Nagymaros, 2021 (1-12. szám)
2021-10-10 / 10. szám
Főtér Nagymaros - www.nagymaros.hu •nil wNr közérdekű hírek Az ünnepi megemlékezésen Heinczinger Balázs, Nagymaros polgármestere köszöntötte a megjelent vendégeket: Pesti Imrét, a Fidesz országgyűlési képviselőjét, Kiss Lászlót, az Ipoly Erdő Zrt. vezérigazgatóját, Nagy Lászlót, az Ifjúsági Szállásszövetség társelnökét, Kovács Istvánt, Dr. Kemény Dénest és a Léva városából érkezett vendégeket, hiszen Kittenberger lévai születésű és az ő személye köti össze a két várost. Kittenberger Kálmán munkája, élete nagyon sokunknak példa. Nagymaroson köztér, utca és az iskolánk is az ő nevét viseli. Szokták mondani, hogy akire emlékeznek, az sosem hal meg. Mivel minden évben emlékezünk az ő munkásságára, tanulni is szeretnénk tőle: kitartást és alázatot, a természet szenvedélyes szeretetét. Az idei nyarat ezzel az emléknappal zárjuk, a koszorúzás után a művelődési házban a trófea kiállítás megnyitója volt, egész nap látogatható volt a Kittenberger ház, ahol élt. A vadfőző versenyen született ételekért köszönettel tartozunk az Ipolyerdőnek és a szakácsoknak. A vadászat mint kultúra az elsők között jelent meg az emberiség történelmében - kezdte ünnepi beszédét Pesti Imre. Örömmel és szívesen beszélek Kittenberger Kálmánról, hiszen nagyapám is szenvedélyes vadász volt és a családi legenda érzi, hogy a nagy vadász, Afrika szerelmese többször megfordult nagyapáméknál. Éppen 140 éve született a Felvidéken, Léván. Nagyon nehéz körülmények között élte fiatalkorát. Azt követően aztán a szerencse úgy hozta, hogy egy bácskai földbirtokos segítségével Afrikába került, beleszeretett ebbe a földrészbe és több alkalommal mintegy 16 évet töltött ott, közben kitanulta a preparátori szakmát is. Azt szokták mondani, hogy akit a szavanna szellője, illata megcsapott, az sose tud szabadulni Afrikától. Vele is ez történhetett, hiszen nemcsak élvezte a vadászatot, hanem nagyon komoly gyűjtőmunkát végzett. Mintegy 60 ezer trófea és egyéb értékes gyűjtemény került Magyarországra általa, Afrikában számos tudományos eredmény köthető a nevéhez. Végigjárta Teleki útját, megfordult Belga Kongótól kezdve Tanzánián keresztül Kenyában és számos közép-afrikai országban. A Nimród újság szerkesztője 1920-tól '48-ig. Életreszóló barátság fűzte Fekete Istvánhoz, természet- és vadászat szeretetük kötötte össze őket. Mindkettőjük életművére ez a barátság inspirálólag hatott. A sors úgy hozta, hogy 1956-ban az a gyűjtemény, amelyet ő Magyarországra hozott Afrikából sajnos a Nemzeti Múzeumban nagyrészben megsemmisült, de végül is maradandót tudott alkotni a könyvei révén, a tudomány terén és azzal az életpályával, amit maga mögött hagyott. Kittenberger Kálmán hozzájárult ahhoz, hogy a vadászati kultúra, a magyar tudomány ezen ága is a világ élvonalában legyen. Legyünk büszkék erre, legyünk büszkék tudósainkra és legyünk büszkék azokra a magyar vadászokra, akik letették a kézjegyüket és a nyomukat a világban, természetszeretetre tanítottak bennünket, és olyan élményt nyújtanak ma is írásaikban, amelyen boldogan nőhet föl a mai fiatalság - zárta beszédét Pesti Imre. A vadászati világkiállítás megrendelésére, a Takarékbank támogatásával tévéfilm készült Kittenberger Kálmán életéről. A címszerepben Bodrogi Gyula. A filmet október 10-én a Duna Televízió mutatja be, október 11-én pedig az Uránia Nemzeti Filmszínát is műsorára tűzi.