Lőrinci - Lőrinci Hírei, 1995 (4. évfolyam, 1-8. szám)

1995-01-01 / 1. szám

2 1995. február Lőrlini Hírei 1995. január 19-én tartotta első munkaülését a képviselő-testü­let. A nagyterem zsúfolásig megtelt az érdeklődőkkel. Megjelentek az oktatási intézmények dolgozói szinte teljes létszámmal, és számos érdeklődő jelen volt az állampolgárok részéről is. Napirend előtti felszólalásában Silkó Róbert sürgette a helyi környezetvédelmi feladatok mielőbbi meghatározását, ezért indítványozta, hogy a legközelebbi ülésen tárgyalja meg a testület a környezetvédelem helyzetét. Következett a költségvetés koncepciójának megtárgyalása. A Polgármesteri Hivatal elkészítette a vázlatát az éves költségvetésnek. Kidolgozta a bevételi és kiadási lehetőségeket. Miután bizonyossá vált, hogy ebben az évben a szükséges 303 millióval szemben a felvehető hitellel együtt is csupán 245,5 millió Ft bevétel várható 1995-ben, ehhez a mércéhez kellett a gazdálkodást tervezni. Mivel évek óta az oktatási intézmények fenntartása, működtetése erőn felüli megter­helést jelentett az önkormányzatnak, ezen a területen kellett a megoldás kulcsát keresni. 6.200 lélekszámú településünk 561 fő általános iskolás korú gyermeke 3 önálló intézményben végzi tanulmányait. Mivel az állam nem az intézmények száma, hanem a tanulók száma alapján finanszírozza az oktatási feladatokat, ki kellett dolgozni az intézmények össze­vonásának mikéntjét. Természetesen nem csak az oktatási intézményeket érinti a nagymértékű költségcsökkentési kényszer, hanem vala­mennyi területen jelentkezik. A szakemberek részletes tervet készítettek erre vonatkozóan, melyet előzetes véleménye­zésre átadtak a bizottságoknak. A bizottságok kialakították állásfoglalásukat, módosító indítványokat fogalmaztak meg, így került a testület elé a koncepció. Az oktatás ügyét érintő kérdésekről megbe­szélést folytattak az intézményvezetők is. Nem érte váratlanul őket a tervezet, harmadik éve várható volt ennek bekövetkezte. Termé­szetesen fájdalmasan érint minden érdekeltet az iskolák tervezett összevonása, de lépni kell, tovább nem halogatható az átszervezés. Egyedül az erőműi iskola igazgatója nyilat­kozott úgy, hogy ha 1 % esélyük van, akkor nem adják fel a fennmaradásért vívott harcot. Ennek jegyében valamennyi képviselőhöz eljuttattak egy 4 oldalas levelet, amelyben 5 fejezetben leírják véleményüket Lőrinci városról és konkrét javaslataikat az erőműi iskola sorsáról. Szőllősi Győző képviselő bejelentette, hogy az erőműi tantestület levelét módosító indít­ványként kívánja beterjeszteni. Tari Ottó képviselő az Erőmű esetleges elszakadási szándékának komolyságáról kérdezte Szőllősi Győzőt, hiszen ennek ismeretében a költség­­vetés tárgyalása is más megvilágításba kerülne. Fónagy László jegyző a fent említett levelet pontról-pontra elemezte, tényekkel, adatokkal cáfolta több vádaskodó pontját. Ezek közül önkormányzati hírek néhányat megemlítek:­­ Az erőműi iskola 1993-ban 2,8 millió Ft megtakarítást vállalt a fennmaradás fejében (már abban az évben is napirenden volt az iskola bezárása az aránytalanul magas ráfordítás és kihasználatlanság miatt). A pénzügyi kimutatás szerint 1993-ban a 13,6 millió Ft tervhez képest 13,9 millió Ft-ot használt fel, 1994-ben szintén 14 millió volt a ráfordítás. Nem teljesítették a vállalásukat.­­ Az iskola dolgozóinak létszáma csökkent, bár nem 3 fővel, mint a levélben írták, hanem kettővel, és ebben az igazgató úr sajnálatos halála is benne van. A lényeg soha nem a létszámcsökkentésen volt, hanem a megtaka­rításon! Ez pedig nincs, és feladtak egy szakmai irányt, az egész napos oktatást. A dologi megtakarítás és egy technikai dolgozó áthelye­zése központi intézkedésre történt. - A lőrinci iskola alkalmas az osztályok fogadására, meg kell nézni, mint azt Lajosházi úr tette, érvelt a jegyző úr. - Az iskolák támogatásáról: - Erőműnél 110 gyermekre 200 % a támogatás az állami normatívához viszonyítva, - Lőrinciben 260 gyermekre 80 %-os a támogatás, - Selyben 200 gyermekre 100 %-os a támogatás. A számok önmagukért beszélnek. - A beadvány tartalmaz egy reális javaslatot, három iskolában 8-8 osztállyal működjenek az iskolák, közös igazgatás alatt. Ennek többlet­­költsége 3 millió Ft lenne, és 80-90 lőrinci gyereknek kellene átmenni az erőműi iskolába. Szakmai érvek szólnak ellene: tehetség­­gondozó, felzárkóztató, nívócsoportos oktatás megszüntetésével járna. - A városnak egyformán értékes-e minden gyermek? - a levélírók ezt megkérdőjelezik. jegyző úr válasza: ha egy iskolában egy tanulóra 40 %-kal több pénz jut, mint a többi iskolában, és 14-16 fős osztályokban tanul­hatnak, a többleteredménynek jelentkezni kellene. Az iskola sem a nagyobb ráfordítás, sem a kis létszámú osztályok előnyeit nem mutatta fel munkájában, eredményességében. A helyi adók, saját bevételek, gyakran más ágazatok pénze is az oktatásba áramlott, holott más területen is jelentkeznek jogos igények, fejezte be érveléseit a jegyző úr, hozzátéve, hogy a levél alján egyetlen aláírást sem talált, személytelenül, a tantestület nevében küldték szét. Ugyanúgy, ahogyan 3 éve a megtakarítást felajánlották. Miután körvonalazódtak a hivatal által elkészített koncepcióról alkotott vélemények, és megszülettek a módosító indítványok, következett a képviselő-testület szavazása a kérdésről. A végszavazás az oktatási szerkezet átalakí­tásáról megszületett. Pontokba szedve a következőket tartalmazza: - A városban az általános iskolákban az eddig 32 csoport­tal szemben 24 csoporttal plusz 4 napközis csoporttal történjen az oktatás. Az óvodákban összesen 10 csoportban valósuljon meg az óvodai nevelés az eddigi 11 csoport helyett. - Az Erőműi Általános Iskola épületében 1995. szeptember 1-től meg kell szüntetni az általános iskolai oktatást. Az Árpád úti óvodában az óvodai nevelés megszűnik. - A selypi óvodát a többi óvodához, egy igazgatás alá kell csatolni. - Az általános iskolák egy igazgatás alá tartozzanak. - Az erőműi iskola épületét át kell adni a „Március 15.” Szakmunkásképző és Szak­­középiskola részére. A továbbiakban más területek költségvetési koncepciójáról vitatkozott a testület. A gazdasági bizottság a polgármesteri hivatal igazgatási feladatainak terhére 3 millió Ft átcsoportosítást kezdeményezett, 1,5 milliót a vállalkozó háziorvosok támogatására, 1,5 milliót környezetvédelmi feladatokra céltarta­lékként. A jegyző úr az indítványra reagálva ismerteti, hogy a hivatali költségvetés így is nagyon szoros. A testület működésének költség­­növekedése múlt évhez viszonyítva 5 millió Ft, az áremelkedések hatása mintegy 2,5 millió. Az elvonásra javasolt 3 millió Ft a dologi kiadások és fenntartási költségek 30 %-át teszik ki. A vállalkozó orvosok 1,5 millióval való támogatásával nem értenek egyet a hivatal részéről. Alátámasztja ezt az álláspontot azzal, hogy az erőműi orvosi rendelő önkormányzati működtetése biztosítható volt a TB által nyújtott pénzösszegből. A vállalkozó háziorvosok kártyapénze kb. 25 %-kal magasabb, így mintegy 3 millió Ft-ból gazdálkodhatnak körzetenként! Ami önmagában is magasabb működési költséget biztosít, mint az önkor­mányzati rendelőknél, s ehhez kérnek plusz 500 ezer Ft-ot rendelőként. Az idősek klubjából egy gondozott sem fog kikerülni, az eddig 3-4 fő bejáró ellátása továbbra is megoldható. Az elmondottak ismeretében a képviselő­­testület arra szavazott, hogy a vállalkozó orvosok részére nyújtson pénzbeli támogatást az önkormányzat. A vita a szavazás után is folytatódott. Tari Ottó megkérdezte, miért kerül 1,5 millióval többe az önkormányzatnak a vállalkozó orvosok támogatása révén az egészségügy, mintha önkormányzati rendszerben működne. Ha spórolni akar az önkormányzat, felajánlhatja a vállalkozó orvosoknak, jöjjenek vissza önkor­mányzati orvosnak. Hatvanban havi 20 ezer Ft­­ot kapnak körzetenként. Dr. Kovács Mária a következőket mondja: Hatvanban a vállalkozó háziorvosokat sokféle (folytatás a következő oldalon)

Next