Kiskunmajsa - Kunsági Hírlap, 2021 (12. évfolyam, 1-14. szám)
2021-04-26 / 10. szám
2021. április 26. Kunsági Hírlap facebook.com/kimsagihirlap Az egyetlen boszorkányperre Kiskunmajsán 1751. szeptember 24-én került sor, amelyben egy minden valószínűséggel gyógyítóként, javasasszonyként élő személyt, a kiskunhalasi Csapó Katalint vádoltak meg boszorkánysággal. A majsai pernapnak azért van jelentősége - egyszeriségén túl -, mert a későbbi ítélethozatalhoz a Kőkúton élő Tóth Gyurka vallomását használták fel leginkább. A múlt héten olvashatták teljes terjedelmében a vallomást, amely szerint Csapó Katalin másik két asszonnyal Pünkösd után elvitte éjszaka Balota pusztára és ott háromszor kútba lógatta a 15-16 éves Gyurkát, majd elmondása szerint elszálltak vele Kisszállás pusztára, hogy ott minden csontját összetörjék, vagy alternatív lehetőségként kivegyék belőle. Tóth Gyurka, ahogy elmesélte, másnap alig tudott hazamenni Kőkútra, harmadnapra meg beteg lett a háta, majd egyre rosszabbul lett, elnyomorodott, hogy karácsony után már csak csúszni-másszon tudjon. A vallomás második részéből aztán kiderült, hogy az történt, mint számtalan más boszorkányperben. Tóth Gyurka leesett a hátára a szekérről, valószínűleg ez okozott olyan sérüléseket, ami miatt szép lassan nyomorékká lett. Mivel ez hosszabb folyamat volt, nem a balesetével kötötte össze, hanem Csapó Katalin rosszallásával, amiért megrótta őt, mivel az udvarán hajtotta keresztül a gazda disznóit. A javasasszonynak ez nyilván nem tetszett, szólt érte, és később ennek a szóváltásnak tulajdonította Tóth Gyurka a megnyomorodását - hogy saját magától, vagy ráhatásra, az megint más kérdés. A boszorkánypernek mindenesetre nem az volt a lényege, hogy racionális magyarázatot találjon bármire is, hanem éppen ellenkezőleg: a racionalitást mellőzve az irracionális történeteket használta fel annak bizonyítására, hogy ezek a boszorkánytettek valóságosak. Az ítéletet 1752 október 4-én hozták meg Kiskunhalason. Csapó Katalint (mint múlt héten említettem, ősanyámat) bűnösnek találták természetesen. “Minthogy Csapó Katalin mind jó Istenünknek, mind hazánknak törvényét megvetette, és ördögökkel s boszorkányokkal czimborálni, és szövetkezni bátorkodott, el annyira, hogy elmúlt 1750 esztendőben Pünkösd tájban Tot Gyurka nevű ifjat Balota nevű pusztán háromszor bizonyos kútban — több hobályos asszonytársaival együtt — mártogatta, annak utánna csontjait kiszedte, és nevezett Tot Gyurka ifjat tagjaiban úgy megrontotta, hogy sem nem járhat, sem maga erejével nem kelhet.” Az indoklás kitér még halasi tanúvallomásokra is: az egyik szerint 1751-ben Kováts Zsuzsánnát, Tot István feleségét kezének hirtelen lett összehúzásával, és lábairól következett leesésével megrontotta. Bobályos szavaival, ördögi segítséggel általa megrontott személyeket gyógyítni merészlett. Az ítélet: kínvallatás és hóhér Az ítélet első fokon az lett, hogy másoknak irtóztató példájára és maga megérdemlett büntetésének elvételére több ördögi és hobályos tetteinek kinyilatkoztatására hóhér által megkínoztassék, — annak utánna elevenen megégettessék, majd testének hamva vagy vízbe, vagy levegőbe vettessék. A kínvallatás A majsai boszorkányper anyaga azért is jelentős, mert megmaradt benne, milyen kínvallatásoknak vetették alá a boszorkánysággal megvádoltat, és ő milyen válaszokat adott a kínzásokra: 1.) A kínzó eszközök megmutogatásánál: Valamennyi személynek a megrontását tagadja 2.Ujjának csavarral való szorításánál: Hasonlóan mindent tagad. . \ (Az ujjcsavart a hüvelykujjra \\||/ úg, alkalmazták, hogy a vére kiserkedt az ujja hegyén, sok esetben az ujjcsontot is összetörték. 3.) A spanyol csizma alkalma 11 zásinál: Hasonlókép mindent tagad. (A spanyolcsizma két, szegekkel bélelt vaslemez volt, melyeket az alsó lábszárrra oly erővel csavartak rá, hogy sok esetben a lábszárcsont eltört. 4.) Az inniculationál (vízbe merítés, fürösztés). Boszorkányságát nem értelemben, és tagadja és azt a segédkező hajdú óta börtönben is alkalmazottkén Ép úgy tagadja és bűbájos cselekelátható, a kínvallatás eredményt, ez azonban nem nagyon ** izgatott senkit. Másodfokon, még ugyanaznap, azt is felhozták ellene, hogy nem imádkozott együtt Kun Erzsébettel (legalábbis ő ezt vallotta lázálmos betegségéről), ezért “ezen Isten ellen elkövetett rossz cselekedeteiért és felebarátainak lett nyomorúságoknak okozásáért, elsőben hóhér által megcsigáztatik, annak utánna elevenen tűz által megemésztetik.” A majsai boszorkányper alapvetően a katolikus egyház erősítését szolgálta a népi hiedelmek piedesztára állításával - és épp oly csúf véget ért, mint általában a többi. Csapó Árpád Mi történt az egyetlen majsai boszorkánnyal? Pontosabban az egyetlen Majsán tartott boszorkányper áldozatával: Csapó Katalinnal 'vallja ki ilyen bűbájosságát vallja, hogy személyéber megnyomták 5.) A hátára köves égetésre:) boszorkányos deteit. Mint nem hozott