frank 134,92 143,26 Dán korona 732,16 777,44 Finn márka 1140,04 1210,56 Francia frank 834,81 886,45 Görög drachma a­­34,37 36,49 Holland forint 2510,53 2665,83 ír font 7487,03 7950,15 Japán yen (1000) 365,48 388,08 Jugoszláv dinár (1000) 29,23 31,03 Kanadai dollár 3442,61 3655,55 Kuvaiti dinár 16572,48 17597,58 Norvég korona 721,28 765,90 NSZK márka 2824,54 2999,26 Olasz líra (1000) 38,31 40,67 Osztrák schilling 401,37 426,19 Portugál escudo 34,15 36,27 Spanyol peseta 41,34 43,90 Svájci frank 3485.00 3700,56 Svéd korona 771,57 819,29 USA dollár 4471,25 4747,83 ÉCU (Közös Piac) 5823,46 6183,68 a) Vásárolható legmagasabb bankjegycímlet: 1000-es.

Next