Pusztaszabolcs - Szabolcs Híradó, 2018 (29. évfolyam, 2-12. szám)
2018-02-01 / 2. szám
-2-VÁROSHÁZI HÍREK SZABOLCS HÍRADÓ 2018. február A MAGYAR KULTÚRA NAPJA A MŰVELŐDÉSI HÁZBAN Együtt ünneplésre hívta a magyar kultúra napjára szóló meghívó városunk apraját és nagyját. Január 22-én a Könyvtár és Művelődési Ház színháztermében tartottuk a megemlékezést. A kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc Szatmárcsekén 1823. január 22-én fejezte be a Himnusz megírását. Nyomtatásban majd csak 1829-ben jelent meg először Kisfaludy Károly Aurora c. folyóiratában, a kéziraton szereplő „a Magyar nép zivataros századaiból” alcím nélkül. Zenéjét Erkel Ferenc zeneszerző és karmester szerezte 1844-ben, a vers megzenésítésére kiírt pályázatra. A nyertes pályaművet először a Nemzeti Színház mutatta be 1844 júliusában. A Himnuszt a magyarok közmegegyezése tette nemzeti imádsággá. A magyar himnusznak 1903-ban az Országgyűlés elismerte hivatalosságát, a törvényjavaslatot azonban I. Ferenc József magyar király nem szentesítette, végül csak Alkotmányunk 1989-es módosítása mondta ki: „A Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.” A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük. Elsőként Kölcsey Ferenc Himnusz c. versét hallhattuk Hujber Fanni 7. osztályos tanuló előadásában. Innen, a XIX. sz. első felétől indultunk időutazásra, majd’ 200 évnyi kulturális időutazásra, egészen napjainkig. Részlet hangzott el Arany János 1853-ban írt Alkalmi verséből, amelynek újévi jókívánságai többségükben ma is időszerűek! Népköltészeti alkotásaink közül népmesekincsünkből Csicskovicsné Pável Anikó óvónő mondott egy-egy gyerekeknek, illetve felnőtteknek szóló mesét; a Harmónia Nyugdíjas Egyesület tagjainak előadásában pedig balatoni népdalcsokrot hallhatunk. Néptáncaink közül két vidék táncaiból kaptunk ízelítőt Molnár Zoltán 8. osztályos tanuló bemutatásában. Molnár Zoltán (8. oszt.) néptáncot mutat be. A következő műsorszámok témája a szerelem volt: Vörösmarty Mihály A Merengőhöz c. versét Rácz Andrea, középiskolás diák adta elő, az Erdő, erdő, de magas a teteje c. népdalt Dombrovszki Tamara, általános iskolánk 6. osztályos tanulója énekelte, Csíki Csongor pedig a Mama, kérlek c. dalt játszotta el gitáron. Napjaink költészetéből, művészetéből Aranyosi Ervin Üres kézzel jövünk — megyünk! c. versét hallhattuk id. Neikl Ferenc előadásában, s ekkor nyitottuk meg Kádár Tünde festményeinek kiállítását is. Tünde így vall magáról: 20 éve kezdtem el festészettel foglalkozni autodidakta módon, a saját örömömre. Az évek során az ország több városában nyíltak kiállításaim. Képeimet művészettörténészek zsűrizték néhány alkalommal. A festményeken a minket körülvevő világot, a szépséget, a természetet próbálom visszaadni. Közel áll hozzám az emberi arc, mint festészeti téma, ezért szívesen viszem vászonra különböző emberek arcképét is. Ugyanígy kedves nekem a virág, a fa, egy táj, egy elképzelt vagy műtermi, beállított csendélet is. Szeretem a képzőművészet minden ágát, mert a szépség elvarázsol, és nagy szükség van rá a mindennapok szürkeségében. A festmények szépségéhez a népdalok tiszta hangján szólt Bródy János dala: Ha én rózsa volnék Tunyogi Petra középiskolás diák előadásában. A versek sorát egy igazán friss alkotás zárta, s maga a vers írója adta elő: Zvara Ákos, középiskolánk végzős diákja. Visszakanyarodva a klasszikusokhoz, két megzenésített József Attila verset énekelt az általános iskola énekkara Boros Ildikó tanárnő vezetésével. Hull a levél a fáról - Bródy János zenéjével, Rejtelmek - Sebő Ferenc zenéjével. Gitáron játszott Csíki Csongor 8. osztályos tanuló. Majd a tavaly elhunyt Jókai Anna írónőnek Nyelvművészet, nyelvbűvészet c. írásából hallhattunk gondolatébresztő részletet Szőke Boglárka 7. osztályos tanulótól. Végül az iskolai énekkar előadásában elhangzott a fiatal paksi zenész, Gyulai István Örökségünk című szerzeménye, amely a 2013-as megírása óta bejárta a világot. E dal segítségével szólították meg a világ különböző pontjain élő magyarokat, és ezreket vontak be a magyar nyelv megőrzését, a magyarság megtartását szorgalmazó mozgalomba. Az együtt ünneplés a dal közös eléneklésével ért véget. A festményeket március közepéig láthatják könyvtárunkban. Paragh Margit könyvtáros A Harmónia Nyugdíjas Egyesület énekkara balatoni népdalcsokrot énekel. Kádár Tünde olajfestményei Az általános iskola énekkara Boros Ildikó vezetésével megzenésített József Attila verseket énekel.