Kunszentmárton - Kunszenti Hírek, 1992 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1992-01-01 / 1. szám

A TARTALOMBÓL: Újévi remények ” A magyar egészségügy szürke napszámosai” ’’Szennyes” dolgok Minden kedves Olvasónknak, eredményesen gazdag, Beírás, Boldog új esztendőt kívánnak, a Vámszenti 9­írek, munkatársai ÚJÉVI REMÉNYEK Ismét fordult egyet az idő kere­ke, ismét új évet kezd a világ, s benne Magyarország is. Amikor bizakodással tekintünk az eljöven­dő új évre, szükséges visszatekin­teni az elmúlt év bizakodásunkat megalapozó eseményeire. Kül- és belpolitikai téren egya­ránt a legfontosabb esemény, meghatározó történelmi ered­mény: Magyarország szuverenitá­sának, függetlenségének helyre­­állítása. Az ehhez vezető út: a Varsói Szerződés, mint katonai szervezet feloszlatása, a KGST utódszervezet nélküli megszünte­tése, a szovjet csapatok kivonulá­sa, amelyek eredményeként négyszázötven év után szinte elő­ször mondhatjuk, hogy függetle­nek vagyunk. Másik igen fontos esemény: december 16-án Antall József miniszterelnök úr aláírta az Európai Közösséggel Magyaror­szág társulási szerződését, amely kezdetét jelenti egy korábbinál sokkal intenzívebb gazdasági és politikai együttműködésnek azzal a kultúrkörrel, az európai demok­ráciákkal, ahová ezer éve tarto­zunk. Mindezeken kívül kiemelkedően fontosnak tartjuk az orosz és az ukrán kormánnyal kötött kétoldalú megállapodásokat, amelyek min­denképpen jó esélyt adnak Ma­gyarország számára az egykori Szovjetunióval való kapcsolatok rendezésére. Ugyancsak fontos­nak ítéljük meg azt a körülményt, hogy az ország az elmúlt időszak­ban széleskörű kapcsolatrend­szert építhetett ki Nyugat-Európá­­val, Észak-Amerikával és Japán­nal is, térségünkben pedig sikerült létrehozni a Hexagonálét és a vi­segrádi hármakat. A gazdaságpolitikában vitatha­tatlan súlyos nehézségek, súlyos problémák terhelik mindennapja­inkat, ugyanakkor ismételten rá kell mutatnunk arra, hogy a ma­gyar gazdaságban kialakult sú­lyos helyzetért, amelyet a kor­mány, mint nehéz örökséget vett át, nem ez a kormánykoalíció a felelős. Az a tény, hogy az egész térség egyszerre omlott össze, il­letve alakult át,­­ függetlenül a magyarországi átalakulástól, olyan nehézségeket és terheket­­ rótt a térség népeire, ami egyik ol­dalon lehetővé tette a kommunis­ta politikai rendszerek bukását, a másik oldalon pedig ez jelenti az átalakulás árát. Mindenképpen fontos azonban, hogy minden ne­hézség ellenére 1991-ben is sike­rült az ország működőképességét fenntartani, minden ellentétes jós­lással szemben. A magyar külkereskedelem te­rületén 70%-os visszaesés követ­kezett be a keleti piacon, ugyan­ekkor 30%-kal növekedett a nyu­gati exportunk. 1991-ben meg­négyszereződött az ország valu­tatartaléka, kedvezővé vált a fize­tési és a kereskedelmi mérlegünk. Több, mint egy évtized óta elő­ször csökkent az adósság és si­került az infláció mértékét lelassí­tani. Ezek mind olyan alapvető fontosságú jelenségek, amelyek mind a külpolitikában, mind a gaz­daságpolitikában egyértelműen si­kert, eredményt jelentenek. Ugyanakkor elosztani csak azt lehet, amit megkeres az ország és csak az adható ki a költségve­tésben, ami be is vételezhető. En­nek következtében a közok­tatásügy, az egészségügy és a szociálpolitika terén megvalósí­tandó célok teljesítésére nem ke­rülhetett sor, de mindezek nem té­­veszthetők szem elől és gazdasá­gi lehetőségeink keretein belül megvalósításra kell, hogy kerülje­nek. Nem mondhatunk le a magyar honvédség szintentartásáról és fejlesztéséről, hiszen Magyaror­szág a világnak ma is olyan szeg­letében él, amelyik ezer veszélytől fenyegetett és ahol szükséges egy korszerű hadsereg fenntartá­sa az átalakulás és a magyar szu­verenitás esetleges veszélyezte­tése esetére. (Folytatás a második oldalon.) 1992. január V. évfolyam 1. szám­ára: 20 Ft

Next