Örkény - Mi újság Örkényen, 1991 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1991-01-01 / 1. szám
nem keresik jelentését vagy értelmét. Legyenek most önök a diákjaim, és járjuk körül együtt néhány ilyen szavunkat. Maga a naptár is sok érdekességet tartogat. Itt van mindjárt a Kalendárium szó. Még ma is gyakran használjunk, de hogy honnan ered és mit jelent, többen nem tudják. A római naptárban minden hónap első napját "Kalendae"-nek nevezték. A szó a görög "kaléii”, illetve a latin "calare" igéből származik, amelynek jelentése: "felszólítani, végrehajtani". Az adósokat ugyanis mindig az év, illetve a hónap első napján kötelezték adósságuk megfizetésére. Aki nem tudott fizetni, az "Kalendae tristes"-nek, "Szomorú elsejék"-nek nevezte e napokat. Nincs új a nap alatt! Elseje körül minket is szorongat a lakbér, villany, gáz, újság, televízió, OTP stb! Az akkori adósoknak is volt okuk a szomorúságra, mert hitelezőik nem bántak velük kesztyűs kézzel... A régi görögök közismertek voltak ravaszságukról. Ha azt mondták, hogy nem rögtön, hanem csak elsején fizetnek, a hitelezők már tudták, hogy e "fürge" kereskedőktől elsején nehezen kapnak pénzt. Ezért a rómaiak fanyar humorral "ad Graecas Kalendas", vagyis "Görög elsejé"-re írták az olyan adósságot, amelynek behajtására nem számíthattak. A Kalendárium tehát eredetileg az "Adósok könyve" volt. Az írásbeliség elterjedésével a Biblia mellett a Kalendárium volt az egyszerű nép legfontosabb olvasnivalója, mondhatnám "egész könyvtára". De akkoriban ilyen drága könyvekhez is csak kevesen juthattak. Maradt hát számukra a "csízió"! Íme, máris egy újabb szó, amit szólásaink közt még használunk, de ha rákérdezünk, hogy valóban érti-e a csíziót, annak eredetét és jelentését, bizonyára többen zavarba jönnének. A lexikonban ez áll róla: "Csízió régebben az iskolák számára készült verses naptár, később általában kalendárium, majd bűvös dolgokat tartalmazó könyv...". Hogyan festett hát egy ilyen "verses naptár"? Minden hónapra esett egy-egy kétsoros időmértékes vers, összesen tehát 12 versszakban 24 sor. Minden verssor hat verslábból állt, tehát hexameter volt. Minden versszaknak annyi szótagból kellett állnia, ahány nap volt az illető hónapban. A január hónap, amely 31 napból áll, tehát a kétsoros versnek is pontosan 31 szótagot kellett tartalmaznia. Ebben a hónapban Ágnes napja 21-én van, tehát az "Ag" rövidítésből álló szócska is a versszak 21. szótagja lesz. Ellenőrizzük! Ci- si- o Ja- nus E-pi si-bi ven-di 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. cat de Fe- li Mar An, Pris- ca 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. Fab Ag Vincen Tim Paulus no 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. bibe lumen. 28. 29. 30. 31. • A csízió tehát helyes. A január hónap verse a "cisio" verslábbal kezdődik, innen kapta az egész versnaptár "műfaj" a magyar csízió nevet. A szórövidítés a latin "circumcisio" (körülmetélés) szóból ered. Január elseje a keresztény naptárban Jézus neve napja. A héber rítus szerint az újszülöttet a születés utáni 8. napon be kellett mutatni a Templomban. Nekünk fel sem tűnik, hogy a hónapokat latin nevükön használjuk. Sok nép saját nyelvén adott nevet a hónapoknak. A franciák például a nagy francia forradalom alatt, 1793-ban "keresztelték át" a hónapokat, és lett a januárból: "Nivose" (Havas), a februárból: "Pluviose" (Esős), a márciusból: "Germinal" (Sarjadás) stb. Napóleon 1806-ban visszaállította a régi neveket. Nálunk Barczafalvi Szabó Dávid már a francia forradalom előtt kísérletezett új hónapnevekkel. Ezekkel az egyes hónapoknál találkozunk. ((())) JANUÁR A rómaiak az év első hónapját a kétarcú istenről, Janusról nevezték el, ő oltalmazta az átjárókat, a kapukat. Templomának ajtaja háború esetén nyitva volt, mert ő őrködött a béke és a háború, a kezdet és a vég felett. Január 20-ig a Bak csillagképében vándorol a Nap, és 21-én lép át a Vízöntőbe. Januárban sok helyen divatos a "téltemetés", amelynek egyik változata az, hogy a falu apraja-nagyja egy szalmabábut hordoz körül, majd a falu végén eltemeti. Barczafalvi Szabó Dávid naptárában a január "Zuzoros". A franciák "Nivose", azaz, "Havas" hónapnak nevezték. Időjós rigmus januárra: Hogyha szépen fénylik Vince, megtelik borral a pince, gabonával pajta, csűr, Mihály így jó édes bort szűr. Radnóti Miklós versciklust írt az év minden hónapjára. íme a JANUÁR Későn kel a nap, teli van még csordultig az ég sűrű sötéttel. Oly feketén teli még, szinte lecseppen. Roppan a jégen a hajnal lépte. 2