Kiskunmajsa - Majsai Polgári Fórum, 2003 (2-17. szám)

2003-07-04 / 5. szám

2 &KUN-MAJSA MDF-juniális a Somlón A 433 méter magas vulka­nikus eredetű Somló hegyen 1991 óta ünnepli a Magyar Demokrata Fórum a Szabad­ság napját, hazánk független­ségének visszanyerését, a szovjet megszálló csapatok kivonulását. A különleges klí­­májú és a Juhfark nevű fehér­boráról nevezetes vidék Sü­megtől Északra található. Június 28-án, szombaton a Margit kápolnában az Antall Jó­zsef emlékének szentelt mise után, a Szent István kilátóra ka­paszkodtak fel a rendszerváltoz­tatók. A miniszterelnök özvegye és fia természetesen együtt ko­szorúzott Dávid Ibolyával. A Som­ló hegyi megemlékezésen az MDF elnök asszonya többek között arról is beszélt, hogy soha nem kényszerültek politikai világ­nézeti bakugrások végrehajtásá­ra, 180 fokos értékrendváltásra. Dávid Ibolya szerint ami nem si­került 1945-ben és 1956-ban, az sikerült 1991. június 19-én: felszabadultunk, az utolsó szov­jet katona is elhagyta Magyaror­szág területét. „Mekünk azon a napon, amelyiken a szabadsá­gunkat ünnepeljük, emlékeznünk kell Antall József miniszterelnö­künkre is, és az emlékezet és tisztelet hoz el bennünket 1991 óta minden évben június végén a Somló hegyre is." Az elnök utalt arra: Antall József miniszterel­nökként 1991. június 19-én a Somlón, ősei vidékén ünnepelte Magyarország szabadságát. Az ünnepségen Jeszenszky Géza, egykori külügyminiszter a 15 milliós magyar nemzetért cselek­vő, a Varsói Szerződés feloszla­tását kezdeményező Antall Jó­zsef történelmi nagyságáról, eu­rópaiságáról beszélt. A megemlékezések után a Somló lábánál fekvő nagyréten bogrács-gulyásfőző versennyel, labdarúgó mérkőzéssel és nép­zenei műsorokkal folytatódott az MDF juniális. VIDÉKFEJLESZTÉS, VAGY FALUROMBOLÁS?! Postabezárások nem fejlesztik, hanem bezárják a 600-nál kevesebb lakosú köz­ségek postáit... Az érintett tele­pülések polgármesterei demonst­rációkra készülnek. A részvény­­társaság illetékesei az országos tiltakozás hatására visszavonul­ni látszanak: csökkentenék a be­zárandó hivatalok számát. A Magyar Posta korábbi elnök­vezérigazgatója a legmerészebb ál­maiban sem gondolta volna, hogy utódai visszaforgatják az idő kere­két a tizennyolcadik századba. „A mi terveinkben pont az ellenkező­je szerepelt" - nyilatkozta az Orbán­­kormány idején vezető tisztséget betöltő Kalmár István. - nemhogy bezárni, inkább fejleszteni szeret­tük volna a postahivatalokat, bőví­teni azok szolgáltatásait. Mi telepostának neveztük, s a múlt év végére már ötszáz postahivatalban tettük volna elérhetővé a banki szol­gáltatást, idén pedig már ezerkét­száz helyen. Ezek a posták infor­mációs végpontokká váltak volna, ahol később az egyébként nyere­ségesen működő, de szintén meg­szüntetett utazási irodánk terjeszt­hette volna előbb prospektusait, s eljutottunk volna oda, hogy ügyfe­leink akár repülőjegyet is rendelhet­tek volna. A teleposták ötletét ez a kormány is átvette, csak közben a postát megszünteti. Egyszerűen nem értem, hogy hogyan gondol­ják egy mikrobusszal megoldani az összes tevékenységet. A postán van vagy kellene lennie banki, biztosí­tó szolgáltatásnak, de felmerül a kérdés: hogyan és mikor kapják meg az előfizetők az újságokat, a nyugdíjasok az illetményüket, a bankkártyával rendelkezők mikép­pen juthatnak a pénzükhöz, a gépi szerencsejátékokról, fax, távirat küldéséről, vagy a legegyszerűbb­ről, a sárga csekk befizetéséről már nem is beszélve. Ehhez jobban védett járművekre, komoly gépko­csiparkra lenne szükség, s még hosszan sorolhatnánk, mi mindent igényelne. Azt hittük, a postakocsik kora lejárt. Miközben információs társadalomról beszélünk, a magyar települések negyedrészét egyszerű­en elvágják a világtól, s így ezek a községek menthetetlenül leszakad­nak, szép lassan elsorvadnak - mondta Kalmár István, a Magyar Posta korábbi elnöke. Lapinformációk szerint a kiste­lepülések postahivatalainak bezá­rása után újabb leépítések szere­pelnek a racionalizálási tervekben. Másfél-két év múlva a 6002000 fős községekből is kivonulhatnak a pos­tások. Várhatóan más alaptevékeny­séggel foglalkozó vállalkozókhoz fogják áttelepíteni a szolgáltatáso­kat. A postaracionalizálási ötletek egyébként felettébb hasonlatosak a vasút-szanálási ügyekhez. balliberális leépítési tervek átmene­­­tileg fiókba kerülnek ugyan, de a mé­diamegdolgozást követően megva­lósulhatnak... Feltéve, ha a civil szfé­ra a jövőben sem él a polgári enge­detlenség eszközeivel, és ha nem kéri számon következetesen a vidék­fejlesztési ígéreteket. (a szerk.) 2003. július 4. A küzdelem folytatódik... Dr. Hargitay András, a '70- es évek legendás úszója volt, a K­iskunmajsai Polgári körök Szö­vetségének vendége, jan. 20-án a Civil házban. Az egykori olimpikon a hazá­ért, a magyar nemzet hírnevéért vállalt küzdelme, felelős elköte­lezettsége ma sem ért véget. Az Ember Fia Alapítvány elnökeként járja az országot és folytatja a küzdelmet a magyar nemzet ön­tudatára való ébresztésért és fel­­emelkedéséért. Ez a felemelke­dés nem az anyagi jólétet céloz­za, hanem a magyar Szent Koro­na által örökre képviselt elköte­lezett erkölcsi tartást, megingat­hatatlan hűséget és a Magy Bol­dogasszony Fiába és az Atyába vetett őszinte hitet. Előadásában élményszerűen mondta el, hogy milyen élvezetet és a csoda hét­köznapi átélését jelenti, ha gon­dolatainkat, érzékszerveinket és lelkünk rezzenéseit alaposan megfigyelve és értékelve észre­vesszük azt a mindnyájunkat tö­megesen érő hatásokat, jeleket, amelyek egy irányba, a magyar­ság különleges meghatározottsá­ga felé mutat. A rejtélyes törté­netek, a különös esetek, a titok­zatos, de sokatmondó látomá­sok, álmok nem véletlen fizikai folyamatok. Ami az emberrel tör­ténik semmi sem véletlen, mindennek célja van. A mi, más­sal nem pótolható feladatunk az, hogy felismerjük a ránk mért célokat és csüggedés nélkül jár­juk a magyarok útját és óvjuk leg­féltettebb kincsünket, az anya­nyelvünket Azoknak, akik részt vettek a május 21-i, Atilladombi Szent Koro­na focadalmon, ez az este egy újabb élményszerű találkozás volt, gyöke­reinkkel, a magyarság örök­létével. PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Jelentős késéssel, de idén is, immár hetedik alkalommal kiírásra kerültek a megyei területfejlesztési pályázatok. A ko­rábban megjelent kiírás csak önkormányzatok számára biztosí­tott támogatási lehetőséget, az úgynevezett megyei célelőirány­zat pályázatok viszont vállalkozók számára is támogatást nyújt­hatnak. Jelentős eltérés mutatkozik a pályázati célok között, hiszen az eddigi évektől eltérően a közel 10 célkitűzés helyett csak négyet támogat a Területfejlesztési Tanács. Megtalálható a már hagyományosnak mondható munkahelyteremtő- és megőrző pá­lyázati kategória, valamint térségi fejlesztési programok készíté­sét is támogatja a Megyei Területfejlesztési Tanács. Támogatja továbbá ipari területek és innovációs központok kialakítását, de megyei roma programok megvalósításához is hozzájárulnak. A támogatások mértéke 30-70%-ig változnak, a célkitűzésektől függően. A pályázatok beadási határideje szeptember 1., ami azt jelenti, hogy a támogatott projektek finanszírozása év vége felé, illetve jövő év elején fog beindulni. Amennyiben a pályázati kiírással kapcsolatban kérdés merül fel az érdeklődők köré­ben, úgy a KISTÉRSÉGI IRODA dolgozói a szükséges informáci­ókat megadják, valamint segítséget nyújtanak a pályázattal kap­csolatban. Az iroda címe: Kálvária u. 12/A, tel/fax: 77/ 481-854; kisterseg@kunnet.hu Terbe Zoltán, kistérségi menedzser

Next