Pusztaszabolcs - Szabolcs Híradó, 2018 (29. évfolyam, 2-12. szám)

2018-02-01 / 2. szám

-2-VÁROSHÁZI HÍREK SZABOLCS HÍRADÓ 2018. február A MAGYAR KULTÚRA NAPJA A MŰVELŐDÉSI HÁZBAN Együtt ünneplésre hívta a magyar kultúra napjára szóló meghívó városunk apraját és nagyját. Január 22-én a Könyvtár és Művelődési Ház színháztermében tartot­tuk a megemlékezést. A kézirat tanúsága szerint Kölcsey Fe­renc Szatmárcsekén 1823. január 22-én fejezte be a Himnusz megírását. Nyom­tatásban majd csak 1829-ben jelent meg először Kisfaludy Károly Aurora c. folyóiratában, a kéziraton szereplő „a Magyar nép zivataros századaiból” alcím nélkül. Zenéjét Erkel Ferenc ze­neszerző és karmester szerezte 1844-ben, a vers megzenésítésére kiírt pályázatra. A nyertes pályaművet először a Nemzeti Színház mutatta be 1844 júliusában. A Himnuszt a magyarok közmegegyezé­se tette nemzeti imádsággá. A magyar himnusznak 1903-ban az Országgyűlés elismerte hivatalosságát, a törvényjavas­latot azonban I. Ferenc József magyar király nem szentesítette, végül csak Al­kotmányunk 1989-es módosítása mondta ki: „A Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költe­ménye Erkel Ferenc zenéjével.” A magyar kultúra napját 1989 óta ün­nepeljük. Elsőként Kölcsey Ferenc Himnusz c. ver­sét hallhattuk Hujber Fanni 7. osztályos tanuló előadásában. Innen, a XIX. sz. első felétől indultunk időutazásra, majd’ 200 évnyi kulturális időutazásra, egészen napjainkig. Részlet hangzott el Arany János 1853-ban írt Alkalmi verséből, amelynek újévi jókívánságai többségük­ben ma is időszerűek! Népköltészeti alkotásaink közül nép­mesekincsünkből Csicskovicsné Pável Anikó óvónő mondott egy-egy gyere­keknek, illetve felnőtteknek szóló me­sét; a Harmónia Nyugdíjas Egyesület tagjainak előadásában pedig balatoni népdalcsokrot hallhatunk. Néptáncaink közül két vidék táncaiból kaptunk íze­lítőt Molnár Zoltán 8. osztályos tanuló bemutatásában. Molnár Zoltán (8. oszt.) néptáncot mutat be. A következő műsorszámok témája a sze­relem volt: Vörösmarty Mihály A Meren­­gőhöz c. versét Rácz Andrea, középis­kolás diák adta elő, az Erdő, erdő, de magas a teteje c. népdalt Dombrovszki Tamara, általános iskolánk 6. osztályos tanulója énekelte, Csíki Csongor pedig a Mama, kérlek c. dalt játszotta el gitáron. Napjaink költészetéből, művészetéből Aranyosi Ervin Üres kézzel jövünk — megyünk! c. versét hallhattuk id. Neikl Ferenc előadásában, s ekkor nyitottuk meg Kádár Tünde festményeinek ki­állítását is. Tünde így vall magáról: 20 éve kezdtem el festészettel foglalkozni autodidak­ta módon, a saját örömömre. Az évek során az ország több városában nyíltak kiállításaim. Képeimet művészettörté­nészek zsűrizték néhány alkalommal. A festményeken a minket körülvevő vilá­got, a szépséget, a természetet próbálom visszaadni. Közel áll hozzám az emberi arc, mint festészeti téma, ezért szívesen viszem vászonra különböző emberek arcképét is. Ugyanígy kedves nekem a virág, a fa, egy táj, egy elképzelt vagy műtermi, beállított csendélet is. Szeretem a képzőművészet minden ágát, mert a szépség elvarázsol, és nagy szük­ség van rá a mindennapok szürkeségé­ben. A festmények szépségéhez a népdalok tiszta hangján szólt Bródy János dala: Ha én rózsa volnék Tunyogi Petra kö­zépiskolás diák előadásában. A versek sorát egy igazán friss alkotás zárta, s maga a vers írója adta elő: Zvara Ákos, középiskolánk végzős diákja. Visszakanyarodva a klasszikusokhoz, két megzenésített József A­ttila verset énekelt az általános iskola énekkara Boros Ildi­kó tanárnő vezetésével. Hull a levél a fáról - Bródy János zenéjével, Rejtelmek - Sebő Ferenc zenéjével. Gitáron játszott Csíki Csongor 8. osztályos tanuló. Majd a tavaly elhunyt Jókai Anna író­nőnek Nyelvművészet, nyelvbűvészet c. írásából hallhattunk gondolatébresztő részletet Szőke Boglárka 7. osztályos tanulótól. Végül az iskolai énekkar előadásában elhangzott a fiatal paksi zenész, Gyulai István Örökségünk című szerzeménye,­ amely a 2013-as megírása óta bejárta a­ világot. E dal segítségével szólították meg a világ különböző pontjain élő ma­gyarokat, és ezreket vontak be a magyar nyelv megőrzését, a magyarság megtar­tását szorgalmazó mozgalomba. Az együtt ünneplés a dal közös elének­­lésével ért véget. A festményeket március közepéig lát­hatják könyvtárunkban. Paragh Margit könyvtáros A Harmónia Nyugdíjas Egyesület ének­kara balatoni népdalcsokrot énekel. Kádár Tünde olajfestményei Az általános iskola énekkara Boros Ildikó vezetésével megzenésített József Attila verseket énekel.

Next