Lőrinci - Lőrinci Hírei, 1995 (4. évfolyam, 1-8. szám)
1995-01-01 / 1. szám
2 1995. február Lőrlini Hírei 1995. január 19-én tartotta első munkaülését a képviselő-testület. A nagyterem zsúfolásig megtelt az érdeklődőkkel. Megjelentek az oktatási intézmények dolgozói szinte teljes létszámmal, és számos érdeklődő jelen volt az állampolgárok részéről is. Napirend előtti felszólalásában Silkó Róbert sürgette a helyi környezetvédelmi feladatok mielőbbi meghatározását, ezért indítványozta, hogy a legközelebbi ülésen tárgyalja meg a testület a környezetvédelem helyzetét. Következett a költségvetés koncepciójának megtárgyalása. A Polgármesteri Hivatal elkészítette a vázlatát az éves költségvetésnek. Kidolgozta a bevételi és kiadási lehetőségeket. Miután bizonyossá vált, hogy ebben az évben a szükséges 303 millióval szemben a felvehető hitellel együtt is csupán 245,5 millió Ft bevétel várható 1995-ben, ehhez a mércéhez kellett a gazdálkodást tervezni. Mivel évek óta az oktatási intézmények fenntartása, működtetése erőn felüli megterhelést jelentett az önkormányzatnak, ezen a területen kellett a megoldás kulcsát keresni. 6.200 lélekszámú településünk 561 fő általános iskolás korú gyermeke 3 önálló intézményben végzi tanulmányait. Mivel az állam nem az intézmények száma, hanem a tanulók száma alapján finanszírozza az oktatási feladatokat, ki kellett dolgozni az intézmények összevonásának mikéntjét. Természetesen nem csak az oktatási intézményeket érinti a nagymértékű költségcsökkentési kényszer, hanem valamennyi területen jelentkezik. A szakemberek részletes tervet készítettek erre vonatkozóan, melyet előzetes véleményezésre átadtak a bizottságoknak. A bizottságok kialakították állásfoglalásukat, módosító indítványokat fogalmaztak meg, így került a testület elé a koncepció. Az oktatás ügyét érintő kérdésekről megbeszélést folytattak az intézményvezetők is. Nem érte váratlanul őket a tervezet, harmadik éve várható volt ennek bekövetkezte. Természetesen fájdalmasan érint minden érdekeltet az iskolák tervezett összevonása, de lépni kell, tovább nem halogatható az átszervezés. Egyedül az erőműi iskola igazgatója nyilatkozott úgy, hogy ha 1 % esélyük van, akkor nem adják fel a fennmaradásért vívott harcot. Ennek jegyében valamennyi képviselőhöz eljuttattak egy 4 oldalas levelet, amelyben 5 fejezetben leírják véleményüket Lőrinci városról és konkrét javaslataikat az erőműi iskola sorsáról. Szőllősi Győző képviselő bejelentette, hogy az erőműi tantestület levelét módosító indítványként kívánja beterjeszteni. Tari Ottó képviselő az Erőmű esetleges elszakadási szándékának komolyságáról kérdezte Szőllősi Győzőt, hiszen ennek ismeretében a költségvetés tárgyalása is más megvilágításba kerülne. Fónagy László jegyző a fent említett levelet pontról-pontra elemezte, tényekkel, adatokkal cáfolta több vádaskodó pontját. Ezek közül önkormányzati hírek néhányat megemlítek: Az erőműi iskola 1993-ban 2,8 millió Ft megtakarítást vállalt a fennmaradás fejében (már abban az évben is napirenden volt az iskola bezárása az aránytalanul magas ráfordítás és kihasználatlanság miatt). A pénzügyi kimutatás szerint 1993-ban a 13,6 millió Ft tervhez képest 13,9 millió Ft-ot használt fel, 1994-ben szintén 14 millió volt a ráfordítás. Nem teljesítették a vállalásukat. Az iskola dolgozóinak létszáma csökkent, bár nem 3 fővel, mint a levélben írták, hanem kettővel, és ebben az igazgató úr sajnálatos halála is benne van. A lényeg soha nem a létszámcsökkentésen volt, hanem a megtakarításon! Ez pedig nincs, és feladtak egy szakmai irányt, az egész napos oktatást. A dologi megtakarítás és egy technikai dolgozó áthelyezése központi intézkedésre történt. - A lőrinci iskola alkalmas az osztályok fogadására, meg kell nézni, mint azt Lajosházi úr tette, érvelt a jegyző úr. - Az iskolák támogatásáról: - Erőműnél 110 gyermekre 200 % a támogatás az állami normatívához viszonyítva, - Lőrinciben 260 gyermekre 80 %-os a támogatás, - Selyben 200 gyermekre 100 %-os a támogatás. A számok önmagukért beszélnek. - A beadvány tartalmaz egy reális javaslatot, három iskolában 8-8 osztállyal működjenek az iskolák, közös igazgatás alatt. Ennek többletköltsége 3 millió Ft lenne, és 80-90 lőrinci gyereknek kellene átmenni az erőműi iskolába. Szakmai érvek szólnak ellene: tehetséggondozó, felzárkóztató, nívócsoportos oktatás megszüntetésével járna. - A városnak egyformán értékes-e minden gyermek? - a levélírók ezt megkérdőjelezik. jegyző úr válasza: ha egy iskolában egy tanulóra 40 %-kal több pénz jut, mint a többi iskolában, és 14-16 fős osztályokban tanulhatnak, a többleteredménynek jelentkezni kellene. Az iskola sem a nagyobb ráfordítás, sem a kis létszámú osztályok előnyeit nem mutatta fel munkájában, eredményességében. A helyi adók, saját bevételek, gyakran más ágazatok pénze is az oktatásba áramlott, holott más területen is jelentkeznek jogos igények, fejezte be érveléseit a jegyző úr, hozzátéve, hogy a levél alján egyetlen aláírást sem talált, személytelenül, a tantestület nevében küldték szét. Ugyanúgy, ahogyan 3 éve a megtakarítást felajánlották. Miután körvonalazódtak a hivatal által elkészített koncepcióról alkotott vélemények, és megszülettek a módosító indítványok, következett a képviselő-testület szavazása a kérdésről. A végszavazás az oktatási szerkezet átalakításáról megszületett. Pontokba szedve a következőket tartalmazza: - A városban az általános iskolákban az eddig 32 csoporttal szemben 24 csoporttal plusz 4 napközis csoporttal történjen az oktatás. Az óvodákban összesen 10 csoportban valósuljon meg az óvodai nevelés az eddigi 11 csoport helyett. - Az Erőműi Általános Iskola épületében 1995. szeptember 1-től meg kell szüntetni az általános iskolai oktatást. Az Árpád úti óvodában az óvodai nevelés megszűnik. - A selypi óvodát a többi óvodához, egy igazgatás alá kell csatolni. - Az általános iskolák egy igazgatás alá tartozzanak. - Az erőműi iskola épületét át kell adni a „Március 15.” Szakmunkásképző és Szakközépiskola részére. A továbbiakban más területek költségvetési koncepciójáról vitatkozott a testület. A gazdasági bizottság a polgármesteri hivatal igazgatási feladatainak terhére 3 millió Ft átcsoportosítást kezdeményezett, 1,5 milliót a vállalkozó háziorvosok támogatására, 1,5 milliót környezetvédelmi feladatokra céltartalékként. A jegyző úr az indítványra reagálva ismerteti, hogy a hivatali költségvetés így is nagyon szoros. A testület működésének költségnövekedése múlt évhez viszonyítva 5 millió Ft, az áremelkedések hatása mintegy 2,5 millió. Az elvonásra javasolt 3 millió Ft a dologi kiadások és fenntartási költségek 30 %-át teszik ki. A vállalkozó orvosok 1,5 millióval való támogatásával nem értenek egyet a hivatal részéről. Alátámasztja ezt az álláspontot azzal, hogy az erőműi orvosi rendelő önkormányzati működtetése biztosítható volt a TB által nyújtott pénzösszegből. A vállalkozó háziorvosok kártyapénze kb. 25 %-kal magasabb, így mintegy 3 millió Ft-ból gazdálkodhatnak körzetenként! Ami önmagában is magasabb működési költséget biztosít, mint az önkormányzati rendelőknél, s ehhez kérnek plusz 500 ezer Ft-ot rendelőként. Az idősek klubjából egy gondozott sem fog kikerülni, az eddig 3-4 fő bejáró ellátása továbbra is megoldható. Az elmondottak ismeretében a képviselőtestület arra szavazott, hogy a vállalkozó orvosok részére nyújtson pénzbeli támogatást az önkormányzat. A vita a szavazás után is folytatódott. Tari Ottó megkérdezte, miért kerül 1,5 millióval többe az önkormányzatnak a vállalkozó orvosok támogatása révén az egészségügy, mintha önkormányzati rendszerben működne. Ha spórolni akar az önkormányzat, felajánlhatja a vállalkozó orvosoknak, jöjjenek vissza önkormányzati orvosnak. Hatvanban havi 20 ezer Ftot kapnak körzetenként. Dr. Kovács Mária a következőket mondja: Hatvanban a vállalkozó háziorvosokat sokféle (folytatás a következő oldalon)