Kiskunmajsa - Kunsági Hírlap, 2021 (12. évfolyam, 1-14. szám)
2021-03-26 / 8. szám
2021. március 26. Kunsági Hírlap facebook.com/kunsagihirlap Akit háromszor eltemetett Majsa Leiz Sándor 16 napig volt koronavírus miatt kórházban, most átértékeli az életét Nagyjából három hete, a karantén előtti utolsó lapszámunk terjesztésekor rengetegen megkérdezték: igaz, hogy meghalt Lesz Papa a covid fertőzés miatt? Nem tudtam rá mit mondani, mert arról se tudtam, hogy beteg lett, de aztán aznap este már láttam a Facebookom kiengedték a kórházból, jól van. Ennek ellenére még a hétvégén is azt lehetett hallani, hogy a gépjárművezetés oktatásával Kiskunmajsa elválaszthatatlan részévé vált Leiz Sándor még kétszer meghalt. Másodszor akkor, amikor épp átvette a zárójelentését, és szívrohamot kapott, harmadik alkalommal meg már hazaérve, otthon vitte el a szíve. Amikor másfél hete felhívtam telefonon és elmeséltem neki, hányszor keltették Majsán halálhírét, csak nevetett: - Arról hallottam hogy egyszer eltemettek, de azt nem tudtam, hogy még kétszer, hihetetlen, mit ki nem találnak az emberek, nem is értem. - Amikor az első alkalommal szembesültem a halálhíremmel, az nagyon zavart, nagyon kellemetlen volt és rosszul esett, fogalmam se volt, miért irkálnak ki ilyeneket a Facebookra az emberek. Ezért is rakta ki a fiam a közös képünket a Facebookra, amikor kijöttem a kórházból, lássa mindenki, megvagyok. Viszont nagyon sokan voltak, akik sms-ben, üzenetben kívántak jobbulást még a kórházi ápolásom alatt, azoknak nagyon örültem, nagyon jól estek. Ahogy Leiz Sándor elmesélte, a koronavírus tünetei hirtelen jöttek ki rajta: egy vizsgáztatást követően lett rosszul, mentő vitte kórházba. A tesztje pozitív lett, de ami nagyobb baj volt akkor, kétoldali tüdőgyulladást állapítottak meg az orvosok. A halasi járvány kórházba került, ahol elkülönített járvány szobában volt többekkel együtt. - Gyakorlatilag nem lehetett elhagyni a szobát - igaz, erőnk se lett volna hozzá -, azon belül volt minden kialakítva a vizsgálatokhoz, a tisztálkodáshoz. Azt kell mondjam, szenzációsan felszerelt volt a kórház, a szobán belüli szinte minden vizsgálatot el tudtak végezni az odatelepített eszközökkel, mozgatható röntgennel. Az orvosok, a nővérek talpig beöltözve jöhettek csak be, nagyon felkészültek voltak és hihetetlenül kedvesek, de azt lehetett érezni, hogy kevesen vannak ennyi betegre. Szinte minden ágy foglalt volt, ha felszabadult valamelyik, már hozták is rá a következő beteget; amikor kijöttem, az én helyemre is érkezett azonnal a következő páciens. Leiz Sándor 16 napig volt kórházban a koronavírus miatt. Rengeteget fogyott, nem volt étvágya, de még inni se volt kedve, annyira gyengének érezte magát. Az orvosok mondták, létfontosságú a folyadékbevitel és az étkezés, nehogy még jobban legyengüljek, ezért valósággal kényszerítettem magam az étkezésekre, erre normál esetben semmi szükség nem lett volna, mert nem a rossz hírű kórházi koszt volt, hanem nagyon jó és finom ételeket készítettek. Szükség is volt minden erőmre, mivel a koronavírus szinte minden szervet célba vesz, ami egy kicsit is rosszul működik, ezért se szabadott legyengülni. - Viszont nálam előjött egy másik hatása, a vérrögképződés. A tüdőmben találtak az egyik vizsgálat alkalmával vérrögöt, szerencsére nem lett belőle nagyobb baj. - Nagyon odafigyeltek ránk, csak akkor jöhettem ki a kórházból, amikor már minden vizsgálat negatív eredményt hozott. Egy kicsit arról is beszélgettünk, sokan még mindig képtelenek megérteni, mekkora pusztítást okoz a koronavírus. Ennek egy részét maga is megtapasztalta a betegség lefolyásában, a kórházban látta, másokat is mennyire megvisel, de átélt szomorú, tragikus eseteket is. Egyértelműen az volt a véleménye, és maradéktalanul egyet is értettünk: elengedhetetlen az óvatosság, a védőoltás. A kórházban töltött bő két hét után most otthon lábadozik Leiz Sándor, és ha lassan is, de erősödik. Szíve szerint menne vissza már oktatni, de ez már csak azért is lehetetlen, mert a képzés most szünetel a járvány miatt. Meg egyébként is: Amíg kórházban voltam, egy kicsit átértékeltem az életet, mi a fontos és mi kevésbé az. Nagyon szeretem a vezetői oktatást, már nagyon régen csinálom, de most valóban elgondolkodtam a nyugdíjba vonuláson. Azt majd csak felépülését követően dönti el véglegesen Leiz Sándor, folytatja az oktatást vagy továbbadja másnak az évtizedek alatt összegyűlt tapasztalatát, tudását, hiszen sok mindent át kell gondolnia ezzel kapcsolatban is. Az azonban már most biztos, hogy a története megmutatja, a sokak által félvállról vett, vagy a hit világába sorolt, a média vagy a politika kreálmányának tartott koronavírus sorsokat, életeket változtathat meg. Az még a szerencsésebb eset, ha van módunk és lehetőségünk életünk átértékelésére - mert sokaknak sajnos ez már nem adatik meg. Csapó Árpád IRODALOM VERS HÚSVÉTA A szemtanú Mentem a tömeggel ott elöl ment az Ember vállán a kereszttel a kövekkel kirakott út szélén zöldellő fű és virágok mellettem egy nő térdre esett felsegítettem ő rám támaszkodott az Ember vitte a keresztet ruhája cafatokban a háta csupa seb a domb aljára értünk szóltam a nőnek nekem ez is sok volt én visszafordulok ő ment tovább még láttam ahogy az Embert a keresztre fektették majd hallottam a kalapács koppanásait volt valami zúgás moraj aztán néma csend megdördült az ég besötétedett és esni kezdett az eső elkezdte lemosni a vért a kövekről Vedres Ferenc