Lőrinci - Lőrinci Hírei, 1997 (6. évfolyam, 1-8. szám)
1997-01-01 / 1. szám
Pályázat! A Lőrinci Város Önkormányzat kétfordulós pályázatot hirdet a következő témakörben: 3020 Lőrinci Mátravidéki Erőmű Sport kombinátja (épület+füves focipálya összesen 18940 m2-es terület, melyen 652 m2 épület található, hasznosítás, vagy eladás céljából. Érvényben lévő rendezési terv szerinti besorolása INTÉZMÉNYI SPORTPÁLYA, NÉPSZAVAZÁS LŐRINCIBEN február 16-án Tudnivalók az 5-6. oldalon Ünnepek A pályázatnak tartalmaznia kell a hasznosítás célját, a vételár, vagy bérleti díj összegét. A pályázatokat 1997. jan. 30-ig kell benyújtani az Önkormányzat polgármesteréhez. A borítékok felbontásának idejéről a pályázók értesítést kapnak, és a felbontásnál jelen lehetnek. Az eredményhirdetésre a felbontástól számított három héten belül kerül sor, melyről írásban kapnak értesítést. Részletes felvilágosítást a 06 (37) 388-960-as telefonszámon Elek Lajos műszaki vezetőtől lehet kérni. A kérdésünk az, miként működnek és mit tesznek az ünnepek életünkben, mi a jelentésük a hétköznapok fenntartása, megszilárdítása érdekében? Az elmúlt évek jelmondata vízválasztó minden ember számára: "Nem azért dolgozunk, hogy együnk, azért eszünk, hogy dolgozhassunk." A következménye napjainkra kézzel fogható: kíméletlenül megrágott és elenyészett egyén, család és közösség. Az ünnep ennek a külső - belső folyamatnak biztos, illúziótlan felismerése. A keresztény ember az ünnepet ezért élete központjának tekinti. Minden ismert kultúra tud arról, hogy az ünnepek az emberi élet alapjai. Figyelmünket fölfelé irányozzák az ég felé, oda, ahová a fák, a hegyek és a templomok mutatnak. Az egyén egyszeri, megismételhetetlen és felcserélhetetlen, a szellem, a lélek és a test egysége. Egykor mindenkit néven fognak nevezni, és az életről egyszer valahol és valaki előtt számot kell adni, vagyis horizontálisan és vertikális irányba felelős életéért. Az egyénnek és a közösségnek nemcsak az élő, hanem a meghalt és még meg nem született tagjaira is tekintettel kell lennie! A megváltott keresztény ember megfontolt védelmező, méltóságteljes és szolidáris, könyörületes a társaival szemben. Számára egyszerre fontos a rend, a törvények, a dogmák és a szokások uralma és a szabadság, a lekiismeret szava. A modern társadalomnak a valláshoz való viszonyát a szekuralizáció fogalmával szokták jellemezni, az állam és az egyház szétválasztását jelenti. A vallás kiszorul az államhatalomból és a magánéletbe szorul vissza, vagyis korlátozzák és esetlegessé válik. Az egyház társadalmi tanításának nincs kötelező, dogmatikus súlya csak álláspontot képvisel. A közösség és az egyén végtelen szabadsággal, felelősséggel rendelkezik, de az emberi tisztességből következik a szakmai rátermettség és a szorgalom, ennek fokmérője a hatékony munka. A munkám, az életem alakítója, forrása Jézus Krisztus a SZERETET. A keresztény ember mindig reakciós, az élet kihívásaira reagálnom, felelnem kell. Meg kell érteni, magyarázni a kor kihívásait és erőm szerint alakítani, kézbe tartani a sorsomat Magyarországon! Evilági szinten a kapitalizmus felé haladunk. Ezért a kérdés önkéntelenül adódik, hogy a körülményeink között mi a vallás és a hagyomány szerepe. Fő gondunk a gazdaság. Miért és hogyan jutottunk ide és közben keressük a kitörés lehetőségét? Furuyama amerikai gazdasági szakember egy tanulmányában irányt mutat. A föld leggazdagabb országai Németország, Japán. Egy pusztító és vesztett háború ellenére a legfejlettebb iparral rendelkeznek. Dél-Korea, Szingapúr, Tajvan... valamelyik nagyhatalom gyarmata volt még nem is olyan régen. Sikerük titka? Valamely csoport, nép, ország vallása, gondolkodása, hagyomány kulturáltsága fogja megszabni az illető ország gazdasági rendszerét, annak fejlődését, sikerét vagy sikertelenségét. Hetves Béla plébános