Siófok - Siófoki Hírek, 2023 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2023-10-01 / 10. szám
VARGA IMRE W. Varga hadnagy a gyorsbombázó században Kevesen tudják, hogy a szobrászművészként világhírűvé lett Varga Imre a légierőnél szolgált pilótaként, több bevetése is volt a háborúban. Éppen 80 éve, 1943- ban, 20 évesen avatták hivatásos repülőhadnaggyá. Dr. B. Stenge Csaba hadtörténész alaposan feltérképezte Varga Imre életének ezen szakaszát, és a Magyar Repüléstörténeti Társaság 2019. évi évkönyvében megjelent tanulmányát felajánlotta a SiópArtnak, Siófok kulturális folyóiratának, mely Varga Imre-emlékszámában szemlézett ebből. Most lapunk is ebből közöl részleteket. Varga Imre 1941 őszén vonult be a légierőkhöz, a kassai repülőakadémiára, majd két év múlva avatták hivatásos repülőhadnaggyá. 1944. április 13-án az amerikai 15. légi hadsereg második nagy, Budapest elleni támadásának elhárítására a Ferihegyen működő átképző tanfolyam személyzetéből is felszállt két magyar és négy német gép. A magyar pilóták: Szoó Lajos és Varga Imre hadnagyok voltak, ez volt Varga Imre első harci bevetése. Ez a hat gép mintegy két kilométerre a szintén bevetett magyar éjjeli vadászok mögött repült, mely kötelék súlyos veszteségeket szenvedett el az amerikai kísérővadászokkal vívott légi harcban. A magyar oktató géppár is légi harcba került az amerikaiakkal, előbb bombázókkal, majd vadászokkal. Varga Imre így emlékezett a hat évtizeddel korábbi bevetésre egy 2004-ben írt levelében: „Északi irányból támadtunk (ti. amerikai bombázókötelékek ellen - szerző). A gépben alig volt lőszer. Az elhárítás nagyon erős, egyetlen rácsapásban szinte minden gép megsérült. Újabb támadásnak nem lett volna értelme, nem volt mivel. Azonnal ránk ragadt egy P-38-as, és több sorozattal eltalált. A német rádiósom megsebesült, én is. Később kiderült, hogy a hátpáncél (kiszakadó - szerző) darabja ütött meg. Leszállás után mindkettőnket ellátták, a németet elszállították Ausztriába.” 1944 késő tavaszán Varga Imrét a kecskeméti 2/3. közelfelderítő századhoz helyezték, melyből 1944. május 20-án megalakult a 102/2. gyorsbombázó-század. Ez az egység 1944. június 3-án Hajdúböszörménybe települt át. A gyorsbombázó-század békésnek nevezhető hajdúböszörményi kitelepülésének a szovjet 1. Ukrán Front 1944. július 23-án induló, a magyar 1. hadsereget ért offenzívája vetett véget, melyet követően a század megkezdte harci bevetéseit a Kárpátok előterében küzdő magyar csapatok támogatására. Varga Imre hadnagy első gyorsbombázó harci bevetésére 1944. július 30-án került sor. A bevetés célja gyakorlatilag a magyar 1. hadsereg legütőképesebb alakulata, a Dolina körzetében súlyos harcokat vívó magyar 2. páncélos hadosztály helyzetének meghatározása, illetve a térségben felvonuló szovjet erők megfigyelése volt. A hosszabb hajdúböszörményi tartózkodásnak Varga Imre köszönhetett valami mást is: egy ott megismert helyi lány, Szabó Ildikó lett a felesége, akivel jóban-rosszban kitartottak egymás mellett 1944-es esküvőjüktől Ildikó 2010-es elhunytéig (két fiuk már jóval a háború vége után, 1953-ban és 1961-ben született). Ennek a hajdúböszörményi kapcsolatnak - mely városban három szobra és egy domborműve is van a művésznek - lett a következménye az is, hogy Varga Imre Hajdúböszörmény díszpolgára lett 1993-ban. (Emellett szülővárosa, Siófok 1985-ben és lakhelye, Budapest is 2004-ben díszpolgárrá választotta a szobrászművészt.) Varga Imre csapattestével együtt az alsó-bajorországi Waldhofban esett amerikai hadifogságba 1945. május 2-án. A hadifogságból való hazatérte után fizikai munkásként kezdett új életet, gyári munkásként is dolgozott. A repüléssel hivatásszerűen foglalkozni - legtöbb volt bajtársához hasonlóan - neki sem volt már lehetősége. Varga Imre azonban ezt követően kamatoztatni tudta kiemelkedő képzőművészeti tehetségét: Magyarország egyik - nemcsak itthon, de nemzetközi szinten is legismertebb és legelismertebb köztéri szobrászművésze lett.” Kustos Gitta grafikája Varga Imre hadnagyról ,A második magyar hadsereg nyomait 1944 kora telén repülőgépről láttam. „A második magyar hadsereg tragédiája nem a Don mellett zajlott le, hanem amikor elindultak keletre. Valakinek elmondtam, hogyan haltak meg. Akkor azt mondta durva hangon: arra szerződtek! A katona a haza védelmére szerződik, és nem a halálra. Ezek a haza védelmére szerződött katonák egy idegen földet szálltak meg, hívatlan vendégei voltak egy olyan világnak, amelyikhez semmi közük nem volt. Ez a hadsereg magukat többnek tartó, gőgös emberek rémálmait valósította meg, és egy olyan ambiciózus osztály igényeit szolgálta, amelyik a múltat kívánta visszahozni. A második magyar hadsereg nyomait 1944 kora telén repülőgépről láttam, és készítettem felvételeket a visszavonulás utáni területről, ahonnan a halottakat még nem temették el. Mintegy két és félórás repülési időnk volt, hogy visszaérjek. Nem értem el a Donig, az átlagsebesség talán 400-450 km lehetett, tehát mintegy 1000 km-re ►