Kiskunmajsa - Majsai Sün, 1991 (1. évfolyam, 1-30. szám)
1991-04-03 / 1. szám
2 Ma/sa/Sün április 3. Mi volt a Torgyán-ügy mögött? Megfosztotta frakcióvezetői tisztétől a Kisgazdapárt képviselői Torgyán Józsefet. Volt-e ennek valami előzménye, vagy csak egy bizonyos eset nyújtott alkalmat a bizalmatlansági indítványra? - kutatok kérdéseimmel dr. Szabó Lajos kisgazdapárti képviselőnél. — Torgyán Józseffel szembeni bizalmatlanságnak hosszú hónapokra visszamenő előzményei vannak. Részemről a bizalom megingás ott kezdődött, amikor a Kisgazdapárt programját lényegesen érintő első törvényről volt szó: az előprivatizációról, amelyik a kisipar, kiskereskedelem és vendéglátóipar előprivatizációs és a privatizáció ésszerű kombinációja. Mindig azt mondtuk, hogy minden ingatlant és jogot vissza kell adni az eredeti tulajdonosának, ha kéri és ha erre megvan a lehetőség. — Mit ért a lehetőség alatt? — Azt, hogy ha az ingatlan eredeti állapotában van vagy az ingatlan olyan, hogy megfelelő részvényt lehet adni belőle az eredeti tulajdonosoknak, úgy, hogy ezzel jóhiszeműen szerzett jogokat nem sértünk. Erre van egy technika, hogy azonos értékben kell felajánlani a tulajdonosnak egyéb állami vagyonból részvényt vagy éppen az eredetiből, ha az bővült. És ha egyik sem lehetséges, legutolsó esetben lehet pénzbeni kártalanítást fizetni. Ehhez azonban nincs meg a teherbíró képesség, hogy más állampolgár terhére pénzt fizessünk. Térjünk vissza a Torgyán Józseffel szembeni bizalmatlanságra... —Éppen ezt érinti. Az előprivatizációs törvény meghozatala, amikor a kisgazdapártnak ezzel kapcsolatban állást kellett foglalnia. Akkor éppen Torgyán József, a frakció vezetője volt az, aki százszázalékos lojalitást mutatott a kormánnyal szemben. Ez egészen odáig ment, hogy amikor a frakció álláspontját alakítottuk ki, hogy mi nem fogadhatjuk el az előprivatizációs törvényt, ami kicsit sem vette tekintetbe a volt tulajdonosok jogait és igényeit, hanem kizárólag az egykor államosított előprivatizációs körbe kerülő vagyon szabadpiaci értékesítését vette programba. Határozottan a kormány mellé állt és láthatóan frakcióvezetői tekintélyét érvényesítve ráerőszakolta a testületre, hogy a törvényjavaslat mellett szavazzanak. Ez volt az egyik oka a bizalmatlanságnak. Vv A másik dolog, hogy Torgyán József kitűnő népszónok, de ez nem elég, biztosítania kellett volna a képviselőtestület számára a megfelelő hátteret. Továbbá az is megrendítette a bizalmat, hogy azokon a frakcióüléseken, amit Torgyán József vezetett, amikor azt kellett volna eldönteni, hogy az egyes törvényjavaslatokkal ki foglalkozik a frakción belül, és a képviselőcsoport milyen álláspontot alakítson ki általában nem a munkával, hanem mindig a személyes kérdésekkel és az értelmetlen politikai vitával telt az idő. Érthető ez úgy is, hogy lényegében elodázta a kárpótlási törvény előkészítését? — Ez annyira befolyásolta, hogy ha az előprivatizációs törvény nem úgy születik meg, mint ahogy a kormány beterjesztette, akkor teljesen más tulajdonrendezési koncenpció érvényesült volna. Nem spontán privatizáció, hanem egy egészséges kombinációja a reprivatizációnak és privatizációnak. — Úgy érződik, hogy feszültség a képviselő csoport és Torgyán József között egyre nőtt. —így van. Az utolsó csöpp a pohárban az az emlékezetes Torgyán József által szervezett gyűlés a Testnevelési Egyetemen és az ott elhangzott beszéde. Négy jelentős hibát találtunk: az egyik, hogy nem egyeztette a gyűlést a kisgazdapárt vezetőivel, nem közölte, hogy mit kíván előadni, a második, hogy a beszédében két súlyos hibát követett el, mégpedig amikor a köztársasági elnöknek is nyolc nap határidőt adott bizonyos radikális intézkedések megtételére - a miniszterlenöknek is, de ez más kérdés -, az sem volt ízléses, dolog, hogy poént csinált a miniszterelnök betegségéből. Azután az a bizonyos repülős hasonlat, amit ő vállal és élére áll a trónkövetelőknek. És ami a legsúlyosabb, hogy ezen gyűlésen hangot ütöttek meg, amely nem a kisgazdapárt hangja. Hiszen a kisgazdapárt mindig is mértéktartó, szélsőségektől mentes párt volt Torgyán József nem határolta el magát ezektől a megnyilatkozásoktól. — Végül is milyen következtetéseket vont le a párt és a képviselő testülete? — Egyértelművé vált, hogy addig, amíg Torgyán József a személyes előrehaladást úgy remélte, hogy ha a koránnyal szemben teljesen lojális és fölrja a kisgazdapárt programját, de amikor meggyőződött arról, hogy ez a személyes ambícióit nem viszi előre, akkor ellen fordult még az egy nappal azelőtti saját magának is. Ezzel végképp elveszítette a képviselő csoport előtt a hitelét. Különösen elveszítette azzal, hogy megszervezte, hogy a személye mellett, a képviselő iroda előtt egy tüntetést csináljanak. Egy részének még belépőt is szerzett, akik az irodaházban magukból kikelve próbálták befolyásolni a képviselőket. Ez félelmet váltott ki a képviselők egy részében. Nem a tüntetőktől való félelmet, hanem a személyi kultusz újabb megjelenésétől való félelmet. Elkövetett még Torgyán József még egy olyan súlyos hibát, hogy amikor Vincze Kálmán spontán módon, előre senkivel nem megbeszélve beadta a bizalmatlansági indítványt, Torgyán József azonnal megtámadta Pásztor Gyulát, akiről gondolta, tudomása volt róla, feltételezve, hogy a képviselőcsoport őt szeretné frakcióvezetőnek. — Mi igaz, hogy Ön csőcseléknek nevezte a tüntetőket? — Én annyit mondtam egyik képviselőtársamnak az ülés előtt a folyosón, hogy nagyon jól emlékszem rá, amikor 45-46- ban Vásárhelyen is kommunista párt által felpiszkált és megfizetett csőcselék a piactéren az árut kínáló parasztembereket inzultálták, megverték, összeborogatták az árujukat. Arra figyelmeztettem a képviselőtársaimat, hogy egy ilyen tüntetés nem tudni, mivé fajulhat, ha a csőcselék is mellé csapódik. Azt is kifogásoltam, ez csak a politikai követelések eszköze lehet. — Az ülésen szóba került az Ön neve is, mint lehetséges frakcióvezető... — Annyi volt csupán, hogy a 44 képviselő titkos szavazással megjelölt egy nevet, így kerültem az első négybe. Én az első szavazási kör után visszaléptem, mert úgy láttam, hogy elkerülhető ezzel a várható megosztottság. — Végül milyen döntés született? —Nem volt végleges döntés, mert csak harmincan voltunk és húsz-tíz arányban alakult a szavazás Pásztor Gyula javára, de egy korábbi határozat huszonháromban jelölte meg, így felfüggesztettük a döntést az április 8-i ülésig. Ocsovszky László