Siklós és Siklósvidék, 1991 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1991-07-12 / 13. szám

Siklós és Siklósvidék Nyílt levél a Rendőrkapitányhoz! írhatnám úgy is, hogy tős­gyökeres siklósi lévén büszke voltam községemre. Időköz­ben város lett Siklós. De nap­jainkban a Siklós városa cím­hez jár egy előszó: „cigány­város”. Valóban egész városrésze­ket alakítanak ki maguknak és persze épeszű ember me­nekül a környékükről. Akinek nem áll módjába menekülni az évszaktól függően végig­nézheti a „gyűjtögető élet­mód” eme fajtáját. Ha köze­leg a tél hát­rahordás, mind­egy, hogy közeli építkezés vagy játszótéri farönk, lé­nyeg, hogy télen melegít. Az­tán mikor tavaszodik, jön a borsószezon. A gazdák meg­döbbenve tapasztalják, hogy fáradságos munkájukat „le­szüretelték”. Nyáron szezon jellegű e gyűjtögetés, attól függ éppen, mely gyümölcs érik. A mezőről a széna csak úgy eltűnik, persze csak ak­kor, ha már boglyában áll. Jön az ősz és vele a kukorica­törés. A szőlő szüretelésébe is „besegítenek” hajnalonként. Tehát az évszakok minden évben így váltják egymást. Ilyenkor azt gondolom, hogy miért kell nekem ezt tétlenül végignéznem? Miért nem merek szólni mikor a nyolc éves gyerek a szemem előtt lopja meg a zöldségest? A vá­lasz egyszerű: félek, félünk. Mára már nem hangzik túl­zásnak, hogy retteg a butikos, az ABC-s eladó, a zöldséges és újabban a piactér. Pár héttel ezelőtt a döbbe­nettől nem tudtam továbblép­ni, de a félelemtől segíteni sem. A lengyelektől történt a csapatos lopás, az igen talpra­esett asszony ezt észrevette és követelte a ruhaneműt (ami a piactér elején már sétált kife­lé). Mivel a gyanúsítást nem tűrték, a rendőr nem érkezett, jól összerugdosták a szeren­csétlent. Ugyanezen a déle­­lőttön egy idős néninek látták eltűnni a pénztárcáját és mi­vel szembeszálltak a tolvajjal, megmutatták ki az erősebb. Gondolom ez a szemtanú is megfontolja, hogy mikor áll ki az igazságért. A tények fel­sorolása végén megemlítem az orgazdákat. Nem egyszer voltam olyan helyzetben, hogy a majdani vevő megren­delte a szabadidőruha színét és a sportcipő nagyságát. Meggyőződésem, amíg a lo­pott holminak biztos vevője van, addig válogatás nélkül tűnik el az áru. Most e sok pa­nasz után megkérdezném: mit kíván tenni a rend visszaállí­tása érdekében? Mert az em­beri tűrőképességnek bizony határa van, és ha egyszer vé­delemre szorul az üzlet, vagy a piactér, annak védelmét meg is szervezik. Ne várják meg, hogy vókányi „gorillák­kal” végeztessék el ezt a munkát. Tisztelettel kérem, válaszoljon egyetlen kérdé­semre a lap hasábjain! Név és cím a szerkesztőségben. 19 — 21. (péntek - vasárnap) Jobb ma egy zsaru, mint holnap kettő 22 — 23. (hétfő - kedd) Tortúra (Mysery) 24 — 25. (szerda - csütörtök) Robin Hood H­ARKÁNYI M­OZIMŰSOR Az előadások este 7 órakor kezdődnek 19 — 20. (péntek - szombat) Boszorkányok 21 — 22. (vasárnap - hétfő) Nőfaló férfiak 23 — 24. (kedd - szerda) Zöldfülű 25 — 26. (csütörtök - péntek) Jobb ma egy zsaru, mint holnap kettő 27 — 28. (szombat - vasárnap) Ne folytassa felség! 29 — 30. (hétfő - kedd) Játékos végzet 31 — Vili. 1. (szerda - csütörtök) Eszelős szívatás Pénztárnyitás 18 órakor: 26 — 28. (péntek - vasárnap) Ovizsaru 29 — 30. (hétfő - kedd) Eszelős szívatás 31 — Vili. 1. (szerda - csütörtök) Boszorkányok Pénztárnyitás előadás előtt 1 órával. EGY HANGULATOS HELY... A Hamburger cukrászda jelképét bekül­dő olvasóink közül 4 fagylaltkehely fo­gyasztását nyerte: Nacsa György, Siklós, Baross Gábor utca, Rotkó Richárd, Har­kány, Nevelők út, Szemere Betti, Siklós, Is­kola utca, Szilágyi Csaba, Matty, Rákóczi utca, Széplaki Zoltán, Harkány, Munkácsy utca. Kérjük, hogy a Hamburger cukrászdában jelentkezzenek nyereményükért! // SIKLÓSI MOZIMŰSOR Az előadások este 6 és 8 órakor kezdődnek Állásajánlat! Keresünk 30-50 év közötti, szőlő művelésében jártas férfi munkaerőt főfoglalkozásban! Német nyelvtudás előny. Érdeklődni: S & F Bau Kft. Stefán Gyula, Siklós, Vértanúk u. 42. 18 és 20 óra között Szabad lap A Szabad lap rovatban közölt cikkekkel a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet! A Szimpatex Kereskedelmi Rt siklósi Tenkes Áruháza 1991. július 27-én, szombaton 17.00 órakor (Rossz idő esetén 18.00 órakor a Művelődési Központban) Divatbemutatót rendez a Módi, a Grácia Rt., a Rutex áruválasztékából. A divatbemutató ideje alatt a belépés díjmentes! Minden érdeklődőt szeretettel várunk! Nótárius úr moralizál azaz: „Flecti non Frangi” A jegyző úr „megkörnyékezte” házunk táját. Jött, látott, olvasott, fel­háborodott és tollat ragadott. A siklósi újság a jegyző úr terje­­delmes cikkét közölte a minap. Elöl­járóban leszögezzük, a jegyző úrnak igaza van, kis dolgozatának latin nyelvű elmét illetően is! Biztatására vettük a fáradtságot és megvizsgál­tuk az ablakban muskátli helyett,­­ bár a szegfű odaillőbb lenne­­ lévő „faliújságon” pirossal megjelölt so­rokat, ugyan mi válthatta ki a jegyző úr haragját? Valóban a többi más mellett van ott egy fénymásolt újságcikk, amely az újságíró, Havasi János kérdéseit és Dr. Rőgner Miklós a régió köztár­sasági megbízottja válaszait tartal­mazza. A cikk címe: Több önkor­mányzat, több jogszabálysértés. A cikk utolsó kérdése és az arra adott válasz - melyet valaki halványan pi­rossal bekeretezett - szó szerint a kö­vetkező: „Mennyire tekinthető prece­densértékűnek az a siklósi eset, ami­kor az igazgatók újrapályáztatása kapcsán a jegyző a jogforrások hier­archiájára hivatkozva nem volt haj­landó tudomást venni egy 1986-os miniszteri rendeletről? — Nagyon is precedensértékű. Siklóson több hasonló ügy van fo­lyamatban, de - véletlenül vagy má­sokkal összebeszélve - több képvise­lő-testület is elkövette ezt a hibát. Például Somogy községeiben és Sió­fokon. Úgy vélem a most folyó pró­baperek a jövőre nézve mindenkép­pen precedenst teremtenek majd. A bíróságok első fokon eddig nekünk adtak igazat. Nem hiszem, hogy bár­melyik önkormányzat azt képzelhet­né, hogy tabula rasával indult a jog­élet az őszi választások után, s az ön­­kormányzati törvény önmagában mindenre lehetőséget ad.” Ennyi és nem több! Az újságíró kérdése az igazgatók (nota be ne: is­kolaigazgatók!) újrapályáztatása kö­rüli anomáliákra céloz, nem pedig a jelenlegi kórházigazgató megválasz­tásának körülményeire. A jegyző úr viszont csúsztatásoktól és egyebektől nem mentes cikkében kifejezetten a kórházigazgató megválasztása kap­csán fejti ki látnoki szerepét és bebi­zonyosodott igazságát. Csakhogy mi ezt nem vitattuk akkor sem, most sem! Elfeledkezett volna a jegyző úr arról, hogy a vá­lasztásnál - ami azért nem volt olyan egyszerű, bár a galibát nem mi okoz­tuk - Takács Endre képviselőnk a név szerinti szavazáskor a jelenlegi kórházigazgató mellett, tehát igennel szavazott? Röviden tehát:­­ az említett cikkben a kérdés és a válasz nem arról szól, amit a jegyző úr hosszadalmasan bizonygat, — az újság, amiben a cikk meg­jelent nem a párt lapja, befolyásunk sincs rá, — Dr. Bőgner Miklós köz­tár megbízott, valamint Havasi János újságíró nem tagja az MSZP-­­nek, — nem kifogásoltuk a sajtóban a kórházigazgatót sem személyében, sem megválasztási módjában, — sosem vontuk kétségbe a jegyző úr egyéni tisztességét, — sikertelenség esetén sem mi kívántuk a jegyző úr állásvesztéssel való büntetését. Erre szokták azt mondani, hogy a többi viszont stimmel. Ezzel be is fejezhetnénk, csak­hogy másról van itt szó! Kétségtelen, ha egyesek munká­ját hosszabb időn át a sikerélmények hiánya, netán a kudarc kíséri, bírál­ják is itt - ott, hangulata nyomott, ideges lesz, emiatt kapkod, olykor vagdalkozik is, rúg egyet azon, aki az útjába kerül, mint mi most a jegy­ző úréba. Ha viszont elég egy kis eredményt­­ látnoki képességeinek megfelelően,­­ keblét dicsőség feszí­ti, személyét, okosságát igyekszik nem egészen szerénytelenül napvi­lágra hozni, mint ahogyan most ezt a jegyző úr tette. Ezután ez így lesz minden eset­ben? A kellő hatás elérése érdekében megismerve az alkalmazott mód­szert, úgy véljük igen. Lesz rá módja is, hiszen Dr. Bőgner Miklós szerint „Siklóson több hasonló ügy van fo­lyamatban”... Hozzátesszük: sajnos! Kíváncsi­ak leszünk az eredményükre. Ennek ellenére mi továbbra is szót emelünk a visszásságok, a szakszerűtlensé­gek, az előforduló jogtalanságok el­len, oldalvágások nélkül. Tesszük mindezt nyíltan, első­sorban a képviselői jogokra, a helyi sajtó nyilvánosságára támaszkodva és ezután a legfontosabb fegyvert a „faliújságot” is bevetve,­­ ha már er­re a jegyző úr a figyelmet oly ékes­szólóan felhívta. (Próbálkoztunk mi mással is, kérdéseinkkel, vélemé­nyünkkel, javaslatainkkal felkészül­ve részt vettünk a „pártok fórumán”, a „közmeghallgatáson”, sajnos azon­ban a jegyző úr egyiken sem jelent meg, bizonyára más, fontos elfog­laltsága miatt.) Apropó: a faliújság! Amikor még az épületben működött a könyves­bolt, (március 31-ig) s ott emberek várakoztak is valamilyen okból, jött a nagy ötlet: kitűzünk az ablakre­dőnyre néhány, a párt politikáját is­mertető cikket, a pártélettel össze­függő híreket az ott álldogálók unal­mának elűzésére és - bevalljuk - pro­­pagandisztikus okokból is. Ezek kö­zé került, - még abban az időben - az „inkriminált” cikkecske is. Jóllehet arra is gondoltunk, hogy úgysem ol­vassa el ezt a kutya sem. Most meg lám, mi lett belőle! Térjünk vissza a bírálatra és an­nak nyilvánosságára. A siklósi újság (elnézést, de mindenki így hívja) 1991. március 14-i számában Siklós szindróma címmel azt hisszük az ed­dig legkeményebb bírálat jelent meg az önkormányzatról és annak veze­tőiről, melyben többek között ezek is olvashatók: „S. Elöntéseik jogilag és szakma­ilag előkészítetlenek. Általában a polgármester vagy a jegyző megtesz önállóan néhány visszavonhatatlan lépést valamely ügyben... 7. Az érzelmektől és indulatoktól feltöltött testület a polgármester és a jegyző könnyed játékszere. Az ér­vényben lévő jogszabályok, törvény­ek, rendeletek túlnyomó többsége még a pártállam idején született - de hatályban van! Ha ezek egyikébe - másikába ütközik a várost irányító akarat, akkor rövid antibolsevista - antikommunista fröcsögésnel meg­szavaztatható bármely kerülőút. A kormány és a felálló új hivatalok szi­dalmazása is célravezető.” És így tovább. Véleményünk szerint az ötödik pontban idézetükre utal Dr. Bőgner Miklós is. De mit ír most a jegyző úr? - a közvéleményt azonban némely párt vagy annak szerve gátlástalanul tá­madássorozatokkal próbált hangol­ni, engem pedig mi. Majd így folytatja: „Tulajdonképpen büszkének kel­lene lennem, hogy jogi álláspontom az MSZP.­­ hála Istennek csekély számú­­ táborának haragját is kivív­ta, ebből akár erkölcsi tőkét is lehet­ne kovácsolni." (Lám csak a kis hamis!) A továbbiakban pedig: „Most is élő bizonyság a rága­lomhadjárat után a szervezet méltat­lanul eldobott (?) faliújságja, amely lelkesen hirdeti az Alkotmánybíró­sággal ellentétes jogi álláspontot. Ajánlom minden kedves olvasónak a gondos tanulmányozást”... Még tovább: „Valamilyen oknál fogva a Sik­lósi Önkormányzat döntése a hatal­mat is sértette, melynek jelenleg mű­ködő szerve a Köztársasági megbí­zott, illetve az ő Hivatala.” Úristent Mi lehetett ez az ok? Csak nem ítélték akkor Alkotmány­bírósági döntés hiányában szakmai melléfogásnak? Nem, az nem lehet, mert: „Ha Önök veszik a fáradtságot és összehasonlítják az Alkotmánybíró­ság indokait az Önkormányzat indo­kaival, látják a megdöbbentő azo­nosságot, pedig ugye azt nem tétele­zik fel, hogy indigót használtam. Hogy mi ennek a magyarázata, nem a fekete mágia, (sicc!) mindössze há­rom fogalom: felkészülés, szakmai alázat, bátorság." Csak ilyen szerényen, ilyen egy­szerűen! No de azért ez már mégiscsak sok: „Furcsállom, hogy az ablakon lé­vő plakát (!) tanúsága szerint az MSZP és a hatalom egyetért, mit sem zavarva őket egy Alkotmánybí­rósági döntés.” Az egyetértésre vonatkozó álta­lános megállapítást tisztelettel, de ki­kérjük magunknak! Egyben gráci a szegény fejünknek, bevalljuk nem vagyunk mindennapi olvasói az egy­re szaporodó alkotmánybírósági döntéseknek. Azért, hogy el ne felejtsük: az e­­lőbbi ötödik és hetedlik pontokkal idézettek a Siklósi Demokrata Fó­rum cikkéből származnak és nem tő­lünk! Erre a polgármester úr a követ­kező számban számára érthető elke­seredéssel válaszolt A jegyző úr vi­szont tudását csillogtatva csupán egy klasszikus latin mondással reagált: „Aquila non captat muscas!” Meghajtjuk zászlóinkat! Plakát­jainkat is! A jegyző úr stílusa nem csak a kérkedéstől, a jogász­kodástól sem mentes. A dolgok csűrése - csavará­sa nála gyakori. Látszik, hogy ügy­véd volt. Viszont: „Valójában ma­gam is esendő ember vagyok" - írja. Nem folytatjuk tovább, sőt meg­ígérjük ebben stílusban egyáltalán nem folytatj­uk, részünkről az ügyet egyszer s mindenkorra lezártnak te­kintjük. Mert a helyzetet megismer­ve a jövőre is kell gondolnunk. (Li. hamarosan előfordulhat, nem csak faliújságunk, de irodánk sem lesz. Hiszen közismert, hogy a bajok min­dig akkor kezdődnek, amikor vissza­ütnek. De addig is egyet kötelességünk megígérni, mi több teljesíteni: ezt követően a jegyző úr minden olyan döntését, kezdeményezését kitesszük a „faliújságra” (ablakba), ami a la­kosság többségének tetszését elnyer­te. Pótlólag Siklós város gazdasági koncepciójával kezdjük! Egyébként örülünk, hogy a város a jegyző úr személyében emberére akadt. Cikke elején ugyanis azt írja, amiben ismét igaza van: „Hittem azt, hogy a döntő rész­ben laikusokból álló önkormányzat erős jegyzőt kíván maga mellett érezni”... Mi is ezt hittük... Irta mindezeket azok nevében, akik korán­ton értenek úgy a jog­hoz, főleg nem tudnak olyan jól lati­nul, mint a jegyző úr, s ezért várják megérdemelt büntetésüket. Tóth Sándor, MSZP területi elnök

Next