Kiskunmajsa - Új Kun-Majsa, 1990 (3. évfolyam, 1-19. szám)

1990-01-05 / 1. szám

7. oldal mum SOK A LOPÁS CSÓLYOSPÁLOSON, JÁSZSZENTLÁSZLÓN, KOMPÖCON ÉS SZÁNKON IS Több rendőr és jobb felszerelés kellene a közbiztonság őrzéséhez A bűnelkövetők jelentős része ittas vagy visszaeső. Sajnos csakúgy, mint or­szágosan, a Kiskunmajsát környező településeken is összességében 5-6 száza­lékkal nőtt a bűnesetek száma. Igaz ugyan, hogy a városban valamivel jobb a helyzet, hiszen a tavalyi 196 helyett az idén — no­vember végéig — csak százkilencvenegy bűneset történt. Ezek között azon­ban sehol sem fordult elő gyilkosság vagy állam elle­ni bűncselekmény. Súlyos testi sértés miatt 1989-ben is három alkalommal riasz­tották a rendőrséget. Lé­nyeges viszont az, hogy ne­mi erkölcs elleni bűncse­lekményről nem érkezett bejelentés. A házasság, a család és az ifjúság ellen elkövetett bűnesetek száma Kiskunmajsán hattal csök­kent a tavalyi tizenkilenc­hez képest. Aggodalom az emberekben Mindezeknél jelentősebb a vagyon elleni bűnelköve­tések nagy száma. Az össz­­törvénysértések több mint kétharmadát kitevő esetek érthető módon aggodalom­mal töltik el az embereket. Ezért kérték sokan, hogy a rendőrök gyakrabban je­lenjenek meg a külterületi részeken, az üdülőövezet­ben és a tanya­világban. Csólyospáloson például ti­zennégy bűneset közül ti­zenhármat, Jászszentlászlón 11-ből hetet, Kiskunmajsán 126-ból kilencvenegyet, Kömpöcön négyből kettőt, míg Szánkon tizenegyből hatot magánszemélyek ja­vai ellen követtek el. Ezzel kapcsolatban azonban szól­ni kell arról, hogy a bűn­esetek ilyen mértékű elkö­vetését az is előidézte, hogy az érintettek többsége még a minimális vagyonvédelmi intézkedéseket is elmulasz­totta. Sokkal nagyobb fi­gyelmet kellene fordítani mindenkinek a személyes holmija védelmére. Az em­lített esetekben is gyakran nyitva hagyott gépkocsiból vitték el — a többnyire al­kalmi tolvajok — az érté­kes bundát, bőrkabátot, csomagot, sőt ékszert is. A lezáratlan kerékpárok, se­gédmotorkerékpárok szin­tén kedvet, ötletet adhatnak egyeseknek a lopáshoz. Ám nemcsak az alkalmat meg­ragadó tolvajok tulajdonít­ják el mások személyes hol­miját. Vannak, akik lép­csőházakból, esetleg garázs­ból viszik el a lezárt, érté­kes verseny- vagy kem­pingkerékpárokat. A betö­réses lopásokat hétvégi há­zakban, lakatlan tanyákon követeik el a bűnözők. Az elkövetők, akik többsége büntetett előéletű, persze feltörnek lezárt gépkocsikat is és egyre gyakoribbá vá­lik a szándékos rongálás. A nyomozás nem mindig sikeres A bűnözésre hajlamos emberek természetesen a társadalmi tulajdont sem kímélik. Számuk ugyan lé­nyegesen kisebb, mint a magántulajdon elleni bűn­­cselekményeké, de az oko­zott kár értéke közel ugyanannyi. A lopások so­rán elsősorban autóalkat­részt, fát és színesfémet tu­lajdonítanak el a tolvajok. De betörtek például a Mű­szaki Bizományi és a Réka Ruházati Áruházba, vala­mint élelmiszerboltba is. A bejelentett bűneseteknél természetesen a rendőrség azonnal megindítja a nyo­mozást, de az nem mindig jár sikerrel. Mint a rend­őrőrs parancsnoka elmond­ta, nem megfelelőek a sze­mélyi, az anyagi és a tech­nikai feltételek sem. A lét­számhiány mellett ugyan­is viszonylag sok az idő­sebb rendőr. Régiek, el­használódottak a gépkocsik, a híradástechnikai felszere­lések. Ezenkívül — és ez országos gond is — nagyon behatárolt az üzemanyag­­felhasználás lehetősége. Ez­zel szemben pedig a bűnö­zők gyakran gyors, nyugati kocsikon közlekedve hagy­ják el a tett színhelyét, az ilyeneket utolérni sokszor reménytelen próbálkozás. Végül nehezíti a rendőrség munkáját az is, hogy a rendőrök anyagi és erkölcsi megbecsültsége nem áll arányban az egyre neheze­dő és növekvő számú fel­adataikkal. Emiatt veszély fenyegeti a megfelelő után­pótlás biztosítását, pedig ugyanakkor a bűnözés egy­re nagyobb teret hódít. Hi­szen az idén is volt két-há­­rom fős olyan cigány bű­nöző csoport, akik összesen tizenegy bűncselekményt követtek el Kiskunmajsán. Sőt beszélgetésünk napján öt gépkocsifeltöréshez ri­asztották a rendőrséget. Ebből három esethez Maj­sára, kettőben pedig Szank­ra kellett menni. Ehhez természetesen emberre és gépkocsira volt szükség, így azután nem lehet csodál­kozni azon, hogy az isme­retlen tettesek elleni beje­lentéseknek csak a szűk fe­lét tudja felderíteni a rend­őrség. A megtalált tettesek között azonban nemcsak magyar állampolgár van. Tavalyelőtt huszonegy, a múlt évben hat esetben de­rült ki, hogy az elkövető szovjet állampolgár, ők a tanyabetöréseket és gépko­csifeltöréseket többnyire a laktanya környékén köve­tik el. Megalapozott intézkedések Horváth Lászlótól végül megtudtuk azt is, hogy a közlekedési balesetek szá­ma ugyan csökkent, de Kis­kunmajsán a tavalyelőtti eggyel szemben 1989-ben két halálos kimenetelű bal­eset is történt. A rendőrőrs hatáskörébe tartozó négy községben a tizenhárom baleset közül hat volt sú­lyos, a többi könnyebb sé­rülés, de a bajt négy alka­lommal ittas vezetés okoz­ta. Kiskunmajsán ez az ok nagyobb arányt képviselt, hiszen a harminckét bal­esetből huszonnyolc ittas vezetés miatt következett be. Gyermekbaleset egy volt csupán, amely sérülés­sel járt. A rendőrőrs pa­rancsnoka elmondta azt is, hogy a közrend és a köz­biztonság javítását tovább­ra is fontos feladatuknak tekintik. A jövőben is ügyelni kívánnak a rendőri intézkedések megalapozott­ságára, a bejelentések utá­ni minél gyorsabb megje­lenésre, vizsgálatra. Emel­lett a közbiztonsági felada­tok ellátásában továbbra is számítanak a negyven ta­gú önkéntes rendőri állo­mány segítségére is. R. J. A közbiztonság kérdése napjainkban egyre töb­bet foglalkoztatja az embereket. Érthető is ez, hi­szen a létbizonytalanság növekedésével várhatóan tovább emelkedik majd a társadalmi és a személyi tulajdon elleni bűncselekmények száma. Ezért is kerestük fel Horváth László rendőrfőhadnagyot, a kiskunmajsai rendőrőrs parancsnokát, hogy tőle kérjünk információt a város és vonzáskörzete tava­lyi közbiztonsági helyzetéről, amelyről egyébként a december 13-i vb-ülésen is szó volt. JÁSZSZENTLÁSZLÓN Idősek otthona lesz a pártházból Jászszentlászlón megtör­tént a pártvagyon elszámol­tatása. A pártház a község tulajdonába került. Az épü­letben lévő vagyontárgya­kat, eszközöket a községi tanács leltárilag átvette. Meghagyva azokat az esz­közöket ami kell a helyi MSZP szervezetének műkö­déséhez. Ezek után az MSZP, a HNF, a majdan megalakuló pártok a műve­lődési házban tartják össze­jöveteleiket, gyűléseiket. A községben már koráb­ban felmerült az igény ar­ra, hogyan lehetne a rászo­ruló idősek nehéz helyzetén javítani. A községi tanács eddig is a lehetősége sze­rint segített az időseken, de napjainkban ez még jobban előtérbe került, hisz’ a je­lenlegi nehéz gazdasági helyzetben még nehezebb a mindennapi életük. A községben növekszik a szociális otthoni elhelye­zést kérők száma, a férőhe­lyek viszont nem bővülnek. Ez a helyzet a községi ta­nácsot is lépésre készteti, méghozzá olyan elgondolá­sa van, hogy meg kell ol­dani az idősek komplex in­tézményi szinten való ellá­tását. Olyan szociális gon­dozási intézményt hozna létre, amely biztosítja és szervezi az idősek napközi­­otthonos ellátását, hétközi panzióját, szociális étkezte­tést házi szociális gondo­zást, átmeneti szociális ott­honi elhelyezést (rövid időre). A községi tanács az intéz­mény elhelyezését a párt­ház épületében tartja leg­alkalmasabbnak. Ez a dön­­­tés a község lakosságának többségi véleményével megegyezik. Az Egészségügyi és Szo­ciális Minisztérium 1 millió forinttal támogatja az in­tézmény létrehozását, me­lyet pályázat útján kapott meg a község. Az intézmény vezetői posztjára pályázatot hirdettek. A decemberi tanácsülés foglalkozott az intézmény létrehozásával. Kettő nő pályázó volt, egy Kiskun­ma­jsáról, egy helyből. A tanácstagok titkosan vá­lasztottak a pályázók közül, de egyikük sem kapta meg a szavazatok többségét, így a tanácstestületnek újból össze kell ülni, hogy meg­válassza az intézmény ve­zetőjét. 4 Toldi László _______________________ ES MAJSAN? Kérik a lakosság javaslatát 1/ Kiskunmajsa Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága — megőrzésre a teljes be­rendezéssel együtt — át­vette a Félegyházi út 5. szám alatti pártházat. Vár­­­­hatóan a kormány döntése­­ a városunk részére átadja­­ ezen épületet, településünk­­­­nek kell a hasznosítás cél­­j­­át meghatározni arra is te­­­­kintettel, hogy az esetleges­­ átalakításokra csak a saját­­ pénzünket használhatjuk. Amennyiben eladnánk a teljes vételi árat központi­­ számlára kellene befizetni. Eddigi javaslatok szerint a helytörténeti gyűjtemény, vagy a zeneiskola, vagy egészségügyi, például fizi­koterápiás kezelés céljára kellene hasznosítani. Szeretnénk a lakosságtól is véleményt kapni, ezért a tanácsháza bejáratánál a folyosón elhelyezett gyűjtő­­ládába kérjük január 2-a és 10-e között a javaslato­kat tartalmazó leveleket el­helyezni. Az indoklással el­látott javaslatokat külön köszönettel vesszük. A javaslatokat is figye­lembe véve a tanács január 17-i rendkívüli ülésén fog­lal állást a hasznosítás kér­désében. Január 2-a és 10-e között munkaidő alatt a pártház belülről is megtekinthető. Leányvállalat lett a majsai A­gr­ikon A gyárigazgató bevezető­jében szólt az egykori AG­RIKON-ról és azon belül is kiemelve meghatározó Kiskunmajsa szerepét nagyvállalat vertikumában.­­ Megtudhattuk, hogy a vál­lalat profiltisztítása 1987- re befejeződött, ami az ak­kori időszak követelménye­inek mindenben megfelelt. A vállalat jövedelemtermelő tevékenysége azonban 1988- tól drasztikusan visszaesett. Ennek előidézője az adó- és árreformmal egyidőben a belföldi kereslet csökkenése és a rubelelszámolású ex­portjövedelem megcsapoló hatása volt, így az élet a vállalatot további szerke­zetváltozásra és hatéko­nyabb termelésre kénysze­rítette. Így jöttek létre ez év áprilisától a stratégiai üzletágak, amelyek egyiké­ben — a tárolástechnológiai gépgyártásban — a kiskun­majsai gyár is meghatározó bázis lett. Kiderült azon­ban, hogy az iménti átszer­vezés csak a fejlődés, a túl­élés közbenső állomása volt. Ez a fejlesztés napjaink­ra már túlhaladott, így 1990. január 1-től az üzlet­ágak leányvállalatokká ala­kulnak át, ami a kiskun­majsai gyár vonatkozásá­ban további megnövekedett felelősséget és önállóságot jelent. Vállalaton belül mindenképpen az a ten­dencia érvényesül, hogy az életképes egységek — ide tartozik nem kis örömünk­re a kiskunmajsai gyár is — fokozni tudják hatékony­ságukat, a nehéz helyzetben lévők viszont fájdalmas fo­gyókúrára kényszerülnek. A kiskunmajsai üzem háza t­áj­áról szólva elm­ond­­ta az igazgató, hogy az üz­letág 1989. évi termelésének teljes volumene 800 millió forint. Ebből 500 milliót itt helyben realizálnak és a tőkés export 210 millió fo­rint. A stratégiai jelentő­ségű Claas-vezetőfülkékből 4700 készült. A produktum további részében első he­lyen kell említeni a kerítés­­fonatot és az egyéb kiegé­szítő tevékenységet, ami a nagy értékű technológiai berendezések jobb kihasz­nálását hivatott biztosítani. Ilyenek az IKARUS buszok kapaszkodó korlátai, MIRKÖZ fagyasztó szekré­n­­yek és FÉG vízmelegítők bukolatai. A igyárak hos­­­szú évek után sikerült a Claas-céggel újabb kom­bájn részegységek gyártá­sával a sokoldalú kapcsola­tot fejlesztenie. Az elmúlt év kiemelkedő eredménye a hatékonysági szint növekedése volt. Az egy főre vetített gyári ered­mény az 1988-as 192 ezer forinttal szemben 307 ezer­re nőtt. A dolgozók átlag bérszínvonala eléri a 130 ezer forintos bruttó össze­get. Ezek a teljesítmények szigorúan körültekintő pénzügyi és létszámgazdál­kodással, a számítógépes technika, adatfeldolgozás több munkaterületen törté­­ténő térhódításával való­sulhattak meg. Igen fájdal­mas, de szükségszerű lépés volt az év első fel­ében vég­rehajtott létszámcsökken­tés, ami elsősorban az im­produktív munkaterülete­ket érintette. A kollektíva többségének érdekében a népszerűtlen döntést meg kellett tenni. A gyárban érezhetően javult a munkafegyelem, mind többen átérzik annak fontosságát, hogy a létbiz­tonsághoz nem elég csak jelen lenni, hanem tenni is kell érte és nem is keveset. A gyár 1990. évi munka­­ellátottsága kielégítő, nagy­ságában, összetételében a tavalyival azonos. A tőkés exportra kerülő vezetőfül­kék darabszáma 5 ezerre tehető és várható további tételek exportra szállítá­sa is. További stratégiai cél a piacon maradáshoz a gyár- és a gyártmányfejlesztés. Erről az igazgató elmondta, hogy intenzíven kutatják további exportlehetőségek feltárását. A 10—12 száza­lékos kedvezményes kama­tozású exportfinanszírozó hitel, a forintleértékelés igen kedvezően hat, ezért az üzletág a lehetőséggel messzemenően számol. A kiskunmajsai üzem e vo­natkozásban is kedvező po­zícióban van és lehetséges­nek tűnik a továbblépés. Az exportbővítés anyagi, technikai bázisát hivatott biztosítani a már megvaló­sult beruházás, az új robot festősor. Beüzemelésre vár két numerikus ponthegesztőgép vezérlésű és egy Trumatic gyártmányú szá­mítógépes lemezmegmun­káló egység. Az új vállal­kozási formákra történő át­térés, a várhatóan növek­vő exportfeladatok végre­hajtása lehetővé teszi, hogy állományi létszámot bővítve további 10—12 fő lakatos, hegesztő szakmunkást tud­junk foglalkoztatni. A december elsején meg­tartott vállalati tanácsülés jóváhagyta azt a célkitű­zést, hogy még intenzíveb­ben alkalmazkodva a piaci lehetőségekhez, a január 1-től megalakult leányvál­lalatok rövid távon, lehető­leg még 1990-ben részvény­­társasággá, kft-vé váljanak. Reális, elérhető cél nyugati tőkével kiegészített közös vállalatok megalakulása, melynek egyike a kiskun­majsai gyár, a fülkegyártás bázisaként, mondta tájékoz­tatója végén Zilahi Sebess Béla. Csontos Károly Kiskunmajsa és vonzáskörzetének legjelentősebb ipari üzemében, az AGRIKON gyárban is vannak már tapasztalatok arra vonatkozóan, hogy vajon mit is jelent manapság a pályán maradni és keres­ni az igazi piacgazdaság ezidáig hiányzó áldásait. Mindezekről és más, a széles közvéleményt is fog­lalkoztató helyi gondokról kértünk tájékoztatást Zilahi Sebess Béla gyárigazgatótól.

Next