Kunszentmárton - Kunszenti Hírek, 2020 (33. évfolyam, 1-12. szám)
2020-10-10 / 10. szám
IXXI. évf. 10. szám Október A naptár lapjai bizony már októbert mutatnak. Az október a latin octo szóból származik, melynek a jelentése nyolc (a rómaiaknál az év márciussal kezdődött). A hónap a betakarítás időszaka, a terményáldás ideje. E hónapunk is tele van több, fontos évfordulóval, melyre érdemes odafigyelni, s a rohanó világunkban megállni egy pillanatra. 1869. október 1 -jén a világon elsőként vezették be az Osztrák-Magyar Monarchiában a postai levelezőlapok használatát. Ezek boríték nélkül feladható, úgynevezett díjjegyes, vagyis rányomott értékjelzésű levelezőlapok voltak. A levelezőlapok hihetetlen népszerűségre tettek szert, majd néhány éven belül már az egész világon forgalomban voltak. Október 4-én van Assisi Szent Ferenc napja, aki egész életében a szegénységet, alázatosságot és irgalmasságot hirdette. Napját és az azt követő hetet az ország egyes részein vetésre alkalmas időszaknak tartották, míg más helyeken a szüret kezdete volt. Október 6-a egy tragikusabb eseményre emlékeztet bennünket. 1849. október 6-án végezték ki az aradi tizenhárom vértanút és gróf Batthyány Lajos miniszterelnököt. Ezen a napon a magyar társadalom jelentős részét érintő, a szabadságharcot követő megtorlásra is emlékeznünk kell. 1944. október 6-án hajnalban szovjet repülőgépek kezdték meg Kunszentmárton bombázását. A város utcáin harcok alakultak ki, mire a szovjetek a Szentes felé vezető országút mellől megkezdték a város ostromát. A későbbiekben a város küldöttsége Peter Ivanovits Patyomkin őrnagyhoz ment, hogy ellenállás hiányában megadja a várost. A harcok alatt a vasúti és közúti híd, a római katolikus és a református templom szenvedett leginkább károkat, de megsérült többek között a Cseuz-malom is. A háborús napok - sajnos - emberi életeket is követeltek. Október 10-én egy háborúból hazatérő 11 fős csoport szeretett volna átkelni a Körösön, azonban a szovjetek golyószóróval lelőtték őket. 1944. október 15-én Horthy Miklós kormányzó sikertelen kísérletet tett a háborúból való kiugrásra, majd másnap, október 16-án hatalomra került a nyilasok vezetője, Szálasi Ferenc, ezzel pedig kezdetét vette a szörnyű nyilas terror. 1479. október 13-án a kenyérmezei csatáról kell megemlékeznünk, amikor I. Mátyás király (1458-1490) seregei legyőzték a portyázó török és havasalföldi hadakat. A győzelem eredményeként a törökök sokáig nem vállalkoztak hasonló mértékű betörésre. 1937. október 17-én Makláry Károly püspök ünnepi pompával, bensőséges istentisztelet keretében felszentelte a református templomot. 1956. október 23-án kitört a forradalom, mely a kunszentmártoniakat sem hagyta tétlenkedni, így a városban rövid idő alatt megalakultak az üzemi munkástanácsok. Október 26-án délután népgyűlést, majd felvonulást tartottak. A kb. 2000 fős tömeg Kossuth-nótákat énekelt és szovjetellenes jelszavakat kiabált, majd a pártbizottság épületéről (Mátray-ház) letépték a kommunista címeres zászlót és leverték a pártbizottság címerét. Az októberi eseményekben az emberek példát mutattak hazafiságból, szabadságszeretetből, és tanúbizonyságot tettek bátorságukról. Október 23-a más szempontból is fontos dátuma Kunszentmártonnak, ugyanis 1909. október 23-án hatalmas ünnepség és 250 fős vacsora keretében adták át a Körös Szálló vendéglőt, melyben többször voltak színpadi előadások is. Kunszentmárton lakossága örömteli napra ébredt 1869. október 31-én, (a Hétfájdalmú Szűz Mária tisztelete) amikor a hat hónap alatt felépült alsó temetői kápolnát felszentelték. Az ünnepséget Tóth Sándor plébános vezette le az egri érsek meghatalmazásából. Az oltárnál az első szentmisét pedig Dósa József újmisés pap (később a város plébánosa) mondta. Októberi hónapunk rengeteg évfordulót tartogat számunkra. Bővelkedik szép és szívet melengető eseményekkel, de a szomorú évfordulók sem kerülnek el bennünket. Hőseink álljanak példaként előttünk hazaszeretetből, kitartásból és összefogásból. Álljunk meg egy percre, és idézzük fel magunkban némelyik évfordulót! Szabó Sándor 3