Siófok - SiópArt, 2022 (5. évfolyam, 1-4. szám)

2022 / 3. szám

8- ban. 75 éves egy városjelkép. Az írás szerzője azt panaszolja, hogy nem hasznosítják idegenforgalmi célból a víztornyot - ez már a két világháború közötti évekből is ismerős észrevétel pedig le­hetne kilátó vagy toronypresszó is. „Még furcsább, hogy a jubilá­ló városjelkép teljesen elhanyagolt állapotban van: erkélyét félig elrothadt reklámfeliratok rondítják, üvegablakai nagy része ös­­­szetörve, mállik a falak vakolata.”19 A következő évben, 1988-ban alpinista módszerrel végeztek rajta felújítási munkálatokat: kija­vították a szerkezeti hibákat, és lefestették. A munkálatok mint­egy kétmillió forintba kerültek. Kivitelezőjük a Csepel SC szolgál­tató ágazata volt, a sportolók állványzat nélkül, kötéltechnikával, ég és föld között lebegve végezték a nem éppen könnyű munkát. A siófoki Beszédes József Vízgazdálkodási Múzeum működése idején alkalmi kiállításokat rendeztek a víztoronyban. 1992-ben a helyi Tourinform iroda kirendeltsége költözött bele, teraszát pe­dig panorámakilátóként hasznosították. A torony tulajdonjoga a siófoki önkormányzatra szállt. Csaknem százéves korára azonban végképp elkerülhetet­lenné vált a műtárgy komolyabb rekonstrukciója és az eredeti funkció elvesztésével új szerepének a megtalálása, ezért 2010- 2011-ben a siófoki Pápay Építész Kft. tervei alapján felújították a víztornyot. Az eredeti tervek nem álltak rendelkezésre, ezért az épület tel­jes felmérése vált szükségessé. A víztorony monolit vasbeton szer­kezetből épült, amelyben szerkezeti változás nem történt. A terve­zéskor a lokálpatrióta építész, Pápay György figyelembe vette az épület helyi védettségét, és eredeti formájában meghagyta. * K­ 19 Verebics János: Ünnepelt­­ rongyos ruhában. 75 éves egy városjelkép, Dunántú­li Napló, XLIV. évf. 266. szám 1987. szeptember 27., 5.

Next