Szekszárd - Családunk, 2006 (12. évfolyam, 46-49. szám)

2006 / 46. szám

2 Gyakran láthatunk temetői sírem­lékeken derékba tört fákat mint a korai halál jelképét. Mindig két­szeres fájdalom, ha a korai halál megakadályoz valakit abban, hogy beérlelje élete gyümölcseit. Ezek a gondolatok kavarogtak bennünk, amikor Endre testvérünket temet­tük 2005 decemberében. Hiszen alig múlt el 40 esztendős. Egy évvel ezelőtt derült ki, hogy súlyos beteg. Hosszú hónapokon ke­resztül kórházról kórházra járva vál­lalta a kezeléseket, és reménykedett a felgyógyulásban. A betegsége alatt a barátaitól kapott sok segítséget kön­­­nyekkel küszködve köszönte meg leg­utolsó beszélgetésünkkor. „Nem is tu­dom, hogy milyen sokan imádkoznak értem, de jó volt ezt megtapasztalni” - mondta. Sokat szenvedett család­ja is, de nekünk, barátainak sem volt könnyű. Mellette voltunk halála napjá­ig szinte éjjel-nappal. Sokat imádkoz­va Istent arra kértük, hogy Endre földi életét hosszabbítsa meg. De Istennek más terve volt vele. Magához szólítot­ta, és megajándékozta őt az örök élet­tel. Ő most már boldog, mert célba ért. Ő már ott van, ahová mi keresztények mindnyájan el szeretnénk jutni. Endre nagyon komolyan vette hitét, nemcsak elvben, hanem a gyakorlat­ban is. Egyházközségünk aktív tagja­ként segített a felnőtt katekumenátus­­ban. Hittanárként a jó Isten szeretetét tolmácsolta a fiatalok felé. Életének utolsó szakaszában azt tette, amit sze­retett. Kisfiával volt otthon gyesen, aki nagyon közel volt a szívéhez. Halálával nagy űrt hagyott maga után nemcsak családjában, de egyház­községünk mindennapjaiban is. kocsmai ,László CSALÁDUNK • 2006 NAGYBÖJT „A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, a hitet megtartottam" PROKOS ENDRE 1962-2005 Sudár Sarolta : Életünk szentmiséje Március elején háromnapos lelki­gyakorlaton vettem részt Leányfalun, amelyet Varga László, a kaposvári Szent Imre templom plébánosa veze­tett. Arról a csodálatos lelki élményről szeretnék beszámolni, amely megvál­toztatta a szentmisén való részvétele­met. Mint rendszeresen vallását gya­korló keresztény - rá kellett jönnöm, hogy nem jól élem meg a szentmisé­ben rejlő hatalmas Isteni ajándékokat! A bűnbánatban megengedjük-e Istennek, hogy irgalmat gyakoroljon, megbocsásson és elvezessen az örök életre? Az igeliturgiában Jézus válaszol életünk problémáira az olvasmány, a zsoltár, a szentlecke, az evangélium és az igehirdetés által. A felajánlásban mindent és min­denkit felajánlhatunk. Az átváltoztatással megengedjük-e Jézusnak, hogy sebzetten, bűnösen sa­ját áldozatához kapcsolja életünket? A kiengesztelődésben megbocsá­­tunk-e az ellenünk vétkezőknek? A szentáldozásban az élő Jézus Krisztussal válunk eggyé. Részesülünk Isten dicsőségében, az örök életet kap­juk! Azt is megtapasztalhatjuk, hogyan gyógyítja lelkünket és testünket nap­jainkban is! Ha valóban ünnepnek éljük meg a szentmisét, és szíves-lélekkel tevéke­nyen részt veszünk benne, végtelen erőt, békét, szeretetet és nyugalmat nyerhetünk. „Minden élet egy szentmise, és minden lélek benne egy ostya” (M. Ro­bin) - amit Isten szeretne átváltoztatni és megszentelni. Éljünk Isten végtelen szeretetével, amíg nem késő! Juhász János : Pályázat a Remete kápolnáért Jó néhány éve, hogy nekifogtunk a Remete kápolna megmentésének. A történtekről többször is hírt adtunk, így ismert, hogy szűkös anyagi lehető­ségeink miatt eddig csak az első fon­tos, ám kevésbé látványos munkálatok elvégzésére volt módunk. Idén februárban értesültünk egy pá­lyázati lehetőségről, amelyet a Művé­szeti és Régészeti Szakmai Kollégium hirdetett meg a veszélyeztetett hely­zetű műemlékek állagmegóvásának, helyreállításának támogatására. A plé­bános úr vezetésével ezúttal is összeült képviselő testületünk „pályázatos” csa­pata, megbeszéltük a kiírási feltételek teljesítésével kapcsolatos tennivalókat és elosztottuk a feladatokat, hogy az igen közeli határidőig minden össze­álljon. A költségvetés készítéséhez vállal­kozóktól kértünk ajánlatokat, az enge­délyezési tervek benyújtásával építési engedélyt kértünk a Kulturális Örök­ségvédelmi Hivataltól és beszereztük az előírt okmányokat, nyilatkozatokat. A tervezett munkák körében szere­peltettük a teljes homlokzati felújítást, a nyílászárók cseréjét, illetve javítását, a tető felújítását, a teljes villanyszerelé­si hálózat átépítését, a belső padló- és falfelület helyreállítását és a külső jár­daépítést. E munkák összköltsége 18.256.896 forintot tesz ki, amelynek 30 %-át ne­künk kell biztosítani. Ezúton is kö­szönjük a hívek támogatását, hiszen ezt adományaikból van lehetőségünk megtenni. A közreműködők lelkiismeretes munkájának köszönhetően a pályázati dokumentációt a február 28-i határidő előtt postára adhattuk. A pályázati anyagban röviden be­mutattuk a kápolna történetét, ki­emelve jelentőségét, értékét keresztény közösségünk és városunk számára. Ennek alapján is reménnyel várjuk pá­lyázatunk kedvező elbírálását, amely lehetőséget adna, hogy a kápolna épí­tésének 250. évfordulójára - mindan­­­nyiunk örömére - valóban megújul­hatna Mária szekszárdi kegyhelye.

Next