Mezőszilas - Szilasi Kisbíró, 2000 (10. évfolyam, 1-5. szám)
2000-02-01 / 1. szám
2 KÖZÜGYEK 2000. február SZILASI KISBÍRÓ A Kisbíró legutóbbi számában írt áttekintésemben - „Elmúlt egy év...” - a következőt „jósoltam”: „...a 2000. évet a gazdálkodás zökkenőmentes vitele szempontjából már nem látom problémamentesnek. A központi költségvetési támogatás reálértéke lényegében nem növekszik, a dologi kiadások növekménye központi forrásból nem fedezett, az átadott feladatok száma nő (a pénz nem), saját bevételeink növelése korlátozott...” Szomorúan írom le, hogy sajnos, igazam lett. A törvények ugyan biztosítják önkormányzatunk gazdasági önállóságát, megfogalmazzák ennek alappilléreit, de tényleges gazdasági lehetőségeink mindenkor ki vannak téve a politika, gazdaságpolitika gyakori változásaiból eredő bizonytalanságoknak. Ez jelenti az állami költségvetésben meghatározott finanszírozás (támogatások) évről évre történő változásait, „leosztásának”, összetételének módját is. Meg merem kockáztatni, hogy napjainkra az önkormányzatok többsége jelentősen alulfinanszírozott, gazdasági lehetőségeit elsősorban a kötelező közfeladatok szinten tartó ellátása emészti fel, csökken az önként vállalható feladatok aránya. A kötelező közfeladatok „lopakodó” szaporodása szinte ellehetetleníti a működést, s ezzel csökkenti a tényleges önállóságot. A legnagyobb problémának azt tartom, hogy miközben 10 éve folyamatosan bővül az önkormányzatok feladat- és hatásköre, ehhez nem társul arányos finanszírozás. Mindezeket akkor is le kellett írnom, ha ez idáig bennünket nem is fenyegetett a vagyonfelélés, az eladósodás vagy csődhelyzet konkrét veszélye. De mindezek fenyegetettsége sajnos folyamatosan kísért, és a 2000. évi költségvetés előkészítése során mérlegelés elé állította a képviselő-testületet, az intézményvezetőket, a hivatal felelős dolgozóit is. A felelős vezetői hozzáállás, szakszerű tervezés - és sajnos több irányú drasztikus megszorítás - „eredményeként”, teljes képviselő-testületi támogatottsággal született meg ez évi költségvetésünk. S hogy ez eredmény-e, és mire elegendő , azt igyekszem bemutatni a továbbiakban. A képviselő-testület községünk 2000. évi költségvetésének kiadási főösszegét 221.913 eFt-ban, bevételi főösszegét 221.913 eFt-ban állapította meg. Ebből a működési, fenntartási kiadások előirányzata: 182.339 eFt, amelyből: - személyi jellegű kiadások (bér) 83.466 eFt, - munkaadókat terhelő járulékok 35.948 eFt, - dologi jellegű kiadások 43.460 eFt, - speciális célú támogatások 13.376 eFt. Az önkormányzat felújítási és felhalmozási kiadásai összesen 39. 574 eFt-ot tesznek ki, amelyből: - a beruházások előirányzata 4.281 eFt, - a felújítások előirányzata 8.625 eFt, - egyéb felhalm. kiad. előirányzata 25.381 eFt. E nagy tételeket felbontva a következőket látjuk: 1. ) A teljes kiadási előirányzatunk 53,8%-át tesz ki a személyi jellegű juttatások, és az ehhez kapcsolódó járulékfizetési kötelezettség (119.414 eFt). 2. ) A dologi kiadásokra (tehát az intézmények tényleges üzemelését, fenntartását biztosító költségekre most már bér nélkül) 19,6%-ot fordíthatunk, amely ebben az évben a szinten tartáshoz is alig elegendő. (Megjegyzem, hogy e feladatra a központi költségvetés csak az előző évi szinten biztosított fedezetet, miközben az infláció ugye... Tehát a pluszforrást nekünk kell előteremteni.) 3. ) A beruházási előirányzat 4.281 eFt-jából 4.080 eFt-ot a Sós út, Görgey út új szennyvízcsatorna beruházásának saját része (ún. önerő) tesz ki, míg 200 eFt értékben egy darab számítógép beszerzése szerepel. 4. ) A felújítások 8.625 eFt-os tételét a Mártírok út, József A. utca felújításának önereje jelenti. (A teljes bekerülési költség meghaladja a 30 M Ft-ot, a hiányzó részt pályázaton nyertük.) 5. ) Az e tételnél jelentkező 25.381 eFt a szennyvízcsatorna építésére felvett hitel esedékes törlesztését jelenti 2000-ben. Ez az összeg a teljes kiadási előirányzat 11,4%-át teszi ki, tehát jelentős terhet ró az önkormányzatra. A fenti összegen felül a következő 3 évben e beruházásból még mintegy 40 millió forint hitel visszafizetését kell biztosítanunk. (Csak így vált lehetővé, hogy nekünk lakosoknak „mindössze” 25 eFt-ba került a csonk, egyébként elérte volna a 100 eFt-ot.) A költségvetés tervezésének időszakában azzal számolt a hivatal vezetése és az intézmények vezetői is - joggal -, hogy a kötelező közfeladatokhoz kötődő kiadások legalább az infláció mértékével növelten, a bérek az állami költségvetésben megfogalmazottak szerint (108,25%, ill. a szakmai, ágazati szorzók alkalmazásával 119%, 105%) tervezhetők. A kormányzati kommunikáció is azt közvetítette, hogy a normatív támogatások és az átengedett bevételek növekedése bevételi oldalról lehetővé teszi a kiadások ekkénti tervezését. Sajnos nem így van. A várható bevételek és a tervezett kiadások összevetése után a költségvetés 19,5 millió Ft hiányt mutatott. Az előkészítésben részt vevők - szerintem igen helyesen - úgy döntöttek, hogy ezt a hiányt mindenképpen le kell faragni, ill. bevételi oldalon új forrásokat keresni. Ezt egyszerűen az a tény indokolta, amelyet már korábban jeleztem, hogy tudniillik többéves hiteltörlesztési kötelezettség és annak nagysága, a jelenleg is folyó beruházások és az intézményi működés-fenntartás egyébként is növekvő terhei, valamint a gazdálkodás biztonságának megtartása csak így garantálható. Magyarul, a hiány megszüntetését ne hitel felvételével oldjuk meg, legalábbis ne így indítsuk a költségvetésünket. Személy szerint én csak akkor tudtam volna nevemet adni működési hitel igénybevételéhez, és csak olyan mértékben, ha bevételi és kiadási oldalon már minden tételt megvizsgáltunk, számba vettünk, vagy csökkentettünk. Szerencsére mindenkit ez vezérelt. Kényszerű kompromisszumok (béremelések elhalasztása), egyes kiadások tavalyi szinten történő tervezése, fejlesztések elmaradása, szociális és gyermekjóléti ellátások szinten tartása, átalakítása, egyes támogatások, társulási hozzájárulások felfüggesztése, „létszámstop”, eszközbeszerzések elhalasztása, gyermekorvosi ellátás vállalkozói formában való működtetéséhez való hozzájárulás, stb. egyrészről, másrészről pedig a helyi adóbevételek arányának növelése (2,3 millió Ft-tal), a megkapott, és ez évben hiteltörlesztésre fordított gázrészvény kamatának felhasználása (5 millió Ft) és egyéb bevétel (1,666 millió Ft) címén sikerült a forráshiányt megszüntetni Sajnos mindezek az intézkedések csak azt jelentik, hogy községünk és intézményeink a legjobb esetben tudnak csak az előző évi szinten működni. Jelentik azt is, hogy a 108 fő önkormányzati alkalmazottból lényegében csak a pedagógusok (iskola - óvoda) kaphattak béremelést, mert számukra az állami költségvetés a közalkalmazotti bértábla 8,25%-os emelésén túl plusz 19% ágazati illetményemelést is előírt. Azt szerettük volna, ha minden dolgozó megkaphatja az előző évi bérére a 8,25%-os emelést. Sajnos, ezt nem tudtuk vállalni. (Egyébként valamennyi alkalmazott a számára törvényben garantált illetményt megkapja, vagy e fölötti besorolásban van.) A közoktatásban foglalkoztatott nem pedagógusok, a Folytatás a köv. oldalon — Önkormányzatunk 2000. évi költségvetéséről (A számok, és ami mögöttük van)