Siklós és Siklósvidék, 1998 (11. évfolyam, 1-17. szám)

1998-10-05 / 11-12. szám

íj­jLIXI.évfolyam 11-12.szám • Polgármesterjelöltek 1998 « 1998.október 5. MEGYÜNK? “ Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjetek velük, mert ez a törvény, és ezt tanítják a próféták. (Hegyi beszéd) A megjavított szovjet Az önkormányzat viszonylag zökkenőmentes működése a megjavított tanácsmunkának köszönhető az elmúlt két ciklusban. A hivatal zakatolt, az adók befolytak, a segélyek kimentek, a határidők betartattak, a képviselők rendszeresen üléseztek. Minden szabályos volt. A hivatal ellensúlyozta a képviselők esetleges baklövéseit, s viszonylag kis hatékonysággal próbálta útját állni a érdekeltségeik direkt érvényesítésülésének. Ez utóbbbit nem igazán nevezhetjük eredményesnek. A tanács­modell mély gyökereire legszembetűnőbb bizonyíték: a most megjelenő a polgármesteri és képviselői programok. A jelöltek mind ugyanezekben a keretekben gondolkodnak, csak ők nagyobb hatékonysággal, jobb eredménnyel, vállalkozói szemlélettel stb. Működtetnék azt az örökölt kombájnt. Mindenből egy kicsit jobbat, nagyobbat, többet, mélyebbet, magasabbat, elkerülőbbet.... A vébében tanácskozó urak a megválasztásukkal egyben kapnak egy kiló eszet(!) is, hogy a legjobban képviseljék érdekeinket, és ha már ott vannak a fazék közelében, hát nem róható fel nekik, hogy visszafogott étvággyal falatozgatnak. Ha a rendszer nem korlátozza őket - a jövő időről beszélek - akkor bennük kell megbíznunk. Kritika és öntudat Az ember olvasgatja a jelöltek programját, és felsóhajt: vannak még nagyszerű dolgok. Önzetlen tenniakarás, jobbító szándék, közéleti tisztaság, gazdasági program, meg amit csak akartok. Mintha árverés folyna ezen a képzelt börzén, s a végén az viszi haza a várost, aki a legjobban(nem a legtöbbet) ígér.Miről is szólnak a programok? Építés, átformálás, javítás stb...... Valami túlfűtött tenniakarás, amely beleavatkozik az élet amúgy akadozó, lassúdad folyamatába, és gyorsít, leküzd, racionalizál, lódít egyet a dolgokon. Mintha azok, akik fölveszik a fizetésüket kultúráért, építésért, közlekedésért maguk képtelenek lennének ellátni feladatukat, gyámságra és irányításra szorulnának. Erre vannak kitalálva képviselők és a polgármester,­­ akik “fölvállalják” az ügyeket. És lehet szó egészségügyről, foglalkoztatásról, a folyamatos sörellátásról vagy meteorológiai előrejelzésről - ez a gárda mindenhez ért, mindenbe bele tud szólni, mindent “Icrendez”. Sugalmazza a kiskorú lakosságnak: elereszthetitek nyugodtan magatokat, lazítsatok, ezután majd én gondoskodom rólatok. A válság Egy válságról van szó, amelynek a siklósi önkormányzat egyszerre tünete és előidézője. A magyarázat egy múltbeli példa szívós továbbélésében és az átmeneti, még nem polgári berendezkedésben kereshető. A tanácsrendszer 40 éve kitermelte az irányító és az irányított ember típusát. Az élcsapat a maga szűk körében meghozta a döntéseket, gondoskodott a lakosság mindenfajta igényéről, politizált helyette, és levette a válláról a felelősséget. Az irányított ember, az alattvaló pedig megszokta, hogy van munkahely, kenyér, frizsider és Trabant. A helyi tanács, mint a párt, az egyetlen párt fiókintézménye, intézte az összes helyi ügyeket, és negyven évig, kisebb döccenőkkel, de ment a szekér. A rendszerváltozás “forradalmi" lendülete országosan és helyben is hatalmas volt, amikor szólamokat és új jelszavakat kellett harsogni, de nagy ijedtséget és tiltakozást váltott ki a régi struktúrák lebontási kísérlete. Ekkor derült ki, hogy a többség csak a tanácsrendszer javítgatásában érdekelt. A helyi politika sikertelensége fakadt ebből az általános közérzetből és abból is, hogy az első polgármester-jegyző páros nem volt igazán szerencsés választás. A váltás időszerűsége Orbán Viktor mondta beiktatását követően: a rendszerváltozás jogi feltételeit egy-két év alatt meg lehetett teremteni, a gazdasági átalakuláshoz körülbelül egy évtized kellett (nagyjából a végén vagyunk), a fejekben lezajló váltáshoz talán egy egész emberöltő kell. A fejlett önkormányzatisággal rendelkező nyugati minták városai és települései hosszú, évszázados harcban vívták ki jogaikat a feudalizmus hatalmai ellen. A rendi kiváltságok helyébe az egyéni kiválóságot, a tehetséget emelték, és folyamatosan finomítják, csiszolgatják a a közügyek demokratikus intézését. Demokratizálódik a társadalom, egyre szélesedik a közös diskurzusban részvevők köre... A pénz és a vagyon már régen nem az egyetlen értékmérő, polgárosult társadalom éppen arról ismerhető föl, hogy a vagyoni különbségek nem jelentenek életminőségben, szabadságban, várható élettartamban és így tovább lényeges eltéréseket. A mi önkormányzatiságunk, ha már valaminek a tagadása a legpontosabb meghatározás, a szovjet modell ellenében kell kiharcolja a maga helyét. Ebben a képviselők nem hatalmi helyzetbe kerülnek, hanem a diskurzus csomópontjaiba. Hasonlattal: úgy kell működniük, mint egy telefonközpontnak, s akkor mondhatják, hogy jól dolgoztak, ha nagyon sok kapcsolatot sikerül létrehozniuk. Nincs sok választás. A magyar társadalom 1998 tavaszán megtanulta, hogy az esélytelen jelöltekre nem szabad elpazarolni az értékes szavazatokat. Most is el fogja dönteni a választó, hogy a jelenlegi polgármestert támogatja vagy a többi jelentkező közül azt, aki a legmarkánsabban képviseli az előző kritikáját. Jóllehet a kampány utolsó időszakát ellenfeleim javarésze programjának részletes ismertetésével igyekszik kitölteni. Én mégis úgy látom a jelölt és a lakosság kapcsolatában nem annyira a szakmai érvek, mint sokkal inkább az együttműködés garanciái bírhatnak döntő súllyal. Hosszú éveken át tapasztalhattuk, hogy mit jelent az, amikor a politika, a döntéshozás, akár helyi akár magasabb szinten elveszti kapcsolatát a választóval az egyes emberrel, a családokkal. Választási programom az elmúlt időszakban a legtöbb családhoz eljutott. Talán sokakban merült fel a kérdés, vajon hogyan lehetséges a problémák ily nagy sokaságával megbirkózni annyi sikertelen kísérlet után. A válaszom egyszerű: a Közösen. Az öncélú politizálás gazdasági érdekek előtérbe helyezése még nem jelenti, nem jelentheti egy település virágzó jövőjét. A célom nem ideig-óráig tartó látszólagos fejlődés, hanem valóságos eredmények felmutatása, elsősorban a város itézményeiben, de nem kevésbé mindennapi életünk egyéb területein is. Eddigi munkám és elképzeléseim alapköve és letéteményese az a siklósi család, aki meglátva saját és környezete értékeit, lehetőségeit képes közösségként fellépni várossal, mint természetes a partnerével együtt. Polgármesterré való megválasztásom esetén nem irányítani szeretném az Önök akaratát, hanem azok képviseletével egy szabadon, önállóan működő város alapjait kívánom megvetni. A programomban foglaltak nem egyebet, mint működőképes várost, az önmagáért felelősséget vállaló települést mutatják meg Siklóst a választóknak, Önöknek. Az a gondolat vagy ötlet, amely közös javunkat szolgálja számomra nem lehet közömbös. Városunk ereje és önállósága elválaszthatatlan az itt élő szervezetek, alapítványok, vállalkozók és családok elkötelezettségétől, tevékenységétől. Siklósra szüksége van a délvidéknek. Még van más választás Siklóson! Éljünk a lehetőséggel, éljünk azzal, aki velünk tart. Mehring István független polgám­ester-jelölt Krebsz János, a Fidesz-MPP, az MDF és az FKgP polgármesterjelöltje A párbeszéd polgármesterjelöltje ■ a megoldás városa Mehring István, a Siklósi Polgári Kör jelöltje Siklós és Siklósvidék A Siklósi Polgári Kör állásfoglalása az 1998. október hó 18-án tartandó helyhatósági választásokkal kapcsolatban A Siklósi Polgári Kör álláspontja szerint, hazánk rendszerváltás utáni életében, jelentős változásnak minősül a májusi parlamenti választások eredménye, amelynek következtében polgári többségű parlament és polgári kormány jött létre. A parlamenti választások eredménye, amelynek következtében polgári többségű parlament és polgári kormány jött létre. A parlamenti választások eredménye a polgári gondolkodás és haladás irányba történt elmozdulást fejez ki, amely utat nyit hazánk, polgári fejlődése előtt. Ez az elmozdulás kellene, hogy kifejezésre jusson az október 18-i helyhatósági önkormányzati válsztások eredményeiben is, mert csak ezáltal lehet visszafordíthatatlanná, illetve elgáncsolhatatlanná tenni a polgári fejlődés irányába tett lépéseket. Feszültségek forrása lenne, ha a parlamenti választások polgári sikereivel szemben, a helyhatósági választások baloldali sikereket hoznának és ezáltal baloldali vagy baloldali többségű önkormányzatok jönnének létre. Nem kívánatos, hogy kettősség jöjjön létre az államhatalom és a helyi önkormányzati hatalom között, a politikai felfogás és fejlődési irány eltérő megítélése folytán. Városunk polgári fejlődésének megvannak a bíztató kezdetei és a tényleges lehetőségei, ugyanakkor megvannak a gátló tényezői is, amelyen a mandátumának végéhez ért önkormányzat nem tudott úrrá lenni. Addig, amíg a testületekben a polgári fejlődést nem igénylő és nem támogató képviselők ülnek, nem várható el a város polgári fejlődése. Nem várható más az ilyen önkormányzattól, mint az aznapi feladatokra koncentrálás és azoknak tűzoltásszerű megoldása. A városnak új szemléletű, más összetételű önkormányzatra van szüksége, olyan önkormányzatra, amelyik elkötelezett híve a polgári fejlődésnek, az ebből eredő feladatokat látja és szervezi, általában a helyi kibontakozás motorja. Ezekre a kérdésekre kívánja a választópolgárok figyelmét ráirányítani a Siklósi Polgári Kör, amikor a nyilvánosság elé tárja állásfoglalását a helyhatósági választásokkal kapcsolatban. Siklósi Polgári Kör

Next