Rácalmás, 1999 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1999-01-01 / 1. szám

2 Rácalmás Ne legyen rosszabb, mint a tavalyi Az év kezdetén Az új év sok ember számá­ra egyfajta újra­kezdést, vá­gyakat, terveket, fogadalma­kat jelent. Szép számmal van­nak viszont olyanok is, akik csak annyit kívánnak szil­veszter éjszakáján: az elkövet­kezendő év se legyen rosszabb, mint a tavalyi... Pomothy Attila az utóbbi­ak közül való, elégedett az el­múlt esztendő eredményeivel, boldog lenne, ha ez a mostani is annyi örömet tartogatna a családja számára mint az óév. Két nagy vágya van, egyik, hogy az üzletéből áruházat tudjon teremteni, illetve - ami személyesebb - nagyon örül­ne, ha lovasklub alakulna Rácalmáson is. - Bizonyára sokaknak fel­tűnt már, hogy eladtuk a ven­déglőt - mondja Pomothy At­tila -, mert kisebb, dohány­zástól mentes, amerikai kony­­hás ételbárt szeretnénk nyitni a tavasszal áruházunkban. Jó volna az épület mindhárom szintjét kihasználni, nem csak élelmiszert árulni, hanem ki­sebb üzleteket nyitni, hogy a falu központjában egy helyen megvehessen mindent a falu­si ember, ne kelljen egyik boltról a másikra járnia, vagy a városba utaznia. A másik nagy álmom a lovasklub, hi­szen rajtam kívül is sokan sze­retik ezt a nemes állatot. Szerintem a Duna-part kivá­lóan alkalmas lenne lovas­napok rendezésére, ezeken együtt lehet a falu, szórakoz­hatnának, sétálgathatnának a barátok. Juhos Béla szerint - talán gazdatársai nevében is mond­ja - nem volt éppen a legjobb a múlt esztendő. A mezőgaz­dasági termények ára "gyen­ge" volt, a költségek folyama­tosan emelkedtek. Személy szerint neki a búza jelentette a legnagyobb érvágást, lead­ta egy cégnek a terményt, a cég fizetésképtelenséget je­lentett, úgyhogy az idők vé­gezetéig várhatott volna a fi­zetségre. A mezőgazdaság a kistermelők számára alig hoz nyereséget, mindenből túlter­melés van, a felvásárlási árak csökkennek. A nagy kérdés tehát mindig az: mit és ho­gyan lehet eladni? - A gazdakör még műkö­dik a faluban - válaszolta kér­désünkre Juhos Béla. - Jókat beszélgetünk, megvitatjuk az aktuális problémákat, de ma már kevesen foglalkoznak ter­meléssel Rácalmáson. A szö­vetkezés még nem ért el hoz­zánk, mindenki teszi a dolgát, ahogy tudja. A magam részé­ről mindent elkövetek, hogy ez az év jó legyen, a közgaz­dasági dolgokba viszont nem tudok, tudunk beleszólni. Be­ruházni kellene, de még ha a saját részt hozzá is tudja ten­ni az ember, a hitelt is vissza kell fizetni. Ugyanakkor igaz a mondás, hogy amit most el­mulasztok, az jövőre nem hoz a konyhára. Tehát nincs meg­állás... Nógrádi Sándornak a sport jut eszébe az összegzésről: a sport terén jó évet zártunk. Újra van felnőtt női csapata községünknek, a megyei baj­nokságban szerepeltek "lá­nyaink". A gyerekek is sike­resen birkóznak meg az aka­dályokkal. - Soha rosszabb ne legyen - mondta Nógrádi Sándor. - Ha kívánni kellene valamit, hát én azt szeretném, ha idén legalább képletesen lerakhat­nák a sportcsarnok alapjait. Tudom, hogy tervben van a faluház és a hozzá kapcsoló­dó csarnok építése, de ismer­ve a csatornázással kapcsola­tos kiadásokat, idén még biz­tos nem lesz másra pénze az önkormányzatnak. Számomra már az is egyfajta ígéretet je­lent, hogy legalább a létesít­mény tervein gondolkodnak a képviselők. Klub a nyugdíjasoknak Községünkben élő idős em­berek életét teszi teljessé a rác­­almási nyugdíjasklubbank, il­letve annak közösen szervezett programjai. Sikeresnek mond­ható évet tudhatunk magunk mögött, mert sok szépet, érde­keset láttunk és kellemesen töl­töttünk az időt. A polgármesteri hivatal és a faluvédő egyesület segítségé­vel eljutottunk Ópusztaszerre, ahol felejthetetlen élményben volt részünk. Gyönyörködhet­tünk a Feszti körképben és megtekinthettük őseink lakó­helyéül szolgáló jurtákat, va­lamint a falumúzeumot. A tamási fürdőzés is igen kellemes napot nyújtott szá­munkra. A víztől való fáradt­ságot hazafelé egy jó kiadós ebéddel, kis itallal üdítetük fel, a kirándulás vidám nótázással ért véget. Részt vettünk a polgármes­teri hivatal és a faluvédő egye­sület által rendezett vacsorán, mely a község nyugdíjasainak lett rendezve az Anima foga­dóban. Nagy örömünkre szol­gált, hogy a klub egyik házas­párját negyvenéves házassá­gi évfordulójukon köszönt­hettük. Októberben megalakult énekkarunk, melyet Puskásné Radnó Ági támogat és László Molnár Ibolya dirigál. Nagy szeretettel és igyekezettel ké­szültünk a karácsonyi első fel­lépésünkre, ami a Jankovich iskolában nagy sikert aratott. Szerettünk volna az éjféli mi­sét is szebbé tenni bemutatko­zásunkkal, de sajnos ez nem si­került. Már készülünk a pótszil­veszterre: február 5-én vacso­rával és vidám hangulattal sze­retnénk a klub éves beszámo­lóját színesebbé tenni, és gond­terhes napjaink közé ismét vi­dámságot vinni. Ezúton mondunk köszöne­tet mindazoknak, akik hozzá­járultak a fenti programjaink megvalósításához. Hertelendyné klub­vezető Szerb és német elektorok Azokon a településeken, ahol nem választottak kisebb­ségi önkormányzatot és képvi­selőként sem került be (szószó­lóként) olyan személy, aki ki­sebbségi csoporthoz tartozónak vallja magát, elektorválasztás­ra kerülhetett sor a múlt év vé­gén. Rácalmáson, mint köztu­dott, nem alakult kisebbségi önkormányzat, arra viszont igényt tartott a szerb és a né­met kisebbség, hogy elektorjuk révén tanácskozási joggal részt vehessenek a képviselőtestület munkájában, különös tekintet­tel az őket érintő témákra. Az elektoroknak joguk van a törvény szerint a képviselő­testületen kívül bármely bizott­ság kisebbséget érintő napi­rendjének tárgyalásán, ideértve a zárt üléseket is, tanácskozási joggal részt venni. Javasolhat­ja a polgármesternek, a bizott­ság elnökének, a képviselőtes­tületnek, a bizottság feladatkö­rébe tartozó kisebbségi ügy megtárgyalását. Kezdeményez­heti bizottsági döntés felülvizs­gálatát, felvilágosítást kérhet az önkormányzat vezetőitől rájuk vonatkozó ügyekben. Kezde­ményezheti sérelmesnek vélt döntések felülvizsgálatát. Rácalmáson december 14- én a szerb és a német kisebb­ség választott elektort, az őket érintő ügyek figyelemmel kísé­résére.

Next