Kiskunmajsa - Új Kun-Majsa, 2001 (14. évfolyam, 1-52. szám)
2001-06-08 / 23. szám
SPORT & SPORT 0 SPORT R SPORT 0 SPORT 0 SPORT Indulatok a pályán A helyi sport lejtmenete az országos állapot szeletkéjének tekinthető. Folyamatosan arról hallunk híreket, hogy egyre kevesebb pénzből kell - a hagyományaink követelte - jobb eredményeket felmutatni. A TESTEDZÉS MINDENÜTT FONTOS ÜGY Egy város sokrétű sportjának megítélése meglehetősen összetett kérdés. A sportszervezeteknek adandó támogatások heves érzelmeket váltottak ki. Az elosztás feladata nem könnyű, és sokan keveslik a saját szövetségüknek jutott támogatás mértékét. Mondják, probléma az átláthatatlan feltételrendszer. Nem tudni, hogy milyen elvek alapján mérlegelnek. A pénz elosztásakor nem lehet pusztán egy szövetség versenyzőinek számát szem előtt tartani, az eredményesség sem lehet kizárólagos mérce. A számszerű adatokból néhánynak a kiemelése könnyen hamis képet eredményezhet. Hiba lenne például kizárólag a versenyeken való szereplés alapján véleményt mondani a sport helyzetéről, perspektíváiról. Vajon melyik trend az igazi? És vajon számítanak-e valamit az ilyenfajta trendek? A sport fontos dolog, része múltunknak, mindennapi életünknek, kultúránknak, identitásunknak és persze politikai kérdés is. Ugyanakkor hiba lenne eltúlozni a jelentőségét. A FIATALOKBÓL KIKOPIK A JÁTÉK SZERETETE Általánosan elmondhatjuk, hogy mindenütt pénzhiány van, de van, ami nem pénz kérdése. Aggasztó például, hogy a fiatalokból kezd kikopni a sport, a játék szeretete. Egyre nehezebb a gyerekeket elcsábítani a képernyők, vagy a számítógépek monitorai elől. Ezek után az utánpótlás tömegeket veszít, elvékonyodik a kiválasztási réteg. Hiányt pótló szponzort találni szinte lehetetlen. A pénzhiány miatt a felnőtt válogatottak jóval karcsúbbak lesznek, ez nyilván nagyobb terhet ró mindenkire. A támogatások odaítélésénél az is gondot okozhatott, hogy a csapatoknak hosszú távra szóló programjaik vannak általában. Ahhoz, hogy majd jó felnőtt válogatottak legyenek, bizonyára most kellene a fiatalokat támogatni, nemcsak anyagilag, talán erkölcsileg is. A SPORT KÖZINTÉZMÉNY ÉS ÜZLET A helyi kézilabda vagy labdarúgás helyzete kivetíthető a sportélet egészére is. A szakemberek szerint egy fizikailag és szellemileg erős, edzett népesség megteremtése minden vezetés számára fontosnak kell lennie. Az egészségügyi kiadások valószínű csökkenése által megmaradó adóforintoknak sok helyük lenne. Külföldi minták bizonyítják, hogy a népesség jó közérzete a munkamorál javulását is eredményezi. Ez bizonyára így van, ám a meglévő "félállami" struktúra a sport közintézmény jellegét erősíti. Ugyanakkor az előbbi álláspont megegyezik a piaci logikával, miszerint a sportoló és a sportesemény nézője előnyre tesz szert (egészség, jó közérzet), ezért a költségeket legalább részben neki kell állnia. A Nemzeti Atlétikai Programból, amelynek célja a fiatalok egészségi állapotának javítása, úgy látom, még nem túl sok vált valóra. Az állami, önkormányzati és szponzori támogatások kiegészülve a klubok bevételeivel (tagsági díjak, jegyár, tévéközvetítések, ajándéktárgyak), egyes szakosztályok számára a működésükhöz elengedhetetlen minimális tőkét sem minden esetben fedezik. JÁTÉK VAGY VÁLLALKOZÁS? Ha jól meggondoljuk, kevés az a sportág, amely még professzionális szinten is igazodik a gazdasági alapelvhez, mely szerint egy vállalkozás csak a kereslet függvényében lehet sikeres. Szakemberek vitatkoznak azon, hogy mi tenné a kiegyensúlyozottabbá a sportpiacot. Az mindenképpen bizonyos, hogy ez nemcsak a szakmai (jó játékosok és edzők), hanem a gazdasági források (a szponzorok és fogyasztók) koncentrálását is jelenti. A probléma más szempontból is felmerül: ha például egy focimeccsre, mint szombat délutáni családi programra gondolunk (lásd Anglia), akkor a gyengébbik nemnek is a lelátókon lenne a helye. Minden üzletet menedzselni kell és szolgáltatásait vonzóvá, emészthetővé tenni a potenciális vásárló, ügyfél, stb. számára. A sport remekül fogyasztható, hát mégis hol a hiba? -ben- Alapfokú atlétikai bajnokság Több éves kimaradás után ismét az Arany János Általános Iskola rendezte meg az alapfokú atlétikai nagykörzeti döntőt. A május 31-én lebonyolított versenyre Kiskunhalas és Kiskunmajsa térségéből érkeztek az atlétikát szerető diákok és nevelők. Ide már egy válogatón átesett iskolák nevezhettek: Balotaszállás, Kisszállás, Sz.József (Kiskunhalas), Jászszentlászló, Széchenyi István ÁL Isk. és a házigazda versenyzői. A teljesség igénye nélkül minden versenyszámban az első három helyezettet tüntettük fel csapatban és egyéniben. Az első helyezett csapatok bekerültek a Kiskunfélegyházán június 6-án megrendezett megyei döntőbe. Kislabdahajítás 5-6. o. leány: 1. Arany 38,5 m, 2. Kisszállás 36 m, 3. Széchenyi 33,25 m Egyéni: 1. Szikora Melinda (Arany) 41 m 2. Borbás Beáta (Arany) 39 m, 3. Nyilas Lilla (Kisszállás) 39 m Kislabdahajítás 5-6. o. fiúk: 1. Arany 46,75 m, 2. Széchenyi 42,25 m, 3. Kisszállás 41,5 m Egyéni: 1. Krupa István (Arany) 53 m, 2. Madár György (Arany) 46 m, 3. Nyerges László (Széchenyi) 46 m Kislabdahajítás 7-8. o. leány 1. Széchenyi 41,5 m, 2. Kisszállás 39,25 m, 3. Arany 35,75 m Egyéni: 1. Balogh Csilla (Kisszállás) 46 m, 2. Bábud Szilvia (Széchenyi) 44 m, 3. Terbe Ágnes (Széchenyi) 44 m Kislabdahajítás 7-8. o. fiúk 1. Kisszállás 54,75 m, 2. Széchenyi 49 m, 3. Jászszentlászló 44 m Egyéni: 1. Kiss Tamás (Kisszállás) 59 m 2. Sólya László (Kisszállás) 55 m, 3. Keresztes Andor (Kisszállás) 54 m Távolugrás 5-6. o. leány 1. Kisszállás 3,90 m, 2. Arany 3,88 m, 3. Széchenyi 3,60 m Egyéni: 1. Skoltéli Dóra (Kisszállás) 4,03 m, 2. Vörös Aliz (Arany) 3,97 m, 3. Kiss Anita (Kisszállás) 3,90 m Távolugrás 5-6. o. fiúk 1. Kisszállás 4,22 m, 2. Arany 4,09 m, 3. Széchenyi 3,85 m Egyéni: 1. Vörös Martin (Kisszállás) 4,57 m, 2. Országh Zsolt (Arany) 4,24 m, 3. Tárnai Tamás (Kisszállás) 4,23 m Távolugrás 7-8. o. leány 1. Kisszállás 4,05 m, 2. Arany 4,02 m, 3. Széchenyi 3,96 m Egyéni: 1. Illés Ágnes (Arany) 4,44 m, 2. Skutera Szilvia (Kisszállás) 4,30 m, 3. Kertész Erika (Széchenyi) 4,20 m Távolugrás 7-8. o. fiúk 1. Kisszállás 5,11 m, 2. Arany 4,85 m, 3. Széchenyi 4,61 m Egyéni: 1. Faragó Attila (Kisszállás) 5,52 m, 2. Kiss Tamás (Kisszállás) 5,46 m, 3. Barcsik László (Arany) 5,02 m Súlylökés 7-8. o. leány 1. Arany 7,50 m, 2. Kisszállás 7,21 m, 3. Széchenyi 7,00 m Egyéni: 1. Vlarik Nóra (Kisszállás) 8,30 m, 2. Parrag Szilvia (Arany) 8,25 m, 3. Domán Szonja (Széchenyi) 7,60 m Súlylökés 7-8. o. fiúk I. Kisszállás 10,70 m, 2. Szent József 9,53 m, 3. Arany 9,24 m Egyéni: 1. Kolompár Dániel (Szent József) 11,40 m, 2. Bezdán Endre (Kisszállás) 11,20 m, 3. Király Richárd (Kisszállás) 10,82 m Váltók 4x100 m. 5-6. o. leány 1. Arany 1,01,3, 2. Széchenyi 1,05,3, 3. Szent József 1,05,7 5-6. o. fiú 1. Arany 0,58,1, 2. Kisszállás 1,01,7, 3. Széchenyi 1,02,3 7-8. o. leány 1. Arany 0,59,9, 2. Balotaszállás 1,00,2,3. Kisszállás 1,02,1 7-8. o. fiú 1. Kisszállás 0,52,3, 2. Arany 0,54,8, 3. Balotaszállás 0,56,1. Magasugrás 7-8. o. leány 1. Arany 123.75 m, 2. Széchenyi 121,25 m Egyéni: 1. Fehér Barbara (Arany) 135 cm, 2. Terbe Ágnes (Széchenyi) 135 cm, 3. Bábud Szilvia (Széchenyi) 125 cm. Magasugrás 7-8. o. fiú 1. Széchenyi 143.75 cm, 2. Arany 143,75 cm 3. Jászszentlászló 140 cm Egyéni: 1. Barcsik László (Arany) 160 cm, 2. Gera Csaba (Széchenyi) 145 cm, Egri Gábor (Széchenyi ) 145 cm Novikov János (Széchenyi) 145 cm Álmos Róbert (Jászszentlászló) 145 cm, 3. Farkas Krisztián (Jászszentlászló) 145 cm. A csapatokat 5 fő alkotta, a 4 legjobb teljesítmény átlaga alapján számítottuk ki a végeredményt. A kislabdahajítás viszonylagos gyenge teljesítményét az atlétikai szabályok által megváltozott labda mérete adta Busa Béláné, Csupityné Tóth Hajnalka, Komáromi Tibor 2001. június 8. * KUN-MAJSA