Kiskunmajsa - Majsa Press, 2001 (3. évfolyam, 1-24. szám)

2001-05-08 / 9. szám

2001. május 8 KÖZÉLET Tisztelt Országgyűlési Képviselő Úr! ! A Félegyházi Közlöny január 12-i számában örömmel értesültünk arról, hogy az el­múlt két év alatt Kiskunfélegyházára 6,1 milliárd forint került az állami normatívá­­kon felül, melynek egy része fejlesztéseket szolgál, több mint 1,5 milliárd forint ér­tékben, a többi pedig egyéb feladatok ellátására került városunkba. Elismerve az újságcikk - melyhez hasonló Kiskunmajsán is megjelent - komoly kommunikációs és PR értékeit, tisztelettel kérnék Öntől bővebb felvilágosítást és tájékoztatást a fenti összegről, tekintettel arra, hogy most, amikor készítjük a város költségvetését, úgy érezzük időnként, hogy igencsak szűkében vagyunk a szaba­don felhasználható, pl. beruházásokra szánható pénzeszközöknek, de ugyanakkor az intézményeink vonatkozásában a működési költségek növekedését nem min­denhol fedezi az állami támogatás, állami normatíva növekedése. Különböző visszajelzések alapján az is felmerül a cikk alapján, hogy az Önkor­mányzat talán nem tett meg mindent annak érdekében, hogy a fenti összegek el­jussanak Kiskunfélegyházára, másrészt a választópolgárok szintén a fenti cikk ol­vasatán értetlenségükről adnak tanúbizonyságot, hogy miért nem jut pénz sokszor az általuk legalapvetőbbnek vélt fejlesztésekre, máskor pedig az intézmények mű­ködtetésére, amikor - az Ön nyilatkozata szerint - a város egyévi költségvetését is meghaladó „állami normatíván felüli“ pénz érkezett Kiskunfélegyházára. Az átlag­polgár a normatíván felüli pénzeket sokszor azonosítja a „szabadon elkölthető“ forrásokkal. Saját tapasztalatomból ismerem az ilyen jellegű pénzforrások pályázati és egyéb jellegű szétosztásának mechanizmusait és azt is, hogy ezen források elnye­rése érdekében a város polgármestere is komoly érdemeket szerzett, szintúgy esetleg mások is a képviselőtestületből, ugyanakkor nem elhanyagolható azon in­tézmények, közösségek szerepe sem, akik magas szintű munkával, megalapozott pályázatokat nyújtottak be különböző helyekre. Mindezek vonatkozásában tisztelettel kérem, legyen szíves részletezni, milyen fejlesztési és egyéb forrásokat tartalmaz az ön által említett 6,1 milliárd forint, és véleménye szerint ezen belül mely összegnél merül fel ezek elnyerésében az Ön „elévülhetetlen“ szerepe (Félegyházi Közlöny, 2001. január 12-i szám). Válaszát előre is megköszönöm. Tisztelettel: Kiskunfélegyháza, 2001. január 22. dr. Garai István alpolgármester (országgyűlési képviselő 1994-98) Városunk idegenforgalmá­nak, és egyúttal jó hírne­vének is jelentős mérték­ben ártott már az üdülőfa­luból, parkolókból ellopott márkás autók. Az évek óta tendenciózus esetek azon­ban semmilyen megoldást nem váltottak ki az illeté­kesekből. Egy angliai felmérés szerint a forgalmazott személyautók 71 száza­lékát különféle tolvaj­módszerekkel - roncso­lás nélkül - 2 percen be­lül ki lehet nyitni. Sajnos ez az átlag Majsán is igaz. A lopások kéthar­mada ugyan a főváros­ban történik, azonban ki­emelten veszélyeztettek az idegenforgalmi szem­pontból kiemelt létesít­mények (üdülők, stran­dok). A primitív módsze­rekkel többnyire az autó erőszakos elrablását tű­zik ki célul a bűnözők, azonban ez környékün­kön nem jellemző. A leg­újabb módszer az, hogy például kifigyelik strandra igyekvő „páci­n­enst“, majd miután őri­zetlenül hagyta holmijait, az indítókulccsal távoz­nak a helyszínről. A város közbiztonsá­ga már sokszor került a viták középpontjába. A rendőrőrs mellett két pol­gárőrség is működik, azonban látványos előre­lépéseket eddig nem le­hetett tapasztalni. Bár ta­valy Dósai Imre, a közbiz­tonságért felelős alpol­gármester cáfolta, hogy szervezetten elkövetett autótolvajlás folyik a vá­rosban, a esetek azon­ban sorra az ellenkezőjét igazolják. (Azóta Dósai kezéből kivették a közbiz­tonsághoz kapcsolódó feladatokat is, hiszen új bizottság alapítása mel­lett döntött a testület. - A szerk.) Fogl HOGYAN „MŰKÖDIK“ A POLITIKA? „A választásokon legjobban szerepelt Független Kisgazdapárt - mivel többsége nem elegendő a fontos döntések megszületé­séhez - szövetségest keresett. A Fidesz - MDF, és a cigány ki­sebbség bizonyult most olyan szövetségesnek, amely - remé­nyeik szerint - komolyabb viták, ellentétek és súrlódások nélkül lesz képes vezetni a várost.“ (Majsai Fórum, 1988. november 4.) 3. oldal ORSZÁGKÉP - MAJSAKÉP Játék a betűkkel A Flappy End Kft. a FI betűt javasolta országunk jel­képének és ezzel megnyerte az Országimázs Köz­pont 4,2 milliárd (!) forintos pályázatát. Érvelésük szerint egy sikeres kampány esetén a nemzetközi kommunikációban kórházat (Hospital) jelölő betűről Flungary, azaz Magyarország jut majd a külföldiek eszébe. Vajon milyen betű jelképezhetné legjobban Kiskunmajsát? Az Országimázs Központ vezetője, Tóth István Zoltán szerint „a „FI" olyan betű, amelyről az embe­reknek sok minden eszébe juthat“. Tóth okfejtése szerint az angol nyelv­ben h-val kezdődik - többek között - a vendégszeretet, a szív, a fej, „tehát sok dolog, amivel jó, ha azonosítanak ben­nünket.“ Számomra azonban az még mindig talány, hogy a germán nyelv­­családúaknak a kórházon kívül mit is fog majd jelenteni a „Fi“ betű. Már pedig imázsközpont ide vagy oda, náluk Magyarország Ungarn és kész, vagyis ennyi erővel egy „U“ betű is jelölhetné országunkat. Mikor az Országimázs Köz­pont vezetőjének velős érvelését hallottam, először az jutott eszembe, hogy egy reménytelenül ostoba, infantilis dolgozatért az adófizetők pénzéből kifizet­tek 4,2 milliárdot, közben meg bemagyarázzák, hogy mindez nekünk, a Flappy End Kft. hazájában lakó polgármagyaroknak nagyon jó. Vagyis a „FT betűről nekem először a „HÜLYE“ szó jutott eszem­be. Mármint, hogy ennek néznek bennünket. A po­fánkba röhögtek. Nesze Neked, te nagy, büdös „H“, magyarázat nélkül fogadd el, hogy te egy „H“ vagy. Aztán meg elkezdtem gondolkodni, hogy vajon Kiskunmajsát milyen betű jelképezhetné a legjob­ban. Játsszunk egy kicsit a betűkkel... Vegyük pél­daként az „E“ betűt. „E“ mint Ellehetetlenülő sport- és civil szervezetek. Vagy Enervált képviselőtestü­let. De jelentheti mindez az Eszem-iszom várost is, ebben alighanem verhetetlenek is lennénk. De el­játszhatunk az „M“ betűvel is. „M“ mint Majsa. De lehet, hogy jobb lenne a Majsa Alapítvány. Mármint a Majsa Alapítvány városa. Vagy „M“, mint Mohó. Ha mohó az országgyűlési képviselő, miért ne len­ne az önkormányzat is az? De a Mohóság mellett a Morbid szó is ráillik városunkra, illetve az önkor­mányzat egy részére. Morbid ötleteket sokasága: ipari park a puszta mélyére, több mint kétmilliárdos csatornázási program. (Ki fogja ezt kifizetni?) Az előbbiekben az általam felsorolt példák szak­mai színvonala, stílusa igencsak megkérdőjelezhe­tő. Akár csak a Happy End „H“ betűs dolgozatának. Éppen ezért a közbéke érdekében azt javaslom, hogy a képviselők egy nyilvános testületi ülés kere­tében döntsenek a városunkat jelképező betűről. Mert attól félek, ha zárt ülésen foglalkoznának a kér­déssel, akkor mindenki a saját vezetéknevének kez­dőbetűjét javasolná (K, F, D, L, V stb.) Kiskunmajsa jelképének. S míg fent Orbánék az országgal azo­nosítják magukat, képviselőink pedig dúdolhatnák: „a város én vagyok“, te „H“...Ja, és még valami! Ezért a pályázatért mindössze 1,1 milliárd forintot szeretnék felvenni, ugyanis ez az az összeg, amit Endre Sándor országgyűlési képviselő személyes közbenjárásának köszönhetően Kiskunmajsára ér­kezett. Ez is egy „H“ betűs betűjáték. H, mint hazugság... Farkas Mihály

Next