Kiskunmajsa - Halasi Hírek, 1989 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1989-01-04 / 1. szám
» VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! HALASI KIADÁS XXVII. évf. 1. szám Ára: 4,30 Ft 1989. január 4. szerda kártalanítsák A BECSAPOTT KISTERMELŐKET A minőségen Van mit javítani A múlt évben sem volt állatjárvány a megyében, s az immár a 15. ján iumentes esztendő volt. A Bács-Kiskun Megyei Állategészségüpi és Élelmiszer Ellenőrző Államat igazgatója, dr. Kovács Gyula ezt, mint a legfntosabb tényt közölte, hozzátée mivel megyénk déli határa egyik n országhatár is, az élőállat- és húte őrt szempontjából kiemelt jelentőségű a járványmentesség megőrzése. Az állomás feladata, hogy rendszeresen ellenőrzik azt a hat megyei élelmiszergyártó üzemet, ahonnét az EGK-ország k’>ae portálnak. Az importőrök negyedévenként küldenek állaton sokból álló bizottságot a .r as körülmények vizsgálatár A múlt esztendőben — a kiset észrevételektől eltekintve — minde it redben találtak, s így az sportban emiatt nem volt fenne adá' Az élelmiszer-ellenőrzés 1988. évi tarasztalé kedvezőtlenebbek az egy évvel korábbinál: a csaknem három év mintának tíz százalékát találták i íbásnak. Becsaptak bennünket jó néhány élelmiszerrel — fogalmaz dr. Kovács Gyula. — A sütőipari termékek egy része tömeg-, térfogat- és zsírhiányos volt, a húskészítmények több vizet és sót tartalmaztak, mint amit a szabvány előír, a száraztésztákhoz kevesebb tojást — elsősorban az Akasztói Béke Tsz készítményeire volt ez jellemző! használtak, az alkoholos italok pedig nem kevésszer a címkén feltüntetett értéknél kisebb szeszmennyiséggel kerültek forgalaikomUvá. A tej szárazanyag- és zsírhiányát is többször kifogásolták az ellenőrök. Megjegyeztem, hogy olyan rossz minőségű tejet, mint amilyet Kecskeméten forgalomba hoznak, az országban még sehol sem ittam. E megállapításban dr. Kovács Gyulával is megegyeztünk, de a megyeszékhely tejüzemének mentségére hozzátette: kétszer annyi tejet dolgoznak fel, mint az eredeti kapacitásuk, s ez „meglátszik” a minőségen. Ez bizony sem vigasz, sem mentség nem lehet. Egyébként azért az árért, amit kérnek egy liter tejért, a vásárlók elvárják a jó minőséget. A megyei állomás a múlt év második felétől vizsgálja a tápok minőségét is. Az adatokból egyértelműen kitűnik, hogy a legrosszabb minőségű tápot a Bács-Kiskun Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat készíti. Az első félévhez képest még egyszázalékos visszaesés is van tápjaik minőségében, s így a második félévben már a minták 54,7 százalékát kifogásolta a megyei állomás. A téeszek és állami gazdaságok által készített tápok minősége viszont fél év alatt 38 százalékkal javult, de így is 42 százalékos a nem megfelelő minőségű készítmények aránya. Leginkább — a kifogásolt minták 20 százalékában — a nyers fehérje hiányzott a tápokból, de gyakran előfordult, hogy kevesebb ásványi anyagot tartalmaztak, sőt mikrobiológiai szempontból is emelkedett a kifogásolt készítmények száma. A vizsgálatokért csak abban az esetben kell fizetni (ez büntetésként is felfogható) a gyártóknak, ha a minőség nem megfelelő. Természetesen a megyei gabonaforgalmi vállalaté a nem nagy dicsőséget jelentő első hely: hárommillió-ötszázezer forintot fizettek, többet, mint az állami gazdaságok és téeszek együtt. A minőségileg hibás tételeket olcsóbban kell(ene) árusítaniuk a sor(Folytatás a 2. oldalon) i Eladták a boltunkat „Tudja, mit mondanak a faluban? Már a boltban is ezzel fogadtak: no, szépen bánnak veletek! Nem elég, hogy odaadtátok a földet, már azt a kis boltot is elveszik tőletek!” (Szentkirályi riportunk a 3. oldalon) (Straszer András felvétele) TERMELŐSZÖVETKEZETI VEZETŐK TANÁCSKOZÁSA A belső reformokról demokratikusan döntsök Nyers Rezső felszólalása A Szabolcs-Szatmár Megyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének szervezésében négynapos tanácskozás kezdődött kedden Budapesten, a TOT oktatási központjában, a szövetkezeti gazdálkodás időszerű kérdéseiről. Az első napon Villányi Miklós pénzügyminiszter a monetáris politikának a szövetkezetekre gyakorolt hatásáról beszélt. Elmondta: a pénzügyi és más gazdasági szabályozók, az árak, a bérek módosítása, a társasági törvény életbe lépése, valamint a megújuló export-import gazdálkodás következtében várhatóan már az idén a mezőgazdasági nagyüzemek is érzékenyebbé válnak a piaci hatásokra. A pénzügyi intézkedések a szövetkezetek versenyképességének javítását szolgálják — hangoztatta miniszter, és bejelentette, hogy a mezőgazdasági termelés ez évi finanszírozására, a tavalyi 15 milliárd forinttal szemben, 15-18 milliárd forint úgynevezett „zöldhitelt” folyósít a bankrendszer. A hitelek nagy részéhez váltó útján juthatnak a gazdaságok. Az értékpapír leszámítolási idejét 180 napnál hosszabb időtartamban állapították meg. A tanácskozáson felszólalt Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter is, aki a gazdasági reformfolyamatokról szólt, és külön kitért a mezőgazdasági szövetkezetpolitika egyes kérdéseire. Rámutatott: a gazdaság stabilizálásában jelentős a szerepe az élelmiszergazdaságnak, ám az ágazat tennivalóit a változó feladatokhoz kell igazítani. Szükség van a szövetkezeti tulajdon reformjának gyorsítására, hogy erősödjön a tagság vagyonérdekeltsége. Fontos azonban, hogy a belső reformok végrehajtásáról a szövetkezetekben demokratikusan döntsenek, a gazdálkodásban tovább nőjön az önállóság. Olyan tőkeáramlás a kívánatos, amely jobban összekapcsolja a nagyüzemet és a kisgazdaságot. A gazdálkodás menetében az állami gazdasági és a szövetkezeti tulajdonformák között is közeledésre van szükség. A kisgazdálkodási forma alkalmazását általában ott kell szorgalmazni, ahol annak idején túlságosan erőltették a nagyüzem kialakítását, holott ehhez a természeti feltételek kedvezőtlenek voltak Az ilyen helyeken az újonnan kialakuló kisüzemekre kell ráépülnie a termelő, ellátó, illetve beszerző típusú szövetkezetnek. (MTI) NÉPFRONTPROGRAM A GAZDASÁGNAK Kritikai javaslatok nélkül Vita az országos előterjesztésről A Hazafias Népfront Országos Titkársága tavaly decemberi ülésén megvitatta az országos elnökség gazdaságpolitikai bizottságának a követendő gazdaságpolitikai alapelvekre vonatkozó javaslatait. Az álláspont kidolgozásának fontos lépése, hogy a tervezetet szakmai, társadalmi bizottsági és területi népfrontszervezetek is megvitassák. Ennek megfelelően tegnap Kecskeméten, a Hazafias Népfront Bács-Kiskun Megyei Elnöksége mellett működő gazdaság- és településpolitikai társadalmi bizottság ülésén szerepelt az alapelvekre vonatkozó előterjesztés. A HNF gazdaságpolitikai bizottsága szükségesnek véli, hogy az ország gazdasági vezető szervei megegyezésre jussanak egy konzisztens, reális, tartósan követhető gazdaságpolitika fő elemeinek tekintetében. Az előterjesztés e tényezőkre vonatkozóan tesz javaslatot. A Zala Júlia közgazdász vezette szakértői csoport által készített, tegnap megvitatott tanulmány foglalkozik a követendő gazdaságpolitika jellegével, céljaival, korlátaival, valamint a gazdálkodás régi és új feltételeivel (például a tulajdonviszonyok átalakításával). A majd’ négyórás vitából kiderült, hogy az előterjesztést a megyei bizottság tagjai nagyon eltérően ítélik meg. A hozzászólók egy része szerint a program nem alkalmas arra, hogy a Hazafias Népfront kiálljon vele tagjai elé és maga mögé tömörítse az embereket. Leginkább azzal vádolták: túl általános, nincs egységes koncepciója és kevés benne a javaslat. Dr. Négyessy László megyei ügyész egyenesen „összeollózottnak” minősítette, és úgy vélte, nagy hiba, hogy a népfront társadalompolitikai program nélkül próbál gazdasági alapelveket megfogalmazni. Mások ellenben úgy ítélték, hogy számos jó gondolatot tartalmaz az anyag, hiányzik viszont ezek kibontása, magyarázata, annak az eszközrendszernek a felvázolása, amelyekkel mindezek a javaslatok megvalósíthatók. Többen vitatták az előterjesztés egyes megállapításait, például azt, hogy azonnali kibontakozást segítő gazdaságpolitikát kell kialakítani, illetve támogatni. Figyelembe véve mai helyzetünket kezdve az adósságszolgálattól egészen a teljesítmény-visszatartásig) ezt nem tartották megvalósíthatónak. Tóth Ferenc, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője az anyag nagy gondolatának nevezte, hogy a belső piac élénkítését is felveti, amelyről az utóbbi években a gazdaságirányítás mintha megfeledkezett volna. Dr. Uj Zoltán ügyvéd, a HNF Országos Tanácsának tagja, hozzászólásában felvetette, hogy egyes részterületeken érdemes lenne az alternatív szervezetek véleményét, tanulmányait is figyelemmel kísérni, megvizsgálni, van-e ezekben hasznosítható, jó javaslat. Példaként említette a Magyar Demokrata Fórumnak a mezőgazdasági reformmal kapcsolatos elképzeléseit. Dr. Uj Zoltán szerint egyértelműen igennel kell válaszolni arra a kérdésre, szüksége van-e a Hazafias Népfrontnak önálló gazdaságpolitikai alapelvekre. A felszólalók többsége végül is nem annyira az előterjesztéssel, mint inkább a jelenlegi gazdaságpolitika aktuális gondjaival, kérdéseivel foglalkozott, így végeredményben a fórum ugyanabba a csapdába esett, mint maga az alaposan megbírált programtervezet: új, távlati, egységbe foglalt javaslatok megfogalmazása helyett a résztvevők mostani állapotaink kritizálására szorítkoztak. Az ülésen elhangzottak összegzését a megyei gazdaság- és településpolitikai társadalmi bizottság eljuttatta az országos titkársághoz, amely várhatóan még januárban megtárgyalja a HNF Országos Tanácsa elé terjesztendő anyagot. M. Á. Alkatrészhiány nehezíti a téli gépjavítást Megyénkben, mint az egész ország valamennyi mezőgazdasági üzemében, megkezdték az erőgépek és a hozzájuk tartozó különféle munkagépek javítását A Kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezetben is már decemberben átvizsgálták a gépállományt, és hozzáfogtak a szükséges anyagok beszerzéséhez. Sajnos, nagyon sok alkatrész hiánycikk. A tsz évente mintegy 10-11 millió forintot költ a gépek karbantartására és alkatrészekre. A 35 erőgépet és az egyéb munkagépeket, valamint a tizennégy tehergépkocsit tizenhét szerelő javítja. A munka jó része a téli időszakra esik, ekkor a traktorosok is besegítenek, így március elejére, a tavaszi munkák kezdetére, ütemterv szerint a szükséges gépek újra munkába állhatnak. T. S. SZÉTVÁLIK A HITEL- ÉS SZOCIÁLPOLITIKA A lakásépítés és -vásárlás új támogatási rendszere Megváltozott január 1-jétől a lakásépítés és -vásárlás támogatási rendszere. A pénzintézetek — az OTP mellett a kereskedelmi bankok is — az idén már piaci kamatokkal nyújtanak kölcsönöket. Az állami támogatás az új rendszerben nem a kamatokhoz, hanem a törlesztésekhez kapcsolódik. A változásokról Székely István, a Pénzügyminisztérium lakáspolitikai osztályának vezetője tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondta: mindez a pénzügyi rendszer továbbfejlesztése, az egységes pénzpiac megteremtése miatt vált szükségessé. Korábban a lakásépítésre és -vásárlásra nyújtott hitelek szociálpolitikai szempontokat szolgáltak, a piaci viszonyok nem érvényesültek. A Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank képviselői a lakáshitelezéssel foglalkozó pénzintézetek bevonásával megállapodtak az induló kamatszintben, amely jelenleg 18,5 százalék. (Ezen felül a bankok évi 1 százalékos kezelési költséget is felszámítanak.) Törlesztési támogatás A korábbi kedvezményes kamatot kiemelt törlesztési támogatás helyettesíti. Ez azt jelenti, hogy a piaci kamattal felvett kölcsön törlesztőrészletének bizonyos — a gyerekszámtól függő — hányadát az adós helyett a költségvetés fizeti.vagy gyermek esetén a támogatás mértéke a törlesztőrészlet 40, kettőnél 70, három és több gyermek esetén 80 százaléka. Ez azonban csak a törlesztés első öt évére vonatkozik. A második öt évben a támogatás e százalékértékek fele, vagyis 20, 35, illetőleg 40 százalék. A harmadik öt évben a támogatás mértéke egységesen 15 százalék. A törlesztési támogatások a kölcsönfelvételektől számított 15 év után megszűnnek. A támogatott kölcsönök maximális összege egygyermekes családok esetében 300 ezer forint, kétgyermekeseknél 400 ezer, három- és többgyermekeseknél pedig 500 ezer forint. Ez az úgynevezett garantált kölcsön, amelynek folyósítását nem tagadhatja meg a bank. A lakásépítő, -vásárló gyermektelen családok öt éven keresztül a törlesztés 30 százalékát kapják kedvezményként. Ezt követően 10 éven át a kedvezmény 15 százalékos. Ugyanilyen mértékű kedvezmény jár a gyermekes családoknak arra a hitelösszegre, amelyet a garantált kölcsön összegén felül vesznek fel. Ennek a hitelnek nincs előírt felső határa, összegét a bank pénzügyi lehetősége^lletőleg a hitelt igénybe vevő hitelképessége határozza meg. A törlesztési támogatást igénybe ( Folytasd.ífaS.Qiliit MAGYAR—NSZK KORMÁNYKÖZI MEGÁLLAPODÁS Munkavállalási szerződések Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke és Hans Alfred Steger, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete megállapodást írt alá kedden Budapesten a vállalkozási szerződések keretében dolgozó magyar munkavállalók NSZK-beli foglalkoztatásáról. A jövőben 2500 magyar munkavállaló kaphat az NSZK-hatóságoktól munkavállalási engedélyt olyan esetekben, amikor a két ország vállalatai között létrejött vállalkozási szerződés alapján történik a foglalkoztatás. A megállapodás révén a korábbi időszakhoz képest kedvezőbb lehetőséget kapnak a magyar és a nyugatnémet vállalatok a létszám növelésére, az engedélyezés pedig egyszerűbbé válik. * * * Marton Tamás, az ÁBMH nemzetközi kapcsolatok főosztályának vezetője az MTI munkatársának elmondotta: a kedden aláírt dokumentum az első kormányközi megállapodás, amelyet hazánk tőkés országgal kötött a vállalkozói szerződések alapján külföldön dolgozó magyar munkavállalók foglalkoztatásáról. Jelenleg 1700 magyar szakember dolgozik az NSZK-ban vállalati szerződések alapján. A megállapodás értelmében már az idén 800-zal több dolgozót küldhetnek ki a magyar vállalatok. A lehetőséggel valószínűleg élni is fognak. A tapasztalatok szerint a magyar vállalatok 2500-nál is több szakembernek adhatnának az NSZK-ban munkát, mivel jelentős a megrendelő cégek igénye. Az egyezmény eredményeként egyszerűsödik az NSZK-beli munkavállalói engedélyek kiadása. Ezentúl német munkaügyi szervek a munkavállalói engedély kiadását nem teszik függővé az adott városban élő munkanélküliek számától. Korábban ugyanis, ha a körzetben sok volt a munkanélküli, nem engedélyezték a külföldiek foglalkoztatását. A magyar vállalatok NSZK-beli partnereikkel eddig túlnyomórészt különböző szerelési munkákra, építészeti feladatok elvégzésére és számítógépes programok készítésére kötöttek szerződést. Várhatóan az idén is hasonló munkákra keresnek magyar vállalkozókat az NSZK-beli cégek. .. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal hasonló kormányközi megállapodás megkötését kívánja kezdeményezni a jövőben más tőkés országokkal is. (MTI)