Kiskunmajsa - Majsai Polgári Fórum, 2003 (2-17. szám)
2003-07-04 / 5. szám
2 &KUN-MAJSA MDF-juniális a Somlón A 433 méter magas vulkanikus eredetű Somló hegyen 1991 óta ünnepli a Magyar Demokrata Fórum a Szabadság napját, hazánk függetlenségének visszanyerését, a szovjet megszálló csapatok kivonulását. A különleges klímájú és a Juhfark nevű fehérboráról nevezetes vidék Sümegtől Északra található. Június 28-án, szombaton a Margit kápolnában az Antall József emlékének szentelt mise után, a Szent István kilátóra kapaszkodtak fel a rendszerváltoztatók. A miniszterelnök özvegye és fia természetesen együtt koszorúzott Dávid Ibolyával. A Somló hegyi megemlékezésen az MDF elnök asszonya többek között arról is beszélt, hogy soha nem kényszerültek politikai világnézeti bakugrások végrehajtására, 180 fokos értékrendváltásra. Dávid Ibolya szerint ami nem sikerült 1945-ben és 1956-ban, az sikerült 1991. június 19-én: felszabadultunk, az utolsó szovjet katona is elhagyta Magyarország területét. „Mekünk azon a napon, amelyiken a szabadságunkat ünnepeljük, emlékeznünk kell Antall József miniszterelnökünkre is, és az emlékezet és tisztelet hoz el bennünket 1991 óta minden évben június végén a Somló hegyre is." Az elnök utalt arra: Antall József miniszterelnökként 1991. június 19-én a Somlón, ősei vidékén ünnepelte Magyarország szabadságát. Az ünnepségen Jeszenszky Géza, egykori külügyminiszter a 15 milliós magyar nemzetért cselekvő, a Varsói Szerződés feloszlatását kezdeményező Antall József történelmi nagyságáról, európaiságáról beszélt. A megemlékezések után a Somló lábánál fekvő nagyréten bogrács-gulyásfőző versennyel, labdarúgó mérkőzéssel és népzenei műsorokkal folytatódott az MDF juniális. VIDÉKFEJLESZTÉS, VAGY FALUROMBOLÁS?! Postabezárások nem fejlesztik, hanem bezárják a 600-nál kevesebb lakosú községek postáit... Az érintett települések polgármesterei demonstrációkra készülnek. A részvénytársaság illetékesei az országos tiltakozás hatására visszavonulni látszanak: csökkentenék a bezárandó hivatalok számát. A Magyar Posta korábbi elnökvezérigazgatója a legmerészebb álmaiban sem gondolta volna, hogy utódai visszaforgatják az idő kerekét a tizennyolcadik századba. „A mi terveinkben pont az ellenkezője szerepelt" - nyilatkozta az Orbánkormány idején vezető tisztséget betöltő Kalmár István. - nemhogy bezárni, inkább fejleszteni szerettük volna a postahivatalokat, bővíteni azok szolgáltatásait. Mi telepostának neveztük, s a múlt év végére már ötszáz postahivatalban tettük volna elérhetővé a banki szolgáltatást, idén pedig már ezerkétszáz helyen. Ezek a posták információs végpontokká váltak volna, ahol később az egyébként nyereségesen működő, de szintén megszüntetett utazási irodánk terjeszthette volna előbb prospektusait, s eljutottunk volna oda, hogy ügyfeleink akár repülőjegyet is rendelhettek volna. A teleposták ötletét ez a kormány is átvette, csak közben a postát megszünteti. Egyszerűen nem értem, hogy hogyan gondolják egy mikrobusszal megoldani az összes tevékenységet. A postán van vagy kellene lennie banki, biztosító szolgáltatásnak, de felmerül a kérdés: hogyan és mikor kapják meg az előfizetők az újságokat, a nyugdíjasok az illetményüket, a bankkártyával rendelkezők miképpen juthatnak a pénzükhöz, a gépi szerencsejátékokról, fax, távirat küldéséről, vagy a legegyszerűbbről, a sárga csekk befizetéséről már nem is beszélve. Ehhez jobban védett járművekre, komoly gépkocsiparkra lenne szükség, s még hosszan sorolhatnánk, mi mindent igényelne. Azt hittük, a postakocsik kora lejárt. Miközben információs társadalomról beszélünk, a magyar települések negyedrészét egyszerűen elvágják a világtól, s így ezek a községek menthetetlenül leszakadnak, szép lassan elsorvadnak - mondta Kalmár István, a Magyar Posta korábbi elnöke. Lapinformációk szerint a kistelepülések postahivatalainak bezárása után újabb leépítések szerepelnek a racionalizálási tervekben. Másfél-két év múlva a 6002000 fős községekből is kivonulhatnak a postások. Várhatóan más alaptevékenységgel foglalkozó vállalkozókhoz fogják áttelepíteni a szolgáltatásokat. A postaracionalizálási ötletek egyébként felettébb hasonlatosak a vasút-szanálási ügyekhez. balliberális leépítési tervek átmenetileg fiókba kerülnek ugyan, de a médiamegdolgozást követően megvalósulhatnak... Feltéve, ha a civil szféra a jövőben sem él a polgári engedetlenség eszközeivel, és ha nem kéri számon következetesen a vidékfejlesztési ígéreteket. (a szerk.) 2003. július 4. A küzdelem folytatódik... Dr. Hargitay András, a '70- es évek legendás úszója volt, a Kiskunmajsai Polgári körök Szövetségének vendége, jan. 20-án a Civil házban. Az egykori olimpikon a hazáért, a magyar nemzet hírnevéért vállalt küzdelme, felelős elkötelezettsége ma sem ért véget. Az Ember Fia Alapítvány elnökeként járja az országot és folytatja a küzdelmet a magyar nemzet öntudatára való ébresztésért és felemelkedéséért. Ez a felemelkedés nem az anyagi jólétet célozza, hanem a magyar Szent Korona által örökre képviselt elkötelezett erkölcsi tartást, megingathatatlan hűséget és a Magy Boldogasszony Fiába és az Atyába vetett őszinte hitet. Előadásában élményszerűen mondta el, hogy milyen élvezetet és a csoda hétköznapi átélését jelenti, ha gondolatainkat, érzékszerveinket és lelkünk rezzenéseit alaposan megfigyelve és értékelve észrevesszük azt a mindnyájunkat tömegesen érő hatásokat, jeleket, amelyek egy irányba, a magyarság különleges meghatározottsága felé mutat. A rejtélyes történetek, a különös esetek, a titokzatos, de sokatmondó látomások, álmok nem véletlen fizikai folyamatok. Ami az emberrel történik semmi sem véletlen, mindennek célja van. A mi, mással nem pótolható feladatunk az, hogy felismerjük a ránk mért célokat és csüggedés nélkül járjuk a magyarok útját és óvjuk legféltettebb kincsünket, az anyanyelvünket Azoknak, akik részt vettek a május 21-i, Atilladombi Szent Korona focadalmon, ez az este egy újabb élményszerű találkozás volt, gyökereinkkel, a magyarság öröklétével. PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Jelentős késéssel, de idén is, immár hetedik alkalommal kiírásra kerültek a megyei területfejlesztési pályázatok. A korábban megjelent kiírás csak önkormányzatok számára biztosított támogatási lehetőséget, az úgynevezett megyei célelőirányzat pályázatok viszont vállalkozók számára is támogatást nyújthatnak. Jelentős eltérés mutatkozik a pályázati célok között, hiszen az eddigi évektől eltérően a közel 10 célkitűzés helyett csak négyet támogat a Területfejlesztési Tanács. Megtalálható a már hagyományosnak mondható munkahelyteremtő- és megőrző pályázati kategória, valamint térségi fejlesztési programok készítését is támogatja a Megyei Területfejlesztési Tanács. Támogatja továbbá ipari területek és innovációs központok kialakítását, de megyei roma programok megvalósításához is hozzájárulnak. A támogatások mértéke 30-70%-ig változnak, a célkitűzésektől függően. A pályázatok beadási határideje szeptember 1., ami azt jelenti, hogy a támogatott projektek finanszírozása év vége felé, illetve jövő év elején fog beindulni. Amennyiben a pályázati kiírással kapcsolatban kérdés merül fel az érdeklődők körében, úgy a KISTÉRSÉGI IRODA dolgozói a szükséges információkat megadják, valamint segítséget nyújtanak a pályázattal kapcsolatban. Az iroda címe: Kálvária u. 12/A, tel/fax: 77/ 481-854; kisterseg@kunnet.hu Terbe Zoltán, kistérségi menedzser