Kiskunmajsa - Kunsági Hírlap, 2011 (2. évfolyam, 2-52. szám)

2011-05-20 / 20. szám

2011. május 20. Hiteles, tárgyilagos­aí és hülyének néz - mi az? ! • Csapó Árpád kunsagihirlap@gmail.com Nem könnyíti meg az olvasó helyzetét az önkormányzat hivatalos kiadványa. Múlt heti lapszámunkban, mivel rendkívül fontos információ­ról volt szó, címlapon hoztuk a hírt, hogy felfüggesztették azt az energetikai pályázatot, aminek előkészületeit épp hogy megkezdte a város (Kun­sági Hírlap 11./19.). Az önkor­mányzati kiadvány heti száma is címlapján foglalkozik az energetikai pályázattal, na­rancssárga betűkkel hirdeti. Épületenergetikai korszerűsí­tésre készül a város. Most akkor mit gondoljon az olvasó? Azt, hogy elindult a szokásos pályázati mechaniz­mus, aminek végén megtörté­nik majd a pályázat beadása - ahogy azt az önkormányzati kiadvány sugallja -, vagy eset­leg azon kezd el gondolkodni, hogy ugyan miért kellett 8,4 millió forintos tervezői szer­ződést kötni akkor, amikor az energetikai pályázatot felfüg­gesztették? Mindkettőben van igaz­ság. A tervek elkészítésével lépéselőnybe kerülhetünk, ha ismét megnyitják a pályázatot (feltéve, ha használható tervek készülnek, ehhez lásd Terbe Zoltán helyzetfelmérését, Energetikai elképzelések, KH. 11/19.). Ezt nem lehet tudni, a Nemzeti Fejlesztési Ügynök­ség is azt válaszolta lapunk­nak, hogy akkor fog ismét élni ez a pályázati lehetőség, ha a pályázatok elbírálását követő­en marad még forrás. Ennek nincs túl nagy valószínűsége, ha igaz az a nem hivatalos for­rásból származó informáci­ónk, hogy másfélszeres igényt regiszráltak a rendelkezésre álló keretösszegre. Az új energetikai pályáza­tok meg más területet vesznek célba: Bencsik János, a Nem­zeti Fejlesztési Minisztérium klíma és energiaügyekért fele­lős államtitkára a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstu­dományi Karán Budapesten arról beszélt (forrásunk a fidesz.hu weboldal volt), hogy júniusban két új pályázati konstrukció indul várhatóan: “az egyik az 1992 előtt épült családi házak korszerűsítését, a másik új épületek energia­hatékony megoldásait támo­gatja”. Mindezek ellenére termé­szetesen elképzelhető, hogy a város számára kedvező pályá­zatot ismét kiírják, ekkorra a tervek készen állnának. De el­képzelhető az is, hogy a tervek hiába készülnek el több mint 8 millió forintért, kidobott pénz lesz az ablakon. Történhet így is. Történhet úgy is. A baj az, hogy az önkor­mányzati kiadvány csak az egyik lehetőséget mutatja be (és erről egészen biztos, hogy a szerkesztését végző hölgy tehet a legkevésbé), arról egy szót sem szól, hogy amit a címlapon kiemelt hírként hoz, tulajdonképpen és pillanat­nyilag csupán egy álom, mert a pályázat fel van függesztve. Ciki lett volna úgy beszá­molni a szerződés aláírásáról, hogy közben ez az információ ott szerepel mellette? Nem, mert előre kell gondolkodni. Végtelenül, mert a megválto­zott helyzet miatt illett volna újratárgyalni az elképzelést, utánajárni és tájékoztatni a döntéshozókat az új fejlemé­nyekről. De a legcikibb mégsem ez. Hanem az, hogy az önkor­mányzat hivatalos kiadványa úgy tesz, mintha minden a megszokott mederben folyna, s elhallgat egy lényeges infor­mációt: félrevezeti, félreinfor­málja a város lakosságát. Azt követően, hogy a kiadvány el­ső számában Faludi Tamás polgármester azt határozta meg az önkormányzati kiad­vány céljaként, hogy a lakos­ság hitelesen, tárgyilagosan, első kézből kapjon informáci­ót, “mert az ilyenfajta hiteles tájékoztatás hiányzik Kiskun­­majsán ”. Szerencsére valóban hiány­zott. Eddig. De már nem, mert igen, meg­csinálták. Egyetlen feladat maradt csupán vissza: megmagyaráz­ni a lakosságnak, hogy miért nézik hülyének. Jónyer István, Klampár Tibor és Gergely Gábor Marsány Május 28-29-én rendezi meg a kiskunmajsai Hunor Sport­egyesület Asztalitenisz Szak­osztálya, a Bács-Kiskun Me­gyei Asztalitenisz Szövetség és a Kiskunmajsai Asztalitenisz Club az I. Bognár Imre Nem­zetközi Utánpótlás és Senior Versenyt a Széchenyi sport­csarnokában. Nevezni lehet még május 26-ig a szervezőknél akár kül­földi állampolgároknak is: Busi Lajosnál (30/857-4980), Ambrus Ferencnél (70/450-3430) és Rigó Endrénél (30/911-5411), utánpótlás cso­portba 500,-Ft, Senior korosz­tályba 1000,- Ft ellenében. A versenyek mindkét na­pon 9.30-tól kezdődnek, május 28-án az utánpótlás fiú és lány, egyéni illetve páros versenyek kerülnek megrendezésre. A nap sztárvendégei Soltvad­­kertről az Ambrus testvérek, Krisztina, Beáta és Tímea lesz­nek, akik több európai- és vi­lágversenyen szerepeltek kivá­lóan, extra ligás játékosok. Május 29-én a Senior kate­góriában mérik össze ügyessé­güket a versenyzők, a nap sztárvendége a három világ­bajnok asztaliteniszező, Jónyer István, Klampár Ti­bor és Gergely Gábor lesz. A szervezők közönségta­lálkozót is tartanak sztárvendé­geikkel vasárnap 15 órától, ak­kor lehet személyesen talál­kozni a világbajnokokkal. A versenyekre, a közön­ségtalálkozóra a belépés in­gyenes. Kunsági Hírlap kunsagihirlap.hu Lépéskényszerben az idegenforgalom (Folytatás a címlapról) KH: ...Ez minek köszönhető? VR: Egyre többen fizetik be a vendégek után az idegenfor­galmi adót, egyre többen je­lentkeznek be és válnak hiva­talossá. Ez azért fontos, mert minden befizetett adóforint után az állam 1,5 forint támo­gatást ad. Bevétel szempont­jából tehát a város nem érezte meg a válságot, de ez a Pol­gármesteri Hivatal munkatár­sainak köszönhető elsősor­ban, akik folyamatosan kiér­tesítették a háztulajdonosokat a fizetési kötelezettségeikről. Azokról a szolgáltatókról pedig, akik nem hivatalosan működnek, nem adunk sem­milyen információt a vendé­gek számára, így ők verseny­­hátrányba kerülnek. KH: A térségen belül mi érdek­li leginkább a vendégeket? VR: A fő turisztikai attrakció egyértelműen a fürdő. Kistér­ségi szinten a különböző programok, rendezvények, látnivalók, valamint egyre többen látogatnak el a kerék­párúton Bugacra, valamint a Kiskunsági Nemzeti Park területén található tartós szeg­fű tanösvényhez is. KH: Várhatóan ősszel születik meg a turizmus törvény. Ez hogy fogja érinteni a tourinform hálózatot? VR: Valószínűleg az új pályá­zati lehetőségek, a Turisztikai Desztináció Menedzsment, a TDM kapcsán lesz érintve a tourinform hálózat. Az orszá­gos tendencia ugyanis azt mu­tatja, hogy a már megalakult TDM-ek a tourinform irodák­kal működnek, függetlenül at­tól, hogy a pályázati felhívás­ban turisztikai információs iroda szerepel. A tourinform irodák hálózata ugyanis olyan értéket képvisel, amitől elte­kinteni nem lenne indokolt szakmailag. KH: Mi a különbség egy már működő tourinform iroda és egy újonnan létrehozott információs iroda között? VR: Egy működő tourinform iroda olyan értékekkel ren­delkezik, ami tulajdonképpen kívülről láthatatlan. Hálózat­ként minden hazai és külföldi Magyar Turizmus Zrt. képvi­seletén, kiadványban névvel címmel, elérhetőséggel szere­pel, így a külföldiek bizalom­mal térnek be az irodákba. Egy új hálózatot ilyen szintre hozni nagyon sok pénz és idő, ugyanezt a bizalmat kiépíteni szintén. A hálózati részvételben ráadásul kedvezmények is vannak. A mi irodánk is több­ször vett már részt olyan kiál­lításokon, ahol a Dél-alföldi Regionális Marketing Iroda standján kedvezményesen kaptunk helyet, ami nyilván költséghatékonyabb, mint a saját stand bérlése. Ez érvé­nyes a kiadványainkra is, nem beszélve a szolgáltatóink ré­szére biztosított adatbázisról, kiadványokról, melyek szin­tén kedvezményes árban fut­nak az összefogás miatt. Ezt újra kiépíteni a nulláról, igen sok időbe és pénzbe kerülne. KH: Ha egy város önállóan hozna létre egy önálló irodát sa­ját erejéből, mikorra tudna be­kapcsolódni a turisztikai vérke­ringésbe? Van reális esélye egy Majsa nagyságú kisvárosnak ugyanolyan szinten működő iro­da létrehozására, mint egy már jól prosperáló tourinform iroda? VR: Ugyanazokkal a lehető­ségekkel nem tud bekapcso­lódni, egy jól működő, felépí­tett hálózatot lecserélni na­gyon sokba kerülne, ráadásul ha megfigyeljük a már kiala­kult TDM szervezeteket, ak­kor látszik, hogy a tourin­­form-hálózat adta lehetősé­gekkel élnek tovább, tourin­form irodákkal működnek. Nem véletlen, hogy a Tu­rizmus Zrt. minőségi kritériu­mok alapján tart bent irodákat a hálózatában. Éppen a múlt heti tourinform találkozón hangzott el, hogy a jövőben is nagyon odafigyelnek arra, hogy azok, akik ebben a háló­zatban vannak, úgy éreznék, hogy az értékek mellet kihí­vás ide tartozni. KH: Hány iroda van ma Ma­gyarországon? VR: Jelenleg 143. KH: Mennyire könnyű bekerül­ni? VR: Első körben könnyű, egy szerződést kell a fenntartónak kötni a Turizmus Zrt-vel. Bent maradni a hálózatban, már sokkal több munka. Elérni bi­zonyos eredményeket, és ott lenni a kitűnő irodák között, az pedig még több munka. KH: Visszakanyarodva a TDM- hez. Mit jelent az egyes szolgál­tatóknak a TDM-hez való csatla­kozás, mit jelent a marketing, a megjelenés szempontjából? VR: A belépett szolgáltatók­nak a pályázati részvétel ter­mészetesen kötelezettségek­kel is jár, ez vonatkozik mind a tagokra, mind az önkor­mányzatokra. Önerőt kell fel­mutatni, és a rendszert is fenn kell tartani 2+5 éven keresz­tül, ezért ezt csak akkor lehet elkezdeni, ha a csatlakozók szándékai komolyak. A TDM-be belépő szol­gáltatóknak természetesen a marketing az elsődleges, de a kiadványokban, vagy kiállítá­sokon való megjelenés az mindig egyeztetés kérdése, hogy adott esetben mi, men­­nyibe kerül. Ez a TDM-en be­lül csapatmunka, ami hosszas, szakmai, több emberes gon­dolkodást kíván a szolgálta­tók, az önkormányzat, a civil szervezetek között. KH: Milyen visszajelzések van­nak más TDM szervezetekről? VR: Elsősorban pozitív vis­­­szajelzéseink vannak, ahol ed­dig volt tourinform iroda, és az aktívan dolgozott, ott nem volt nehéz áttérni egy TDM szervezetben való gondolko­dásra. Ők könnyebben tudnak pályázni, meg kell nézni pél­dául Salgótarján, Pécs, Hajdú­szoboszló gyönyörű kiadvá­nyait. Tehát ahol eddig a turiz­must komolyan gondolták, ott szép eredményeket tudnak felmutatni. Viszont azok, akik a hosszútávú financiális kérdé­seket nem tudták rendezni a megalakulásukkor, ott nem ilyen egyértelmű a helyzet. De legalább léptek. Ugyanis, aki most nem lép, annak hos­­­szútávon nem eredményei lesznek, hanem veszteségei. KH: Ez mennyire fenyegetheti a majsai idegenforgalmat? VR: A Dél-alföldi Régióban negyedik helyen szerepel Kiskunmajsa a kereskedelmi vendégéjszakák alapján. Több mint 70.000 vendégéjszakánk van, csak Gyula, Szeged, Kecskemét előz meg bennün­ket. Ez a szám évek óta stabil, de ahhoz, hogy ez megmarad­jon, tenni is kell. Nem elég a vendéget fogadni, itt is kell tartani, hogy visszajöjjön, és magával hozza a családját, a barátait.

Next