Siófok - Siófoki Hírek, 2001 (14. évfolyam, 1-12. szám)
2001-08-01 / 8. szám
2001. augusztus Siófoki Hírek 9 - Az idén, mintha több néző lett volna kíváncsi a délutáni és esti programokra. Némelyik helyszín nem is volt alkalmas a nagy létszám befogadására... - Jelentős szponzorunk a Dreher Sörgyár. Az általuk felállított sátorban rossz idő esetén is lehet műsort tartani. Az idén első alkalommal a Hajóállomásnál lévő színpad mellett Borudvar is működött, amely igazán szerencsés párosításnak bizonyult. Megfelelő infrastruktúra kiépítésével jövőre erre a helyszínre akár több program is hozható lesz. A Fő tér rekonstrukciója minden bizonnyal megoldást hoz arra, hogy a későbbiekben jobb körülmények között lehessen a műsorokat bemutatni. Sikeres volt a Foki-hegyen és a Máltai Szeretet Szolgálatnál tartott bemutató. Ez azt igazolja, hogy nem csak a Fő tér közelébe kell koncentrálni az előadásokat. Jövőre el tudom képzelni azt, hogy figyelemfelkeltő plakátokkal, fesztivál zászlókkal jelezzük, mikor, melyik városrészben lesz program, így az ott lakóknak akár be sem kell menniük a központba azért, hogy lássák a táncosokat. Úgy vélem, hogy a marketing tevékenységre nagyobb hangsúlyt kell helyezni. Ez a fesztivál az amatőr táncosok fesztiválja, de a rendezést már nem lehet amatőr szinten szervezni. Szeretném megköszönni azt a segítséget, amit a fesztivál idején kaptam. A Tourinform iroda, a Városüzemeltetési Iroda és a civil szervezetek segítői nélkül nehezen boldogultam volna. - A fesztivál milyen hatással van turizmusra? - Számadataink nincsenek, bár tudom, hogy évek óta egyre többen vannak, akik siófoki nyaralásukat erre az időszakra szervezik. Csorba Ottó, az Idegenforgalmi Bizottság elnöke: - Az Aranykagyló Fesztivált kezdetben sok bírálat érte. Az évek azonban igazolták, hogy ez a rendezvény kultúrát közvetít, ugyan nem vonz széles néptömeget, de nem is ez a cél. Több programfüzetben szerepel, de azt még nem sikerült elérni, hogy direkt erre a fesztiválra szervezett külföldi és belföldi csoportok jöjjenek és már hónapokkal előbb tudjuk azt, hány vendég jön csak azért, hogy a folklór iránt érdeklődve szórakozást, kikapcsolódást találjon magának. Sok egymástól igen eltérő véleményt hallottam én is, ezeket érdemes meghallgatni és szakmai szempontból értékelni, a jó és hasznosítható ötleteket pedig be lehet építeni a következő évi programba. Az Idegenforgalmi Bizottság az ősz folyamán egészen biztos, hogy napirendre tűzi ezt a témát. Halász Klára, a Tourinform vezetője: A város egyik legnagyobb múltra visszatekintő rendezvénye. Igazi színfolt, és mint kulturális esemény nagyon fontos. Az viszont kérdéses, hogy július-e a legideálisabb hónap erre a rendezvényre. Ebben az időszakban ugyanis már nagyon sok más program is van, ami esetleg másfelé orientálja a vendéget. Érdemes volna átgondolkodni, hogy az elő- vagy utószezon nem volna-e alkalmasabb. Akkor talán több olyan vendég tartózkodik a városban, akiket a néptánc jobban érdekel. Direkt erre a programra szervezett vendégkör még nem jött a városba. Megoldható lenne, de ehhez nagyon alapos előkészítő munka kell. Nem tudom, hogy jó-e az, hogy a sörfesztivált kapcsoljuk a néptánchoz. A bor ismét reneszánszát éli, talán célszerű lenne azzal összekapcsolni és a sörfesztivált egy másik eseményhez kapcsolva megrendezni. Németh Tibor, a Dreher Sörgyár képviselője az alábbiak szerint összegezte véleményét: - A táncfesztivállal egyidőben mi sörfesztivált rendezünk. Örvendetes, hogy a vendégek között egyre több a magyar. Úgy látjuk, hogy az érdeklődés évről-évre nagyobb, így a felállított sátor időnként kicsinek bizonyult. A jövő évben gondoskodnunk kell arról, hogy a vendégek jobb körülmények között szórakozhassanak. Nagyobb gondot kell fordítanunk a vendéglátás minőségére. Az idén már felszolgálóink mutatói egyforma öltözetben voltak, jövőre az asztalokra terítő is kerül, a műanyag poharat üvegkorsókkal és poharakkal váltjuk fel, és az étel választékát is bővíteni fogjuk. A siófoki fesztivállal elégedettek vagyunk, több, mint 100 hordó sör fogyott el. Ez azt is jelzi, hogy a vendégek szívesen jöttek hozzánk is. Első alkalommal mutatkoztak be a borosgazdák. Búzási László balatonlellei hegybíró így vélekedett: - Jó ötlet volt a szervezők részéről, hogy bortermelők is bemutatkozhattak. Vendégeink minőségi bort fogyaszthattak, amikor a fesztivál ideje alatt ellátogattak a borudvarba. A jövőt illetően még van finomítani való, de úgy gondolom, hogy az elfogyasztott bor mennyisége mutatja, érdemes összekapcsolni a két rendezvényt. Az itteni vendégkör kedvelte a nehéz, testes borokat, de ismét keresettek voltak a rosé-borok és a chardonay is. Lengyelfi Miklós, a Magyar Televízió egykori főszerkesztője, több népzenei műsor szerkesztője, egykoron hivatásos néptáncos mesélte az alábbi történetet: - Baráti társasággal a Hajóállomás melletti színpadnál néztük a műsort, ahol igen hangulatos zenei és táncos program volt látható, s hozzá kiváló bort is fogyaszthattunk. A műsorközlő új vendéget jelentett be, Ihos József személyében. A fellépő művész látta, hogy nem csak magyar vendégek vannak, ezért óvatosan megkérdezte, hol ül a magyar szekció? Rajtunk kívül két-három ember tette fel a kezét. El lehet képzelni, hogy milyen érzéssel lépett fel az egyébként népszerű humorista. Történeteit, poénjait nem igazán díjazta a többségében német ajkú közönség. A szervezők gondolhatnának arra, hogy milyen műsorral “gazdagítják” a fesztivál programját, hiszen kiváló népdal, nóta énekeseink vannak, s valószínű, hogy népzenét játszó zenekarok is örülnének a meghívásnak. Talán a közönséget is jobban vonzaná. Szigeti Angéla, a fesztivál művészeti vezetője: - A résztvevő csoportok kiválasztásában, a programok összeállításában, megszervezésében kérik a szervezők leggyakrabban a tanácsainkat. Szeretnénk jobban részt venni az előkészítésben, úgy gondolom, hogy már az ősz folyamán az önkormányzat illetékes szakembereivel át kellene beszélni az idei év tapasztalatait és a jövő évi tennivalókat. Ezt az idegenforgalmi és a pénzügyi bizottsággal együtt, egy előzetes pénzügyi és szakmai program előkészítése céljából is fontosnak tartanám. Ennek alapján felépíthetnénk a jövő évi koncepciót. Tudjuk, hogy vannak hibái a fesztiválnak. Ha időben kezdjük meg a felkészülést, sok hibaforrás kiküszöbölhető. Szeretnénk, ha az itthoni és az idelátogató közönséget szolgálná a fesztivál, még akkor is, ha ez esetleg ellentétes a szakma véleményével. Úgy gondolom, hogy a városnak is erre van nagyobb szüksége. Ez igazolódott vissza az idei évben is. Az ukránok nagyon tetszettek azoknak, akiket a látványosság vonzott, az idősebb emberekből álló holland tánccsoport is nagyon népszerű volt, a macedónok autentikus táncot hoztak, de mégsem volt nagy közönségsikerük. Fontosnak tartanám a jobb reklámot, a belső szervezési munka erősítését, bár ez az idei évben jobb volt, mint az előző években, de még mindig van mit javítani. Papp Károly művészeti vezető: Magyarország élő folklór kultúrával rendelkezik, ezt életben kell tartani és ennek egyik módja az is, hogy fesztiválokat rendeznek. A nemzetek, népek közötti jó kapcsolat fenntartásának is egyik lehetősége az ilyen jellegű találkozók szervezése. Azt a közönséget, aki a néptáncra kíváncsi és ezért hajlandó akár több száz kilométert is utazni, azt a közönséget meg kell becsülni. Ha a néptáncot szeretők eljönnek hozzánk vendégségbe, azt jelzi, Siófok jó házigazdája a találkozónak, s mindenekelőtt értékteremtő, amire nagyon kell vigyázni. A néptánc, a kulturált szórakozás egyik formája is, ez utóbbiból sajnos egyre kevesebb van. A fentiek, szakmai vélemények. Összegzése annak, amit láttunk, hallottunk. A téma kapcsán több emberrel is beszélgettem. Volt köztük itt nyaraló vendég, szobakiadó, vendéglő tulajdonos, bolti eladó és egyszerű városlakó. Sokan mondják: nagyobb reklámra van szükség, a helyi lakosságot jobban be lehetne vonni szervezésbe, ellátásba. Talán többet is lehetne profitálni. Az sem volna rossz, ha a vendéglátás színvonala elérné a bemutatott táncok színvonalát. A tánc minden nyelven érthető, s az sem ártana, ha mi helybéliek is értenénk egymást... Berlinger Ágnes