Kiskunmajsa - Majsa Press, 2001 (3. évfolyam, 1-24. szám)
2001-05-08 / 9. szám
2001. május 8 KÖZÉLET Tisztelt Országgyűlési Képviselő Úr! ! A Félegyházi Közlöny január 12-i számában örömmel értesültünk arról, hogy az elmúlt két év alatt Kiskunfélegyházára 6,1 milliárd forint került az állami normatívákon felül, melynek egy része fejlesztéseket szolgál, több mint 1,5 milliárd forint értékben, a többi pedig egyéb feladatok ellátására került városunkba. Elismerve az újságcikk - melyhez hasonló Kiskunmajsán is megjelent - komoly kommunikációs és PR értékeit, tisztelettel kérnék Öntől bővebb felvilágosítást és tájékoztatást a fenti összegről, tekintettel arra, hogy most, amikor készítjük a város költségvetését, úgy érezzük időnként, hogy igencsak szűkében vagyunk a szabadon felhasználható, pl. beruházásokra szánható pénzeszközöknek, de ugyanakkor az intézményeink vonatkozásában a működési költségek növekedését nem mindenhol fedezi az állami támogatás, állami normatíva növekedése. Különböző visszajelzések alapján az is felmerül a cikk alapján, hogy az Önkormányzat talán nem tett meg mindent annak érdekében, hogy a fenti összegek eljussanak Kiskunfélegyházára, másrészt a választópolgárok szintén a fenti cikk olvasatán értetlenségükről adnak tanúbizonyságot, hogy miért nem jut pénz sokszor az általuk legalapvetőbbnek vélt fejlesztésekre, máskor pedig az intézmények működtetésére, amikor - az Ön nyilatkozata szerint - a város egyévi költségvetését is meghaladó „állami normatíván felüli“ pénz érkezett Kiskunfélegyházára. Az átlagpolgár a normatíván felüli pénzeket sokszor azonosítja a „szabadon elkölthető“ forrásokkal. Saját tapasztalatomból ismerem az ilyen jellegű pénzforrások pályázati és egyéb jellegű szétosztásának mechanizmusait és azt is, hogy ezen források elnyerése érdekében a város polgármestere is komoly érdemeket szerzett, szintúgy esetleg mások is a képviselőtestületből, ugyanakkor nem elhanyagolható azon intézmények, közösségek szerepe sem, akik magas szintű munkával, megalapozott pályázatokat nyújtottak be különböző helyekre. Mindezek vonatkozásában tisztelettel kérem, legyen szíves részletezni, milyen fejlesztési és egyéb forrásokat tartalmaz az ön által említett 6,1 milliárd forint, és véleménye szerint ezen belül mely összegnél merül fel ezek elnyerésében az Ön „elévülhetetlen“ szerepe (Félegyházi Közlöny, 2001. január 12-i szám). Válaszát előre is megköszönöm. Tisztelettel: Kiskunfélegyháza, 2001. január 22. dr. Garai István alpolgármester (országgyűlési képviselő 1994-98) Városunk idegenforgalmának, és egyúttal jó hírnevének is jelentős mértékben ártott már az üdülőfaluból, parkolókból ellopott márkás autók. Az évek óta tendenciózus esetek azonban semmilyen megoldást nem váltottak ki az illetékesekből. Egy angliai felmérés szerint a forgalmazott személyautók 71 százalékát különféle tolvajmódszerekkel - roncsolás nélkül - 2 percen belül ki lehet nyitni. Sajnos ez az átlag Majsán is igaz. A lopások kétharmada ugyan a fővárosban történik, azonban kiemelten veszélyeztettek az idegenforgalmi szempontból kiemelt létesítmények (üdülők, strandok). A primitív módszerekkel többnyire az autó erőszakos elrablását tűzik ki célul a bűnözők, azonban ez környékünkön nem jellemző. A legújabb módszer az, hogy például kifigyelik strandra igyekvő „pácinenst“, majd miután őrizetlenül hagyta holmijait, az indítókulccsal távoznak a helyszínről. A város közbiztonsága már sokszor került a viták középpontjába. A rendőrőrs mellett két polgárőrség is működik, azonban látványos előrelépéseket eddig nem lehetett tapasztalni. Bár tavaly Dósai Imre, a közbiztonságért felelős alpolgármester cáfolta, hogy szervezetten elkövetett autótolvajlás folyik a városban, a esetek azonban sorra az ellenkezőjét igazolják. (Azóta Dósai kezéből kivették a közbiztonsághoz kapcsolódó feladatokat is, hiszen új bizottság alapítása mellett döntött a testület. - A szerk.) Fogl HOGYAN „MŰKÖDIK“ A POLITIKA? „A választásokon legjobban szerepelt Független Kisgazdapárt - mivel többsége nem elegendő a fontos döntések megszületéséhez - szövetségest keresett. A Fidesz - MDF, és a cigány kisebbség bizonyult most olyan szövetségesnek, amely - reményeik szerint - komolyabb viták, ellentétek és súrlódások nélkül lesz képes vezetni a várost.“ (Majsai Fórum, 1988. november 4.) 3. oldal ORSZÁGKÉP - MAJSAKÉP Játék a betűkkel A Flappy End Kft. a FI betűt javasolta országunk jelképének és ezzel megnyerte az Országimázs Központ 4,2 milliárd (!) forintos pályázatát. Érvelésük szerint egy sikeres kampány esetén a nemzetközi kommunikációban kórházat (Hospital) jelölő betűről Flungary, azaz Magyarország jut majd a külföldiek eszébe. Vajon milyen betű jelképezhetné legjobban Kiskunmajsát? Az Országimázs Központ vezetője, Tóth István Zoltán szerint „a „FI" olyan betű, amelyről az embereknek sok minden eszébe juthat“. Tóth okfejtése szerint az angol nyelvben h-val kezdődik - többek között - a vendégszeretet, a szív, a fej, „tehát sok dolog, amivel jó, ha azonosítanak bennünket.“ Számomra azonban az még mindig talány, hogy a germán nyelvcsaládúaknak a kórházon kívül mit is fog majd jelenteni a „Fi“ betű. Már pedig imázsközpont ide vagy oda, náluk Magyarország Ungarn és kész, vagyis ennyi erővel egy „U“ betű is jelölhetné országunkat. Mikor az Országimázs Központ vezetőjének velős érvelését hallottam, először az jutott eszembe, hogy egy reménytelenül ostoba, infantilis dolgozatért az adófizetők pénzéből kifizettek 4,2 milliárdot, közben meg bemagyarázzák, hogy mindez nekünk, a Flappy End Kft. hazájában lakó polgármagyaroknak nagyon jó. Vagyis a „FT betűről nekem először a „HÜLYE“ szó jutott eszembe. Mármint, hogy ennek néznek bennünket. A pofánkba röhögtek. Nesze Neked, te nagy, büdös „H“, magyarázat nélkül fogadd el, hogy te egy „H“ vagy. Aztán meg elkezdtem gondolkodni, hogy vajon Kiskunmajsát milyen betű jelképezhetné a legjobban. Játsszunk egy kicsit a betűkkel... Vegyük példaként az „E“ betűt. „E“ mint Ellehetetlenülő sport- és civil szervezetek. Vagy Enervált képviselőtestület. De jelentheti mindez az Eszem-iszom várost is, ebben alighanem verhetetlenek is lennénk. De eljátszhatunk az „M“ betűvel is. „M“ mint Majsa. De lehet, hogy jobb lenne a Majsa Alapítvány. Mármint a Majsa Alapítvány városa. Vagy „M“, mint Mohó. Ha mohó az országgyűlési képviselő, miért ne lenne az önkormányzat is az? De a Mohóság mellett a Morbid szó is ráillik városunkra, illetve az önkormányzat egy részére. Morbid ötleteket sokasága: ipari park a puszta mélyére, több mint kétmilliárdos csatornázási program. (Ki fogja ezt kifizetni?) Az előbbiekben az általam felsorolt példák szakmai színvonala, stílusa igencsak megkérdőjelezhető. Akár csak a Happy End „H“ betűs dolgozatának. Éppen ezért a közbéke érdekében azt javaslom, hogy a képviselők egy nyilvános testületi ülés keretében döntsenek a városunkat jelképező betűről. Mert attól félek, ha zárt ülésen foglalkoznának a kérdéssel, akkor mindenki a saját vezetéknevének kezdőbetűjét javasolná (K, F, D, L, V stb.) Kiskunmajsa jelképének. S míg fent Orbánék az országgal azonosítják magukat, képviselőink pedig dúdolhatnák: „a város én vagyok“, te „H“...Ja, és még valami! Ezért a pályázatért mindössze 1,1 milliárd forintot szeretnék felvenni, ugyanis ez az az összeg, amit Endre Sándor országgyűlési képviselő személyes közbenjárásának köszönhetően Kiskunmajsára érkezett. Ez is egy „H“ betűs betűjáték. H, mint hazugság... Farkas Mihály