Örkény - Az Örkényi Béke Termelőszövetkezet Híradója, 1990 (4. évfolyam, 1. szám)

1990-02-01 / 1. szám

SZÁMADÁS NEHÉZ IDŐBEN Bodzsár Pál az eredményekről, a gondokról Nem kényeztet el bennünket az idő. Az 1989-es esztendő a változó körülmények, a kiszámíthatatlanság, a romló életviszonyok, a gazdasági, politikai, társadal­mi válság éve volt. Miközben az egyre szaporodó pár­tok a pluralizmus jegyében ígérgetnek, az egekig nőnek az árak, rosszabbodnak a gazdálkodás feltételei és a munkanélküliség réme is fenyeget bennünket. Ilyen vi­szonyok között gazdálkodott termelőszövetkezetünk, igyekezett megbirkózni a reá háruló feladatokkal. Most, amikor a vezetőség számot ad a tagságnak e ne­héz esztendőről, megkértük Bodzsár Pált, szövetkeze­tünk elnökét, hogy foglalja össze a gazdálkodás ered­ményeit, gondjait. — A bevezetőben említett or­szágos helyzet hogyan hatott a Béke termelőszövetkezet gazdálko­dására, hogyan sikerült a kitűzött célokat megvalósítani? — Bizonyára minden dol­gozónk egyetért velem, hogy nagyon nehéz évet hagytunk magunk mögött. Rengeteg is­meretlen gonddal és problé­mával kellett megküzdenünk. Ennek ellenére szövetkezetünk teljesítette az 1989-es év tervét. A nyereség összességében meghaladja a 49 millió forin­tot. ük? — Hogyan sikerült ezt elérni­— Mindenekelőtt változtat­tunk a gazdaság szerkezetén, a munkabeosztásokon, egyes termelési ágazatokat megszün­tettünk. A húsmarhaágazat és a szőlőtermesztés felszámolá­sával gazdaságunkban nyolc­millió forint veszteséget szá­moltunk fel. Ugyanakkor a növénytermesztési főágazat — a kedvező árból adódó lehető­ségekkel élve — mustár- és lu­cernamagot termelt, amely igen jó hasznot hozott. A ked­vező export hatására igen ked­vezően alakult a napraforgó- és a madáreledelmag eladása, eredménynövekedést hozott. Arról is számot adhatunk, hogy a kalászosok — a gondos munka, a kedvező időjárás kö­vetkeztében —, ebben a gaz­dálkodási évben is rekordter­mést hoztak: búzából hektá­ronként 4,8, rozsból 3,1 tonnát takarítottunk be. Ez — mint ismert — Örkényi viszonylat­ban nagyon jó eredménynek számít, hiszen mindössze nyolc aranykoronás földeken termeltük meg ezt a mennyi­séget. Végre az almatermesz­tés is nyereséges lett. A 84 hektáron 97 vagon alma ter­mett, s nagyrészét sikerült ki­lónkénti 16,70 forint exportá­rért értékesítenünk. Mindezt azért, mert az alma minősége és az árkondíció is javult. Az előbbi dicséri a kertészetben dolgozók gondos munkáját. Összességében a növényter­mesztési főágazat eredménye hatmillió forinttal javult.­­ A tagság előtt ismert, hogy a tsz bevételének több mint a felét az ipari tevékenység adja. Tavalyi nyári beszélgetésünk során azt mondotta, hogy a gazdálkodási év első felében a vasipari részleg ter­melése és várható nyeresége több­millió forinttal esett vissza. Ho­gyan sikerült ezt a hiányt az év végére ledolgozniuk? — Átcsoportosításokkal. Új termékek gyártásával, beruhá­zásokkal, szerkezeti átalakítá­sokkal. Az ipari főágazat Ta­­társzentgyörgyön garnettáló üzemet létesített, és új üzem­csarnokot is építettünk. Az Ör­kényi célgazdaság kastélyát felújítottuk és benne üzembe helyeztünk egy varrodát. Amerikai megrendelésre sze­méttömörítők gyártását kezd­tük el. Mindez azt mutatja, hogy a tsz-vezetőség igyekezett a vasipari ágazatban kieső hi­ányt új beruházással és új ter­mékek gyártásával pótolni. Azt tartjuk, hogy csakis akkor tu­dunk eredményeket elérni, ha lépést tartunk a változó körül­ményekkel és élünk a lehető­ségekkel. Ezt cseleked­tük a vegyipari főágazatban is. — Úgy tudom, hogy ott is újí­tottak, kezdeményeztek, új termé­keket gyártanak? — Valóban. A rohamosan csökkenő festékeladás kompen­zálása érdekében Örepox né­ven padlómassza gyártásába kezdtünk. Ez a termék és a só­sav árrendezése is javította az eredményeket. A festékből a ke­reskedelem 760 tonnát kötött le, de csak 62-t vett át. Ezt ellensú­lyozta az új termék belépése, az árrendezés. A későbbiekben még beszélek róla, hogy a vegyi­parban szerkezeti átalakítást is hajtottunk végre, vegyes érde­keltségű kft-vé alakult. Most an­­­nyit, hogy a vegyipari részleg az idén is a szokásos nyereséggel járult hozzá a gazdaság össz­­eredményéhez. — Miként áll az állattenyész­tési ágazat, úgy tudom, hogy ott is jelentős változások történtek. Tudna-e ezzel kapcsolatban konk­rétumokat mondani? — Természetesen. Elsőként említem meg, hogy a húsmar­ha felszámolása mellett meg­szüntettük a juhászatot is a ré­gi formában. Az egész juh­állományt magánvállalkozásba adtuk ki. Úgy véljük, hogy ez megfelel az egész tsz-tagság­ér­(Folytatás a 2. oldalon) A tartalomból: Gazdálkodásunk 1989-ben 3—4. oldal * Több termék exportra 6. oldal * A könyvelők is kft-ben 11. oldal A bővülő háztáji * 12. oldal * Mérik a vérnyomást 15. oldal

Next