Kiskunmajsa - Új Kun-Majsa, 2009 (22. évfolyam, 1-52. szám)

2009-02-27 / 9. szám

2009. február 27. A politikusok helyett a szakma irányítsa az idegenforgalmat Az utóbbi hónapokban felerősöd­tek a kiskunmajsai képviselőtes­tületen belül azok az álláspontok, amelyek szerint a városnak nincs szüksége a Tourinform irodára, így a most körvonalazódó Turiszti­kai Desztinációs Menedzsment (TDM) hálózatába se kapcsolód­jon be. A Faludi Tamás által több­ször is javasolt "idegenforgalmi stratégia" lelkes fogadtatásra ta­lált több képviselőnél is, így nem csoda, ha a múlt szerdán megtar­tott összevont bizottsági ülésen a költségvetés tárgyalásakor ismét a Tourinform Iroda megszüntetésére tett javaslatot Faludi Tamás. A képviselő erre irányuló ja­vaslatát mindeddig nem támasz­totta alá olyan szakmai érvekkel, amelyek az idegenforgalom fellen­dülését eredményeznék a Tourinform Iroda megszüntetésé­vel és a TDM pályázatból való visszalépéssel. Sőt, a február 2-­­án, a Csábrády János Civilházban megtartott TDM-wo rkshopim en­ nek éppen ellenkezője derült ki. Az EuroSpa KJIF turisztikai igazgatója, Dr. Ruszinkó Ádám, a Dél-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója, Gulyás Péter, valamint a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urba­nisztikai Közhasznú Társaság igazgatója, turizmus és területpo­litikai szakértője, Horkay Nándin­­arról beszéltek előadásaikban, hogy a TDM-re épülő új turisztikai szervezet lesz az alapja az idegen­­forgalmi fejlesztéseknek - amihez elengedhetetlen a Tourinform Iro­da fenntartása. Az előadások egyik szünetében Horkay Nándorral beszélgetett lapunk munkatársa. Milyen alternatíva van a TDM-en kívül? Sok település nem regiszt­rált a TDM hálózatba, nekik mi­lyen lehetőségük van a térségi tu­rizmus fejlesztésére? Horkay Nándor: Nekik is van al­ternatívájuk, hiszen a TDM-en kívül is van élet. A szereplők önkéntes döntésük alapján vesznek részt a TDM szervezet kialakításában, s aki nem akar ebben részt venni, nyilván a saját jól felfogott érdekei alapján, az a mostani, főleg önkormányzati alapú rendszert tudja tovább vinni. Mi szakemberek azt mondjuk, s ezért is van a pályázati kiírás, hogy ennél az erősen önkormányzati dominanciájú rendszernél vannak hatékonyabban működő és eredmé­nyesebb rendszerek is. A TDM létrehozása ebbe az irányba tett fontos lépést jelenti. De azt is hoz­zátesszük, hogy helyben dől el az, hogy megvan-e az együttműködési potenciál, akár politikai ellenfelek, akár különböző szolgáltatók és sze­replők között ahhoz, hogy együtt tudjanak dolgozni. A TDM szerve­zet ugyanis az együttműködésről szól, ez az alapja az egésznek. Ahol ezek a feltételek nem adottak, akár politikai vagy bármi más szak­mai szempontból, ott nem lesz TDM szervezet létrehozva, megma­radnak az eddigi, hagyományos struktúrák. Az együttműködés megteremté­sén kívül miért fontos a hagyomá­nyos struktúrák helyett egy újat létrehozni? HN: A jelenlegi struktúrában a tele­püléseken van egy Tourinform Iro­da, működik egy önkormányzati bi­zottság idegenforgalmi funkcióval, de ha megkérdezik, hogy a telepü­lésnek ki a turizmusért felelős veze­tője, akkor azt nem lehet megmon­dani. A Tourinform Iroda csak in­formációszolgáltatást végez, az ide­genforgalmi bizottság alapvetően nem szakemberekből álló testület, hanem választott képviselőkből. Nincs tehát, akit számon lehetne kérni, felelős vezetője lenne a helyi turisztika fejlődésének, irá­nyításának. A TDM szervezetének létrehozá­sával ezek szerint egy felelős szakmai vezetés jöhetne létre. HN: Nyilvánvalóan megfelelő kompetenciával, és szakemberekkel kell feltölteni a szervezetet. A cél nem más, mint a politikumból visszaadni a szakmának a turizmus helyi irányítását, tehát ne az önkor­mányzatban ülő tanár, kulturális menedzser és nem tudom ki dönt­sön a turiszikai kérdésekben. Adott helyzetben az a normális, hogy a betegségek megoldásaiban az orvos dönt és nem egy képviselőtestület. Ugyanezt szeretnénk a turizmus esetében megvalósítani, visszaadni a helyi politikától a szakmának a turisztikai kérdéseket. A szakma szereplői legyenek azok, akik meg­határozzák a turizmus helyi szak­mai céljait, tevékenységeit és jövő­beni irányait, ne pedig egy politikai testület. Mennyiben fog a források lehívá­sában az szerepet játszani, hogy egy település benne van-e a TDM szervezetben vagy nincs? HN: A jövőben várhatóan turiszti­kai intézmény fejlesztésére, forrás­ra csak TDM szervezetek részére lesz pályázati kiírás. Később nyil­vánvalóan akár szállásra és turiszti­kai vonzerőre is lesznek majd pá­lyázatok, s az előnyt fog jelenteni, ha a helyi TDM szervezettel együtt­működve kívánják azt az adott fej­lesztést megvalósítani. Tehát ha egy vonzerőt vagy szálláshelyt fejlesztő szervezet tagja, együttműködő part­nere a TDM szervezetnek, akkor nyilván előnyben részesül a pályá­zata későbbi elbírálása. Milyen lehetőségei lesznek annak a városnak, amely se a TDM -be nem kíván belépni, de a Tourinform Irodáját is szeretné megszüntetni? Van lehetősége egy alternatív megoldás kidolgozásá­ra? HN: A helyi TDM szervezet kiala­kításának minimum két szereplője van. Az egyik a helyi önkormány­zat, a másik a helyi Tourinform Iro­­ da, A Tourinform Iroda képes a szakmai bázist és a meglévő intéz­ményi tudást továbbörökíteni, az önkormányzat szerepe a TDM szervezetnek a pénzügyi fenntartá­sában jelentkezik. A turizmus helyi szinten nem kötelező önkormány­zati feladat, hanem azt önkéntesen vállalja fel a település jól felfogott érdekében azért, hogy az idegenforgalmi adóból és egyéb más formából többletbevételhez jusson, munkahelyeket teremtsen. Önkormányzat nélkül nem le­het TDM szervezetet létrehozni, te­hát az önkormányzatnak végig kell gondolnia, hogy fontosnak érzi-e a turizmust a település szempontjá­ból. Ha a testület nem akarja ennek a szervezeti formának a kialakítá­sát, akkor nincs lehetőség arra, hogy helyi TDM szervezet létrejö­hessen helyben. Tulajdonképpen ez azt jelenti, hogy az önkormányzat maga aka­dályozza meg azt, hogy külső for­rást bevonjon a helyi turizmus fej­lesztésére, illetve azt jelenti, hogy maga akadályozza meg, hogy az együttműködésnek a feltételei itt helyben kialakulhassanak. Képvi­selő-testületi döntéseken alapuló szervezetfejlesztésről van szó, tehát az első és legfontosabb lépést a képviselőtestületnek és az önkor­mányzatnak kell megtennie. Ha ő ezt nem teszi meg, akkor konzer­válja a desztináció leszakadását a turisztikai versenyben, ami sem a településnek sem a térségnek alap­vetően nem lehet érdeke. De ezt a testületnek kell belátnia. A döntéshez nyilvánvalóan tá­jékozódni kell, mert úgy döntést hozni, hogy fogalmunk sincs miről döntünk, az érdemben nem bevál­lalható, és nem is megalapozott. És ha a tájékozódás után a képviselő­­testület úgy dönt, hogy mégsem akar a TDM-hez csatlakozni, akkor ezt a döntést és őket fel kell váltniuk az általuk képviselt állampolgárok előtt. Csapó Árpád

Next