Kiskunmajsa - Kunsági Hírlap, 2013 (4. évfolyam, 1-51. szám)
2013-08-02 / 31. szám
Kunsági Hírlap A kecskeméti kiállításon kiderült: az egykori repülőgépek maradványait még ma is használják itatóként, WC ajtóként, pálinkafőzőként, szőlőkaróként, papucsként Magyarországon mintegy kétezer repülőgép zuhant le vagy hajtott végre kényszerleszállást a világháborúban, amelyekből úgy ötven került víz alá a Balatonba vagy valamelyik folyóba érkezve. A gépekkel és személyzetükkel a hadi roncskutatás foglalkozik, Bács-Kiskun megyében a bajai Magyar Roncskutató Egyesület és több más csoport, de segítségükre vannak a múzeumi szakemberek is, mint például a Kecskeméti Katona József Múzeum kutatója, Pánya István, aki több alkalommal is ellátogatott Kiskunmajsára a Kígyóson 1945. január 21-én kényszerleszállást végrehajtó B-17-es emlékeit keresve. A látogatások eredményeképp Kiskunmajsa is bekerült a kecskeméti Cifrapalotában július 26-án nyílt kiállítás anyagába, amely a második világháborúban a Bács-Kiskun megye területén lezuhant, kényszerleszállást végrehajtott repülőgépek maradványait mutatja be korabeli újságcikkek, fényképek, jelentések, személyes iratok és egykori titkos katonai dokumentumok kíséretében, de emellett az érdeklődők megismerhetik a Duna aknásításának és aknamentesítésének történetét, valamint a bajai híd elleni 1944. évi légitámadások következményeit is. A különböző méretű roncsdarabokat elég nehéz fejben repülőgépnek összeállítani, különösen, ha nem tudjuk, hogyan is nézett ki a B- 17-es, a B-24 Liberator, a P-38 Lightning, ezért a gépeket maketteken is bemutatják. A kiállításon azt is megtudhatják az érdeklődők, mi minden készült a megyében földet ért reülőgépekből. Az közismert, hogy a majsai (illetve kígyósi) gépből permetezőgép, vödör, hólapát, kerítésajtó, kutyaól készült, és hogy az ejtőernyőből menyasszonyi ruha. Az már kevésbé, hogy másutt a vécé ajtaját készítették az ott lezuhant roncsból, vagy éppen a bikaitatót, szőlőkarót. Egy Il-2-es motorjának hengersorából virágtartó készült, egy B-17-es félbevágott oxigéntartályából bikaitatót készítettek, egy másikban pedig még ma is pálinkát főznek. A kerekeket is felhasználták a leleményes helyiek, a gumiabroncsokból általában papucsokat készítettek. Pánya István kiskunmajsai látogatásának köszönhetően újabb dokumentumokkal bővült a “majsai amerikások” anyaga: a kutató felvette Facebookon a kapcsolatot az egykori pilóta, Victor Prescott lányával, aki újabb adalékokkal szolgált az amerikai legénység hazatéréséről, és eddig ismeretlen fotókat is küldött a kiállítás részére. A majsai repülősök története azért is különlegesnek számít, mert a Magyarországon földet ért világháborús gépek személyzetéről nagyon keveset lehet tudni, több ezer katona sorsa a mai napig tisztázatlan. A kecskeméti kiállítást követően a majsai anyag az új dokumentumokkal tudomásunk szerint a Konecsni György Helytörténeti Gyűjteménybe kerül, így aki most nem tud ellátogatni a Cifrapalotába, később Kiskunmajsán is megtekintheti a kiállítás majsai vonatkozású részét. Törött szárnyakon: Bepillantás a bács-Kiskun megyei II. világháborús repülőgéproncsok világába. A Kecskeméti Katona József Múzeum időszaki kiállítása: Cifrapalota (Kecskemét, Rákóczi út), október 13-ig látogatható. . Massai kényszerleszállás: újabb emlékek a világháborús amerikai repülőgépkl immak m B*17 és Ml Ml illetve P>38 kísérő vadász indult a schwechtati olajfinomító és lobau ellen. A 44 - 6199 jelzésű ,$ky Wö Í ír név* 84*5 bombázó találatot köpött Bécs felett, és a kötelékből kiválva kelet felé, a szovjetek által már elfoglalt területekre igyekezett. Kiskunmajsa déli részén, Kígyóspusztán dr. Papp Antal állatorvos tanyája mellett a vastag hőrétegen hasra szállt le. A tizfős legénység sértetlenül szállt ki a gépből. A környékbeli tanyák népe barátságosan fogadta az úriemberként viselkedő amerikaiakat. A repülősöket később a szovjetek visszajuttatták nyugatra. 1986-ban és 1992- ben visszalátogattak Magyarországra, és találkoztak egykori jótevőikkel A repülőgépet a földet érés után azonnal elkezdték széthordani. A fémdarabok kerítésként, az ejtőernyők darabjai pániahulatként, esküvői ruhaként maradtak fenn Személyzet / Cra i Victor Prescott pMta / p&t Jacob L Grimm mascepHolarst ski Jack ft. Braille navigátor / mgmr Iva» E Somáaoborit xwHtótimteáit Bemnart T. Boraten («Sétoti mérnök / gor tömés H. Gray »vte / t»nr charts K rádiós / rarki wi ttot «•nnetfr J. Caspar gdmbldvést / W sr»r«r 8itty G. CrorxtaU iavte > 6U«re Antiar C £. Shepherd (areWövést / lat p.'h Uráliit »»tlgilöT .1 KI? i.t ráUd.i lívó „irodr.jáf*»»" Art BratS» 'oIíícb fa* ibe mw«IU»8«7 P,l<,lftfóU,ib<U kéwftett felvitel ctjy bomfcbMríil; Ulhatűk » hulló bunttok Phx* «»Un hw tbc cncMl <rfth» 8-17 toriét 3 bomb run - not.m ito bomb* »tW*9 Victor PrcBCuU 3 „Sky Wtlf H* p»AI*fi»lk<b!bri> «War *Vic' PfMxMl;»cútU's seol of' Sh» WoK B* msasm kunsagihirlap.hu 2013. augusztus 2. MNK Tájidegen növények a Kiskunságban: irtják Csaknem 800 millió forint uniós forrásból távolítják el a tájidegen, agresszíven terjeszkedő növényfajokat a Kiskunsági Nemzeti Parkból. A két éven át tartó projekt során gyomlálnak, kaszálnak, legeltetnek, kivágnak, néhol a legvégső esetben, növényvédelmi szakemberek segítségével kenéssel, vagy pontszerű szórással, célzottan vegyszereznek, így hoznak létre a nemzeti parkban tiszta magterületeket. De miért van szükség ezeknek a fajoknak a kiirtására, ha annyira otthonosan érzik magukat, hogy még agresszíven terjeszkednek is? Azért, mert felfalják az eredeti flóra élőhelyeit és kiszorítják az őshonos növényeket a homokterületekről: a sokszínű táj, a boróka, árvalányhaj, naprózsa, és az egész világon csak itt előforduló tartós szegfű helyett egysíkú gyommezők alakulnak ki. A munkálatok a Fülöpházi homokbuckákat, az Ágasegyháza Orgoványi buckákat, a Bugaci ősborókást, valamint a Kéleshalmi homokbuckákat érinti mintegy 2200 hektár területen. És mely fajokat szeretnék kiirtani? Az ártereken a gyalogakác, míg a homokterületeken a selyemkóró, más néven vaddohány eltávolítása a legfontosabb. Ez utóbbi Bács-Kiskun-, Tolna-, és Jász-Nagykun- Szolnok megyében a legelterjedtebb, s kaszálással, gyomlálással vagy legeltetéssel kiirthatatlan. A gyökere olyan anyagot termel, amely után számos gabona és más növény nem képes életben maradni. Az egyik legrégebbi tájidegen inváziós növényfaj hazánkban az akác, a legújabb pedig az igen veszélyes kaukázusi medvetalp, amely már a Kiskunságban is felbukkant, és súlyos, égési sérüléshez hasonló bőrirritációt okoz. (MTI / KH I Csólyospélésért< Csólyospálos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete tavaly év elején „Csólyospálos Községért” kis tüntető címet alapított azzal a céllal, hogy a helyi közösség szolgálatában kiemelkedő érdemeket szerzett személyeket, csoportokat méltó elismerésben részesíthesse, valamint személyüket és cselekedeteiket megfelellőképpen értékelve állíthassa példáiként a jelen és az utókor elé. A díjazásra második alkalommal a július 27-én megtartott Nyári Birkapörköltfőző Fesztiválon került sor, amikor a Képviselő-testület nevében Lezsák Sándorral, az Országgyűlés alelnökével közösen lehetőségem nyílt id. Kapás Ferencnek, a Kunsági Szakszövetkezet nyugalmazott elnökének átnyújtani a kitüntetést, aki értékteremtő munkájával, kiemelkedő vezetői tevékenységével nagymértékben hozzájárult a község gazdasági fejlődéséhez, közéletének alakításához, jó hírnevének öregbítéséhez. Feri bácsinak ezúton gratulálok a kitüntetéshez, további életéhez pedig jó egészséget kívánok. Á. Fúrús János polgármester A remekes szűcs kiállításával nyitották a Móra-emlékévet Kiskunfélegyházán megkezdődött a Móra-emlékév programsorozata. Elsőként Móra Ferenc édesapja, a 100 évvel ezelőtt elhunyt szűcsmester, Móra Márton előtt tiszteletére tartottak emléknapot. A résztvevők jelképesen a bölcsőtől a sírig bejárták a család életéhez kötődő helyszíneket emlékezve a neves fiú és a szeretett apa életére, munkásságukra. A múlt szombati emlékezés a Móra-háznál indult, majd az alsó temetőben folytatódott a szűcsmester sírjánál és a Kiskun Múzeumban zárul, ahol a remekes szűcs emlékére időszaki kiállítás nyílt. Móra Ferenc édesapja alakját és mesterségét számos írásában felidézte és az olvasó bepillantást kaphat általa a szűcs mesterség rejtelmeibe is. A kiállítás Móra Mártonhoz kapcsolódóan mutatja be a félegyházi szűcsök történetét, e nehéz mesterség szerszámait és termékeit - tudtuk meg Mészáros Márta múzeumigazgatótól. A félegyházi szabók, csizmadiák, szíjgyártók és szűcsük 1766-ban kértek szabadalomlevelet a királynőtől egy közös céh alakítására és szakmájuk védelmére. 1818-ban a szűcsük kiváltak és önálló céhet alapítottak. A 19. század közepére már 160 szűcsmestert tartott nyilván a helyi céhszervezet. Az 1872. évi, majd 1884. évi ipartörvény jelentősen átalakította az iparosok érdekvédelmi szövetségeit, megszüntetve a céheket, ipartársulatok, majd ipartestületek alapítását írva elő. A félegyházi szűcsök eleget téve a törvényi előírásoknak vitték tovább mesterségüket. Móra Márton ikertestvérével, Andrással 1858-ban érkeztek Félegyházára, mint a szűcs mesterséget tanuló vándorló mesterlegények. Jászberényben születtek, inaséveiket Jászárokszálláson töltötték. Félegyházán Almási György céhmester műhelyében tanulták tovább a szakma rejtelmeit. Márton 1860-ban megkapta a szabadulólevelét, majd elkészítve a remekét, amelyet bemutatott a céh elöljáróságának. Tudását elismerték, majd a céhbe való fogadás következő lépéseként befizette a kirótt taksát, valamint lakosi jogért folyamodott a helyi tanácshoz. 1861- ban félegyházi lakos lett, a céh tagja, majd még az év őszén megházasodott, Juhász Annát vette feleségül. A kiállításon bemutatott dokumentumok alapján végig lehet követni Móra Márton munkásságát a céhben és az ipartársulatnál. Az édesapa alakját fiai írásaiból vett idézetek idézik fel. A szűcs mesterség bemutatására a Kiskun Múzeum gyűjteményében őrzött emlékeken túl a helyi mesterek is segítséget nyújtottak. Besze Péter, Fricska András családja, Kókai Etelka mellett a Kiskunfélegyházi Vállalkozók Ipartestülete kölcsönzött régmúlt idők tárgyai mellett a mai szűcsmesterség szerszámait és termékeit. A kiállítás 2013. szeptember 30- ig tekinthető meg a Kiskun Múzeumban. Szívás: A halasi trafik egy hónapig nem árulhat szívnivalót A tulaj inkább bezárt Kiskunhalason is lecsaptak a fogyasztóvédelmisek, akik próbavásárlást tartottak a Széchenyi út 29. alatt üzemelő dohányboltban. Az ellenőrzés a szokott módon történt: egy 18 éven alulit bíztak meg a bűzrudak beszerzésével. Az eladó - aki ugyan elkérte fiatal személyi igazolványát, de állítólag elnézte a dátumokat - kiszolgálta a fiatalkorút. Az üzlet tulajdonosát emiatt 100 ezer forintra bírságolták és 30 napra eltiltották a dohánytermékek árusításától. Halason egyébként valamennyi Nemzeti Dohányboltban jártak fogyasztóvédelmisek, akik augusztus a végéig folytatják a szigorú ellenőrzéseket. A többi árudában minden rendben volt, ám a visszaeső szabálysértők az üzlet bezáratásával is számolhatnak. A halasi üzletben csak a dohánytermékek árusítását tiltották meg 30 napra, de a tulajdonos úgy döntött, hogy ideiglenesen bezárja az egész boltot.